Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-15 / 110. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 15. Agrárkörkép 17 A vetésváltás egyelőre a leghatékonyabb módszer az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) elleni védelemben Az integrált védekezés eszközeivel Az utóbbi években már jelentős területeken tapasztalható az amerikai kukoricabogár lárvakártétele következtében fellépő gyenge növényfejlődés, később a növénydőlés és termésveszteség. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ugyancsak eddig nem tapasztalt számban figyelhetők meg főként júliusban, a kukorica bibeszálain, levelem, levélhüvelyekben, cső végén táplálkozó imágók. A biberágással járó termékenyülési veszteségeket szintén érzékelhetők. Mivel az utóbbi években immár nálunk is rohamosan felszaporodott és egyre gyorsabban terjed az említett kártevő, Prof.Dr. Kiss József és Horváth András magyarországi szakemberek e témával kapcsolatos vizsgálatainak ottani szaksajtóban megjelent összefoglalóját ismertetjük. Sokszor megfogalmaztuk: az amerikai kukoricabogár elleni védekezés kizárólag integrált védelemmel, annak valamennyi eszközével oldható csak meg. Ennek legfontosabb és ez idáig leghatékonyabb eszköze a vetésváltás. Megjegyezzük, az integrált védelem nem egyszerűen a kártevő elleni direkt védekezést jelenti, hanem olyan gazdálkodást, termesztést, vetésforgót és ennek részeként növényvédelmet, amellyel megfelelő jövedelmet tudnak elérni a gazdálkodók. A vetésváltás országos és regionális megvalósíthatósága, ennek gazdasági következményei mélyebb elemzést igényelnek A kukoricatábla talajába lerakott A kukoricabogár lárvája és ott áttelelő tojásokból kikelő lárvák vetésváltás nélküli termesztésben a következő évi kukorica gyökerén táplálkoznak. Vetésváltásban kukorica tápnövény nélkül a lárvák elpusztulnak, vagy nem fejezik be fejlődésüket. Az utóbbi években az USA-ból ismertté vált az ún. „vetésváltás ellenálló törzs”, amely nőstényei szója és lucerna talajába is lerakják tojásaikat, vagyis, gazdasági lárvakártétel jelentkezett kukorica gyökerén szója-kukorica vetésváltásban, vagy lucerna utáni kukoricában. Magyarországon sokan észlelték, mi is megfigyeltük az imágók táplálkozását napraforgó virágzatán. Kérdés, hogy a kártevő lerakja-e tojásait más növényállományok, például napraforgó talajába, alkalmazkodik-e a hazai és európai termesztési gyakorlathoz, vetésváltáshoz? Az Európai Unió által finanszírozott kutatási fejlesztési munkában vetésforgós kísérletet végeztünk Szeged térségében. A vetésforgóban (kukorica elővetemény után) Magyarországon és Európában jellemző fontosabb kultúrnövények szerepeltek (kukorica, szója, napraforgó, kalászos). A mintegy 3 hektáros táblát két egyenlő (A és B) részre osztottuk fel. Az egyik részén 4 növényt, napraforgót, szóját, kukoricát és őszi búzát, míg a másikon kukoricát (B) vetettünk. A két táblarészt (A és B) megcserélve ismételtük meg a növényeket. így minden évben volt kukorica kultúra önmaga után, illetve szója/nap- raforgó/kalászos után, illetve követte a szója/napraforgóAalászos kultúra a kukoricát. A kukoricabogár imágóinak talajközeli aktivitását a vetésforgó növényállományában Pherocon AM sárga ragadós lapcsapdával, a talajból előjövő imágókat sátorhálós csapdával vizsgáltuk júniustól szeptemberig. Emellett tojás- és lárvafelvételezést végeztünk talaj- és gyökérmintákból. Néhány előzetes, a gyakorló szakemberek számára fontos eredmény és következtetés az alábbi: ♦ Kukorica önmaga utáni termesztése a kártevő jelentős felszaporoFelszaporodott kártevők a kukoricán (Archív felvételek) Az amerikai kukoricabogár dását eredményezi, 3-6-szoros egyedszám-növekedést tapasztalhatunk egyik évről a másikra. ♦ Vetésváltásban, a kukorica talajába lerakott tojásokból kukorica utáni növényállományok gyökérzetén (kalászos, napraforgó, szója) lárvafejlődés nem volt kimutatható. ♦ Eddigi eredményeink alapján az amerikai kukoricabogár imágóinak betelepedése a kukoricatáblába jelentős, míg a vetésforgó más növényeinek állományába (napraforgó, szója, kalászos) szerény. Vagyis más növényállományokban is megjelenik a kukoricabogár imá- gója, ott magán a növényen, gyomokon táplálkozhat, de ezen imá- gószám néhány százaléknyi csak a kukoricában található egyedszám- hoz képest. Fontos tudnunk, hogy az imágók megjelenése, táplálkozása valamely növényállományban még nem feltétlenül jelenti azt, hogy abba a táblába tojást is raknak. ♦ Kimutattuk, hogy imágóbetele- pedés, majd tojásrakás megtörténik szója, napraforgó és kalászos (annak tarlója) táblában is, így az ezeket követő kukoricában a lárva ki tud fejlődni. Ugyanakkor ezen betelepedés, tojásrakás mértéke eddig szerény volt, nem a kártevő alkalmazkodásáról, hanem inkább kismértékű véletlenszerű tojásrakásról van szó. Vagyis, a vetésváltás még mindig a védekezés leghatékonyabb eszköze, ( www.ikr ) A Spodnam DC alkalmazásával kedvező feltételek esetén jelentős nagyságrendű jövedelem-növekedés érhető el két hónap alatt Kevesebb a betakarítási veszteség, több és jobb minőségű a termés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A természetes gyanta alapú készítmények, amelyeket a repce, a napraforgó és a borsó, valamint egyéb káposztafélék magjainak kezelésére használnak, a kipergés általi veszteségeket csökkenti a betakarítás során. A készítmény jelentős mértékben megnöveli a becők és a hüvelyek ellenálló képességét az idő előtti felrepedés ellen, illetve a szél vagy a kombájn vágókései által okozott kipergés ellen. A kipergés okozta veszteségek elleni hatékony védekezésben a Spodnam DC készítménnyel végzett előzetes kezelés komoly segítséget jelent a betakarítás során. Jelentős kedvezmény a betakarítandó termények nedvességtartalmának csökkenése is. Esős időszak esetén a kezelt állományokban nem nedvesedik át „mélységben” újra a növény, így korábban betakarítható a száraz termés. A készítmény alkalmazásával gyakorlatilag 2 hónap alatt megtérül a befektetés. Hogyan hat? A Spodnam DC-t a gyakorlatban „ragasztóként” értelmezik, amely összetartja a becőket és a hüvelyeket, így akadályozza meg, hogy megrepedjenek és a magok idő előtt kiperegjenek belőlük. Ennek az ún. ragasztó-funkciónak a kedvező hatása mellett van egy másik, gyakran jóval fontosabb tulajdonsága is, amely szintén a veszteségek csökkentését szolgálja. A Spodnam DC a kezelt felületen egy félig áteresztő filmréteget alkot, amely lehetővé teszi a víz kipárolgását a növényből, ugyanakkor meggátolja, hogy a csapadékból, harmatból vagy ködből keletkező nedvesség beszivárogjon a növénybe (a becőbe, vagy a hüvelyekbe). Az ismételt nedvesedés és a növényállomány gyors száradásának megakadályozásával a növényállományban (repce, borsó, káposztafélék) csökken a feszültség, amely a becők vagy a hüvelyek felületén keletkezne, és amely főleg a hüvelyek csúcsán a záródást biztosító varratok megrepe- dését okozza. Ez a fokozott mértékű ellenálló képesség a kipergés ellen abban az esetben is érvényesül, ha megkésik a betakarítás, akár műszaki okokból, akár az időjárás alakulása miatt. Az említett átlátszó filmréteg a kezelt becőkön meggátolja a penészfertőzés kialakulását is, amely főleg a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében fordulna elő tömegesen. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a Spodnam alkalmazása a veszteségek csökkentése révén 5-10 százalékkal növelheti a terméshozamot még a kedvező időjárási feltételek esetén is. Ha betakarításkor kedvezőtlenek az időjárási feltételek, a kezelt és a kezeletlen állományok terméshozamai közötti különbség elérheti a 20 százalékot. A készítmény alkalmazása A repcében vagy az egyéb növényállományokban 2-4 héttel a betakarítás tervezett időpontja előtt kell kijuttatni, vagyis a repce esetében altkor, amikor a becők mintegy 50 százalékénak sötétzöldről világoszöldre változott a színe, de még rugalmasak. A készítmény ajánlott adagja hektáronként 1-1,25 liter, a növényállomány sűrűségétől és az alkalmazás időpontjától függően. Teljes adag (1,25 1/íia) a tervezett betakarítás előtti 4 héttel való kijuttatás esetén javasolt. Későbbi alkalmazáskor (két héttel a betakarítás előtt) elegendő az 11/ha-os adag. A Spodnam DC tulajdonságainak kedvező hatásait több kísérlet eredményei is bizonyították, amelyekben a Spodnam mellett standard deszikkáns is szerepelt. Az elért eredmények nemcsak a terméshozamban deklarált tulajdonságokat igazolták, hanem további mutatókban is, mint pl. a sérült vagy hibás szemek aránya, a magok olajtartalma és az ebből következő olajhozam szintje. Azt, hogy a Spodnam nemcsak ragasztó, a betakarításkor a standard deszik- kánsokkal kezelt állományokkal való összehasonlítás eredményei is bizonyítják. A készítmény ugyanis szabályozza a növény vízháztartását, ezáltal kitolja a repce vegetációs idejét, ami által növekszik a terméshozam (nemcsak a megtakarítás következtében) és a minőség is. A vizsgálatok során a Spodnam DC-vel kezelt állományokban 15 százalékkal magasabb hozamot is regisztráltak, mint a kontrolinál. Abban az esetben, ha csak 10 százalékos terméshozam-növekedés(lllusztrációs felvétel) sei számolunk, (ez alatt a veszteségek csökkentése értendő), a repce esetében 7 ezer koronás tonnánkénti felvásárlási ár esetén a repce betakarításában elért kedvező eredmények a következők: Termésszint Veszteség Pénzbeli csökkentése hozam 3 t/ha 0,3 t/ha 2100 Sk/ha 4 t/ha 0,4 t/ha 2800 Sk/ha A 2100 koronás plusszjöve- delem, amint azt a kísérletek eredményei bizonyították jóval több is lehet, gyakorlatilag 850 koronás hektáronkénti befektetés mellett akár 6 ezer koronás jövedelem-növekedést is elérhető, ami 700 százalékos jövedelem növekedést jelent. Nem beszélve a munkaszervezésben érvényesíthető előnyökről. Gyomos állományokban Némely esztendőben egyes parcellákon a repceállományok nincsenek optimális állapotban a betakarítás előtt. Ezek elsősorban olyan parcellák, amelyekben a vegyszeres kezelés ellenére (vagy hiánya miatt) elszaporodott a tarackbúza, vagy a kétszikű évelő gyomok. Ebben az esetben ajánlott a Clinic totális gyomirtó szer alkalmazása 3-4 1/ha adagban. Az új formulációjú glifozát hatóanyagú készítmény hatásos és gyors eredményt biztosít. A Clinic ennek alapján a klasszikus állományszárításra (deszikkálásra) is alkalmazható főleg a jól fejlett állományokban. A készítmény alkalmazása esetén úgyszintén ajánlott, hogy a termést a kipergés ellen a Spodnam DC TM kombinációjával is védjük. A készítményeket a forgalmazó FN Agro kedvezményes csomagban is kínálja, (krajci-pr)