Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-18 / 113. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Vízumstop az emirátusokban Pozsony. Az Egyesült Arab Emirátusok ideiglenesen nem ad ki ví­zumot a szlovák kérelmezőknek. Az intézkedés hátterében állítólag egy emirátusokbeli ékszerbolt áprilisi kirablása áll. A hatóságok ma­gatartásának szépséghibája, hogy a tettesek szerbek voltak. (TASR) Volt zsarolóból főrendőr? Pozsony. A múltban zsarolás vádjával folyt eljárás a Nemzeti Drogellenes Egység újonnan kinevezett parancsnoka ellen - állítja a Plus 7 dní hetilap. A lap szerint Marian Pecko tizenkét éve társa­ival együtt fegyverrel kényszerített egy kollégája feleségének fő­nökét arra, hogy ássa ki a saját sírját. A belügyminisztérium illeté­kesei szerint még felülvizsgálják a döntést. (SITA) Stabil az MKP támogatottsága Pozsony. A Statisztikai Hivatal felmérése szerint a szavazók 41,6 százaléka voksolna a Smerre, ha a választásokat a napokban tartanák. A közvélemény-kutatást május elseje és tizediké között, 1083 fős mintán készítették. Az SNS és az SDKÚ egyaránt 12 szá­zalékot szerezne, a sorban a HZDS (10,4), az MKP (10,2) és a KDH (7,8) következik. A megkérdezettek 17,5 százaléka nem venne részt a választásokon, 10,5 százalékuk pedig nem döntötte el, kire szavazna. (SITA) Meghalt a Tiso-per ügyésze Pozsony. Kilencvenhat éves korában elhunyt Jozef Tiso perének egykori államügyésze, Anton Rašla. A férfi egy koncepciós per után megjárta a börtönt is, majd a pozsonyi és a kassai egyetem jo­gi karán tevékenykedett. (SITA) Magyar-magyar konferencia Budapest. Határon túli és magyarországi értelmiségiekkel ta­nácskozik Sólyom László államfő a fővárosi Sándor-palotában. A találkozó fő témája a regionális érdekképviselet formái és a régiók fejlesztésének lehetőségei. (MTI) Nyelvtörvényt módosítana az MKP Kassa. Az MKP június végéig két törvénymódosítási javaslatot is benyújt a nyelvtörvényre vonatkozóan. A javaslatok az uniós szervek felé való kommunikáció és az egészségügy területét érintik. (SITA) Eladták a Rádiokomunikáciet Pozsony. A német-szlovák kézben lévő Slovak Telekom (ST) távközlési társaság tegnap megerősítette, hogy a TRI R cégnek el­adta a televíziós és rádiós műsorszórásért felelős Rádiokomuniká- cie társaságot, azaz tulajdonost váltott a Pozsony szüuettjéhez el­választhatatlanul kötődő Zerge-hegyi Kamzík adótorony is. A 332 főt foglalkoztató nyereséges cég vételárát nem tették közzé, koráb­bi információk szerint az összeg 3,5 milliárd korona körül mozog­hat - e summa felerészben az állam zsebébe vándorol, mivel az ST 49 százaléka állami tulajdonban van. (TAŠR, akt.) Az alkotmány csak a köz érdekében és megfelelő ellenszolgáltatás fejében teszi lehetővé a kisajátítást Monopóliumot hoznának létre Pozsony. A szakemberek sze­rint az egészségügyi minisz­térium által javasolt egybiz- tosítós modell kialakítása alkotmányba ütközik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szaktárca ugyan állítja, hogy mindent az alaptörvénnyel össz­hangban készítenek elő, ha a ko­alíciós partnerek ebben a válto­zatban állapodnak meg, jogá­szok azonban kétségbe vonják Ivan Valentovič kijelentését. Az alkotmány ugyanis csak a köz érdekében és megfelelő el­lenszolgáltatás fejében teszi le­hetővé a kisajátítást, ami az egy- biztosítós modell kialakításának feltétele. „Eddig még senki sem bizonyította be, hogy az egybiz- tosítós modell elkerülhetetlen” - jelentette ki Marek Benedik ügy­véd. Hasonlóan vélekedik Gál Gábor (MKP) a parlament alkot­mányjogi bizottságának tagja is. „Nem tartom indokolt esetnek azt, hogy az állam monopóliu­mot akar létrehozni egy bizo­nyos ágazatban, ami jelenleg pi­aci alapokon működik - jelentet­te ki a képviselő. - Indokolt eset lehet például a kisajátítás az autópálya építésénél, amikor nem kerülhető ki egy bizonyos parcella.” A kisajátítást azonban csak megfelelő ellenérték kifizetése esetében lehetséges. „Ebben az esetben úgy vélem, hogy nem tel­jesül az a feltétel, hogy csak a köz érdekében nyúlhatunk a kisajátí­tás eszközéhez” - véli Gál. A ja­vaslat végrehajtása során azon­ban nem csak az alkotmánnyal kerülne szembe a kormányoldal. „Szlovákia nemzetközi egyez­ményben kötelezte magát arra, hogy védeni fogja a külföldi be­fektetéseket, az egészségbiztosí­tókban nem egy külföldi befekte­tő pénze fekszik, vagyis ezt az egyezményt is megsértené a kor­mány” - véli Gál. Hasonló állás­ponton van Ernest Valko volt al­kotmánybíró is. Ebben az eset­ben Szlovákiának vagy kártalaní­tania kellene a külföldi befekte­tőket, vagy nemzetközi bíróság előtt kellene megvédeni érdeke­it. Mindkét esetben sok milliárd koronába kerülne az egybiztosí- tós modell bevezetése, vélik a szakemberek. Az egészségügyi minisztérium ezzel a költséggel nem számol a jelentésében, csak azt hangsúlyozza, hogy az egy- biztosítós modell - szerintük - jóval hatékonyabban működne a mai rendszernél. (1-p-j, s) A polgári perrendtartás módosítása egyszerűsíti és meggyorsítja a bírósági tárgyalás folyamatát Júliustól jöhetnek a román és bolgár orvosok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia júliustól megnyitja munkaerőpiacát a bol­gár és román egészségügyi dolgo­zók előtt. Erről rendelkezik az egészségügyi szolgáltatókról szó­ló törvény tegnap jóváhagyott módosítása, amely alapján egy­szerűsödik az Európai Unió két legújabb tagállamából érkező or­vosok és nővérek képzettségének szlovákiai elismertetése. A polgári perrendtartás módo­sítása egyszerűsíti és meggyorsít­ja a bírósági tárgyalási folyamatot azáltal, hogy a fellebbezésekkel ez év július elsejétől nem a fel- lebbviteli bíróságok, hanem a sze­mélyileg jobban felszerelt elsőfo­kú bíróságok foglalkoznak majd. A tárgyalások gyorsítása azért is fontos, mert jelenleg több mint 20 ezer, több mint öt éve húzódó per van folyamatban a bíróságok előtt. Jelenleg ha az állampolgár nem fizeti meg a fellebbezési ille­téket, a bíróság leállítja a pert - a jövőben a bíróságnak ilyen eset­ben is folytatnia kell a per tárgya­lását. Megszűnik, illetve csökken néhány illeték is: például a sze­mélyiségvédelmi perek indításá­nak kezdeményezése ötezer he­lyett kétezer koronába fog kerül­ni. Ez egyébként csak visszatérés a 2006 január elseje előtti gyakor­lathoz, addig ugyanis csak két­ezer koronába került egy ilyen per indítása. Jóváhagyta a parlament a sző­lőtermesztésről és borgazdálko­dásról szóló törvény módosító ja­vaslatát, amely az eddiginél job­ban védi a szőlőtermesztőket-bor- termelőket. Például a szőlőterüle­teket csak közérdekű infrastruk­túra építési céljaira lehet kivonni a mezőgazdasági földalapból. Robert Fico kormányfő szerint az előző kormány durva hibát kö­vetett el azzal, hogy a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű bezárásá­ról döntött. „Hatalmas tragédiá­nak tartom, hogy egy ország, mely az előállított elektromos energia 12 százalékát exportálni tudta, behozatalra fog szorulni” - fejtette ki Fico a parlament tegna­pi ülésén a kérdések órájában. „A kormány ezért újra megteremti az energetikai önellátás feltételeit új atomerőmű-blokkok építésével” - mondta a kormányfő. „Színfoltja” is akadt a tegnapi parlamenti vitának. Viera To- manová munkaügyi miniszter Klára Sárközyovának szólította az MKP képviselőjét, aki erre így rea­gált: „Az én nevem Sárközy Klá­ra”. A miniszter a következőkép­pen válaszolt: „Én szlovák va­gyok, ezért mondom az ön veze­téknevét szlovákul”, (sán) Fico szerint hiba volt bezárni a Jaslovské Bohunice-i erőművet (SITA-felvétel) Autonómiától retteg a nemzeti párt vezére Ján Slota a torkát félti ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia legnagyobb problémája, hogy az ország déli ré­gióiban élő magyarok komoly kam­pányt folytatnak az autonómiáért - jelentette ki tegnap Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnö­ke. „Már kis térképeket is osztogat­nak a lakosságnak, melyen be van­nak jelölve azok a területek, ame­lyek az autonómia szellemében önállósulnának” - mondta Slota. A déli régiókat Koszovóhoz hasonlí­totta és emlékeztetett: néhány év­vel ezelőtt Koszovó autonómiája már majdnem az önálló állam szintjén volt, ezért kell szerinte megakadályozni, hogy ilyen Szlo­vákiában is előforduljon. A nemzeti vezér megüzente koalíciós partne­reinek, mindent el kell követni an­nak érdekében, hogy megakadá­lyozzák a déli régiók autonómiáját. „Ha valaki elvágja a torkunkat és valahol a földön fogunk fetrengeni, akkor már mindenkinek mindegy lehet, hogy húsz vagy egy egész­ségbiztosítónk van” - tette hozzá Slota. Bárdos Gyula, az MKP képvi­selője szerint nincs értelme Slota kijelentéseire reagálni. „Semmi új a nap alatt, politikai indíttatású kez­deményezés, nekik ezt az ügyet ál­landóan napirenden kell tartaniuk. Nem tartjuk indokoltnak, hogy rea­gáljunk az SNS hasonló híresztelé­seire, természetesen az MKP-nak semmi köze az egészhez” - zárta le Bárdos. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke is értelmeden talál­gatásnak tartja Slota kijelentéseit. „Ha üyen szélsőséges megnyilvá­nulásokkal fognak foglalkozni a politikusok, akkor fel kell tenni a kérdést, kinek származik belőle haszna. Slota Fico asszisztense, és jól tudja, miért teszi mindezt” - vé­lekedik Dzurinda. (dem) Kinek van haszna Slota megnyil­vánulásaiból? (SITA-felvétel) Még kétszer ellenőrzik Szlovákia felkészültségét Kaliňák uralja az időt is ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Már csak az idő állhat útjába annak, hogy teljesíteni tud­juk a schengeni övezethez való csadakozás összes kritériumát - je­lentette ki tegnap Robert Kaliňák belügyminiszter osztrák kollégájá­val, Günther Platterrel folytatott tárgyalás után. Kaliňák hozzátette: úgy tűnik, már az időt is uralja a tárca. Platter is elégedett az ország felkészülésével, júliusra meghívta Kaliňákot Salzburgba, ahol már a 2008-as határmegnyitás részleteit fogják megtárgyalni. Az unió idén még kétszer fogja ellenőrizni Szlovákia felkészülését: júniusban a földi, szeptemberben pedig a légi határvédelmet. A júni­usi ellenőrzés Kaliňák szerint kulcsfontosságú lesz. A belügymi­niszter meggyőződése, hogy addig­ra a feltételek kétharmadát teljesí­tik, a maradék egyharmadot pedig szeptemberig befejezik. „Ha az el­lenőrzés pozitív eredménnyel vég­ződik, a jelentést megkapják a schengeni övezethez tartozó orszá­gok belügyminiszterei, a kibővítést ugyanis nekik kell jóváhagyni” - szögezte le Platter. Csehország és Magyarország már jelezte, 2008. január 1-jén ak­kor is csatiakozna Schengenhez, ha Szlovákia nem teljesíti a feltétele­ket. Ez azonban aligha lehetséges, mivel akkor a Szlovákiával közös határaikat is kellene ellenőrizniük. Magyarán: ha Szlovákia nem telje­sítené a kritériumokat, Csehország, Lengyelország és Magyarország sem csatlakozhat. A parlament tegnap elfogadta a rendőrségről szóló törvénymódo­sítást, mely lehetővé teszi, hogy az ország bekapcsolódjon a schenge- ni információs rendszerbe, amely az övezet összes tagállama rendőr­ségi adatainak összegzését tartal­mazza. Itt található a körözött sze­mélyek, eltűnt gépkocsik, keresett fegyverek, vagy a nem kívánatos személyek jegyzéke, illetve a ható­ságok által megfigyelt személyek és gépkocsik listája is. Martin Pado SDKU-s képviselő ellenezte a tör­vény módosítását, szerinte a bel­ügyminiszter különböző jogsza­bályokkal akaija elérni, hogy a rendőrségnek nagyobb uralma le­gyen a polgárok magánélete felett. Kaliňák elutasította a vádakat, szerinte ugyanis ez a törvény csak növeli az emberek biztonságát. A tárca vezetője szerint a jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy egyes bűncselekmények nyomozása so­rán a telefonbeszélgetések jegyzé­ke alapján egyszerűen kiiktassa­nak bizonyos személyeket a gya­núsítottak sorából, így ezeket majd nem kell fölöslegesen kihall­gatni. „Ez nem azt jelenti, hogy le­hallgathatjuk a telefonbeszélgeté­seket, vagy figyelhetjük az elektro­nikus levelezést” - tette hozzá Kaliňák. (dp) Második olvasatban a munkatörvénykönyv Viharos vita várható ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Második olvasatba utalta a parlament a munkatör­vénykönyv módosító javaslatát. A képviselők a parlament következő, júniusi ülésszakán folytatják a tör­vényjavaslat vitáját. Az ellenzék ugyan azt szerette volna, ha a ja­vaslat visszakerül a munkaügyi minisztériumba átdolgozásra, mert szerintük, ha a jelenlegi for­mában fogadná el a törvényhozás, az a munkanélküliség növekedé­sét és a gazdaság hanyatlását von­ná maga után. Az ellenzék azt szerette volna elérni, hogy a ja­vaslat visszakerüljön a munkaügyi minisztérium­ba, átdolgozásra. A munkatörvénykönyv módosító javaslata több jelentős változást tar­talmaz: a legfontosabb és a legtöb­bet vitatott az alkalmazotti jogvi­szony fogalmának bevezetése. Je­lenleg a törvény nem definiálja az alkalmazotti jogviszonyt, csak a ter­mészetes személy és a vállalat közt létrejött individuális munkajogi vi­szonyt. A módosító javaslat tíz olyan jellemzőjét sorolja fel az al­kalmazotti jogviszonynak, amely alapján egy adott tevékenység kizá­rólag ilyen formában, hagyomá­nyos munkaszerződés alapján vé­gezhető. Ajelenlegi törvény szerint, ha átszervezés miatt a munkáltató felmond az alkalmazottnak, az vá­laszthat: vagy megkapja a megfele­lő végkielégítést és távozik, vagy a felmondási idejét tölti ki. Ha a parlament elfogadná a mó­dosítást, akkor az alkalmazott két­havi végkielégítést kap, egyidejű­leg a felmondási ideje is telik. Ha több mint öt évig dolgozott a vál­lalatnál, háromhavi végkielégítés­re jogosult. Újdonság az is, hogy ha az alkalmazott nem tölti ki a felmondási időt, egyhavi bérének megfelelő büntetést kaphat. Ha gondatlanságból kárt okoz, négy­havi bérnek megfelelő lenne a kár­térítés összege. Újra bevezetnék a munkavégzés­ről szóló megállapodás intézmé­nyét. Ilyen megállapodás alapján heti tíz órát lehet dolgozni. További módosító javaslat, hogy a munkál­tatónak a norma felállításakor tár­gyalnia kell a szakszervezetekkel. Ha nem egyeznek meg, akkor az il­letékes munkafelügyelet ítéli meg, hogy a norma összhangban van-e a jogszabályokkal. A munkatörvénykönyv módosí­tásának vitája várhatóan hosszú és heves lesz, ugyanis nemcsak az el­lenzék fogalmazta meg kifogásait, de a koalíciós partnerek is jelezték, néhány javaslattal nem értene! egyet, (sán)

Next

/
Thumbnails
Contents