Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-23 / 117. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 23. Kultúra 11 Kornis Mihály: „Kapkodunk, a kapkodás beismerés - félek, hogy lelepleződünk" Derűs szerző a nyeregben Kornis Mihály az olvasólámpa melletti szék helyett az asztalt kényelmesebbnek tartotta a rendhagyó és élve­zetes felolvasáshoz (Csuport István felvétele] „Ezt a könyvet azért írtam, hogy segítsek neked. Tu­dom, bajban vagy, pedig te nem mondtad senkinek. Mégis tudom. Ma mindenki bajban van, aki épeszű. Az ember nagyon egyedül ma­radt, ott a tévé előtt. Arra gondoltam, mi lenne, ha ír­nék egy könyvet arról, hogy lehetnél úrrá a nehéz­ségeiden, hogyan birtokol­hatnád örömtelibben az életedet. Meg akarlak vi­gasztalni, képzeld” - írja Kornis Mihály a Vigasztalá­sok könyve előszavában. SZÁZ ILDIKÓ A Vigasztalások könyve az író egyik legnépszerűbb kötete, már hét kiadást élt meg. Nyűt titok: sok olvasó az ágya melletti kisasz­talon tartja a könyvet, mint egy mindennapokhoz szükséges „túlélőcsomagot”. A jeles szerzőt, aki 2001. szep­tember 11-én, az amerikai terror- támadás napján tért vissza hosz- szabb külföldi tartózkodása után Magyarországra, Érsekújvárban sem kellett bemutatni a közön­ségnek. Kornis Mihály ugyanis va­lósággal kiütötte a nyeregből az est lelkes szervezőjét és megálmo­dóját, Kecskés Ildikót, az Anton Bernolák Könyvtár módszerészét. Egyedül mutatkozott be, derűsen üdvözölve a közönséget. A me­gyei fenntartású könyvtár dolgo­zói a napokban a Magyar Köztár­saság Kulturális Intézetének társ- szervezésében, a Csemadok ér­sekújvári székházában fogadták a magyarországi vendéget, akinek két kötete is megjelent a közel­múltban a Kalligram Kiadó gon­dozásában: a Végre élsz és a Ká­dár János utolsó beszéde. Szabad előadás. A hónap végén újabb könyve jelenik meg a Kallig- ramnál, az Egy csecsemő emlék­iratai, amelyet Kornis Mihály az utolsó tíz év egyik legfontosabb alkotásaként tart számon. „Én akarom bezárni az ajtót, családom utolsó életben maradt saljaként. Nem volt könnyű elkez­denem az írást, mert ehhez az a bátorság kellett, hogy bevalljam édesanyám iránt érzett sze­relmemet.” A szerző azt is elárul­ta, hogy a könyv több egymásba kapcsolódó fejezetből áll. Az elő- hangban egy levéllel indít, ame­lyet akár a Jó Istenhez is címezhe­tett volna. A második rész egy sze­relmes prózafüzér, Te meg én cím­mel. Majd az első nőről ír, aki édesanyja mellett feltűnt, és a könyv vége felé az eredendő bűn foglalkoztatja, A bukás című írás­ban „azt” az éjszakát próbálja fel­idézni, amelyen fogantatott. „Hazaérkezésemkor végleg el­döntöttem: ezentúl semmi olyat nem teszek, amihez nincs ked­vem. Sámán-rabbi keveréknek tartom magam, aki írásaiban a sé­rülés, szenvedés, sebezhetőség tűréshatárait feszegeti. A Vigasz­talások könyve is azzal a céllal született, hogy megújam, mit mondanék az élet nagy problémá­iról a gyermekemnek, ha lenne. Mert ez a világ olyan ám, hogy kapkodunk, a kapkodás pedig be­ismerés - félek, hogy leleple­ződünk...” Gágyor Péter, a SZEVASZ szín­ház igazgatója - aki nemrég maga is vendége volt az Anton Bernolák Könyvtár egyik kávéházi csevelyé- nek - arra kérte a szerzőt: próbál­ja megfogalmazni, mennyire érzi magát moralistának. Hogyan tesz különbséget a lázadás és a lázon­gás között? „Hogyan harcol az író a meddőséggel? Nem érzem ma­gam lázongónak, inkább konzer­vatívnak, gyermekkori eszméimet nem vagyok hajlandó feladni, én baloldalról vagyok konzervatív” - válaszolta Kornis. Bár a szerző nem rejtette véka alá a vélemé­nyét a sajtóról, és arról, hogy ér­zése szerint a közéleti beszédnek nincs nagy jelentősége, mégis fontosnak tartom közreadni, hogy Érsekújvárnak jót tett a látogatá­sa. Néhány perccel a Kornis- felolvasás előtt a Csemadok szék­házában a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége Érsekújvá­ri Területi Választmánya tartotta ünnepségét ugyanabban a terem­ben. Nagy örömmel fedeztem fel, hogy az ünneplő és az „eredmé­nyes pedagógiai munkájáért” dí­jazott pedagógusok nagy része ott maradt, hogy elmerüljön az esti beszélgetés nehezen meghatároz­ható hangulatában. Irigylem a ta­nítványaikat! A T4xi - Hazatérés című francia akcióvígjáték alkotói visszanyúltak a gyökerekhez Nem kukorékol a gall kakas BORKA ROLAND Nem váltotta, nem válthatja be a hozzá fűzött reményeket a Taxi 4 francia film. A Luc Besson ötlete alapján készült akcióvígjáték nem nyűgözi le a nézőt. Ezt is megértük! Folytatódik minden idők talán legnépszerűbb francia autós üldözős akcióvígjá- téka, a Taxi, hogy már a negyedik részben koptassa az ember idege­it és tűrőképességét. A Samy Nacery és Frédéric Diefenthal fő­szereplésével készült alkotás helyszíne újra Marseille, ahol egy felettébb veszedelmes belga bű­nöző próbálja lépre csalni a bu­gyuta rendőröket. A történet fő vázát ezúttal nem a két főszerep­lő helyzetkomikumára helyezték, hanem az első három részben nem méltatlanul hanyagolt Gilbert felügyelő csetlés-botlásai- ra. Ez rossz döntés volt. Az erede­ti karakterek pedig mintha telje­sen elvesztek volna. Hol vannak már azok a pörgő ritmusú, léleg­zetelállító akciójelenetek, melyek közben minden tesztoszteronnal rendelkező egyén azonnal a leg­magasabb sebességre kapcsolt. Hiányoznak a taxisofőr tökös megjegyzései, a szexuális túlfű­töttség. A röpke együttlétet egy menetben lezavarják a film első perceiben, ahogyan a szupertaxi kütyüjeit is csak az első pillana­tokban élvezhetjük a kitűnő vá­gásoknak köszönhetően. Persze ezenkívül van még mit nézni, hi­szen az előző részben Sly tűnt fel egy kanyarban, a negyedikben a híres focista, Djibril Cissé mutatja meg magát, aki egy jótékonysági futballmérkőzés érdekében ölti magára az Olympique de Mar­seille mezét. Az egész filmet a labdarúgás iránti elkötelezettség kinyilvání­tása színesíti, de még ez a töme­ges sport sem képes mindenkit megszólítani. Gérard Krawczyk rendező mintha az iskolában ta­nultakat pontos, dramaturgiailag kiváló formában tálalta volna a néző elé, aki azonban a szerkesz- tettségen és klipszerű effektuso­kon kívül mást nem kap. A film unalmas. S ezen nem segít a két jó barát családapa szerepének való megfelelési kényszer vicces ábrá­zolása sem. Samy Naceri kicsit meghízott, elszállt belőle a pezs­gő irónia és szarkazmus, egy meg­keseredett öregember néz le ránk a vászonról, aki már a visszavonu­lást fontolgatja. Elmarad a sokak által kedvelt fiatalos, heves tem­peramentum. Olyannyira nem vették komolyan az alkotók min­den egyes szereplő karakterének kidolgozását, hogy Marion Cotillard már nem vett részt a produkcióban, inkább eljátszotta Piafot az életrajzi ihletésű film­ben. Még a két ötéves forma gyer­mek sem adott új lendületet a filmnek. A két srácot egy idő után nem szerepeltetik a filmben. Pe­dig mennyi lehetőség rejlik a kü­lönféle korosztályok ütköztetésé­ben. Az új szereplők tehát nem sok vizet zavarnak. Kár. Elmond­ható, hogy csak egy legény van talpon a vidéken, és az is lány. Kétségkívül Petra a leghosszabb combú német rendőrnő, aki rá­adásul átáll a rossz oldalra, pon­tosabban beépül a belga tolvaj­bandába és belülről próbálja meg megfúrni akciójukat. Ezúttal a végzet asszonyának szerepét osz­tották rá a filmkészítők. Sajnos, ez az egyedüli nézhető elem a másfél órás filmben. Még a Peu­geot autót is csak villanásnyira láthatjuk. „Kezd elegem lenni belőletek” - mondja Gilbert fel­ügyelő a rosszfiúknak, majd szitá­vá lövi a pazarul berendezett vil­lát. A Hazatérés alcímet viselő film alkotói jobban tették volna, ha forgatás helyett otthon marad­nak, és haveri körben megnéznek egy izgalmas focimeccset. A gall kakasok országában játszódó tör­ténet messze alulmúlja a korábbi Taxi-filmeket. RÖVIDEN Antoine Compagnon Pozsonyban Pozsony. A párizsi Sorbonne és a NewYork-i Columbia Egyetem professzora, Xntoine Compagnon Az elmélet démona (Irodalom és józan ész) című kötetét tavaly ősszel jelentette meg a Kalligram Könyvkiadó Anthropos Könyvek nevű sorozatában. Az eddig több mint tíz nyelven kiadott, következetes kérdésfelvetéseivel rendkí­vüli módon provokáló művet a közelmúltban a Kalligram szlovák nyelven is megjelentette. Ebből az alkalomból a Francia Köztársa­ság szlovákiai nagykövetségének meghívására az 1950-ben szüle­tett jeles francia irodalomtörténész nyilvános irodalomelméleti előadást tart holnap 16 órai kezdettel a Szlovák Tudományos Aka­démia Konvent utca 13. szám alatti Irodalomtudományi Intézeté­ben. A szervezők valamennyi érdeklődőt szeretettel várnak. Szink­rontolmácsolás biztosítva, a belépés ingyenes, (ú) Magyar jazz a Művészetek Házában Kassa. A Miskolci Szimfonikus Zenekar és az Oláh Kálmán Sextet ad koncertet holnap 19 órakor a Művészetek Házában az 52. Kassai Zenei Tavaszi Fesztivál keretében. Az új Oláh Kálmán Sextet stílusára leginkább a kortárs jazz elnevezés illik, amelyben a 20. századi kompozíciós zene, elsősorban a bartóki hangzásvilág domi­nál. Oláh Kálmán több részből álló kompozíciói alapvetően eredeti hangszerelésre és népdalfeldolgozásokra épülnek, ugyanakkor megmarad bennük az igazi jazz lüktetése és az improvizatív hajlan­dóság. A zenekar tagjainak kreatív, helyenként egymásba fonódó szólói és a körmönfont kompozíciók újszerű, igazi XXI. századi ka­marazenét eredményeznek. A művészek a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete közvetítésével vendégszerepeinek Kassán, (ú) Harry Potter Tokióban debütál Tokió. Tokióban tartják június 28-án az ötödik Harry Potter- film világpremierjét. A Harry Potter és a Főnix Rendje című rész ázsiai díszbemutatójára a főhőst alakító ifjú brit színész, Daniel Radcliffe is hivatalos. A stúdió szóvivője szerint „semmiféle külö­nös oka” nincs annak, hogy először Japánban vetítik le a varázsló- tanonc újabb viszontagságait. Azonban a múlt hónapban a Pók­ember 3. premierjét is ott tartották, s az elemzők szerint ez a lépés a gyorsan növekvő nemzetközi piacnak adta meg azt a lökést, ami jelentősen megnövelheti a jegyeladási bevételeket. (MTI) Chloe Sevigny és Jake Gyllenhaal a Zodiákus című filmjüket kísérték el Cannes-ba (ČTK-AP) Jane Campion egyedüli nőként a cannes-i színpadon S.O.S. szerelem! - angolul MTl-JELENTES Cannes. A Dániel Pearlről, a Pa­kisztánban 2002-ben lefejezett amerikai újságíróról szóló filmet Angelina Jolié főszereplésével hét­főn mutatták be a cannes-i film- fesztiválon. A vetítésen nemcsak a színészházaspár vett részt, hanem Mariane Pearl is, az újságíró özve­gye. A Mighty Heart (A nagyszerű szív) című, Michael Winterbottom rendezte film az özvegy könyve alapján készült, aki a tragédia ide­jén öt hónapos terhes volt. Mari­ane Pearl azt mondta, hogy azért lépett kapcsolatba Angelina Jolié­val, és kérte fel a szerepre, mert egy vele készült interjút olvasva, baráti rokonszenv támadt benne iránta. Daniel Pearl, a Wall Street Journal újságírója a 2001. szep­tember 11-i merénylet után Pa­kisztánban nyomozott az al-Kaida köreiben. A terroristák egy interjú ígéretével 2002 januárjában tőrbe csalták, elrabolták, és annak elle­nére, hogy szabadon engedését vi­lágszerte kérték, kilenc nap múlva lefejezték. Jane Campion egyedüli nőként állt a napokban férfiak tucatjai kö­zött a cannes-i fesztiválpalota szín­padán, ahová a mozi tiszteletére készült szkeccsfilm 35 tekintélyes rendezőjét szólították. Az új-zélan- di filmes az első és mindeddig az egyetlen rendezőnő, aki elnyerte az Arany Pálmát. Zongoralecke című filmjét díjazták 1993-ban a cannes- i fődíjjal. „Szerintem üyen a vüág, a férfiak fennhatósága alá tartozik a pénz, ők döntik el, hogy kinek fog­ják adni” - magyarázta Jane Cam­pion, hogy miért rendez olyan ke­vés nő filmet. Cannes sem kivétel: idén a 22 versenyfilmből csupán hármat rendeztek nők. Angol nyelvű feldolgozás készül az S.O.S. szerelem! című magyar vígjátékból - jelentették be hétfőn délután a cannes-i Magyar Pavi­lonban megtartott közös sajtóérte­kezletükön a remake-jogokat megvásároló ausztrál cég illetéke­sei és Neményi Ádám, a film pro­ducere. Az új feldolgozás jogainak megszerzéséért eddig három fil­mes cég kezdett tárgyalásokat: a Magyar Filmszemlét követően Brad Pitt és Jennifer Aniston közös filmvállalkozása kereste meg az alkotókat, ám az újrafilm jogait végül Stuart Scowcroft és a ma­gyar származású Rezső Bodonyi, az ausztrál Global Entertainment Media producerei szerezték meg. Az ausztrálok még idén szeretnék elkezdeni a forgatást, a bemutató pedig 2008-ra várható. ^-----------------------------------------ä----i—W illlll—« ---aE---------------------------------1 A k ét hebehurgya története nem nagyon veszi igénybe a rekeszizmo­kat (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents