Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-26 / 120. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 26. Kultúra 9 Június 2-án kezdődik Gután a 111. Meteorit Művészeti Fesztivál - Nemesócsán is lesznek programok Még mozgalmasabb lesz Június 2-ától 9-éig zajlik Gután a Meteorit Nemzet­közi Művészeti Fesztivál 3. évfolyama. A fesztivál ötlete Csontos Róbert színész-ren­dezőtől származik, ő ál­modta szülővárosába a nagyszabású rendezvényfo­lyamot, amelyet a város is magáénak érez. De sokan érkeznek a fesztiválra Du- naszerdahelyről, Galántá- ról, Nyitráról, Pozsonyból és Budapestről is. Csontos Róberttel beszélgettünk. MISLAY EDIT Az idei évfolyam témája az „idegenség” - idegen ember egy összeszokott közegben, idegen gondolatok, az „új” és a „régi” konfrontációja, egymás számára idegen kultúrák találkozása, fé­lelem az ismeretlentől... Miért éppen ezt a témát választották központi témaként? Szerettük volna a színházak nemzetközi versenyprogramját egy konkrét téma köré építeni, hogy egységesebb legyen a „versenyvo­nal”. A másik kritérium az volt, hogy az előadások főként fiatal művészek által készített produkci­ók legyenek. Miért éppen a fiatal társula­tokra összpontosít a Meteorit? Egyik célunk ugyanis az, hogy ezek a társulatok minél jobban megismerhessék egymást, hogy elősegítsük a nemzetközi együtt­működéseket. Ezért is igyekeztünk biztosítani, hogy a csoportok minél hosszabb ideig tartózkodjanak a fesztivál helyszínén. A színházak nemzetközi ver­senyprogramjában több európai ország színjátszói vesznek részt. Változó a résztvevők listája, vagy többnyire ugyanazon országok társulatai érkeznek Gútára? Idén annyi a változás, hogy első ízben osztrák és holland művészeti társulás is szerepel a színházak ver­senyprogramjában. Hollandiából egy dokumentumfilmes stáb is ér­kezik, amely dokumentumfilmet forgat majd a fesztiválról. A Meteorit programjában nem csupán színházi előadások, ha­nem koncertek, kiállítások is sze­repelnek, vagyis tulajdonképpen multimediális fesztivál. Ez volt az eredeti elképzelés is? Igen, a színházi előadásokon kí­vül egyéb programokat is szeret­tünk volna kínálni. Továbbra is a része a fesztiválprogramnak a fo­gyatékossággal élő emberek elő­adásai. Ebben az évben a Lengyel Kulturális Intézet közvetítésével láthat nagyszabású kiállításokat a közönség. Újdonságnak számít, hogy ettől az évfolyamtól kezdve nem csupán Gúta, hanem a közeli Nemesócsa is helyszíne lesz a fesz­tiválnak. Ott is lesznek előadások, koncertek és kiállítások, így példá­ul a nemesócsai református temp­lomban Vázsonyi János ad egy gyö­nyörű Bach-koncertet. A fesztiválnak számos kísérő- programja van. Mi az, amit a kö­zönség figyelmébe ajánlana? Kiemelném például a rozsnyói Rovás képzőművészeti műhelyt, amely egy fantasztikus attrakcióval érkezik. Június elsején délután a művelődési ház előtti téren hat képzőművész egy térgrafika készí­tésébe kezd, és ez a fesztivál meg­nyitójára, június 2-án este hétre ké­szül el, vagyis a művészek két nap és egy éjszaka folyamatosan fog­nak dolgozni. Miközben ők alkot­nak, a téren különböző offprogra- mok zajlanak majd. Esti partira in­vitáljuk a közönséget; szórakozhat­nak és figyelemmel kísérhetik, mi­ként készül a térgrafika. Nagy ér­deklődésre számíthat Eszenyi Eni­kő A gyönyörben nincs középút cí­mű produkciója. Mivel Somi Panni indiai táncszínháza tavaly és ta­valyelőtt nagy sikerrel szerepelt a fesztiválon, ezúttal Nemesócsán fognak fellépni. Ezenkívül Somi Panni egy ötnapos indiai tánckur­zust is tart, amelyre bárki jelent­kezhet. A fesztivált pedig a kiváló balettművész, Ladányi Andrea táncszínháza zátja. Nemcsak felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is kínál progra­mokat a fesztivál. Az utóbbiak idén is korábban kezdődnek? Ezúttal is korábban, már május 31-én elkezdődnek, és június 9-ig, a fesztivál végéig tartanak. Ezek hétköznap lesznek látogathatók, mivel csupán szervezett óvodai és iskolai csoportokat tudunk fogad­ni. Mindennap szerepel a program­ban a győri Vaskakas Bábszínház A brémai muzsikusok című előadása, utána a gyermekeket a Meseváros várja, ahol idén magyar, szlovák, cseh, lengyel népmeséket hallhat­nak, valamint ismert klasszikus meséket. A Meseváros még na­gyobb sátor alatt lesz, mint tavaly volt, a művelődési központ nagy körtermébe pedig az európai hírű chrudimi bábmúzeum hoz egy ha­talmas kiállítást. És mivel a gyere­kek rengeteg rajzot küldenek Kópé­nak és Huncutkának az Új Szóba, illetve a Vasárnapba, ezért Kópéval és Huncutkával kiválasztottuk a legszebb rajzokat, amelyekből szintén kiállítás készül. A felnőtt programok nyitó elő­adása a Szentivánéji álom lesz, amelyet a Meteorit Nemzetközi Színtársulat ad elő öt nyelven. Ez az előadás már az egyik kézzel­fogható eredménye a Meteorit által szorgalmazott nemzetközi színházi együttműködéseknek. A darabot Pozsonyon kívül már Budapesten is láthatta a közön­ség. Milyen volt a visszhangja? Nagyon jól fogadták, jövőre is­mét visszük Budapestre is. Sőt, a pozsonyi bemutató után támoga­tók is jelentkeztek, akik azt szeret­nék, ha még ebben az évadban újra előadnánk Pozsonyban. így június 24-én és 25-én ismét lesz Szenti­vánéji álom. A dolog érdekessége, hogy Szent Iván napja éppen június 24-én van, így az előadás után egy nagy partit is rendezünk majd. Mitől lesz más az idei Meteorit Fesztivál az előzőekhez képest? Még mozgalmasabb lesz, műit eddig volt. Sokkal több utcai prog­ramot szerveztünk, mert azt sze­retnénk, ha a fesztivál ideje alatt mindenki jól szórakozna, kikapcso­lódna. Amit még fontosnak tartok elmondani: nem kell félniük a né­zőknek attól, hogy például a hol­land színházi előadás szövegét nem fogják érteni. Egyrészt a mű­sorfüzetben tájékoztatót adunk minden színházról és az adott da­rabról, másrészt olyan előadásokat hoztunk, amelyeknek ha valaki nem is érti pontosan a szövegét, ak­kor is érezni fogja, miről van szó, tehát biztosan jól fog szórakozni. A versenybe ötvenegy művet neveztek be - ez nyolccal több, mint amennyi tavaly méretett meg Kiosztották az Igric-díjakat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tizennyolcadik alka­lommal adták át az Igric-díjakat, valamint az Irodalmi Alap, a Szlo­vák Filmszövetség és a Szlovákiai Televíziós Alkotók Uniójának nívódíjait a 2006-os audovizuális termés elismeréseként. A legré­gibb szlovák filmdíjért, az Igricért (1967-ben alapították) meghirde­tett versenybe idén rekord meny- nyiségű, ötvenegy művet nevez­tek be - ez nyolccal több, mint amennyi tavaly méretett meg. A műveket a szlovák dokumentum­film élő legendája, Dušan Hanák, rendező (Egy régi világ képei) ál­tal vezetett szakmai zsűri értékel­te. Ez évben az életműdíjat Ivan Térén rendező vehette át. Mozi­film kategóriában idén nem adtak ki Igric-díjat, a Televíziós drámai műfaj kategóriában rendezői díj­jal tüntették ki Prikler Mátyást a Ďalšie dejstvo - Következő felvo­nás című munkájáért. A Mozifil­mes és televíziós dokumentumal­kotás kategóriában Marko Škop- nak ítélték oda a díjat Más világok című alkotásáért. Az Animációs film kategóriában, valamint a Szí­nészi alakítás játék- és televíziós film kategóriában ugyancsak nem adták ki az Igricet. Az utóbbi kate­góriában viszont nívódíjat kapott Milan Lasica az Őfelsége pincére voltam című Jirí Menzel-opusban nyújtott színészi teljesítményéért, valamin Mokos Attila a Ďalšie dejstvo - Következő felvonás című produkcióban nyújtott alakításá­ért. Ez utóbbi filmnek a Diákalko­tók kategóriában is jutott elisme­rés: kameramunkájáért Tomáš Zednikovičot részesítették nívó­díjban. (tébé) Prikler Mátyásnak a zsűri elnöke, Dušan Hanák adta át a díjat (Peter Procházka felvétele) RÖVIDEN Dupla útikönyv Borattól New York. Hasznos tanácsokkal ellátott útikönyvet jelentet meg Amerikában Borat, a tavalyi cannes-i fümfesztivál óta szédü­letes karriert befutott fiktív kazah tévériporter. A könyvet publiká­ló Random House Inc. kiadócsoporthoz tartozó Flying Dolphin Press New Yorkban jelentette be szerdán, hogy keményfedelű kö­tésben adja ki az a amerikai és kazah turistáknak szánt humoros kötetet, amelynek egyik fele a „Borat: Touristic Guidings To Minor Nation ofU.S. and A.” (Borat: Országjáró útmutató az EgyesültÁl- lamok és Amerika kis népének), másik fele a „Borat: Touristic Guidings To Glorious Nation of Kazakhstan” (Borat: Országjáró útmutató a kazahok dicső népének) címet viseli. Az őszre várható tréfás útikalauz a nagyképű és nőfaló Borat halhatatlan bölcsessé­geit tartalmazza majd, illusztrációkkal és fotókkal színesítve - írta az AP amerikai hírügynökség. Borat, az ostoba kazah riporter ka­raktere a brit származású Sacha Baron Cohen fejéből pattant ki, s a figura amerikai kalandjairól készült áldokumentumfilm (Borat - Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika) ha­talmas sikert hozott a színésznek. (MTI) PENGE Vankó Attila: Hullámhossz belőve Plectrum, Losonc, 2006 A Hullámhossz belőve című verseskötetet túlnyomórészt ún. lázadó versek alkotják, amelyek­ben a lírai alany tisztasága egy negatív világ díszletei között jele­nik meg: „bélsárban vagyunk nyakig / mindenki senki sem pa­naszkodik / kipipálva összes sor­sunk ügessünk / tovább szokás szerint ne lássunk” (ez egy nor­mál hétvége). Az idézetből az is kitetszik, hogy egy feltételezett közösség nevében szólal meg a versek beszélője: Vankó több ver­sében is a képviseleti lírafelfogás követőjeként jelenik meg, amely versformálás a magyar iroda­lomban a hatvanas években még uralkodónak számított, legalább két-három évtizede azonban már több oldalról (tárgyias költé­szet, neoavantgárd, posztmo­dern) is megkérdőjeleződött ak­tualitása. A kötet legnagyobb problémája azonban vélemé­nyem szerint nem is ebben kere­sendő, hanem hogy néhány való­ban eltalált sor közé olyan részek csúsznak be, amelyek vagy sem­mitmondóak, vagy bombaszti­kusak, vagy egy kósza ötletnek köszönhetik létüket, s nem kap­csolódnak a vers kompozíciójá­nak más részeihez. Bombaszti­kusnak érzem például József At­tila felemlegetését a nem egysze­rű ez című versben: „végül egy jó ötlet sincs / semmi sem marad belőle / eltűnt mintha meg sem / született volna / talán nem is lát­tam / nem is fogtam a fejem / ilyent életemben még soha / va­gyis nem egyszerű ez // hiába mondaná józsef attila / van eb­ben valami felemelő / mint sör után a becherovka / amit igenis kezelni kell” (...). Az idézett részből nem világos számomra, mit is mondana hiába József At­tila - Hogy nem egyszerű? Hogy felemelő valami, mint sör után a becherovka? Miért mondaná? -, illetve hogy milyen célt szolgál a költő nevének említése. Ha egy kanonikus szerző nevének szö­vegbe írása csak azt a célt szol­gálja, hogy hitelesítse a leírta­kat, akkor itt tulajdonképpen azt árulja el magáról a szöveg, hogy nem érzi elég hitelesnek magát. Kósza ötlet és felszínes poén sze­rintem a túlerő című versben em­lített portugál futballista szere­peltetése is: „én még csak szagol­tam / anyám hasát / a lábam rú­gótechnikáját / próbálgattam (hello figo!) / felvonultattam összes fegyveremet” (...) A cse­csemő rúgótechnikáját versbe szedni elvileg eredeti és ötletes eljárás, a Luís Figo név azonban egy „hello!” társaságában inkább szétrombolja az ötletben rejlő ígéretes lehetőséget. Semmit­mondó sorok: „a halál már gyógyíť’, „éjjel jó szeretkezni a halállal”, „ó de jó lenne már tü­körbe is nézni”, „szívem egy da­rabját óránként elvesztem”, „ne féljetek nyálam piros tulipán”, „szomorúfűz a vüág / meg tövis­bokrok sokasága“ stb., stb. Ezek az elhasznált képekből meg­konstruált sorok sajnos átszövik a kötet egészét, majd minden versben megjelennek, s leépítik, destruálják azokat a merész vankói ötleteket, motívumokat, amelyek ennek a költészetnek az értékeit jelenthetnék. Ilyen, ere­deti képek például a „fejfán biztosíték”, a „sápadt pofák közt / egyszínű indián” vagy éppen a kötet címe. Úgy érzem azonban, lecsapva ezt az utóbbi poént, hogy Vankó Attila verseskötet­ében a hullámhossz még nincs belőve: vagy pontosabbra kell ál­lítani, vagy merészebben kell csavargatni a rádió gombját, el­távolodva a jól ismert adóktól a még sosem hallottak felé. Értékelés: •••OOOOOOO A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül.

Next

/
Thumbnails
Contents