Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-29 / 122. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Holnap füst nélküli világnap Pozsony. Május utolsó napját az Egészségügyi Világszervezet füst nélküli nappá nyilvánította. A felmérések azt mutatják, hogy segítség nélkül csupán az emberek 5 százaléka képes leszokni erről a káros szenvedélyről. Nem azért, mert nincs szilárd akarata, hanem azért, mert nikotinfüggő. Az idei füstmenetes világnap alkalmából a Pfitzer gyógyszertársaság jóvoltából ma Kassán, holnap Zsolnán, június elsején Besztercebányán, másodikán Nyitrán, harmadikán pedig Pozsonyban a Tesco hipermarketben mindenki képet kaphat a függőség mértékéről. Ha több információra van szüksége, kattintson a www.prestatfajcit.sk honlapra, (ki) Korrupt komáromi rendőr Komárom. Kétszázezer koronás kenőpénz átvétele miatt indítottak eljárást egy komáromi rendőrnyomozó ellen, az összeget a rendőrség épületének közelében vette át egy fiatal nőtől. A pénz fejében megígérte az asszonynak, elintézi, hogy félje ne találkozhasson közös gyerekükkel, a kislány elmondása szerint ugyanis molesztálta őt az apja. A Markíza értesülése szerint nem ezen az eseten bukott le a nyomozó, egy másik személy 10 ezer korona miatt jelentette fel, és ezután jelentkezett a szóban forgó édesanya, (ű) 2003 óta nem kötelesek hozzájárulni A tárca nem akarja fizetni a középhullámú sugárzást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A közszolgálati rádió kénytelen lesz felhagyni a közép- hullámú sugárzással, ha nem kap rá pénzt az államtól. Ez akár végzetes is lehet a kisebbségi, köztük természetesen a magyar adás szempontjából, mivel azt a rádió éppen középhullámon sugározza. A médium nem akarja fenntartani ezeket a csatornákat, ha a kormány nem téríti meg a középhullámú sugárzás plusz költségeit. Miloslava Zemková, a rádió vezérigazgatója szerint az államot törvény kötelezi erre, a kulturális minisztérium szerint ez nincs így. A tárca szóvivője, Jozef Bednár érdeklődésünkre elmondta, 2003 óta a központi költségvetés nem köteles hozzájárulni az említett költségekhez. Korábban az állam azért finanszírozta a középhullámú műsorszórást, mert úgy ítélte meg, kiválóan felhasználható válsághelyzetben a lakosság tájékoztatására. Négy évvel ezelőtt azonban született egy kormányrendelet, mely kimondta, az állam többé nem tart igényt a középhullám biztonsági okokból való fenntartására, hangzott a kulturális minisztérium válasza. Azt ugyanakkor elhallgatja a tárca, hogy a rendelet a fenti megállapítás mellett nem mondja ki, hogy többé nem szükséges a középhullámú sugárzás támogatása. Ebből adódóan a rádió joggal számol a plusz pénzzel, körülbelül évi 47 millió koronáról van szó. A rádió vezetésének év végéig kell döntenie a középhullámú sugárzás megszüntetésével kapcsolatban, (-cz-e) Vajon mennyit szólhat jövőre a rádió? (Pavol Funtál felvétele) Lipšic bírálja a tervezett módosításokat „Gyilkosok is írhatták volna a törvénymódosítást” UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. Dániel Lipšic volt igazságügyi miniszter erősen bírálja a büntetőtörvénykönyv és a perrendtartás módosításait, melyeket szerinte gyilkosok, visszaeső bűnözők és pedofüok is készítettek volna. Az igazságügyi minisztérium ugyanis a jelenleginél enyhébb büntetéseket javasol a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek. A minisztérium nyilatkozatban reagált a kijelentésre. Aszerint a tervezet még nem végleges, dolgoznak rajta, és szakértők, bírók, ügyvédek tapasztalatait veszik figyelembe. Többségük szerint a Btk. módosításra szorul. „Lipšic nem akaija belátni, hogy a szigorú büntetések nem járulnak hozzá a bűnözés csökkenéséhez. Több olyan demokratikus ország van, ahol szigorú büntetések vannak, nem egy esetben halál- büntetés is, mégis gyakran ezekben az államokban követik el a legtöbb súlyos bűncselekményt.” A minisztérium szerint Lipšic így akaija felhívni magára a figyelmet a KDH tisztújító kongresszusa előtt. Lipšic szerint viszont a módosítás egyértelműen a bűnőzöket védi. A minisztérium például rablásért a jelenlegi 7-12 év helyett 5-től 15 évig teijedő szabadságvesztésre ítélné az elkövetőt. A zsarolásért a mostam 2-6 év helyett 1-5 évet javasol. Hasonló a helyzet a nemi erőszakért járó büntetéssel, ahol az alsó határt 5 helyett 3 évben határozná meg, a felsőt meghagyná 20-25-ön. (dem, s) Kétféle jegyzőkönyv létezik és ellentmondásosak a tanúvallomások is Egészségbiztosítók: Felmentés a Rusko bukását kiváltó ügyben Pozsony/Besztercebánya. Felmentette tegnap a bíróság Ľudovít Balcót, a Kis- és Középvállalkozásokat Támogató Ügynökség egykori vezetőjét. Az ügyészség 1,5 milliárd koronás sikkasztással vádolta a férfit, aki még 2005. augusztusában - szerinte jogosan - utalta át az említett összeget a Cassovia Bic Kft. számlájára. ÖSSZEFOGLALÓ A vád szerint jogellenesen, ugyanis az átutalásra nem volt felhatalmazása. A pénzt Cassovia Bicnek kellett volna elosztania a kis- és középvállalkozások támogatására, ezt a céget választotta ki ugyanis az ügynökség a kockázatos befektetéseknek számító, újonnan induló vállalkozások fejlesztését segítő program lebonyolítására. Ez az ügy tetőzte be a Pavol Rusko (ANO) leváltása körüli eseményeket, akit Mikuláš Dzurinda (SDKÚ) kormányfő 2005. augusztusában eltávolított a gazdasági minisztérium éléről. Pomothy hallgat Pomothy László (MKP), az ügynökség igazgatótanácsának elnöke, a gazdasági minisztérium akkori államtitkára 2005. augusztusában lapunknak azt állította, Bakónak nem adtak engedélyt a szerződés aláírására és a pénz átutalására. „Balco azzal takaróLudovít Balco 1,5 milliárd koronát utalt át az uniós alapokból, a vád szerint törvénytelenül, ám a bíróság felmentette. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. (Ján Krošlák felvétele) zott, hogy volt egy nemzetközi pályázat, s a tendert a Cassovia nyerte. Csakhogy egyetlen igazgatótanácsi tagot sem értesítették arról, hogy tendert írtak ki, s annak már győztese is van. Arról pedig még csak elméletileg sem szerezhettünk hivatalosan tudomást, hogy a céggel szerződést kötöttek, majd a pénzt is átutalták” - mondta akkor lapunknak Pomothy. A volt államtitkár tegnap már nem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak. Rusko örül A bíróság szerint nem bizonyítható, hogy Ľudovít Balco törvény- ellenesen, az igazgatótanács felhatalmazása nélkül utalta át a hatalmas összeget. A bizonyítási eljárás során ugyanis kiderült, két egymásnak ellentmondó igazgatótanácsi jegyzőkönyv létezik, és ellentmondásosak voltak a tanúk vallomásai is. Pavol Rusko örül az ítéletnek. „Ez az ügy egy koalíciós átverés volt, amit valaki kitalált, manipulált vele és célzatosan életben tartotta” - jelentette ki a volt gazdasági miniszter. Miklós sajnálkozik Rusko leváltása után a gazdasági tárca vezetésével megbízott Ivan Mikloš (SDKÚ), az akkori pénzügyminiszter azonban igazságtalannak tartja az ítéletet. Szerinte a céggel kötött szerződés is hátrányos volt az állam számára. A Cassovi Bic hatéves program keretében vállalta az 1,58 milliárd korona kezelését, melyből olcsó hiteleket nyújtottak volna vállalkozások beindításához. Az elvégzett munkáért évente 45 millió koronát kapott volna, ezenfelül részesedést a nyereségből. Á veszteség viszont teljes mértékben az államot terhelte volna. A botrány kirobbanása után a Cassovia Bic visszautalta az 1,58 milliárd koronát az állami ügynökségnek, és a szerződés felbontásába is beleegyezett. A bíróság döntése ellen az ügyész fellebbezett, Ľudovít Balco ügye tehát a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik, (lpj, s, ú) Fico rejtett kisajátítási terve Pozsony. Robert Fico kormányfő újra megerősítette, hogy az egészségügy átalakításának végső célja a magán-egészségbiztosítók kiszorítása a szlovák piacról. „Ki akaijuk szorítani a magán-egészségbiztosítókat a nyilvános egészségbiztosítási piacról, de oly módon, hogy az ne legyen támadható sem jogi, sem nemzetközi-jogi, sem politikai szempontból” - mondta a miniszterelnök a Szlovák Rádiónak adott szokásos interjújában. Az érintettek véleménye szerint azonban a kormánynak nincs üyen lehetősége. „A kormányfő által felvázolt elképzelés rejtett kisajátítás, vagyis ellentétes a törvényekkel” - mondta lapunknak Eduard Kováč, a Magán-egészségbiztosítók Szövetségének (ZZP) ügyvezető igazgatója. Szerinte ez már a harmadik kísérlet a magánbiztosítók kisajátítására a Fico-kormány részéről. „A kormányfő saját szubjektív érzését teszi meg a kormány stratégiai céljává, holott ez teljesen ellentétes a kormányprogrammal” - jelentette ki az igazgató. A kormányprogramban ugyanis az szerepel, hogy a kabinet megőrzi az azonos verseny- feltételeket az egészségbiztosítók számára, tekintet nélkül arra, hogy magán- vagy állami intézményekről van szó. Fico szerint az általános egészségbiztosítást egy állami intézménynek kellene végeznie, a magánbiztosítókkal csak a kiegészítő, úgynevezett „luxus-szolgáltatásokat” fedező biztosítást lehetne kötni. A miniszterelnököt leginkább az bánija, hogy a biztosítók tavaly nyereségesek voltak, a magánbiztosítók mintegy 1,5 milliárd, az államiak pedig közel 400 millió korona haszonra tettek szert. A kormány múlt héten úgy döntött, megtiltja a nyereségképzést, vagyis egyfajta nonprofit szervezetekké alakítja az egészségbiztosítókat, (lpj, a) Köztudott, hogy a levelező tagozatosoknak fizetniük kell, most lebukott egy egyetem Bebizonyosodott, hogy szedtek tandíjat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Állami Számvevő- szék (NKU) ellenőrzése kiderítette, a Nagyszombati Egyetemen tandíjat szedett a levelező tagozatos hallgatóktól. Köztudott, hogy a főiskolák üyen-olyan úton tandíjat szednek a levelező tagozatosoktól, de ez az első eset, hogy sikerült bizonyítani az illegális anyagi hozzájárulás követelését. A törvény szerint ugyanis az oktatás ingyenes. A számvevőszéki ellenőrzés felfedte, hogy az egyetem egészségtudományi kara 2005-ben tandíjat kért. A diákok egy polgári társulásnak fizették be szponzori támogatás címén a valójában kikénysze- rített tanulópénzt. A számvevőszékijelentés alapján bizonyítást nyert a törvénysértés, és ötmillió koronás bírság is kiszabható miatta a társulásra. Az egyetem megbüntetésére nem adnak lehetőséget a törvények. Az ügy pikantériája, hogy szeptembertől, vagyis három hónap múlva lép életbe az új felsőoktatási törvény, amely már engedélyezi a tandíjszedést a levelező tagozaton - ezzel gyakorlatilag leg- alizálódik a most még törvénysértő gyakorlat. Az oktatási minisztérium véleményét nem sikerült megtudnunk, megkeresésünkre a sajtó- osztályon nem reagáltak. Az egészségügyi kar dékánja, Vladimír Krčméry idén januárban lemondott, és éppen emiatt az ügy miatt, állítja az egyetem rektora, Martin Mišút. Krčméry cáfolta, hogy ezért adta volna be lemondását. Szerinte az akkori szabályozás nem tiltotta, hogy a hallgatók hozzájáruljanak anyagilag képzésük költségeihez. Amint 2005-ben életbe lépett a vonatkozó törvénymódosítás, felhagytak az említett gyakorlattal, fűzte hozzá a volt dékán. Mišút azt állítja, a törvénytelenséget azóta felszámolták. Még 2005. szeptemberében felmondták a szerződést a szóban forgó polgári társulással. Állítása szerint azóta sem állnak szerződésben hasonló szervezettel. Egyelőre nincs olyan információja, hogy hallgatóik valamilyen módon fizetnének a képzésért, panasz legalábbis nem érkezett a diákok részéről. Andrej Filipek, az intézmény rektorhelyettese is úgy nyilatkozott, jelenleg nem kérnek tandíjat. Mindennek ellentmondanak azok a tanulmányi osztálytól származó értesülések, hogy a levelező tagozatos hallgatóknak bizony fizetniük kell, mégpedig szemeszterért hatezer koronát az egyetem mellett működtetett polgári társulásnak. Köztudomású, hogy a felsőoktatási intézmények túlnyomó többségében hasonló a helyzet. Peter Mederly elemző, korábban a szaktárca felsőoktatási részlegének igazgatója megerősítette, az egyetemek hosszú évek óta folytatják ezt a törvénysértő gyakorlatot, bizonyítani azonban eddig nem sikerült. A diákok fizetnek, ha ezen múlik a diploma megszerzése, (-cz-e, hn) Megtiltanák a nyugdíjasnak, hogy dolgozzon, a pályakezdőknek nem lenne kötelező a második pillér Nyugdíjrendszer: elemez a kormány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Néhány hétig még biztosan nem várható előrelépés a nyugdíjrendszer átalakítása terén, pedig már elkészült a második pillér pénzügyi hatását elemző anyag, és készen van az átalakítás jogi következményeinek elemzése is. „Az elemzések eredményéből először a koalíciós partnereket tájékoztatjuk, csak ezt követően hozzuk nyilvánosságra” - mondta lapunknak Alexandra Gogová, a szociális ügyi minisztérium szóvivője. A Koalíciós Tanács következő ülésére azonban még hetekig kell várni. „A legközelebbi ülésre a parlament következő ülésszakának kezdete előtt kerül soť’ - tájékoztatta lapunkat Silvia Glendová, a miniszterelnök szóvivője. Az ülés június 19-én kezdődik, a három pártelnök tehát leghamarabb néhány nappal előtte találkozik. A jogi elemzés elkészítésével a Krechúák&Partners ügyvédi irodát bízta meg a minisztérium, mely 1,7 millió koronát kap a munkáért. Több más iroda szerint túl sokat fizet a minisztérium, hasonló elemzés általában legfeljebb 500 ezer koronába kerül. A fő feladat annak megállapítása, hogy milyen következményekkel járna, ha csökkentenék a második pillérbe jutó járulék mértékét. Ugyan Viera Tomanová miniszter és Robert Fico kormányfő többször is kijelentette, hogy nem tervezik a járulék megosztásának módosítását a két pillér között, az elemzés célja mégis annak felmérése, hogy ez összeegyeztethe- tő-e az alkotmánnyal és az uniós szabályozással. Választ kell adniuk arra a kérdésre is, hogy a magánnyugdíjpénztárak a járulék csökkenése esetén bírósághoz fordulhatnak-e, és fennáll-e a veszélye kereskedelmi pereknek. A minisztérium dolgozik a nyugdíjtörvény módosításán is. A kiszivárgott változat szerint nem folyósítanák a járadékot azoknak, akik a nyugdíj mellett dolgoznak, a pályakezdőknek pedig nem lenne kötelező a második pillér, választhatnának az egy-, illetve kétpilléres rendszer között. A minisztérium máris több hónapot késik a tervezet előterjesztésével, az eredeti elképzelés szerint már március végén meg kellett volna tárgyalnia a kormánynak, (-lpj, s)
