Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-30 / 123. szám, szerda

A nap száma DIGITALLY , Ennyi gyermekekkel kapcsolatos panasz érkezett az emberjogi biztoshoz I n® K 12—14. oldal UT SZÓ HORVÁTORSZÁG Sokunknak már régen házi tengerévé vált az Adria üftvoíuruilí títpii aW-,- '-II I- IV. oldal 2007. május 30., szerda Ára 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) 60. évfolyam, 123. szám www.ujszo.com Interjú Monika Beňovával Vajon mit gondol pártja külpolitikájáról ^ ' a Smer európai parlamenti képviselője? 2. oldal Mennyibe kerül egy szakdolgozat? Az összeollózott szakdolgozatok a bölcsészettudományokban elterjedtebbek 6. oldal A nap mondata: Európa puskaporos hordóvá válik. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Lengyelországban és Csehországban kialakítandó rakétavédelmi pajzsról Egymást meggyőzték az egészségügyi dolgozók, a kormányt nem Több pénz kell és reformok Pozsony. Széleskörű konszenzus alakult ki szakmai berkek­ben a legfontosabb egészségügyi intézkedésekről. A kama­rák, a szakszervezetek, az egészségbiztosítók és a szakmai háttérszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a kormánynak nem az egészségbiztosítókkal kellene foglal­kozni, vannak ennél sürgősebb teendői is. Összesen 29 szervezet támogatja a közös álláspontot. Mesterlövészek nem, csak páncélautó, s néhány huszár gondoskodott a Magyarországra látogató spanyol király, János Károly biztonságá­ról. A koronás fő Sólyom László köztársasági elnökkel folytatott két­oldalú tárgyalásokat. (SITA/AP-felvétel) Gombával és mandarinnal veszélyeztetjük a piacot Megint pereljük az EU-t ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Elsősorban több pénzt követel­nek, de jelentősen átalakítanák a rendszert is. „Nincs értelme több pénzt juttatni az egészségügybe, amíg nem változik meg a rendszer” - jelentette ki Ján Štencl, az Egészségügyi Egyetem, az orvosok továbbképzéséért fe­lelős intézmény rektora. Szerinte első lépésben szűkíteni kellene az általános egészségbiztosításból fedezett gyógykezelések körét, ahogyan azt már az előző egész­ségügyi miniszter, Rudolf Zajac is javasolta. Ezzel megteremthet­nék a kiegészítő egészségbiztosí­NAHÁT! Fülmolyos férfi Auckland. Két éven át se éj­jele, se nappala nem volt egy új- zélandi férfinak: zúgott, recse­gett, viszketett a file. A minap végre kiderült, mi okozza a kellemetlen tünete­ket: molyok fészkeltek a halló­járataiban. Amikor Paul Bal­vert panaszával elment az or­vosához, az vízzel próbálta öb­lögetni a füljáratokat: hiába. Végül egy szakklinikára fe­küdt be, ahol aztán egy ápoló­nő felfedezte a baj okát: mo­lyok voltak, rendkívül aktív, igen apró és félig áttetsző mo­lyok, amelyek a füljáratokban rakták le petéiket. „Volt belő­lük vagy száz” - mondta Th­eresa O’Leary nővér. A felfede­zés után a klinikán először megpróbálták kiszívni a fülmo­lyokat - eredménytelenül. Vé­gül egy mikrobiológus eszelte ki a megoldást: tetűirtóval űzte ki a kellemetlenkedőket. (MTI) tás feltételeit, ami további 20-30 milliárd koronát jelentene az ágazatnak. „Ezzel számol az egészségügyi miniszter által ki­dolgozott tervezet is, de csak 2010-től vezetnék be” - magya­rázta Eduard Kováč, a magán­egészségbiztosítók szövetségének ügyvezető igazgatója. Ez termé­szetesen azt jelenti, hogy az em­berek zsebéből további 20-30 milliárd koronát vennének ki, vagy kiegészítő egészségbiztosí­tás címén, vagy közvetlenül a ke­zelésekért. A szakemberek elképzeléseiket eljuttatják a kormány és a parla­ment képviselőinek, de nem kí­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában sokszor megsértik a gyermekek jogait, no­ha az ország ratifikálta a gyerme­kek jogairól szóló európai egyez­ményt. Az aláírás ellenére néhány törvény ma is olyan formában ér­vényes, amely esetleg sértheti a gyermekek jogait - fejtette ki Pavel Kandráč emberjogi biztos. Olyan eset is előfordult, hogy a fél­árván maradt hat kiskorú gyer­meknek a hivatal nem ítélte meg az árvasági járadékot, mert el­hunyt apjuknak húszévi munkavi­szony után 17 napja hiányzott ah­hoz, hogy teljesítse a törvény által előírt biztosítási időt. Kandráč sze­rint ez nem egyedi eset, néha egy­két napon múlik, hogy az igénylő megkapja a támogatást. Az ombudsman úgy gondolja, ilyen esetekben kivételt kellene tenni, épp ezért szükség lenne a szociális ellátásról szóló törvény módosítására, melynek alapján a miniszter egyénileg elbírálhatná az ilyen eseteket. Martin Kuruc sérlik meg meggyőzni azokat. „Mi csak a szakmai alapokat biz­tosítjuk, ha a szakma közös neve­zőre tudott jutni, nem látom be, hogy a politikusok erre miért ne lennének képesek” - mondta Štencl. Egyetértettek abban is, hogy meg kell őrizni a több-bizto­sítós rendszert is. „A kormány nem tehet úgy, mintha zöldmezős beruházásba fogna, a több-bizto­sítós modellről még 1993-ban megszületett a döntés” - mondta lapunknak Eduard Kováč. A javaslatok között szerepel az is, hogy a kormány az év végéig fizesse a magasabb egészségbiz­tosítási járulékot biztosítottjai után. Ezt támogatja a Szlovák Or­vosi Kamara (SLK) is, melynek képviselői múlt héten találkoztak Robert Eico kormányfővel. „A mi­niszterelnök első reakciója az volt, hogy nincs több pénz, és nem is lesz, de később megígérte, hogy mérlegeli annak lehetősé­gét, hogy tudna-e a kormány több pénzt biztosítani” - mondta Dra­(SDKÚ-DS) képviselő lapunknak nyilatkozva elmondta, elképzelhe­tő, hogy a közeljövőben a parla­ment elé kerülhetne egy ilyen mó­dosító javaslat, ám ezt szerinte széleskörű szakmai vitának kelle­ne megelőznie. „Ha valamilyen esetben kivételt teszünk, például az említettben, és eltekintünk a hi­ányzó 17 naptól, akkor jöhet vala­ki, akinek mondjuk 19 nap hiány­zik, és ő is kivételt kér. Ha az egyik érintett megkapja, a másik joggal kérdezheti, ő miért nem” - mond­ta Martin Kuruc. A jogszabályok értelmében bár­milyen, a kiskorú gyermekkel kapcsolatos ügyben az illetékes szerveknek fél éven belül döntést kell hozniuk. A gyakorlatban azonban sokszor évekig is elhúzó­dik egy-egy ügyben a döntés. „Ilyen esetek miatt is sokan for­dulnak az ombudsmanhoz. Az utóbbi öt évben több mint ezer be­advány érkezett az emberjogi biz­toshoz, gyerekektől vagy azok tör­vényes képviselőitől” - mondta Pavel Kandráč. Legtöbb panasz a gúla. Anton Szalay, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke szerint a kormány saját programját sem tartja be, mivel abban az szerepel, hogy az átlagbér 5 százalékát fizeti majd biztosítási járulékként. A kor­mányfővel szívesen találkozná­nak a szakszervezetek képviselői is, akik május elsejétől sztrájkké­szültségben vannak. „Egyelőre nem született megállapodás a találkozóról” - mondta lapunk­nak Silvia Glendová, a kormány­fő szóvivője. Az orvosok komoly forrásnövekedést szeretnének el­érni, négy év alatt több mint 40 milliárd korona pluszt követel­nek. Adataik szerint idén a nem­zeti összterméknek mindössze 6,5 százaléka, mintegy 87 milli­árd korona jut az ágazatba, sze­retnék, ha ez az arány négy év alatt 7,5 százalékra növekedne, ami mai árakon 130 milliárd ko­ronát jelentene. Az egészségügyi minisztérium álláspontját nem si­került megszereznünk, (lpj, s) tartásdíjbehajtással, illetve az összeg nagyságával kapcsolatos, évekig húzódhat az összeg megál­lapítása, sok panasz érkezik az örökbefogadási folyamattal kap­csolatban is, ám viszonylag sok példa van arra is, amikor maga a gyerek azért fordul az ombuds­manhoz, mert az a szülő, akinél a válás után maradt, nem engedi őt találkozni a másik szülővel. Kand­ráč szerint a gyermekjogi egyez­mény kimondja a magánélet sért­hetetlenségét, az ehhez való jogot is. Néhány éve több szülő fordult az emberjogi biztoshoz, azt sérel­mezve, hogy gyermekeik iskolájá­ban még a mosdóba is megfigyelő kamerát szerelt fel az iskola veze­tése. Kuriózumok is előfordulnak, amikor a gyerek azért fordul az ombudsmanhoz, mert szülei elol­vasták a naplóját. Pavel Kandráč szerint ő ilyenkor elbeszélget a szülőkkel, mást ilyen esetben tu­lajdonképpen nem tehet, bár eb­ben az esetben is a gyermek ma­gánszférájának megsértéséről van szó. (sán) Tótmegyer. Csehország, Len­gyelország, Magyarország és Szlo­vákia közös jogorvoslati kérelem­mel fordul az Európai Bírósághoz, az Európai Bizottság (EB) által ki­rótt, az élelmiszer-többletkészle- tek után fizetendő bírságok ügyé­ben - egyeztek meg tegnap a vi­segrádi négyek országainak agrár- miniszterei. Az EB a 2004-es csatlakozást követően határozta meg az új tag­államok számára az egyes élelmi­szerek normakészleteit, azaz azt a mennyiséget, amellyel normális állapotban az adott ország rendel­kezhet. A meghatározott mennyi­séget meghaladó készletek után az országoknak bírságot kell fizet­niük. Az EB így akarta elejét venni annak, hogy csatlakozásukat megelőzően az új tagországok te­rületére spekulatív szándékkal behozott élelmiszerkészleteket immár az EU tagjaként az európai közös piacon ne lehessen újraér­tékesíteni, vagy az unió költségén kivonni a piacról. Szlovákia eseté­ben a bírság eredetileg 7,4 millió euróbán lett meghatározva, amit szakmai egyeztetések során sike­rült 3,6 millió euróra csökkenteni. Ezt az összeget három élelmiszer- cikk után kellene kifizetnünk: a rizs, a konzervgomba és a manda­rin miatt. Országunk nem először támadja meg az Európai Bíróságon az EB döntését. Ez év tavaszán a környe­zetvédelmi tárca fordult az intéz­ményhez az ország számára meg­határozott tül alacsonynak tartott C02-kibocsátási kvóta miatt. Ak­kor szakértők ügy nyilatkoztak, az országnak nincs tül sok esélye. Kérdés, hogy a négy tagállam által fémjelzett keresetnek nagyobb sú­lya lesz-e Luxemburgban. A mi­niszteri találkozóval a 9. oldalon is foglalkozunk, (czk) A gyermekjogi egyezmény kimondja a magánélet sérthetetlenségét Gyakran sérülnek a gyerekek jogai ||ll 111 1 Ili l|| i AKTUÁLIS JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD EUR GBP CZK 100 HUF PLN IDŐJÁRÁS Felhős ég, zivatarok NÉVNAP Ma a Jankák ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS Telefon: 9'771335 705038 ........ 25, 191 34,031 50,056 1,203 13,647 8,922 A hőmérséklet 19 és 26 fok között alakul. és a Zsanettek ünnepelnek. 02/59 23 34 11

Next

/
Thumbnails
Contents