Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-14 / 109. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Indokolt volt a légi sztrájk? Pozsony. Szlovákia reptereinek légi irányítói február 22-én léptek néhány napra sztrájkba, mivel szerintük nem biztonságos a hazai légi forgalom irányítási rendszere. Az Európai Légi Irányítás Szervezet, az Eurocontrol azóta átvilágította repülőtereink működési mechanizmusát, a végeredményt e héten tudjuk meg. Ľubomír Vážny közlekedési miniszter korábban közölte, ha az ellenőrzés komolyabb hiányosságokat tár fel, akkor leváltja Roman Bírót, a szlovákiai diszpécserek munkáját felügyelő állami társaság igazgatóját, (akt.) Milliók tűntek el a közrádióban? Pozsony. A Szlovák Rádióból még Ján Tužinský igazgatósága idején 3,275 millió schilling készpénz tűnt el - állítja Günter Schuster osztrák vállalkozó, aki a Szlovák Rádió épületéből sugárzott Radio CD International megbízott vezetője volt. Schuster szerint a pénzt, konkrétan 5,1 millió schillinget két tételben személyesen fizette ki az intézmény csúcsvezetésének, így egyenlítve ki a Radio CD International tartozását. Azonban a rádió könyvelésében 3,275 milliónak egyszerűen nincs nyoma, ezért az intézmény mostani vezetése azt mérlegeli, hogy büntető feljelentést tesz. (TASR) Az SNS az 1867-es évtől vizsgálódna Szomolány. A Nemzeti Emlékezet Intézetének (ÚPN) az általa közzétett dokumentumok történelmi hitelességét is igazolnia kellene, mégpedig a kiegyensúlyozottság jegyében - erről tanácskozott bizalmasan a szomolányi kastélyban az ÚPN első embere, Ivan Petranský Ján Sokol érsekkel, akit az ŠtB Spirituál és Svätopluk néven vezetett. Jelen volt Rafael Rafaj, az SNS frakció- vezetője is. Az SNS azt szeretné, ha a Nemzeti Emlékezet Intézete ne csak 1948-tól vizsgálja a kommunizmus bűntetteit, hanem 1867-től, vagyis „a szlovákság elmagyarosításának, majd későbbi elcsehesítésének kérdéseit is járja körül”. Dušan Kováč rangos történész szerint erre nincs szükség, mivel ezek a területek a történelmi kutatóintézetek vizsgálódásának körébe tartoznak. (TASR, ű) Számítógép a kisebb falvaknak Pozsony. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) teljesítette célkitűzését, mely szerint az ötszáz lakosnál kevesebb lakosú falvakat számítógépekkel szereli fel. A 23 millió koronás projektet az Európai Unió Régiófejlesztési alapja támogatta. A támogatási feltételek között szerepel, hogy öt éven belül a falvak rákapcsolódjanak az internethálozatra. (SITA) Irány az euróövezet London. Elsőrendű, „A” osztályzattal látta el a nemrég árazott, tízéves, 1 milliárd eurós szlovák eurokötvényt a Fitch Ratings rangos hitelminősítő, amely szerint Szlovákiának jók az esélyei, hogy másfél év múlva az euróövezet tagja legyen. A szlovák kötvény sajátossága, hogy nem állapítottak meg számára hozamfelárat, ami először fordult elő a kelet-európai devizakötvény-kibocsátások történetében. A felármentességet Szlovákia jó adóskockázati besorolása, erős gazdasági teljesítménye, a folyamatosan emelkedő koronaárfolyam, az euróövezeti csatlakozás közelsége és a nagy tőkepiaci érdeklődés indokolta. A Fitch szerint reális a szlovák kormány 2009-es euróövezeti csatlakozási céldátuma. A hitelminősítő kilátásba helyezte, hogy amint Pozsony csatlakozása biztossá válik az euróövezethez, ismét felminősíti Szlovákia osztályzatát. (MTI) Csehországban két sebesültje és egy halálos áldozata is volt a szélvésznek Minitornádó és jégeső Szombaton heves zápor és jégeső pusztított Szlovákia több részén, például Galánta és Vágsellye környékén is. A károk nagyságáról még nem készült felmérés. (TASR-felvétel) Eperjes/Prága/Frankfurt. Pénteken késő délután és az esti órákban elemi erejű szélvihar söpört végig Közép- Európán. Nálunk csak Ke- let-Szlovákiában végzett komolyabb pusztítást, főleg az Eperjesi és a Poprádi járásban. Szombaton is heves záporok voltak, több helyen jégeső esett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kelet-Szlovákiában, Stakčín községben háztetőket tépett le a szélvész, a lakók később a Twister című katasztrófafilmben látottakhoz hasonlították a megrázó élményt. Nem álltak távol a valóságtól, mivel a meteorológusok szerint a településre egy ttomba csapott le, ami a rettegett észak-amerikai tornádó szelídebb, mérsékelt égövi változata. A forgószél nemcsak az erejével lepett meg, hanem a koraiságával is, hiszen a pusztító szélviharok idénye júniustól kezdődik. Úgy látszik, az idei rendkívül enyhe telet a szokványosnál is melegebb tavasz követi, hiszen már ma elkönyvelhetjük az első kánikulai napot (a hőmérséklet eléri a 30 fokot). Visszatérve a viharra, egy emberéletet követelt és nagy anyagi károkat okozott az óránként 140 kilométeres sebességet is elérő szélvész Csehországban. A Prágától mintegy száz kilométerre északkeletre fekvő Dvűr Králové- ban a szélvihar kicsavart egy fatörzset, amely egy idős asszonyra esett. A hölgy a helyszínen meghalt. Karlovy Vary mellett is egy kidőlő fa okozott súlyos sérüléseket két embernek. Az orkán fennakadásokat okozott a vasúti közlekedésben is. A német Hessen tartományban két autópálya-szakaszt le kellett zárni néhány órára az útra borult fák miatt. A Mannhein és Frankfurt között közlekedő elővárosi vasút egy kidőlt fának ütközött, a balesetben senki sem sérült meg. (t, m, só) Egészségügy: Válságközeli állapot Pozsony. Az ellenzékkel ért egyet az SNS, mely szerint nem az egészségbiztosítók száma a legfontosabb kérdés. A Smer ugyanis az egészségbiztosítók nyereségének elvonásával, működési költségeik csökkentésével akar több pénzt juttatni a rendszerbe, úgy vélik, ezzel megállítható a kórházak eladósodása. Az ellenzék szerint az ágazat válságban vagy válságközeli állapotban van, rossz irányba halad, egyre több a megoldatlan feladat. „Az egészségügyi dolgozók sztrájkkal fenyegetőznek, az intézmények eladósodása újra megkezdődött” - sorolta a problémákat Iveta Radičová, az ellenzéki SDKÚ alel- nöke. Rafael Rafaj (SNS) szerint a háttérben folynak az előkészületek, de például a kórházak szerkezetváltása az érintett megyei és kórházi vezetők ellenállásán bukott meg. „Ez érintette volna a kórházigazgatókat, az osztályok vezetőit és természetesen a megyei vezetőket is, egyesek feltehetően veszélyeztetve érezték magukat” - mondta, (lpj) 26 ezerről 30-ra kellene emelni a normatívát Čaplovič segítséget ígért a Selye Egyetemnek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A Selye János Egyetem finanszírozásáról tárgyalt pénteken Albert Sándor rektor, Dušan Čaplovič kormányalelnök, Váradi Lajos, Magyarország pozsonyi nagykövetségének főtanácsosa, valamint a Magyar Kormány Nemzetiségi Hivatalának képviseletében Gémesi Károly szakállamtitkár. Albert Sándor hasznosnak és biztatónak nevezte a találkozót, amelyen elhangzott: a Selye János Egyetem szlovákiai állami intézmény, ezért a működéséhez szükséges anyagi fedezetet a szlovák államnak kell megteremtenie. Ugyanakkor a magyar fél továbbra is hajlandó segítséget nyújtani a fejlesztésben, a prioritásokról minden évben egyeztetnek az egyetem vezetésével. „Čaplovič úr ígéretet tett, hogy tárgyal az oktatási minisztérium gazdasági igazgatójával, valamint a miniszterrel a normatív támogatás megemeléséről - mondta Albert Sándor. - Intézményünkben, és a hozzánk hasonló profilú további 4-5 egyetemen csupán 26 ezer korona az ún. fejkvóta, ezt kellene a kormányalelnök elképzelése szerint 30 ezerre emelni.” Ugyancsak szóba került, hogy induló egyetemként a Selye Egyetem további állami segítséget vár, idén még 17 mii- hó koronára lenne szüksége a zökkenőmentes működéshez. „Reméljük, a miniszterelnök-helyettesnek és a szaktárcának minél hamarabb sikerül forrásokat találni erre a célra, különben az elkövetkező hónapokban gondok lesznek az egyetem működtetésével” - tette hozzá a rektor, (vkm) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány szerint a felsőoktatási törvény csak törvényesíti majd azt a tandíjat, melyet a levelező tagozatos hallgatóktól szednek az egyetemek, az ellenzék szerint viszont a kormány a szükséges ösztöndíjrendszer és tanulmányi kölcsön bevezetése nélkül akarja fizetőssé tenni a felsőoktatást. „Választás elé állítják az egyetemeket: vagy állami támogatást kapnak, vagy tandíjat szednek” - magyarázta Iveta Radičová (SDKÚ) a Joj tévé tegnapi vitaműsorában. A nappali tagozatos diákért évente mintegy 90 ezer korona fejpénzt kap az iskola, levelező tagozaton az összeg 30 ezer körül mozog. „Önök megszüntetik a levelező tagozatosok után járó támogatást” -jelentette ki Radičová. A kormányoldal szerint az ellenzék éppen amiatt bírálja őket, amit ők is bevezettek volna. „Mikuláš Dzu- rinda is arról beszélt, hogy a hallgatók anyagi hozzájárulásával javítható a felsőoktatás helyzete” - jelentette ki Rafel Rafaj (SNS). Radičová szerint azonban jelentős különbség, hogy az előző kormány az állami támogatást is meghagyta volna. Az új felsőoktatási törvény tervezetét múlt héten utalta második olvasatba a parlament, a normát bírálta a Smer néhány képviselője is, mivel az korlátozza az egyetemek autonómiáját és a választott szervek kárára növeli a rektorok hatáskörét. Ján Mikolaj (SNS) oktatási miniszter eredetileg azt javasolta, hogy az egyetemek korlátozás nélkül szabhassák meg a tandíjat, most 44 500 koronás felső határt javasolt. (lpj) A falu 2009-ben meghívná az új francia elnököt, bár a településen ma már csupán egy rozsdás vaskapu emlékeztet Nicolas Sarkozy őseire Alattyán és a francia kapcsolat Koczkás Gábor polgármester az alattyáni községi hivatal bejáratánál (A szerző felvétele) LECZO ZOLTÁN Alattyán. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei településre a múlt heti francia elnökválasztás óta sorra érkeznek a hazai és a külföldi újságírók, pedig a voksoláson győztes Nicolas Sarkozy sose járt a faluban. Ma már szinte lehetetlen kideríteni, ki említette legelőször ugyanabban a mondatban vagy szövegkörnyezetben Alattyán és Sarkozy nevét, de azóta soha nem látott érdeklődés övezi a mintegy kétezer lakosú magyarországi községet. Koczkás Gábor polgármester lapunknak elmondta, Franciaország új elnökének alattyáni vonatkozásairól ő néhány éve hallott először, amikor egy külföldi szervezet képviselői azt a megbízást kapták - állítólag személyesen Nicolas Sar- kozytől - derítsék ki, milyen kapcsolat van a Magyarországról kivándorolt család és a település között. A falu első embere kezdetben semmit sem tudott mondani nekik, ám miután utánajárt a dolgoknak, kiderült, hogy Nicolas édesapja, Paul (Pál) Sárközy 1944-es emigrációja előtt gyakran töltötte a nyarakat Maár Zoltán helyi földbirtokos kastélyában. A falubeliek közül az „alattyáni kapcsolattal” ezután Mosonyi Sándor, a nyugalmazott jászberényi rendőrkapitányból lett helytörténész kezdett behatóbban foglalkozni, s mostanra már a Sárközyek itteni ügyeinek legavatottabb szakértője. Tájékoztatása szerint a Sárközy família Mihály nevű őse 1628-ban szerzett nemességet II. Ferdinánd császártól. Az adományozó okirat szerint a család ősi fészke a Hont megyei Nagybó- cson található. (Az információ elég ellentmondásosnak tűnik, ugyanis Nagybócs község - ahol 1994. április 9-én Nicolas Sarkozy is járt - Bács-Kiskun megyében van, a történelmi Hont megyében viszont ilyen nevű település nincs.) Mosonyi úrtól megtudtuk, hogy a francia elnök néhai nagyapja, György, szolnoki alpolgármester és felesége, Tóth Katinka a múlt században Alattyányon vásárolt egy 705 holdas földbirtokot valamint egy kúriát, így a család gyakran tartózkodott a faluban és Maár Zoltán itteni kastélyában. Az alattyáni nemesember, utódja nem lévén, a Sárközy-fiúk legfiatalabbikát, Pált (Pault) még örökösévé is megtette volna, ha nem szól közbe a II. világháború. Nicolas Sarkozy édesapja emigrálni kényszerült, majd a francia idegenlégió katonája lett. Miután leszerelt, hirdetőirodát nyitott, és elvette egy görög-zsidó ügyvéd, Bénédict Mullah leányát. A házasságból három gyerek született, köztük Nicolas Sarkozy de Nagy- Bocsa, akit 52 évvel később, 2007. május 6-án Franciaország elnökévé választottak. Alattyán időközben az újságírók Mekkájává vált, a polgármester szerint naponta átlag 6-8 stáb keresi fel a falut. Mosonyi Sándor nyilatkozott már egyebek közt a TV5-nek, a Le Parisiennek, a Le Soimak, a Le Figaro-nak, a Reutersnek és számtalan magyar, cseh és szlovák lapnak, valamint amerikai és argentin tudósítóknak is. A faluban egyébként semmilyen építmény sincs, mely a Sárközy család itteni tartózkodásának éveiből származna, a fotósok így csak az egykori kúria megmaradt kapujáról készíthetnek felvételeket. Az „emlékhelyet”, mely az alattyáni kocsma tőszomszédságában levő telken áll, mi viszonylag nehezen találtuk meg, több helybelinek ugyanis fogalma sem volt arról, hogy a falu. mely részén lehet. Azonban az itteniek szemlátomást élni tudnak az égből pottyant hatalmas sajtóérdeklődéssel, hisz 2009-re, a falu első írásos említésének 800. évfordulójára és a jászok 15. világtalálkozójára meg kívánják hívni Nicolas Sarkozyt is. Kérdéses, hogy rengeteg elfoglaltsága mellett a francia elnök időt tud-e szakítani az alattyáni ünnepségekre, és az is kétséges, szívesen idézi- e fel apja itteni tartózkodásának éveit. Eddig több nyilatkozatában is leszögezte, hogy nem vallja magát magyarnak, ősei nyelvét nem beszéli, a rossznyelvek szerint édesapjával sem felhőtlen a viszonya. Ehhez talán hozzájárult, hogy Paul Sárközy első feleségét és három gyermekét tíz év házasság után, 1959-ben elhagyta. A Smer néhány képviselője is bírálja a tervezetet Választhat az egyetem: támogatás, vagy tandíj
