Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-14 / 109. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Irodalom és... szabadság Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... című rendezvénysorozatának következő témája a szabadság lesz. Holnap 17 órától az intézet székházában az Irodalom és... szabad­ság című társalgóesten Csapiár Vilmos íróval, a Szépírók Társaságá­nak elnökével Barak László költő, kiadó beszélget, (ú) Coppola új filmje Rómában Los Angeles. Francis Ford Coppola amerikai rendező a Youth Without Youth című új filmjét az októberi római filmfesztiválon mutatja be. Coppola utoljára tíz évvel ezelőtt rendezett filmet, ezért szenzációszámba megy, hogy idén új munkával jelentkezik. A Youth Without Youth című második világháborús film forgató- könyvét Mircea Eliade román vallástörténész és író regénye nyo­mán írta maga a rendező. „Ez a film új korszakot nyit meg a pályá­mon. Ezentúl csak személyes hangvételű filmeket szeretnék készí­teni. Alig várom, hogy új filmemet bemutathassam abban az or­szágban, amelynek nagy rendezői, így Rossellini, Fellini, Visconti, Pasolini és Antonioni, pályám kezdeti szakaszának meghatározó alkotói voltak” - mondta Coppola. A film egy félénk professzorról szól, aki a második világháború hatására megváltozik, és valami különös, misztikus dolgot fedez fel. (MTI) Jön a Harry Potter-enciklopédia London. Hivatalosan az utolsó lesz a július 21-én megjelenő he­tedik Harry Potter-epizód, de a példátlan népszerűségű varázsló- tanonc kitalálója állítólag fontolgatja egy „utolsó utáni” könyv megírását is, amely az általa teremtett misztikus világ „tudomá­nyos” összefoglalója lenne. Joanne K. Rowling felfedte: a nyolca­dik kötet enciklopédiaszerűen tárná fel például a varázslóképző is­kola hátterét, alapításának körülményeit, a főbb szereplők részle­tes családfáját. Az írónő mindehhez azokat a felgyülemlett háttér­anyagokat használná fel, amelyek eddig nem kerültek be a Potter- könyvekbe. (MTI) Versenyfilmek listája A 60. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában 22 fűmet in­dítanak a fődíjért, az Arany Pálmáért. ♦ Auf der anderen Seite/The Edge of Heaven, rendező: Fatih Akin, Németország ♦ Une vieille maitresse, rendező: Catherine Breillat, Franciaor­szág ♦ No Country for Old Men, Rendező: Joel és Ethan Coen, USA ♦ Zodiákus (Zodiac), rendező: David Fincher, USA ♦ We Own the Night, rendező: James Gray, USA ♦ Les chansons d’amour, rendező: Christophe Honoré, Franciaor­szág ♦ Mogari no mori/The Forest of Mogari, rendező: Naomi Kavasze, Japán ♦ Breath, rendező: Kim Ki Duk, Dél-Korea ♦ Zavet/Promise Me This, rendező: Emir Kusturica, Szerbia ♦ Milyang/Secret Sunshine, rendező: Li Csang Dong, Dél-Korea ♦ 4 Luni, 3 Saptmamini si 2 Zile, rendező: Cristian Mungiu, Ro­mánia ♦ Tehilim, rendező: Raphael Nadjari, Franciaország ♦ Luz süenciosa/Silent Light, rendező: Carlos Reygadas, Mexikó ♦ Persepolis, rendező: Maijane Satrapi, Vincent Paronnaud, Irán ♦ Le scaphandre et le papiUon/The Diving Bell and the Butterfly, rendező: Julian Schnabel, USA ♦ Import-Export, rendező: Ulrich Seidl, Ausztria ♦ Alexandra, rendező: Alekszandr Szokurov, Oroszország ♦ Grindhouse: Halálbiztos (Grindhouse: Death Proof), rendező: Quentin Tarantino, USA ♦ A londoni férfi, rendező: Tarr Béla, Magyarország ♦ Paranoid Park, rendező: Gus Van Sant, USA ♦ Izgnanyije/The Banishment, rendező: Andrej Zvjagincev, Oroszország ♦ My Blueberry Nights, rendező: Vong Kar-vaj, Kína A cannes-i filmfesztivál május 16-án kezdődik, az Arany Pálmát május 27-én adják át. A nemzetközi zsűri elnöke Stephen Frears brit rendező, a zsűri tagjai: Maria de Medeiros portugál színésznő, Maggie Cheung hongkongi színésznő, Toni Collette ausztrál színésznő, Sarah Polley kanadai színésznő, Marco Bellochio olasz rendező, Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, Michel Piccoli francia színész-rendező és Abderrahmane Sissako mauritániai rendező. (MTI) Fatih Akin (SITA/AP-felvétel) Gus Van Sant (Reuters-felvétel) Idén lenne hetvenöt éves Ozsvald Árpád költő, műfordító, szerkesztő - kollégái, pályatársai idézték fel alakját Emlékek egy halk szavú költőről (Somogyi Tibor felvétele) Pályatársai, kollégái idéz­ték fel Ozsvald Árpád alak­ját és munkásságát a közel­múltban a Pozsonyi Casinóban. A költő, szer­kesztő, műfordító, a szen­vedélyes gyűjtő, a pozsonyi antikváriumok fáradhatat­lan látogatója idén lett vol­na hetvenöt éves. MISLAY EDIT A jubüeum alkalmából Lidércek tánca címmel jelent meg válogatott verseinek gyűjteménye a Madách- Posonium Könyvkiadó Magyar Antaeus Könyvek sorozatában, Bodnár Gyula szerkesztésében. Ó volt egyben a casinóbeli est egyik vendége - rajta kívül Mács József írót, valamint Lacza Tihamér újság­írót faggatta Ozsvald Árpáddal kapcsolatos emlékeikről a házigaz­da Juhász Dósa János. „Olyan em­ber volt, aki soha nem állt előtér­ben, ám a kezdetektől egy olyan fo­lyóiratnak volt a munkatársa, amely meghatározta mindennap­jainkat” - mondta Juhász Dósa. Természetesen az azóta sajnos már megszűnt Hét című hetilapról be­szélt, amelynek mind Ozsvald Ár­pád, mind Mács József, mind pedig Lacza Tihamér munkatársa volt. Ozsvald Árpádnak volt egy valós és egy virtuális élete, és nem csupán a falu, ha­nem a régmúlt felé is nagy nosztalgiával fordult. Bodnár Gyula, lapunk egykori munkatársa (hosszú éveken ke­resztül volt a kulturális rovat tagja, majd vezetője) „újszós” korában is­merte meg Ozsvald Árpádot, és nosztalgiával emlékezett a Hét haj­dani Széplak utcai szerkesztőségé­re. Megerősítette, hogy a halk sza­vú költő valóban ,háttéremberi’ volt, aki a „nép napszámosának” tartotta magát. Bodnár Gyula el­mondta, nagyon jólesett neki, hogy Ozsvald Árpád, aki akkor már letett jó néhány művet a szlovákiai ma­gyarság asztalára, kollégájaként tisztelte őt. Mács József hangsúlyozta: a köl­tő ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek számos tagja az ötvenes években faluról került fel a főváros­ba, és szerinte „nem mondanak igazat azok, akik azt állítják, hogy pozsonyiakká tudtak válni. Ozs­vald sem tudott. Elég megnézni a verseit: a falu volt az, amibe a vöd­rét belemerítgette”. Bodnár Gyula egyetértett szavaival, hozzátéve: ő a versein keresztül három Ozsvald Árpádot ismert meg: „a falu Ozs- valdját, a várost utáló Ozsvaldot és a mitológiába kapaszkodó költőt. Az első pillanattól az utolsóig ingá­zott a falu és a város között. Ez az ingázás fájdalmas volt. Ezt a kétla- kiságot soha nem tudta levetkőzni, és a mítoszokba menekült, hogy ne lássa azt, ami történik.” Az életmű­ből kiemelte a Szekerek balladája című versét, „amely a szlovákiai magyar irodalom egyik remeke, és megfogalmazza mindazt, amit Duba Gyula a Vajúdó parasztvüág- ban”. A Lidércek tánca válogatás­kötet kapcsán elmondta: „arra tö­rekedtem, hogy Ozsvald Árpád köl­tészetének a legjavát nyújtsuk, hogy olyan versek kerüljenek a kö­tetbe, amelyek elejétől végéig mi­nőségként kezelhetők. Ozsvald Ár­pád értékeit szerettem volna fel­mutatni.” Lacza Tihamér valamikor a het­venes évek elején találkozott elő­ször a költővel a pozsonyi antikvá­riumok egyikében, ahová Ozsvald Árpád „menetrend szerint meg­érkezett”. Később a Hét szerkesztő­ségébe neki vitte egyik írását. „Volt ott egy kis helyisége, onnan kom- mandírozta a társaságot - emléke­zett. - Akadtak ugyanis néhányan a szerkesztőségben, akiknek kel­lett egy kis dörgedelem, hogy idő­ben adják le az anyagaikat. A szlo­vákiai magyar irodalom sok alakja, számos kiváló tollforgató volt a négy évtized alatt a szerkesztőség munkatársa, például Fülöp Antal, Zs. Nagy Lajos, Tőzsér Árpád, Sim- kó Tibor vagy Cselényi László.” A Hét Ozsvald Árpádnak „az élete, a nagy szerelme” volt, s nem sokkal az ő nyugdíjba vonulása után a fo­lyóirat is megszűnt. Lacza Tihamér szerint a költőnek volt egy valós és egy virtuális élete, és nem csupán a falu, hanem a régmúlt felé is nagy nosztalgiával fordult. Minden régi­séget gyűjtött, mamutcsontokat, érméket és természetesen könyve­ket. Azokból is főként a régieket. „Sok olyan könyve volt, amely Szlovákiában sehol másutt nem volt megtalálható, csupán az ő könyvtárában.”. Ozsvald Árpád (1932-2003) Bodnár Gyula kiemelte a költő műfordítói tevékenységét is, s en­nek kapcsán megjegyezte: hiányol­ja, hogy manapság nem esik sok szó arról, mennyit tettek a szlovák és a magyar nép közeledéséért az írók, költők éppen a műfordítói te­vékenységükkel. Mács József a tőle megszokott jóízű mesélőkedvvel néhány olyan anekdotát osztott meg a közön­séggel, amelynek a költő volt a fő­szereplője. Aki halk szavú „háttér­ember” volt ugyan, ám veszíteni nem szeretett. A sakkban leg­alábbis semmiképpen. OmHHINNK k MVlMf A számok írása betűkkel, illetve számjegyekkel MISAD KATALIN A számokat kétféleképpen ír­hatjuk: betűkkel, illetve számje­gyekkel. Annak, hogy mikor kell betűírást és mikor számjegyírást alkalmazni, nincsenek pontos szabályai. A kialakult írásgyakor­lat szerint a folyamatos szövegek­ben akkor alkalmazunk betűírást a számok lejegyzésére, ha a szám kiejtett alakja rövid (pl. harminc, húszezer), ha a szám toldalékos vagy névutós alakban szerepel (pl. negyvenes, ötvenhat után), va­lamint ha összetételi előtagként fordul elő (pl. tíznaponként, má­sodmagával). A számjegyírást ak­kor részesítjük előnyben, ha a szám kiejtett alakja viszonylag hosszú (pl. 245 adag étel), illetve időpont, pénzösszeg, mérték, sta­tisztikai adat stb. lejegyzésekor (pl. 3 órakor, 1999 korona, 455 km, 24 %). A betűírás és a számjegyírás leggyakoribb eseteit az akadémiai helyesírás (A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás) foglalja ösz- sze, s a Helyesírás c. kézikönyv (Osiris Kiadó, Budapest 2004) fej­ti ki részletesebben. Ezek szerint szinte mindig számjegyekkel újuk az évszázadok jelölését (21. szá­zad vagy XXI. század); a keltezés­ben az évszámot és a napot (2007. május 8.); a címzésben az irányí­tószámot, a kerület sorszámát, a házszámot, valamint az emelet- és az ajtószámot; a matematikai műveleteket (1 l =10 dl = 100 cl = 1 000 ml); a géptípusok szám­jelzéseit (Apollo-13); a rendszá­mokat és a telefonszámokat. Ha­gyományosan számjegyekkel ír­juk a sorszámneveket uralkodók, pápák, rendezvények neve előtt (N. Béla, XVI. Benedek, VII. hunga­rológiai kongresszus). Általában számjegyekkel jelölünk minden olyan hivatalos adatot - személyi számot, adószámot, bankszámla- számot stb. -, amelyben a számje­gyek azonosításra szolgálnak. Számjegyet használunk továbbá a szaknyelvi kifejezésekben - pl. vas(II)-diszulfid -, a földrajzi és intézménynevekben (II. kerület, az OTP V. kerületi fiókja), az utak és autóutak jelöléseiben (Dl-es autópálya). Számjegyekkel írjuk az újságok, folyóiratok és egyéb kiadványok évfolyamát, kötetét és lapszámát (Vasárnap 4. évfolyam 12. szám, A mai magyar nyelv rendszere 1. (vagy: I.) 217-254.). A számok számjegyekkel való jelölésének gyakran tagoló funk­ciója van. A számokkal tagolt szö­vegrészek kisebb egységeinek je­lölésekor a tudományos jellegű írásokban például az arab számok egymástól ponttal elválasztott so­ra jelzi az egységeket: az első szö­vegrész száma 1., az első nagyobb alegységé 1.1., az ezen belüli to­vábbi alegységek jelzése pedig 1.1.1., 1.1.2. stb. Megkülönböztető szerepük van a számjegyeknek á tömegközleke­dési eszközökön (4-es villamos, 50-es autóbusz) és a sportban a csapatjátékosok mezszámán (9-es játékos), ez a jelölésmód a szöve­gen belül is megkönnyíti az azo­nosítást. Hasonló okokból szokás számjeggyel írni a következőket is: az 1980-as évek, a 80-as évek (bár a betűírással jelölt nyolcva­nas évek változatot is gyakran használjuk). Számjegyekkel tün­tetjük fel ezenkívül a verseny- eredményeket (4 : 3 Szlovákia ja­vára), bár folyamatos szövegben a négy-három forma is előfordul. Menetrendekben, tájékoztató táblákon ugyancsak számjegyek­kel jelölik az indulás, illetve az ér­kezés időpontját (9.35 vagy 9:35), valamint az egyes árufajtá­kon és a termékkatalógusokban az árakat. Számjegyírást alkalma­zunk az iskolai osztályok (3. a vagy 3/a osztály) és osztályzatok jelölésében, s mindig számjeggyel adjuk meg az értékelést kifejező pontszámokat is. A helyezéseket szövegen kívül többnyire szintén számjegyekkel írjuk (I. Nagy Gab­riella.), folyamatos szövegben vi­szont inkább betűvel jelöljük (a verseny első helyezettje).

Next

/
Thumbnails
Contents