Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-03 / 101. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 3. www.ujszo.com e-mail: regio@ujszo.com , fax: 02/59 233 469 Húsz illegális bevándorlót füleltek le a szlovák-osztrák határon egy Citroen Jumper belsejében. A tizenegy indiai és kilenc pakisztáni férfi Horvátjárfalun (Jarovce) bukott le, néhányan korábban menedékjogért folyamodtak. (SITA-felvétel) RENDŐRSÉGI NAPLÓ Zsarolás az iskolában Vágbeszterce. Terrorizálták társukat egy speciális tanintézmény diákjai. A négy zsaroló édességet, joghurtot, kiflit, vagy éppen írószereket követelt az áldozattól. Ha a fiú nem hozott nekik semmit, a vécében vagy a folyosón verték meg. A15-16 éves elkövetők ellen zsarolás vádjával indult eljárás. (SITA) Késelés lett a vitából Kassa. Tettlegességig fajult egy veszekedés egy 44 és egy 57 éves férfi között hétfőn. Az idősebb férfi késsel próbált meg pontot tenni a vita végére, az áldozat két héten túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadó előzetes letartóztatásban van, akár öt évet is rács mögött tölthet. (TASR) Hamis ötezressel akart fizetni Besztercebánya. Otthon gyártott ötezer koronással próbált meg fizetni egy szupermarketben egy 17 éves iskolás. A fiú lebukott a hamisítvánnyal, eljárás indult ellene, a bankjegyet szakértők vizsgálják. Az iskolást akár három évre is lecsukhatják pénzhamisításért. (SITA) Csokoládéra támadt gusztusa Pozsonypüspöki. Csokoládéra támadt gusztusa egy 31 éves pozsonyi férfinak, de fizetni nem akart. A tolvaj 28 darab csokoládét rejtett a kabátja alá, de nem sikerült kicsempésznie az árut. A tolvaj ellen eljárás indult, a helyzetét súlyosbítja, hogy nem először kapták lopáson az áruház dolgozói. (TASR) Ellopták a napelemeket Bánóc. Két napelemnek veszett nyoma május elsején este egy helyi vendéglőből. A tulajdonos vízmelegítésre használta az elemeket, kára meghaladja az ötvenezer koronát. (TÁRS) Eljárás indult egy 32 éves nyustyai férfi ellen, aki megtámadott egy sofőrt. Az incidens még március 21-én történt Nyitrán, és kamerák is rögzítették. A férfi egy szemafor előtt vágott be Skodájával két autó elé, mire az egyik sofőr kiszállt, hogy felelősségre vonja. A kérdőre vont autós könnygázt fújt az arcába. A tettes vallomásában azt állította, az áldozat komótos vezetési stílusa hozta ki a sodrából. (SITA-felvétel) Kassa legsikeresebb, legtöbb bevételt termelő cége továbbra is a városi erdőgazdálkodási vállalat Egyre jobb üzletág a fakitermelés Kassa. A város környéki gazdasági erdők évek óta Kassa legstabilabb bevételi forrásának számítanak. Az illetékesek ma már örülnek annak, hogy néhány évvel ezelőtt nem sikerült eladniuk, illetve haszonbérbe adniuk az erdőket, és felszámolni a városi erdőgazdálkodási vállalatot. JUHÁSZ KATALIN A környezetvédők és lokálpatrióták mellet az ellenzéki városi képviselők is tiltakoztak az ellen, hogy a „családi ezüstöt”, az utolsó számottevő városi tulajdont pénzzé tegye az akkoriban szorult anyagi helyzetben lévő ön- kormányzat. Pedig a versenypályázat döntőjében ott volt a Habsburg család egyik Olaszországban élő tagja, Martin von Habsburg is, aki az erdő 38 hekA Habsburg család egyik tagja, Martin von Habsburg az erdő 38 hektárjáért 343,5 millió koronát adott volna. tátjáért 343,5 millió koronát kínált. Ha a képviselők nem az eladás, hanem a bérlet mellett döntöttek volna, egy osztrák vállalat lett volna a befutó, amelyik húsz hektárnyi terület hatvan évre szóló használatáért 300 milliót ajánlott fel, mintegy felére alkudva le a 660 milliós eredeti árat. A nemleges döntés, és a váA bevételből a turistautak rendben tartására is futja rosi részvénytársaság alakítása helyes lépésnek bizonyult: a cég tavaly mintegy 19 millió koronával növelte a város bevételeit, ami kétmillióval több, mint 2005-ben. Összesen 84 663 köbméter fát sikerült értékesíteniük 1559 koronás köbméterenkénti átlagáron, ami az utóbbi öt év legjobb árfolyama. Bebizonyosodott tehát, hogy a minőségi fakitermelés továbbra is virágzó üzletág, a városnak érdemes megtartania az erdőket. Julian Tomaštíktól, a városi erdőgazdálkodási vállalat igazgatójától megtudtuk, a kitermelt fáért évről évre többet kapnak a hazai és külföldi árveréseken, tavaly például az előző évhez viszonyítva nyolc százalékot ugrott a környezetkímélő biomassza előállítására alkalmas faanyag piaci ára. A bevételből új, korszerű mun(Képarchívum) kagépek vásárlására, valamint az erdei turistautak rendben tartására is futja, sőt sok év után sikerült felújítani a vandálok által tönkretett kassai kilátót, a város egyik legkedveltebb kirándulóhelyét is. E célra egyébként európai uniós forrásokat is igénybe vettek, amelyekből az utóbbi három évben mintegy 21 millió korona érkezett a számlájukra, néhány sikeres pályázatnak köszönhetően. Kassán járt Odor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye elnöke - folytatni kívánják az együttműködést Legfontosabb cél az R4-es út megépítése Odor Ferenc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye elnöke és Zdenko Tre- bula, Kassa megye elnöke továbbra is szorgalmazza az együttműködést (Szűcs Éva felvétele) KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Kassa megyébe látogatott Odor Ferenc, Borsod-Abaúj- Zemplén megye elnöke, aki 2006 novemberétől látja el ezt a funkciót Gyárfás Ildikó utódaként. A két megyefőnök, Odor Ferenc és Zdenko Trebula szerint az évekre visszanyúló együttműködést folytatni kívánják. Az egyik legfontosabb területe ennek a Kassát Miskolccal összekötő R4-es gyors- forgalmi út megépítése. Bár a szlovák fél 2010-re ígéri a rá eső szakasz átadását, a magyar oldalon valószínűleg elhúzódik még az útszakasz kiépítése, és 2015-nél hamarabb aligha képzelhető el a befejezés. Odor szerint a településeket megkerülő utak létrehozása is megállt, mivel a gyorsforgalmi út kiépítéséhez nincs meg a megfelelő politikai akarat. A schengeni zónába való belépéssel azonban jobban fellendülhet a határ menti térségek közötti forgalom és kapcsolattartás, hiszen az egyre terjeszkedő kenyheci és hamarosan átadandó peresi ipari parkban számos munkalehetőség nyílik a határ túloldalán élők számára is. Fontos a kishatárforgalom szempontjából azoknak az átkelőknek a megépítése, melyek régen gyalogosátkelőként működtek, a közeljövőben valószínűleg Skároš-Hol- lóháza mellett újabb 6-7 átkelő is megnyílhat. Ideális Múdra Rozália megyei hivatalvezető szerint az lenne, ha 20-40 kilométerenként működne egy átkelőhely, a megye Magyarországgal határos szakaszán 17 olyan pont található, ahol ennek kialakításalehetséges. Fontosnak tartja a két megyefőnök a Bodrogközzel való együttműködést is, ezen belül a megújuló energiafonások megtalálását, a bioenergia nyerését, a borturizmus és vízi turizmus fejlesztését. „Kevésbé vagyunk fejlettek, mint országaink nyugati megyéi, kevesebb pénz jutott ide, ezért igyekszünk egymás céljait segíteni a gazdaság, az informatika terén, és minél több közös pályázatot szeretnénk majd kidolgozni” - közölte Odor. A két megye a középfokú és főként a felsőfokú oktatás szintjén is segítséget kíván nyújtani egymásnak, elsősorban a megfelelő szakemberek és pályázatírás terén, ám a kulturális intézmények, múzeumok és levéltárak „egymásra találása” is szerepel a tervek között. A szakemberek szerint a régészeti leletek valószínűleg a 10. századból származnak Szláv eredetű kerámiamaradványokat találtak ÚJ SZÓ-HÍR Szepsi. A Tesco áruház építését megelőző földmunkák közepette szláv eredetű régészeti leleteket kerültek elő a földből. Az áruház terep-előkészítési munkálatai áprüis végén kezdődtek. A termőréteg eltávob'tása után a területen kassai régészek vizsgálódtak, és két lelőhelyet azonosítottak. Mivel a középkorban ezen a területen még nem használtak követ építőanyagként, a két terület söté- tebb színe volt árulkodó. A két lelőhelyen szláv eredetű, a korai középkorból származó, valószínűleg 10. századi kerámiamaradványokat találtak. Eredetükre elsősorban az edénytörmelék díszítővonalai utaltak. A szakemberek szerint ugyanis a hullámvonal és díszítő csíkozás jellegzetesen szláv motívum. A lelőhelyek közvetlenül a Bódva folyó egykori pariján találhatók, valószínűleg alkalmi táborhely vagy műhely lehetett ezen a helyen. A leletek nem túl nagy száma és más tényezők miatt feltételezhető, hogy nem állandó településről van szó. Idáig Szepsiben még nem találtak szláv leleteket. A folyó közelsége, a jó termőföld és a közeb barlangok miatt már az ősember is menedékként használta ezt a területet, később, a magyarok bejövetele után kabar-kazár törzsek telepedtek le itt. A várossal kapcsolatos első írásos emlék 1255-ből származik, (kozs)
