Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-15 / 110. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 15. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ AMMMWSnatKMeSi^MISBi AzMVSZ Orbánt okolja Az Orbán-kormányt okolja pénzügyi helyzetének romlása miatt a Magyarok Világszövetsége. Patrubány Miklós elnök szerint a külhoni magyar állampolgárságról szóló, 2000- ben megfogalmazott törvény- tervezetük miatt vonta meg a szervezet költségvetési támogatását az akkori kabinet. Mint fogalmazott: hétévnyi „szemérmes hallgatás” után nyüvánosságra hozza a valódi okait, miért vonták meg a támogatást az MVSZ-től, amely azóta is nélkülözi azt. Patrubány azért tátja mindezt a nyüvánosság elé, mert a társadalomnak „tudnia kell, hogy egy nemzeti érdekeket hirdető kormány képes fellépni egy több mint hatvan éves civil szervezet ellen”, (m)- A kormány bízott meg földön kívüli civilizációk felkutatásával, és annak kiderítésével, hogy egy- vagy több-biztosítós az egészségügyi rendszerük. (Peter Gossányi karikatúrája) Koszovó önállósági törekvések nem a milosevicsi éra öröksége, jogtalanul gyarmatosították a tartományt „Semmi közük Koszovóhoz” \ koszovói parlament elnöke úgy véli, a tartománynak ;lvehetetlen joga van a függetlenséghez, mert a helyi dbánságot semmi sem köti issze a szerbekkel. Kola Be- isha szerint Koszovó életképes lehet államigazgatá- tilag és gazdaságilag is. FAZEKAS LÁSZLÓ A politikus szerint az albán- zerb viszály nem a müosevicsi ;orszak öröksége; a szerbek és az Ibánok viszonya különösen kié- sződött Koszovóban 1913-ban, mikor Szerbia - az első Balkán- láború eredményeként - elfoglal- a Koszovói. Ami ezután jött, az em más, mint folyamatos terror, yarmatosítás - magyarázta a ve- arán albán politikus, az albánok llenségei közé sorolva az önigaz- ató Jugoszláviát megteremtő Jo- ip Broz Titót és titkosszolgálatá- ak (UDBA) vezetőjét, Alekszan- ar Rankovicot is. A szerbeknek semmi közük e terület hagyományaihoz, nyelvéhez, történelméhez, leszámítva a Belgrádban írt áltörténelmet - utasította el Berisha sommásan azt a szerb részről gyakran hangoztatott, de elfogulatlan történészek által is gyakran megkérdőjelezett érvet, hogy Koszovó a szerb nemzet történelmi bölcsője, s elvesztése a szerb népiélek megcsonkítását jelenti. „Abból indulunk ki, hogy ha a többi szláv terület - Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Macedónia - elszakadt Szerbiától, akkor miért épp az albánoknak kellene szerb uralom alatt maradniuk. Szerbia csak a múltunkat, a vérontást juttatja eszünkbe.” Kola Berisha a sok évszázados albán-szerb ellentét dacára úgy vélte, hogy a Koszovóban maradt mintegy 130 ezer szerb nyugodtan együtt tud majd élni a kétmilliós albán többséggel. „Minden jogot megadtunk a kisebbségeknek, és bizonyos vagyok benne, hogy nincs Európában egyetlen kisebbség sem, amely több joggal, lehetőséggel rendelkezne, mint a koszovói szerbek” - jelentette ki a parlamenti elnök. Kola Berisha szerint a koszovói politikai vezetők az elmúlt évek során sokat foglalkoztak azzal, hogyan fog működni államuk, ha egyszer elnyeri a függetlenségét. „Önállósági igényünk nem a milosevicsi időszakhoz kapcsolódik, hanem jóval korábbról származik. Az UNMIK és az EU felügyelete alatt ugyan, de intézményeink máris normális állami intézményekként működnek, tehát biztosítani tudjuk az állam funkcionálását. Megvannak a hozzáértő, megfelelően képzett köztisztviselőink” - jelentette ki. A helyi politikusok tudják, hogy a függetlenség elnyerése után gazdaságilag nehéz időszak következik. „A fejlettségünk tekintetében nem áltathatjuk magunkat. Külföldi beruházásokra lesz szükségünk. Vállalatokra, amelyek kiaknázzák, hasznosítják erőforrásainkat, s lehetővé teszik számunkra, hogy gazdaságilag is függetlenné váljunk, mert anélkül a politikai függetlenség sem lehet teljes. Széles körű balkáni gazdasági együttműködést kell kialakítanunk. Az egyes országok piacai önmagukban kicsik a kellő ütemű fejlődéshez; egy nagyobb, határokat nem ismerő balkáni gazdasági térségnek, közös piacnak kell kialakulnia” - vázolta a pristinai vezetők elképzeléseit Berisha. A koszovói állam bevételei egyelőre a sikeres privatizációból és a külföldön, elsősorban Svájcban és Németországban élő - mintegy 600-700 ezer - albántól származnak. A függetlenség elnyerése után azonban új lehetőségek nyílnak, mert a nemzetközi bankoknak, befektetőknek biztonság kell, s ha az a Koszovó függetlenségét megteremtő döntés nyomán létrejön, végre lépni fognak, pénzt adnak, vállalkozásokat indítanak el. Mindent kiszámoltunk, és az eredményt az ENSZ-főtitkár megbízottja, Martti Ahtisaari elé tettük, aki ennek alapján készítette el a javaslatát arról, hogy Koszovó függetlenné válhat - mondta a koszovói parlament elnöke. A szerző az MTI tudósítója ĺ brit fővárosnak gondot okoznak az új EU-s országokból érkezők, a gazdaságot azonban fellendítették ellepték Londont a kelet-európai bevándorlók MTl-HÁTTÉR Többszöröse a Londonba ér- íző kelet-európai uniós beván- nrlók száma a statisztikai kimúlásokban szereplőnél, állítják a ndoni kerületi tanácsok illetékei. A városvezetők szerint a hi- italos adatokra alapozott köz- >nti hozzájárulás messze nem egendő az újonnan érkezők el- tásához, ezért közös levélben rdultak a pénzügyminisztéri- nhoz. A nyugat-londoni Slough, a bel- rosi Westminster, valamint a ilnyugat-londoni Kensington id Chelsea és Hammersmith id Fulham kerületek tanácsai iősorban az Országos Statiszti- i Hivatal (ONS) által a népes- ggyarapodás számlálására ápri- ban bevezetett új módszert os- rozzák. Az ONS az új mintavéte- módszer alapján arra a követ- ztetésre jutott, hogy London- n a korábban számoknál 60 errel kevesebb a külföldről érzett bevándorló. A tanácsok illetékesei szerint ez teljesen elképzelhetetlen, tekintve a kelet-európai új EU-tagállamok- ból változatlanul tömegével érkezők számát. A levélben a west- minsteri tanács vezetője azt írta: egyedül a kerületben lévő Victoria buszpályaudvarra - a legnagyobb londoni nemzetközi autóbusz-ter- mináka - heti kétezer új bevándorló érkezik a kelet-európai uniós országokból, és sokan a kerület utcáin kötnek ki. A kerületben nyüvántartott, utcán élő hajléktalanoknak most már a 20 százalékát a kelet-európai EU-országok állampolgárai teszik ki. Slough tanácsának illetékese arról számok be, hogy csak az elmúlt hétvégén 90 kelet-európai gyerek érkezett kíséret nélkül, busszal a kerületbe. Ellátásukra a tanácsnak -150 ezer font költséggel - külön munkacsoportot kellett felállítania. A városvezetők arra kérik a pénzügyminisztériumot, ne az ONS új népességszámítási módszere alapján döntsön a kerületeknek nyújtott finanszírozás mértékéről. Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt. A brit kormány arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európá- ból. A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 600 ezret, de az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell bejegyeztetniük magukat, és a szintén be nem jegyzett eltartottakat számításba véve a Nagy-Britanniába érkezett kelet-európai EU-polgárok száma nem hivatalos becslések szerint elérheti az egymilliót is. A BBC televízió a múlt hónap végén sugárzott rejtett kamerával készített riportfilmet a kelet-európai EU-munkavállalók nagy-britanniai hányattatásairól. A film kicsengése az volt, hogy kizsákmányoló emberkereskedelemmé fajult a brit munkapiacra érkező keletiek ki- közvetítésének jelentős része, amelyre nem létező állásokért vagy embertelen szálláskörülményekért fejenként többszáz fontot kizsaroló szervezők telepedtek rá, adósság- csapdába ejtve az áldozatokat. A brit gazdaság azonban egybehangzó elemzések szerint jelentős hasznot húz a kelet-európaiak munkájából. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU- bővítés gazdasági utóhatásairól nemrégiben közölt elemzésében azt írta: csak a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt „Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette” a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartóttá. A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózatok - a Tesco, a Salisbury's és az Asda - a lengyelek által kedvelt ételek kínálatának jelentős bővítésébe kezdtek, igyekezve megcsapolni azt a 4 milliárd fontra (1500 milliárd forint) becsült elkölthető jövedelemtömeget, amelyet a szerencsésebb sorsú, Nagy-Britanni- ában munkát találó lengyelek halmoztak fel eddig. KOMMENTÁR Déjá vu Hruscsov GÁL ZSOLT Annak idején a marxizmus-leninizmus és a tudományos kommunizmus művelői fennen hangoztatták, hogy a szocializmus nemcsak erkölcsileg igazságosabb rendszer a kapitalizmusnál, de gazdaságüag is hatékonyabb lesz. Ebből indult ki a hatvanas években az amerikai elnökkel találkozó Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár is, kijelentve Kennedynek, hogy a Szovjetunió hamarosan le fogja hagyni az Egyesült Államokat a gazdasági fejlődésben. De müyen érveken is álltak a hasonló víziók? Először is, „megálmodóik” meg voltak győződve arról, hogy az állami tulajdon jobb a magántulajdonnál. Ha a vállalatok állami kézben lesznek, akkor a megtermelt nyereség a dolgozók és a nép érdekét szolgálja, nem pedig a korabeli karikatúrákban látható, nagy hasú, cilinderes, szivarozó kapitalista tőkésekét. A piacgazdaságban sok vállalat verseng, ezek mind sok pénzt költenek reklámra, párhuzamosan ruháznak be nagy összegeket fejlesztésre, egymástól halásszák el a szakembereket, és persze párhuzamosan gyártanak hasonló termékeket. A szocializmusban, ahol központi tervezés érvényesül, és az állam koordinál mindent, megtakaríthatók a reklám- költségek, egy helyre összpontosíthatok a fejlesztések és a szakemberek, és a termelés is koncentrálható. így mindent hatékonyabban és olcsóbban lehet előállítani, ráadásul a teljes munkaerő kihasználható lesz, mivel nincs munkanélküliség - állították a szebb jövő felé menetelő kommunisták. A történelem megmutatta, hogy előrejelzéseiknek pont az ellenkezője valósult meg. Mivel a vállalatoknak nem kellett versengeniük és nem tarthatták meg a nyereséget, ezért nem volt létérdekük, hogy jobb, szebb, olcsóbb, modernebb és hasznosabb termékeket gyártsanak. A vezetők kinevezésénél mindig fontosabb szempont volt a pártkapcsolatok megléte és a szolgalelkűség, mint a hozzáértés. A gyárakat és munkásaikat pedig minden áron meg kellett tartam, akármilyen pocsék árut termeltek is - mert nem lehetett munkanélküliség. így történt, hogy a szocialista országok sokkal rosszabb hatékonysággal, nagyobb környezetszennyezéssel és alacsonyabb termelékenységgel, jóval gyengébb minőségű és kevesebb árut tudtak előállítani mint a kapitalista társaik. Ráadásul a „nép” tulajdonában lévő vállalatok dolgozói sokkal rosszabbul éltek, mint Nyugaton a nagytőkések által „kizsákmányolt” kollégáik. Ma már kevesen hisznek a szocializmus felsőbbrendűségében, és Hruscsov elvtárs egykori kijelentésein legfeljebb jót nevet az emberek többsége, de a régi érvek új köntösbe bújtatva rendre visszatérnek. Például az egészségügyben a szlovák kormány és a nagyobb magyar ellenzéki párt szájából folyton azt hallani, hogy jobb az állami tulajdonban maradó egészségügyi létesítmény. Meg azt, hogy jobb az egy állami biztosító, mert ha sok magánbiztosító működik, azok párhuzamosan sokat költenek reklámra és adminisztrációra, s ez növeli majd a költségeket. Meg olyan érvek is elhangzanak, hogy az egészségügyben erkölcstelen dolog a nyereség, a kapitalisták csak ne gazdagodjanak mások gyógyításán, a nyereség legyen a népé, forgassák vissza a rendszerbe. Ezek az érvek pontosan megegyeznek az egykoron a szocializmus felsőbbrendűségét igazolni hivatott, de később hamisnak bizonyult tézisekkel. Azt persze nem igyekszik megmagyarázni senki sem, hogy az állami egészségügyi intézmények és biztosítók mitől lesznek mások, mint egy ádagos állami vállalat. Hogyan lehet megakadályozni, hogy a politikusok hozzá nem értő elvbarátaikat ültessék vezető pozíciókba, akik cserébe zsíros megrendelésekkel látják el szövetségeseiket, s ezért virágozzon a korrupció és a pazarlás, miközben csökken a hatékonyság, az ellátás színvonala, alacsonyak a dolgozók bérei és dagadnak az adósságok? Ezekre a gondokra egyedül a piaci verseny bizonyult jó receptnek a történelemben, de a marxizmus-leninizmus régi dogmáit újraélesztő politikusok erről persze hallani sem akarnak. Kettős játszma JARÁBIK BALÁZS Alig pár nappal a szenzációt keltő Platini -bejelentés után, miszerint Lengyelország és Ukrajna rendezheti 2012-ben a labdarugó Eb-t, megbékélt a politika is Ukrajnában. Janukovics, a miniszterelnök belegyezett Juscsenko, az elnök előrehozott választásokat kiíró rendeletébe. így a több hónapja húzódó alkotmányos válságot végeredményben nem az Alkotmánybíróság, hanem a két Viktor egyezsége zárta le. Csakhogy Ukrajnában, amely Szlovákia legnagyobb, és geopolitikailag messze a legfontosabb szomszédja, nem ilyen egyszerűek a dolgok. .. A két fél ugyanis nem tud megegyezni az előrehozott választások időpontjában. Viktor, a Juscsenko, továbbra is kardoskodik az immáron második rendeletében szereplő július 8-a mellett. Szeremé a saját pártja, a Mi Ukrajnánk számára kamatoztam a konfliktus miatt hirtelen megugrott népszerűségét. Ellenben Viktor, a Janukovics és pártja számára az idő plusz szavazatokat jelent, hiszen őszig lehetne nyugdíjat emelni, fokozni a NATO ellenes propagandát, csökkentem az egyébként a saját kormánya által (helyesen) drasztikusan megemelt helyi díjakat... Az ukrán „demokratikus káosz” veszélyes szakaszához érkezett. A két Viktor játszmája tulajdonképpen taccsra tette az alkotmányt, hiszen mind a két fél egyértelműen alkotmányellenes kártyákkal játszik. Az Alkotmánybíróság már régebben, 2003-tól, a kispadot koptatja - akkor ugyanis a derék ukrán bírák elismerték Kucsma második elnöki ciklusát az elsőnek... Bár a demokrácia intézményét senki sem kérdőjelezi meg a narancsos forradalom után, Ukrajna kettős játszmát játszik egy botcsinálta alkotmány kettős rendszerének - parlamenti és elnöki - nyomása alatt. Jóval kisebb, de legalább EU-tag szomszédjának, Szlovákiának alapvető érdeke, hogy segítse Ukrajnát a demokratikus káoszból egy erős demokratikus intézményrendszer kiépítése felé. Mert a demokratikus káosz azért begyűrűzhet, még a schengeni határokon át is...
