Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-23 / 117. szám, szerda
KARRIER 2007. május 23., szerda 3. évfolyam, 21. szám A főnök kreatívabbá teszi a dolgozókat Igazságos bánásmód? FELDOLGOZÁS Ha a főnök igazságosan kezeli a beosztottakat, akkor növekszik kreativitásuk és kitartásuk. Ugyanakkor, ha valakit igazságtalanság ér, hajlamos lesz arra, hogy szigorúan a szabályok szerint dolgozzon - olvasható salzburgi pszichológusok tanulmányában. A kutatók azt a feladatot adták a kísérletben résztvevőknek, hogy tegyenek * használhatóbbá egy pizzásdobozt. Egyeseket bátorítottak és fair módon kezeltek, ők elmondhatták javaslataikat is. Mások csak utasításokat kaptak és nem volt alkalmuk a bemutatóra - olvasható a kísérlerlet részletes leírása az ORF honlapján. A kísérlet eredménye szerint „azok a személyek, akiket korrekt, igazságos módon kezeltek, újító szelleműek, egyúttal sokkal kreatívabbak, kitartóbbak voltak azoknál, akiket csak utasítgaťtak“, - mondta Eva Jonas, a salzburgi egyetem munkatársa. Szerinte „ha egy cégnél igazságos a vezetés, a legjobb talajt teremtik meg az innovációhoz“. A vizsgálat keretében 350 munkavállalót kérdeztek meg, hogy fair módon kezelik-e őket vállalatuknál. Aki megtapasztalta a korrekt elbánást, az jobban azonosult a céggel, és hajlandó volt arra is, hogy keményebben dolgozzon és innovatívabb legyen, állítják a tanulmány szerzői, akiknek azt a következtetést vonták le, hogy az emberek pozitívan reagálnak az igazságosságra. Az igazságtalanság viszont egyértelműen negatívan hat a teljesítményekre, a vele összefüggő düh, és a visszavonulás az előírások szerinti teljesítésre sokba kerülhet a vállalatnak. Jonas szerint nem kizárólag a bérezésnél számít az igazságosság, hanem akkor is, ha az alkalmazottak véleményét kérdezik, ha időben és megfelelően informálják őket, és tisztelettel bánnak velük, továbbá, ha egyénre szabott meghatározott felelősségi körrel rendelkeznek, (m) A kibuggyanó keblek, kikandikáló mellszőrzet látványa inkább strandra való, nem az irodába Mit ne viseljen az irodában? Langyos tavasz után beköszönt a forró nyár: úton útfélen kivillannak a formás combok, izmos karok. Ilyenkor komoly dilemma, hogy mit vegyen föl, ha dolgozni megy: a laza, kényelmes viselet sokaknál szóba sem jöhet. TANÁCS A csinos test, a formás idomok látványa megörvendezteti a szemlélőt, ám vannak olyan helyzetek, amelyekben a magamutogatás kifejezetten hátrányos. Munkahelyeden szigorúan előírják, hogyan öltözzön? A képlet egyszerű: fanyaloghat, ám kénytelen követni az etikettet (akkor is, ha egy forró nyári napon irtózik a kiskosztümtől/öltönytől). De mi van akkor, ha semmilyen útmutatást nem kap? Hogyan öltözzön kényelmesen, hogy közben a ki nem mondott elvárásoknak is megfeleljen? A legtöbb cégnél (a bankok, ügyvédi irodák, illetve a piacvezető vállalatok jó része nem tartozik ebbe a körbe) nem írják elő, hogy az alkalmazott milyen ruhadarabokat viselhet, rábízzák a választást, mindössze arra kell figyelnie, hogy öltözéke ne legyen túl kihívó, vagy ízléstelen. Ám sokszor nehéz eldönteni, hogy „mit illik”, és mit nem. Ahhoz, hogy szakmai hozzáértését és rátermettségét munkatársai, feltettesei ne vonhassák kétségbe, válasszon egyszerű, nem túl feltűnő ruhadarabokat, és tartózkodjon az extrém kiegészítőktől (hacsak nem követelik meg, hogy figyelemfelkeltő darabokat viseljen). A mély dekoltázs/nyakkivágás sokat megmutat viselőjéből, de bizonyára nem akaija, hogy főként ez alapján ítéljék meg, és tejesítménye helyett csábos dom- borulatai/boltozatos mellkasa vívják ki kollégái elismerését. Munkahelyén nem kell nyakig begombolkozni, de a kibuggyanó keblek, kikandikáló mellszőrzet látványa inkább strandra való, nem az irodába. Ugyanígy a rövid póló, amelyből minden mozdulatnál kivillan a köldöke. Mi a helyzet a miniszoknyával és a rövidnadrággal? Egy magára valamit is adó munkavállaló ezeket a ruhadarabokat száműzi munkahelyi ruhatárából. Vannak olyan cégek, ahol a dolgozó munkaköréből kifolyólag a rövidnadrág nem szerepel tiltólistán - például aki napi nyolc-tíz órát ül a számítógép előtt, és pihenőidejében sem hagyja el az adott részleget, nyugodtan lezserebbre veheti a figurát. Hölgyeknél viszont ez a lehetőség is korlátozott: a mostanság divatos rövidnadrág, harisnya, tűsarkú kombináció bizarr munkahelyi viselet, érdemes elkerülni, ha nem akaija, hogy háta mögött összesúgjanak. A fölhajtott szárú halásznadrággal - sportos viselet - a flip-flop papuccsal, és a szandállal is érdemes vigyázni, ezek a felelősségteljes posztot betöltő hölgyek és urak (bank- tisztviselő, ügyvéd, cégvezető, stb.) esetében kedvezőtlen képet festenek viselőjükről. Hölgyeknél az átlátszó, sokat sejtető anyagokból készült ruhák (blúz, szoknya), és a hátul mélyen kivágott darabok azért „veszélyesek”, mert könnyedek és kihívóak: elterelhetik a beszélgetőpartner figyelmét. Férfiaknál hasonló szerepet tölt be az atléta és áz izompóló, mindkettő elsősorban szabadidős viselet, irodába nem ajánlott. A far- mernadrág/farmerszoknya, esetleg edzőcipővel kombinálva csak azoknak megengedett, akiknek nem kell állandóan a „kirakatban” lenniük, munkájuk nem követeli meg az eleganciát. A ruhák, cipők mellett a kiegészítőkre is fokozottan figyeljen: a baseballsapkától, fejkendőtől, és a fejtetőre tolt napszemüvegtől jobb megszabadulni, mihelyst belép az irodába. Kollégáit zavarhatják hangosan zörgő csecsebecséi is: a csörgő karkötők, fémből készült lógó nyakláncsok, csingilingi övék által keltett sajátos hanghatás sokakat zavar munka közben! (h) A munka hazavitelével az esetek többségében nő a munkaidő, a rugalmasság pedig egyenlőtlen terhelést is jelent, ami egészségügyi problémák forrása Vonzó, de egyben veszélyes is lehet a rugalmas munkaidő ÖSSZEFOGLALÓ Megváltoztak az utóbbi évtizedben a munkavégzési szokások és elvárások. Egyre többen túlóráznak, nőtt a rugalmas munkaidőben dolgozók száma és egyre egyenetlenebb a munkaterhelés. A túlmunka egészségügyi veszélyeiről és a rugalmas munkaidő csapdáiról számol be a Süddeutsche Zeitung német napilap. Aki sokat dolgozik, az egészsége kárára teszi. A Hans Böckler Intézet kutatása rámutat arra, hogy a heti munkaidő emelkedésével növekszik a hát-, gyomorpanaszok, az alvászavarok és a szív- problémák kockázata. Azok a cégek, amelyek a teljesítőképesség határán túl dolgoztatják munkatársaikat, saját maguknak okoznak kárt. Sokkal többet ki tudnának hozni a beosztottakból, ha nem a munkaidőre, hanem a munka hatékonyságára helyeznék a hangsúlyt. A kutatás szerint már a hetedik órától csökken.a teljesítmény, nő a hibák száma. Csupán a német munkavállalók 13 százalékának van olyan munkája, amely napi 8 órás és hétfőtől péntekig tart. 1989-ben még kétszer többen dolgoztak „normális“ munkarendben minimális túlórával. Majdnem minden harmadik munka- vállaló heti 42 óránál is többet tölt a munkahelyén, 15 százaléknál 20 óra is lehet a kilengés a heti minimális és maximális munkaidő között, 6 százalék pedig esti, éjszakai műszakban dolgozik. A mai munka világának másik tendenciája a rugalmas munkaidő. Sok munkavállalónak vonzó, ha maga osztja be munkaidejét, a családot és a munkát jobban össze tudják egyeztetni. A pozitívumok mellett sok veszély is leselkedik a dolgozókra. A munka hazavitelével az esetek többségében nő a munkaidő, a rugalmasság pedig egyenlőtlen terhelést is jelent, ami egészség- ügyi problémák forrása. Mit tehetnek a rugalmas munkaidőben dolgozók? - teszi fel a kérdést a német lap. Elviselhető szintre kellene csökkenteniük a munkaidőt vagy a munkaközi szünetek számát kellene emelniük. Nem szabad viszont spórolniuk az alváson. Az alváshiány ugyanis növeli a hibázás kockázatát. Előnyösek a délutáni szieszták munkapszichológusok szerint. Sokkal inkább növelik a munkateljesítményt, mint például egy csésze kávé. A szieszta után azonban ügyelni kell arra, hogy ne azonnal kezdjünk el dolgozni, hagyjunk időt a bemelegedésre. Persze Szlovákiában a déli sziesztalehetőség a munkahelyek döntő többségénél vágyálom... (Jp)
