Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-14 / 109. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Irodalom és... szabadság Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... című rendezvénysorozatának következő témája a szabadság lesz. Holnap 17 órától az intézet székházában az Irodalom és... szabadság című társalgóesten Csapiár Vilmos íróval, a Szépírók Társaságának elnökével Barak László költő, kiadó beszélget, (ú) Coppola új filmje Rómában Los Angeles. Francis Ford Coppola amerikai rendező a Youth Without Youth című új filmjét az októberi római filmfesztiválon mutatja be. Coppola utoljára tíz évvel ezelőtt rendezett filmet, ezért szenzációszámba megy, hogy idén új munkával jelentkezik. A Youth Without Youth című második világháborús film forgató- könyvét Mircea Eliade román vallástörténész és író regénye nyomán írta maga a rendező. „Ez a film új korszakot nyit meg a pályámon. Ezentúl csak személyes hangvételű filmeket szeretnék készíteni. Alig várom, hogy új filmemet bemutathassam abban az országban, amelynek nagy rendezői, így Rossellini, Fellini, Visconti, Pasolini és Antonioni, pályám kezdeti szakaszának meghatározó alkotói voltak” - mondta Coppola. A film egy félénk professzorról szól, aki a második világháború hatására megváltozik, és valami különös, misztikus dolgot fedez fel. (MTI) Jön a Harry Potter-enciklopédia London. Hivatalosan az utolsó lesz a július 21-én megjelenő hetedik Harry Potter-epizód, de a példátlan népszerűségű varázsló- tanonc kitalálója állítólag fontolgatja egy „utolsó utáni” könyv megírását is, amely az általa teremtett misztikus világ „tudományos” összefoglalója lenne. Joanne K. Rowling felfedte: a nyolcadik kötet enciklopédiaszerűen tárná fel például a varázslóképző iskola hátterét, alapításának körülményeit, a főbb szereplők részletes családfáját. Az írónő mindehhez azokat a felgyülemlett háttéranyagokat használná fel, amelyek eddig nem kerültek be a Potter- könyvekbe. (MTI) Versenyfilmek listája A 60. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjában 22 fűmet indítanak a fődíjért, az Arany Pálmáért. ♦ Auf der anderen Seite/The Edge of Heaven, rendező: Fatih Akin, Németország ♦ Une vieille maitresse, rendező: Catherine Breillat, Franciaország ♦ No Country for Old Men, Rendező: Joel és Ethan Coen, USA ♦ Zodiákus (Zodiac), rendező: David Fincher, USA ♦ We Own the Night, rendező: James Gray, USA ♦ Les chansons d’amour, rendező: Christophe Honoré, Franciaország ♦ Mogari no mori/The Forest of Mogari, rendező: Naomi Kavasze, Japán ♦ Breath, rendező: Kim Ki Duk, Dél-Korea ♦ Zavet/Promise Me This, rendező: Emir Kusturica, Szerbia ♦ Milyang/Secret Sunshine, rendező: Li Csang Dong, Dél-Korea ♦ 4 Luni, 3 Saptmamini si 2 Zile, rendező: Cristian Mungiu, Románia ♦ Tehilim, rendező: Raphael Nadjari, Franciaország ♦ Luz süenciosa/Silent Light, rendező: Carlos Reygadas, Mexikó ♦ Persepolis, rendező: Maijane Satrapi, Vincent Paronnaud, Irán ♦ Le scaphandre et le papiUon/The Diving Bell and the Butterfly, rendező: Julian Schnabel, USA ♦ Import-Export, rendező: Ulrich Seidl, Ausztria ♦ Alexandra, rendező: Alekszandr Szokurov, Oroszország ♦ Grindhouse: Halálbiztos (Grindhouse: Death Proof), rendező: Quentin Tarantino, USA ♦ A londoni férfi, rendező: Tarr Béla, Magyarország ♦ Paranoid Park, rendező: Gus Van Sant, USA ♦ Izgnanyije/The Banishment, rendező: Andrej Zvjagincev, Oroszország ♦ My Blueberry Nights, rendező: Vong Kar-vaj, Kína A cannes-i filmfesztivál május 16-án kezdődik, az Arany Pálmát május 27-én adják át. A nemzetközi zsűri elnöke Stephen Frears brit rendező, a zsűri tagjai: Maria de Medeiros portugál színésznő, Maggie Cheung hongkongi színésznő, Toni Collette ausztrál színésznő, Sarah Polley kanadai színésznő, Marco Bellochio olasz rendező, Orhan Pamuk Nobel-díjas török író, Michel Piccoli francia színész-rendező és Abderrahmane Sissako mauritániai rendező. (MTI) Fatih Akin (SITA/AP-felvétel) Gus Van Sant (Reuters-felvétel) Idén lenne hetvenöt éves Ozsvald Árpád költő, műfordító, szerkesztő - kollégái, pályatársai idézték fel alakját Emlékek egy halk szavú költőről (Somogyi Tibor felvétele) Pályatársai, kollégái idézték fel Ozsvald Árpád alakját és munkásságát a közelmúltban a Pozsonyi Casinóban. A költő, szerkesztő, műfordító, a szenvedélyes gyűjtő, a pozsonyi antikváriumok fáradhatatlan látogatója idén lett volna hetvenöt éves. MISLAY EDIT A jubüeum alkalmából Lidércek tánca címmel jelent meg válogatott verseinek gyűjteménye a Madách- Posonium Könyvkiadó Magyar Antaeus Könyvek sorozatában, Bodnár Gyula szerkesztésében. Ó volt egyben a casinóbeli est egyik vendége - rajta kívül Mács József írót, valamint Lacza Tihamér újságírót faggatta Ozsvald Árpáddal kapcsolatos emlékeikről a házigazda Juhász Dósa János. „Olyan ember volt, aki soha nem állt előtérben, ám a kezdetektől egy olyan folyóiratnak volt a munkatársa, amely meghatározta mindennapjainkat” - mondta Juhász Dósa. Természetesen az azóta sajnos már megszűnt Hét című hetilapról beszélt, amelynek mind Ozsvald Árpád, mind Mács József, mind pedig Lacza Tihamér munkatársa volt. Ozsvald Árpádnak volt egy valós és egy virtuális élete, és nem csupán a falu, hanem a régmúlt felé is nagy nosztalgiával fordult. Bodnár Gyula, lapunk egykori munkatársa (hosszú éveken keresztül volt a kulturális rovat tagja, majd vezetője) „újszós” korában ismerte meg Ozsvald Árpádot, és nosztalgiával emlékezett a Hét hajdani Széplak utcai szerkesztőségére. Megerősítette, hogy a halk szavú költő valóban ,háttéremberi’ volt, aki a „nép napszámosának” tartotta magát. Bodnár Gyula elmondta, nagyon jólesett neki, hogy Ozsvald Árpád, aki akkor már letett jó néhány művet a szlovákiai magyarság asztalára, kollégájaként tisztelte őt. Mács József hangsúlyozta: a költő ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelynek számos tagja az ötvenes években faluról került fel a fővárosba, és szerinte „nem mondanak igazat azok, akik azt állítják, hogy pozsonyiakká tudtak válni. Ozsvald sem tudott. Elég megnézni a verseit: a falu volt az, amibe a vödrét belemerítgette”. Bodnár Gyula egyetértett szavaival, hozzátéve: ő a versein keresztül három Ozsvald Árpádot ismert meg: „a falu Ozs- valdját, a várost utáló Ozsvaldot és a mitológiába kapaszkodó költőt. Az első pillanattól az utolsóig ingázott a falu és a város között. Ez az ingázás fájdalmas volt. Ezt a kétla- kiságot soha nem tudta levetkőzni, és a mítoszokba menekült, hogy ne lássa azt, ami történik.” Az életműből kiemelte a Szekerek balladája című versét, „amely a szlovákiai magyar irodalom egyik remeke, és megfogalmazza mindazt, amit Duba Gyula a Vajúdó parasztvüág- ban”. A Lidércek tánca válogatáskötet kapcsán elmondta: „arra törekedtem, hogy Ozsvald Árpád költészetének a legjavát nyújtsuk, hogy olyan versek kerüljenek a kötetbe, amelyek elejétől végéig minőségként kezelhetők. Ozsvald Árpád értékeit szerettem volna felmutatni.” Lacza Tihamér valamikor a hetvenes évek elején találkozott először a költővel a pozsonyi antikváriumok egyikében, ahová Ozsvald Árpád „menetrend szerint megérkezett”. Később a Hét szerkesztőségébe neki vitte egyik írását. „Volt ott egy kis helyisége, onnan kom- mandírozta a társaságot - emlékezett. - Akadtak ugyanis néhányan a szerkesztőségben, akiknek kellett egy kis dörgedelem, hogy időben adják le az anyagaikat. A szlovákiai magyar irodalom sok alakja, számos kiváló tollforgató volt a négy évtized alatt a szerkesztőség munkatársa, például Fülöp Antal, Zs. Nagy Lajos, Tőzsér Árpád, Sim- kó Tibor vagy Cselényi László.” A Hét Ozsvald Árpádnak „az élete, a nagy szerelme” volt, s nem sokkal az ő nyugdíjba vonulása után a folyóirat is megszűnt. Lacza Tihamér szerint a költőnek volt egy valós és egy virtuális élete, és nem csupán a falu, hanem a régmúlt felé is nagy nosztalgiával fordult. Minden régiséget gyűjtött, mamutcsontokat, érméket és természetesen könyveket. Azokból is főként a régieket. „Sok olyan könyve volt, amely Szlovákiában sehol másutt nem volt megtalálható, csupán az ő könyvtárában.”. Ozsvald Árpád (1932-2003) Bodnár Gyula kiemelte a költő műfordítói tevékenységét is, s ennek kapcsán megjegyezte: hiányolja, hogy manapság nem esik sok szó arról, mennyit tettek a szlovák és a magyar nép közeledéséért az írók, költők éppen a műfordítói tevékenységükkel. Mács József a tőle megszokott jóízű mesélőkedvvel néhány olyan anekdotát osztott meg a közönséggel, amelynek a költő volt a főszereplője. Aki halk szavú „háttérember” volt ugyan, ám veszíteni nem szeretett. A sakkban legalábbis semmiképpen. OmHHINNK k MVlMf A számok írása betűkkel, illetve számjegyekkel MISAD KATALIN A számokat kétféleképpen írhatjuk: betűkkel, illetve számjegyekkel. Annak, hogy mikor kell betűírást és mikor számjegyírást alkalmazni, nincsenek pontos szabályai. A kialakult írásgyakorlat szerint a folyamatos szövegekben akkor alkalmazunk betűírást a számok lejegyzésére, ha a szám kiejtett alakja rövid (pl. harminc, húszezer), ha a szám toldalékos vagy névutós alakban szerepel (pl. negyvenes, ötvenhat után), valamint ha összetételi előtagként fordul elő (pl. tíznaponként, másodmagával). A számjegyírást akkor részesítjük előnyben, ha a szám kiejtett alakja viszonylag hosszú (pl. 245 adag étel), illetve időpont, pénzösszeg, mérték, statisztikai adat stb. lejegyzésekor (pl. 3 órakor, 1999 korona, 455 km, 24 %). A betűírás és a számjegyírás leggyakoribb eseteit az akadémiai helyesírás (A magyar helyesírás szabályai 11. kiadás) foglalja ösz- sze, s a Helyesírás c. kézikönyv (Osiris Kiadó, Budapest 2004) fejti ki részletesebben. Ezek szerint szinte mindig számjegyekkel újuk az évszázadok jelölését (21. század vagy XXI. század); a keltezésben az évszámot és a napot (2007. május 8.); a címzésben az irányítószámot, a kerület sorszámát, a házszámot, valamint az emelet- és az ajtószámot; a matematikai műveleteket (1 l =10 dl = 100 cl = 1 000 ml); a géptípusok számjelzéseit (Apollo-13); a rendszámokat és a telefonszámokat. Hagyományosan számjegyekkel írjuk a sorszámneveket uralkodók, pápák, rendezvények neve előtt (N. Béla, XVI. Benedek, VII. hungarológiai kongresszus). Általában számjegyekkel jelölünk minden olyan hivatalos adatot - személyi számot, adószámot, bankszámla- számot stb. -, amelyben a számjegyek azonosításra szolgálnak. Számjegyet használunk továbbá a szaknyelvi kifejezésekben - pl. vas(II)-diszulfid -, a földrajzi és intézménynevekben (II. kerület, az OTP V. kerületi fiókja), az utak és autóutak jelöléseiben (Dl-es autópálya). Számjegyekkel írjuk az újságok, folyóiratok és egyéb kiadványok évfolyamát, kötetét és lapszámát (Vasárnap 4. évfolyam 12. szám, A mai magyar nyelv rendszere 1. (vagy: I.) 217-254.). A számok számjegyekkel való jelölésének gyakran tagoló funkciója van. A számokkal tagolt szövegrészek kisebb egységeinek jelölésekor a tudományos jellegű írásokban például az arab számok egymástól ponttal elválasztott sora jelzi az egységeket: az első szövegrész száma 1., az első nagyobb alegységé 1.1., az ezen belüli további alegységek jelzése pedig 1.1.1., 1.1.2. stb. Megkülönböztető szerepük van a számjegyeknek á tömegközlekedési eszközökön (4-es villamos, 50-es autóbusz) és a sportban a csapatjátékosok mezszámán (9-es játékos), ez a jelölésmód a szövegen belül is megkönnyíti az azonosítást. Hasonló okokból szokás számjeggyel írni a következőket is: az 1980-as évek, a 80-as évek (bár a betűírással jelölt nyolcvanas évek változatot is gyakran használjuk). Számjegyekkel tüntetjük fel ezenkívül a verseny- eredményeket (4 : 3 Szlovákia javára), bár folyamatos szövegben a négy-három forma is előfordul. Menetrendekben, tájékoztató táblákon ugyancsak számjegyekkel jelölik az indulás, illetve az érkezés időpontját (9.35 vagy 9:35), valamint az egyes árufajtákon és a termékkatalógusokban az árakat. Számjegyírást alkalmazunk az iskolai osztályok (3. a vagy 3/a osztály) és osztályzatok jelölésében, s mindig számjeggyel adjuk meg az értékelést kifejező pontszámokat is. A helyezéseket szövegen kívül többnyire szintén számjegyekkel írjuk (I. Nagy Gabriella.), folyamatos szövegben viszont inkább betűvel jelöljük (a verseny első helyezettje).
