Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-02 / 100. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN ­Meghalt Székely Magda költő Budapest. Elhunyt Székely Magda Kossuth-díjas költő. Rövid betegség után, hétfőn hajnalban érte a halál. Székely Magda 1936- ban született, 1959-ben magyar-bolgár szakos diplomát szerzett az ELTE-n. Ezután a Magvető Könyvkiadó, majd az Európa Könyv­kiadó szerkesztője lett. Költészetére jellemzők a biblikus és mitolo­gikus jelképek, a szókincs redukciója, a végletes tömörítés. A köl­tőnőt 1984-ben József Attila-díjjal tüntették ki, majd Füst Milán- díjban részesült. 2002-ben Balatonfüreden ő vehette át a világhírű olasz költőről, Salvatore Quasimódóról elnevezett nemzetközi költőtalálkozó és -verseny emlékdíját. (MTI) „Jöjjön velünk a jovobe I. Kassa. A Kelet-szlovákiai Galériában holnap 19.30-kor nyitják meg a Nemzetközi Kepes Társaság kiállítását „Jöjjön velünk a jövőbe I.” címmel, melyen fényművészet, kísérleti fotó, geometri­kus festészet, szobrászat, kinetikus művészet, komputerművészet, videó, grafika egyaránt látható. Összeállítói a kiállítást Kepes György emlékének ajánlják, aki az Egyesült Államokban létrehoz­ta az első olyan mediális kutatóintézetet (Center for Advanced Visual Studies), melyben művészek, technikusok, tudósok együtt dolgozhatnak, alkothatnak. A kiállítást Csáji Attila festőművész, holográfus nyitja meg. (ú) MEDIAWAVE 2007 Dunaszerdahely. Idén 10. alkalommal rendezik meg Dunaszer- dahelyen (május 3—5.) a fényírók fesztiválját, melyen a világ füg­getlen filmalkotói mutatkoznak be. Kísérőrendezvények: koncer­tek, fotókiállítások, iparművészeti kiállítások, szemináriumok, színházi előadások. Helyszín: a VMK előtti szabadtér és a VMK. Részletes információ a www.mediawave.hu honlapon, (ú) Holnaptól a magyar mozikban a Liberté '56 Szerelem a forradalomban MTl-HIR Holnaptól vetítik a magyarorszá­gi mozikban a Liberté ’56 című fil­met, amely egy angol diáklány és egy szovjet katonatiszt szerelmét meséli el az 1956-os forradalom idején. Az alkotás Szőcs Géza műve alapján készült Vidnyánszky Attila rendezésében. A történet egyik szá­la az 1956-os forradalom napjaiban játszódik; Susan, a Budapestre ér­kezett angol diáklány és Pável, a szovjet katonatiszt szerelméről szól. Az orosz tiszt felismeri, hogy a hadsereget, amelyben főhadnagy­ként szolgál, egy nemes ügy eltáp- rására küldték Magyarországra. A vívódó Pável lelkiismeretére hall­gatva végül szembefordul felettese­ivel: katonaszökevénnyé válik, a felkelők oldalára áll, és november 4-én, kezében fegyverrel esik el. A másik cselekményszál a magyar politikai vezetésen belül - elsősor­ban Nagy Imre, Kádár János, Ma­iéter Pál és Bibó István alakjához kötve - kíséri végig a konfliktuso­kat. A filmben Kádár Jánost Epeijes Károly, Nagy Imre miniszterelnö­köt Horváth Lajos Ottó, Maiéter Pált Csikós Sándor, Pávelt And- rássy Máté, Susant pedig Varga Ga­bi alakítja. A mozi mellett színházi darab is készült a történetből, ame­lyet tavaly október 23-án, a forra­dalom 50. évfordulóján mutattak be Debrecenben. MOZIJEGY Az utolsó skót király Néró? Sztálin? Pol Pót? A törté­nelem legveszélyesebb, legveszet- tebb diktátora talán Idi Amin (Forest Whitaker) volt. Véledenek sorozatának köszönhetően egy hu­manitárius segélyakcióban részt vevő skót orvos (James MacAvoy) a rettegett népvezér közelébe kerül, megmenti az életét, és a szeszélyes Amin még aznap személyes orvo­sának és legfőbb bizalmasának vá­lasztja a férfit. Dr. Garrigan kezdet­ben élvezi a váratlan helyzetet, de hamarosan rájön, micsoda barbár közvetlen közelében él - és azzal is szembe kell néznie, hogy már neki magának is egyre nagyobb része van az elkövetett bűnökben. Mit te­hetne? Megpróbálja menteni a menthetőt: megóvni a haláltól, akit lehet, és élve hazajutni az afrikai pokolból. The Last King of Scotland / Posledný škótsky kráľ. Amerikai­angol thriller, 2006. Rendező: Kevin Macdonald. Szereplők: Forest Whitaker (Idi Amin), James McAvoy (Nicholas Gar­rigan), Kerry Washington (Kay Amin), Gillian Anderson (Sarah Merrit), Simon McBurney (Nigel Stone), (port.hu) (Képarchívum) Több iskolában is fellépett Szlovákiában a Kerekasztal Társulás - gyerekekkel foglalkozik játékos formában Egy életen át kell játszani Tizenöt év után hozzánk is eljutott a Kerekasztal Társu­lás, amely gyerekekkel, ki­sebbekkel és nagyobbakkal foglalkozik játékos formá­ban. Az egyesület 1992-ben jött létre Kaposi László drá­mapedagógus irányításával és a Marczibányi Művelődé­si Központ, valamint annak vezetője, Szakáll Judit tá­mogatása segítségével. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Tevékenységének két főiránya van: a Kerekasztal Színházi Neve­lési Központ (az első magyarorszá­gi TIE-társulat) és a Kerekasztal Színházi Társulás (alternatív szín­házi csoport) működtetése. A TIE, vagyis az angol Theatre in Educa­tion kifejezés rövidítését jelentő betűszó'az utóbbi években szak­mai körökben nálunk is egyre is­mertebbé vált. Jelentős része van ebben az első magyarországi TIE- társulat, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ létrejöttének és tevékenységének. Az angol módszer szerint a kö­zönség nem pusztán megfigyelő, hanem adott esetben partner, akit arra biztatnak, hogy közbeszóljon, magyarázzon, véleményezzen és együtt játsszon. A foglalkozáso­kon a színház és a dráma elemei eszköztárat jelentenek, amelyek­kel a célzott korosztály jellemzői­től, a választott tanulási területtől, a feldolgozandó problémától füg­gően gazdálkodnak a társulat tag­jai. JVIindig meghatározott korúak­hoz szólnak előadásaikkal, azokat maximált résztvevői létszám mel­lett tartják. A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ ( www.szinhaz.hu/ kerék­asztal) tagjai a drámapedagógia és a színház kánt egyaránt elkötele­zett szakemberek - fiatalok, akik képesek színészként és tanárként egyaránt helytállni. A TIE módszer­rel többnyire színészként kerültek ugyan kapcsolatba, de a Kerék­asztal foglalkozásain az általuk ve­zetett drámák mégsem színházi irányultságúak; az adott gyermek- csoportok igényeire, belső folya­mataira építenek (s nem kifelé szó­ló produkciókat hoznak létre). A társulatnak jelenleg négy főál­lású tagja van, Lipták Ildikó, aki a társulat vezetését is átvette tavaly Kaposi Lászlótól, Bethlenfalvy Ádám, Hajós Zsuzsa és Nyári Ar­nold, de egyes produkciókban má­sok is szerepelnek. Évente 150-170 előadást tartanak, s már határon túlra is eljutottak. A csoport két tagja annak idején a Szakáll Judit vezette Origó diákszínjátszó cso­portban szerette meg a játékot, s maradt egy életre hivatásos gye­reknek. Szlovákiában a pozsonyi fellépé­süket már megelőzte egy gútai és egy somotjai bemutatkozás, ahová a Fogságban című játékot hozták el, amelyet Perényi Balázs rende­zett, s amely ott kezdődik, ahol An­dersen klasszikus meséje, A csá­szár új ruhája végződik. Mi törté­nik azzal a fiúval, aki ki meri mon­dani, hogy a császár meztelen? Van-e kiút a börtönből, s hogyan viselkednek ebben e nem minden­napi helyzetben a zárkatársak? Ezek a zárkatársak természetesen a diákok, akik részt vesznek a já­tékban. Bár a történet 7-8 éves gyerekek számára készült, Po­zsonyban nagyobbakkal is kipró­bálják a játékot. A társulás egyéb­ként nem csak ezzel a korosztállyal foglalkozik, az Ördöghajsza című játékuk például Arthur Miller A salemi boszorkányok című drámá­ja alapján készült, s 17-18 évesek a játéktársak. A pozsonyi Duna utcai alapisko­la diákjait meglepi ez a nevelési módszer, az elején idegenkednek a szerepléstől, de aztán gyorsan be­lelendülnek, s a mese végén már teljes az összhang. Ennek az össz­hangnak az egyik kislány mobiljá­nak a csörgése vet véget. A tanító­nő magyarázkodik: a bejáró gyere­keknek lassan indul a buszuk ha­zafelé. Tanárt alig látunk a foglal­kozáson. Magyarországon egyre nagyobb teret hódít a drámapedagógia, 120 órás akkreditált drámatanfolya­mokon lehet elsajátítani a szakma alapjait, s ma már érettségi tan­tárgyként is választható. Később aztán van, aki felhasználja és in­tegrálja az oktatás során, hiszen nemcsak az irodalomoktatás során jön jól, hanem beszélgettem olyan matektanárral is, aki szerint az egyszeregy is könnyebben elsajá­títható, ha azt játékosan kínálják fel a gyerekeknek. Szlovákiába a Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma mellett működő Hagyományok és Értékek Polgári Társulás közvetítésével ju­tott el a Kerekasztal Társulás. Jarábik Gabriella, a társulás veze­tője szerint a drámapedagógiai ok­tatás nálunk gyerekcipőben jár, de egyre több helyen akadnak lelkes pedagógusok, akik nemcsak diák­színjátszó csoportot működtetnek, hanem a napi tanítás során is játé­kos formában próbálják átadni a tananyagot. Külön megemlíti a nyárasdi Magyar Gál Líviát, a kas­sai Kristóf Mónikát, akik maguk is végeztek drámapedagógiai tanfo­lyamot, s komolyan gondolkodnak azon, hogy létrehoznak egy drá­mapedagógiai társaságot a Felvi­déken is. A rozsnyói Tóth Gábor most jár hasonló kurzusra, s a ri­maszombati Zsélyi Katalin révén van profi drámapedagógusunk is. A gyerekszínjátszás szerencsére jobb helyzetben van, s ehhez meg­felelő hátteret biztosítanak a Duna Menti Tavasz, illetve a Csemadok Művelődési Intézete által szerve­zett rendezői tanfolyamok. A Kerekasztal Társulás május­ban Erdélybe készül, de aztán vár­ják őket Kassára, Tornára és a kö­zép-szlovákiai régiókba is. Jarábik Gabriella szeretné, ha miinél több helyen akadnának lelkes hívei en­nek az oktatási formának. Sajnos, elnézve a pozsonyi tanári érdekte­lenséget, az optimizmus akár kincstárinak is tűnhet. A két különböző helyszínen látható tárlat más-más oldalról mutatja be az első felelős magyar kormány fejét Batthyány-emlékkiállítások Budapesten VESZTRÓCZY ZSOLT „Történelmünk korszakalkotója. Batthyány Lajos miniszterelnök - Batthyány Lajos, a hadseregszer­vező” címmel új, késő őszig tartó közös kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeum és a Hadtörté­neti Múzeum összefogásával az el­ső magyar felelős kormány minisz­terelnökének tiszteletére születésé­nek bicentenáriuma alkalmából. A Basics Beatrix és Kedves Gyula ren­dezte nagyszabású tárlat egyszerre két helyszínen, de más-más szem­pontból mutatja be az első magyar felelős kormány vezetőjét, akiről más kortársakkal szemben (pl.: Kossuth Lajos, Széchenyi István, Eötvös József, Deák Ferenc, Wesse­lényi Miklós) az utókor a miniszter- elnökség és a mártíromság tényén kívül szinte semmit nem tudni. Gróf Batthyány Lajos 1807. feb­ruár 10-én született Pozsonyban, és más -nemes Újakhoz hasonlóan szintén katonai pályára lépett. 1831-ben leszerelt, a harmincas évek pedig a közéleti felkészülés je­gyében teltek el, egészen a politikai porondra történő küépéséig, amire 1839-es országgyűlésen került sor. Batthyány nem volt olyan kiváló szónok, mint Kossuth, nem írt nagy hatású elméleti munkákat, mint Széchenyi, de gyakorlati téren an­nál inkább kitűnt a .tevékenységé­vel. Ettől kezdve egy évtizeden át ő volt a felső táblán az ellenzék vezé­re, fellépéseivel pedig a polgári át­alakulás ügyét szorgalmazta. Tevé­kenységével rendkívül nagy tekin­télyre tett szert, és Kossuthtal ösz- szefogva országos szinten is a ma­gyar reformmozgalom irányítójává vált. A két különböző helyszínen lát­ható tárlat más-más oldalról mu­tatja az első felelős magyar kor­mány fejét. A Budapesti Történeti Múzeum alapvetően a politikust és államférfit, a korabeli politikai és szellemi életben játszott szerepét, az újratemetés körülményeit mu­tatja be, a Hadtörténeti Múzeum­ban látható rész pedig a szabadság- harc alatt komoly katonai sikereket elérő magyar honvédsereg megte­remtőjét. Ä tárlaton kiállított egy­korú olajfestmények, akvarellek, rajzok, litográfiák, réz- és acélmet­szetek segítségével pontosan nyo­Batthyány Lajos (Képarchívum) mon követhetők Batthyány életé­nek főbb eseményei és ezek hely­színei. Bár itt főként a reformkor és a szabadságharc alatti Pest-Buda élete látható, de az újratemetés, il­letve az örökmécses és a mauzóle­um építésének a körülményei is be­mutatásra kerülnek. A kortársak arcképei, a korabeli sajtótermékek és aprónyomtatványok mellett, a császári és honvédsereg katonái, valamint a népfelkelők és nemzet­őrök által használt egyenruhák, fegyverek és zászlók is láthatók. Emellett olyan unikumnak számító tárgyakat is kiállítottak, mint pél­dául Batthyány egykori pecsétnyo­mója, egy általa Pulszky Ferencnek adományozott pisztoly, egykori börtönlámpája, a siralomházi priccséből származó két véres fada­rab, a kivégzésénél használt lámpa, a magyar szabadságharc mellett harcoló bécsi Akadémiai Légió egyik tagjának kardja, Rózsa Sán­dor egykori lőportartója vagy egy korabeli jurátus szablya, mely a trónfosztás után a magyar zászlóra kerülve a szabadságharc egyik nemzeti szimbólumává vált. Az utókor kevés emberrel bánt mostohábban, mint az első magyar felelős kormány miniszterelnöké­vel, gróf Batthyány Lajossal, akit kortársai, a németalföldi szabad­ságharc egykor kivégzett vezetőjé­hez hasonlítva a „magyar Egmonť’- nak neveztek. A magyar történelmi panteonban ugyanis a polgári át­alakulásban játszott szerepe elle­nére sem kapta még meg azt a he­lyet, amelyet életpályája és politi­kai teljesítménye alapján joggal megérdemelt volna, és csak remél­hető, hogy az idei év változást hoz majd ezen a téren. A közönség nem pusztán megfigyelő, hanem adott esetben partner (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents