Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-16 / 111. szám, szerda
KÖZÜGY ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 16. www.ujszo.com PÁLYÁZAT 2007 fája Egy vágújhelyi járásbeli, bosáci (Bošáca) körtefa nyerte el a 2006- os év fája címet az Ekopolis Alapítvány és a Regionális Környezetvédelmi Központ tavalyi pályázatán. Kedvenc fáját idén is bárkijelölheti - egyének, települések, iskolák, cégek vagy szervezetek. A www.ekopolis.sk vagy a www.zelen.sk honlapon megtalálható űrlapot kell kitölteni, s ezzel együtt a fa fotóját kell elküldeni az Ekopolis Alapítvány vagy a Regionális Környezetvédelmi Központ címére, postán vagy elektronikus úton. A beküldési határidő június 5. A nevezett fák közül augusztus végéig tizenkettőt választ ki a döntőbizottság, ezek fotóit közzéteszik a fent nevezett honlapokon és a sajtóban. Az érdeklődők október 17-ig szavazhatnak a kedvencükre. A győztes fák díja szakértők által végzett kezelés lesz. Elérhetőségek: Nadácia Ekopolis, Komenského 21, 974 01, Banská Bystrica, ekopolis@ekopolis.sk , érdeklődni lehet Milan Hronecnél a 048/414 54 78-as telefonszámon, vagy: REC Slovensko, Vysoká 18, 811 06 Bratislava, rec@changenet.sk , itt Zuzana Hudeková nyújt további tájékoztatást a 02 / 5263 2942-es számon. (as) A 130 beérkezett mintát két négytagú zsűri értékelte Borkiállítás Nagymegyeren ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A nagymegyeri termálfürdő az elmúlt években Szlovákia egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjává vált Tavaly tízmilliós tiszta nyereség Az érdeklődők Gór Nagy Mária Színitanodájának musical-összeállítását is megnézhették Nagymegyer. Második alkalommal rendezett Körzeti Borkiállítást Nagymegyeren a Szlovákiai Ker- tészkedők Szövetségének helyi szervezete. Április utolsó hétvégéjén a művelődési központban nemcsak a díjakat adták át, hanem bárki betérhetett a kétnapos rendezvényre. Belucz János, a helyi szervezet elnöke elmondta: noha Nagymegyer nem hagyományos borvidék, s a fekete talaj miatt nehezebb borok „születnek” a környéken, mégis kellemesek. Különösen igaz ez a 2006-os évjáratú borokra, mivel minden természeti körülmény adott volt a kitűnő szőlőterméshez. Ennek köszönhetően elsősorban a fehérborok mezőnyében született meglepetés: a hagyományosan sikeres fehérburgundik mellett idén más fajták is kitűnő minősítést szereztek. A 130 beérkezett bormintát két négytagú zsűri értékelte a százpontos rendszer szerint. A verseny pártatlanságára ügyelve mindkét bizottságban fele-fele arányban képviseltették magukat a hazai és a távolabbról érkezett szakértők. Főbb díjazottak: a város díja: Mikolai Vince - Cabernet moravia 2006 (87,75 p.), az Országos Tanács díja: Urbán István - Szentlő- rinci 2006 (87,5 p.), különdíjak: Primavin Kft. - Peszeki leánka (87,75 p.), Kovács Béla - Zweigelt 2006 (87,75 p.), Gólián Ján - Szendőrinci 2006 (88,75 p.), Vladimír Trubač - Cabernet sauvignon 2006 (89,5 p.). A nagymegyeri alapszervezet díjai: Vándorserleg: Burian Jozef - Szendőrinci 2006 (89,5 p.), Fehérborok fajtagyőztese: Bartalos Árpád - Olaszrizling 2006 (94,25 p.), Vörösborok fajta- győztese: Šambaza Kft. - Alibemet 2006 (90,75 p.). (as) Nagymegyer. A hónap első napján megtartotta ünnepélyes szezonnyitó rendezvényét a nagymegyeri Termálpark. Tekintettel a kedvező időjárásra, idén már a húsvéti ünnepekre üzembe helyezték a tavaly felújított szabadtéri melegvizes medencét, május 1-jétől pedig az olasz medencét - amelyhez a tobogánok kapcsolódnak, az úszómedencét és a gyermekmedencét is igénybe vehetik a látogatók. LAKATOS KRISZTINA A szezonnyitó rendezvényre egyébként ingyenes volt a belépés, és hasonló akciót szervez a fürdő a gyereknap alkalmából is: június 1- jén, pénteken egésznapos programmal váiják az óvodásokat és iskolásokat, lesz búvárbemutató, lovasbemutató, gyermekkoncert, különböző versenyek. Ebből az alkalomból adják át a gyermekmedencéhez kapcsolódó új csúszdát is. A belépés a gyerekek és a gyermekeiket kísérő szülők számára ezen a napon is ingyenes. Á nagymegyeri termálfürdő az elmúlt években Szlovákia egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjává vált - mindenekelőtt a barátságos áraknak és a korrekt szolgáltatásoknak köszönhetően. Érvényes ez akkor is, ha az elmúlt évhez képest idén enyhén emelkedett a belépőjegyek ára: a felnőtt alapjegy 170, a gyermek alapjegy 120 koronába kerül. Újdonság, hogy a helybeli látogatók kedvezményes áron, 600 koronáért válthatnak negyedéves bérletet (naptári negyedévek szerint). A létesítményt üzemeltető Termál kft. közelmúltban zajlott közgyűlésén a város tulajdonában álló társaság két ügyvezetője, Dobis Ildikó és Mikóczy Dénes ismertette a 2006-os könyvviteli zárlat fontosabb adatait. Ezek szerint a fürdő bevétele tavaly 63 millió korona volt, a kiadások mintegy 50 millióra rúgtak, a bruttó gazdasági eredmény összege csaknem 13 millió, az adózás utáni nyereség összege pedig meghaladta a 10 millió koronát. A város képviselő-testülete határozott a nyereség elosztásáról is: a város költségvetésébe 5 milliót utal át osztalékként a kft., az összegből jut a tartalékalapba, a szociális alapba és az előző évek veszteségének fedezésére, a fennmaradó több mint 4,5 millió pedig a társaság sajáttőkéjét erősíti. A bevételi oldalt tekintve a közgyűlés megvitatta azt is, hogy felül kell vizsgáim a fürdő melletti parkolót üzemeltető társaság szerződését, amely a parkolási díj egy részét köteles átutalni a kft-nek, a mennyiség meghatározása azonban „bemondásos” alapon történik, és a tavalyi végösszeg a fürdő látogatottsága alapján aránytalanul kicsinek tűnik. A konkrét példa alapján a testület azzal is megbízta az ügyvezetőket, hogy tekintsék át és vizsgálják felül a Termál kft. szolgáltatókkal és vállalkozókkal kötött valamennyi szerződését. A nagymegyeriek számára feltehetően megnyugtató üzenet, hogy képviselői javaslatra a testület elfogadta azt a határozatot is, amely kimondja, hogy a Termál kft. elidegenítése, vállalati formájának megváltoztatása, illetve bármilyen harmadik személy bevonása a társaságba csakis akkor történhet meg, ha a kérdést előbb lakossági gyűlésen vitatták meg és a helyi referendum is igent mondott a változásra. Az már talán kevésbé megnyugtató, hogy Dömény Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke beszámolt a Dan Slovakia Agrar céggel folytatott megbeszélésről. A termálfürdőhöz közeli Kurtaszer jellemzően szobáztatás- sal foglalkozó lakói amiatt aggódnak, hogy a dán tulajdonú mező- gazdasági vállalat megvásárolta a lakott terület közvetlen közelében található egykori szövetkezeti telepet - ahol a híresztelésekkel ellentétben ugyan mégsem fognak disznókat, sem fejősteheneket tartani, de kb. 800 üszőboijút igen. Igaz, mint mondják, csak 5-6 évig, és maximálisan higiénikus körülmények között. A képviselő-testületi ülésen bemutatkozott a Nagymegyeri Turizmus Szövetsége - a most alakuló szervezet célja összefogni és képviselni azokat a vállalkozásokat és magánszemélyeket, akik a magántőkéjüket fektették be a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások kiépítésébe. A Kis-Duna menti településen született 1923-ban, majd 1945-ben azért távozott Magyarországra, hogy ott orvosi tanulmányokat folytathasson Jóka díszpolgárává avatta a faluból elszármazott Hegyi Pált GAÁL LÁSZLÓ Jóka. Egy rendkívül sokoldalú embert, tudóst, írót, képzőművészt, a 85 éves Hegyi Pált avatták a község díszpolgárává április 27- én egy meghitt hangulatú ünnepségen. Mielőtt Farkas Imre polgár- mester a díszpolgári kinevezést átadta volna, röviden ismertette az ünnepelt - egykori jókai lakos - életútját, aki a második világháború utáni kitelepítések idején került el szülőfalujából. Hegyi Pál 1923-ban született Jókán szegényparaszti családban, majd 1945-ben azért távozott Magyarországra, hogy ott egyetemi tanulmányokat folytasson. Viszontagságos körülmények között végezte Szegeden, majd Pécsett az orvosi egyetemet, hat évig a Pécsi Orvostudományi Egyetem mikrobiológiai szakán dolgozott, majd 40 éven keresztül a zalaegerszegi megyei kórház főorvosa volt. Kutatóorvosként a nyugdíjazása után is, egészen 2007 januárjáig tevékenykedett a kórházban. Tudományos munkáját, állatkísérletekkel szerzett ismereteit 120 szakmai előadásban és 60 publikációban tette közzé. Nyugdíjas korában kezdett el egyéb műfajokat is művelni: verseket írt, megörökítette a kalandos élete során megélt eseményeket, de vannak történelmi tényeket feldolgozó munkái is. Máig 15 kötete jelent meg, de - amint azt maga a szerző elárulta - már készül a következő. Az írások nagy része a szülőfölddel, Jókával, a gyermek- és ifjúkorral, a hontalanság éveiben átélt viszontagságokkal foglalkozik. Nagyrészt ez a témája Hegyi Pál képzőművészeti alkotásainak is. A nyugdíjas kuta- tóorvós ugyanis nemcsak ír, hanem fafaragással és más technikájú műalkotások készítésével is foglalkozik. Több mint száz alkotását a díszpolgárrá avatása helyszínén, a jókai kultúrházban rendezett kiállításon mutatták be, ahol az alkotó a műveket ünnepélyesen a szülőfalujának ajándékozta. A meghitt ünnepség a helyi vegyes kórus fellépésével kezdődött; egy idős helyi zenész, Renczés Gyula tárogatón idézte meg a kuruc kor hangulatát, majd a hivatalos ceremónia, a díszpolgári oklevél és a szalag átadása, a műalkotások ajándékozásáról szóló okirat aláírása után író-olvasó találkozó következett. Ezen Farkas Anna, a helyi kultúrház és a könyvtár vezetője volt a sokoldalú szerző beszélgetőpartnere. Hegyi Pál felidézte gyermekkorát, amikor kisparaszti család gyermekeként esélye sem volt arra, hogy gimnáziumi tanulmányokat folytasson. Amikor azonban a szomszédos Nagyfödé- mesen polgári iskolát hoztak létre, elvégezte. Már akkor orvos szeretett volna lenni. A kitelepítés idején azért csatlakozott egy kitelepített rokon családhoz, hogy ilyen módon jusson ki Magyarországra, ott ugyanis nagyobb esélye volt a tanulásra. Az első „kiutazása” is kalandos volt: egy vagonban, a vetőgép alá rejtőzve, szalmával betakarva jutott át a határon. Később is több illegális határátlépése volt, előfordult, hogy a Dunát átúszva jutott át a határon. Volt, hogy lebukott, s néhány napot fogdában töltött. Az egyetemmel való ismerkedése úgy kezdődött, hogy pénz és szállás híján nappal az egyetemi előadásokat hallgatta, az éjszakákat pedig hol az egyik, hol a másik vasúti pályaudvar várótermében töltötte. Végül a szegedi orvostudományi egyetemre került, majd a pécsi egyetemre, ahol évfolyamtársainál jóval idősebb fejjel orvosi diplomát szerzett. Később a zalaegerszegi megyei kórház által meghirdetett pályázaton elnyerte a főorvosi állást. Csekély, 6,5 évi orvosi gyakorlattal lett főorvos, holott mások évtizedekig várnak ilyen lehetőségre. Feleségét is orvosként ismerte meg: a hadiözvegy Varga Istvánné a kaposvári kórházban a műtő vezetője volt, amikor Hegyi Pál ott gyakomokoskodott. Házasságot csak sokévi ismeretség után kötöttek, ennek okát a feleség mondta el. Amikor első félje a magyar hadsereg katonájaként elindult a Don-kanyar felé, arra kérte, ha ő ott maradna, sose menjen féijhez máshoz. „Én megígértem, hogy hű maradok a nevéhez, és ezt meg is tartottam, mert bár féijhez mentem, megegyeztünk abban, hogy a nevemet meghagyom. Úgyhogy ha meghalok, a fejfámra a Don-kanyarban elveszett férjem után a Varga Istvánné név lesz írva” - mondta. A humornak az újdonsült díszpolgár sincs híján. Hiszen eddig megjelent könyvei között a szakmájával kapcsolatos, félig tudományos, félig olvasmányos művek és a történelmi eseményeket idéző, éppenséggel nem vidám történetek mellett van egy könyv, amelynek címe: Több száz vicc a javából. Ebben a szerző elmondása szerint részint másoktól hallott viccek, részint saját maga által átélt és feldolgozott humoros történetek olvashatók. A jó hangulatú találkozón Hegyi Pál dedikálta is a köteteit. Az író-olvasó találkozón Farkas Anna (balra) volt a beszélgetőtárs. Mellette Hegyi Pál és felesége, Varga Istvánné. (Szócs Hajnalka felvétele) Mazsorettbemutatók a Termálpark szezonnyitó rendezvényén (Kovács Zoltán felvételei
