Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-11 / 107. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 11. Kertészkedő 15 A fertőzést elindító spórák képződése májusban a legintenzívebb, amikor a legtöbb termelő már abbahagyja a kémiai védekezést a monília veszély elmúlása miatt A meggy jelentősebb gombabetegségeiről A monília kísérő tünete a mézgakiválás. A kórokozó behatol a fás részekbe, így a vesszők, gallyak is jelentős mértékben károsodnak. (Fotó: Hocsi) Kedvelt gyümölcsünk a meggy, melynek termesztése a mérsékelt égöv melegebb éghajlatú területein terjedt el. A termés túlnyomó részét a konzervipar dolgozza fel különböző formában, a gyümölcs nyers fogyasztása csak a Kárpátmedencében terjedt el. SIMON ZOLTÁN A sikeres meggytermesztés egyik záloga a növényvédelem, melynek jelentőségét a képzetlen termelők csak utólag - egy súlyos növényvédelmi probléma bekövetkeztetése után - ismerik fel. Le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a meggy nem igényel intenzív növényvédelmet és elegendő évente 2-3 alkalommal megpermetezni. A gyakorlati tapasztalat az, hogy aki hosszú távra tervez és minőségi termést akar értékesíteni, annak évi 6-8 fungicides permetezéssel kell számolnia, melyből legalább egyet szüret után kell elvégezni. Moníliás virágés ágszáradás A meggy legfontosabb és talán legismertebb betegsége a csonthéjasok moníliás virág- és hajtásszáradása. A betegség a meggyen kívül fertőzheti a kajszit, szilvát, cseresznyét és az őszibarackot is. A betegség tüneteit könnyen összetévesztik a termelők a fagykárral, főleg kajszi fertőződése esetén. Az utóbbi két évben hűvös, csapadékos áprilisi időjárás kedvező feltételeket teremtett a meggy moníliás virágszáradásának, mely elsősorban a felkészüleden termelőknél okozott jelentős kárt. A betegség kórokozója a Monilia laxa komdiumtartós gomba. A kórokozó áttelelése a fákon maradt fertőzött gyümölcsmúmiákkal, illetve a fertőzött rákos sebekben mi- célium formájában történhet. Kora tavasszal a kórokozó exogén sztró- mákat képez, melyeken nagy számban fejlődnek a gomba konídiumai. A komdiospórákat a szél vagy az esőcsepp juttatja a virágra. A virágfertőzés kialakulásához cseppfolyós nedvesség és 16- 18°C körüli léghőmérséklet szükséges. Hűvös, csapadékos időjárás esetén a meggy virágzása elhúzódik akár több hétig is, így a fertőzés veszélye megsokszorozódik. A fertőzött virágokon keresztül a kórokozó behatol a fás részekbe, így a vesszők, gallyak is jelentős mértékben károsodhatnak. Az elhalt veszszőkön, gallyakon a fertőzés hatására megjelenik a mézgakiválás, mely a betegség kísérő tünete. Gyengébb fertőződés esetén a fás részeken csak részleges elhalás, illetve kisebb rákos sebek jönnek létre, melyekben a kórokozó könnyen áttelel, elősegítve ezáltal a következő évi infekciót. A felszívódó gombaölő szerek (EBG típusú hatóanyagok) nagyobb arányú alkalmazásával a betegség ellen jól védekezhetünk, feltéve, ha a kijuttatás időzítése pontos. A virágfertőzés megakadályozására a felszívódó vagy mélyhatású készítményeket első alkalommal fehérbimbós állapotban kell kijuttatni. Ez a preventív védekezési időpont döntő fontosságú a sikeres növényvédelmi technológiában, mert ha ezután csapadékossá válik az időjárás, a már kijuttatott fungicid 4-6 napig megfelelő védelmet biztosít. Csapadékos, ködös időjárás esetén a permetezést fővirágzásban meg kell ismételni és esetleg sziromhulláskor is szükség lehet egy harmadik permetezésre. Száraz, meleg időjárás esetén a meggy gyorsan elvirágzik (kötődik), ezért az infekció lehetősége rövid, így akár egyetlen jól időzített védekezéssel is sikeresen megoldható a monília elleni növényvédelem. A nagyobb felületen gazdálkodók általában két alkalommal védekeznek a virágfertőző monília ellen és elmondható, hogy a permetezés hatékonysága - megfelelő fungicid és időzítés esetén - kiváló. Kistermelők körében szokott előfordulni inkább, hogy nem tökéletes a hatékonyság, melynek oka leggyakrabban a megkésett védekezési időpont. A gyümölcskocsány elhalása A meggy blumeriellás betegségének jellegzetes tüneteit, a levélsár- gulást és a levélhullást részben ismerik a meggytermesztők. Ám a gyümölcs kocsányán megjelenő acervuluszokat még gyakran ösz- szetévesztik a pajzstetűvel. Éveken keresztül alig okozott számottevő levélhullást e betegség, de 2006- ban a csapadékos májusi-júniusi időjárás kedvező feltételeket teremtett a betegség súlyosabb fellépésének. A gyümölcskocsány elhalása és a korai levélhullás miatt a termés kényszeréretté és fonnyadttá válik, így sem friss fogyasztásra, sem konzervipari feldolgozásra nem lesz alkalmas. A korai levélhullás a hajtások fásodását, a termőrügy differenciálódását és a fák téli felkészülését gátolja, melyek összességében negatívan hatnak a következő évi termés mennyiségére. A betegség elsődleges fertőzési forrásai a lehullott levelek, ahol a kórokozó sztrómákkal telel át. Tavasszal a sztrómákon apotéciumok vagy acervuluszok képződnek, melyekből aszkospórák és konídiu- mok szóródnak ki. A fertőzést elindító spórák képződése májusban a legintenzívebb, amikor a legtöbb termelő már abbahagyja a kémiai védekezést a monília veszély elmúlása miatt. Ebből következik, hogy a blumeriellás betegség elleni vegyszeres védekezés kritikus időszaka sziromhullás és az érés kezdete közé esik (május-június). A betegség járványszerű fellépésének a csapadékos május és júniusi időjárás kedvez. Erős fertőzés esetén termésérésig akár 4-5 védekezésre is szükség lehet, ezzel ellentétben a legtöbb termelő sziromhullás után jó, ha egyszer még védekezik, pedig a betegség fungicidekkel jól leküzdhető. Az intenzív lombfejlődés miatt májusban a kontakt fungicidek csak gyakori használat esetén nyújtanak megfelelő védelmet, ezért a kontakt készítményeket célszerű kiegészíteni felszívódó gombaölő szerrel. A triazol és a strobilurin típusú hatóanyagok hosszú hatástartammal és széles hatásspektrummal rendelkeznek, ezért szülte minden gombabetegség ellen jó védelmet nyújtanak. A glöospóriumos gyümölcsrothadás Az érőfélben lévő meggyen csapadékos időjárás esetén súlyos károkat okozhat a glöospóriumos gyümölcsrothadás. Térségünkben ritkán fordul elő, de az ország keleti termő táján a 90-es évek közepétől kezdve sok helyen fertőzöttsé- get és ezzel együtt tetemes kárt idézett elő. A betegség jelentőségét fokozza, hogy szüret előtt néhány nappal is megjelenhetnek a tünetek, amikor már hatásos kémiai védekezésre nincs lehetőség. A glöospóriumos gyümölcsrothadás (Gloeosporium fructigenum BERK.) csak a termést fertőzi meg. Az érőfélben lévő gyümölcsön határozott szegélyű 2-3 mm-es barna foltok jelennek meg, melyek a betegség előre haladtával 5-10 mm- esre megnőnek és enyhén besüppednek. A foltokon apró acervuluszok alakulnak ki. Az időjárástól függően a gyümölcsök vagy elrothadnak vagy összetöppednek és mumifikálódnak. A kórokozó áttelelése a fertőzött gyümölcsmaradványokon történik. Sziromhullás után a kórokozó aktivizálódik és nagy mennyiségű komdiumot képez. A fertőzés általában a gyümölcsszíneződés kezdetén következik be, melynek a csapadékos időjárás kedvező feltételt nyújt. A betegség látható tünetei 10-14 nappal később jelennek meg, így elhúzódó betakarítás esetén akár járványos méretű fertő- zöttség is kialakulhat. A betegség elleni hatékony védekezést nehezíti, hogy a széles hatásspektrumú moníliás és blumeriellás betegségek elleni készítmények a hosszú élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt csak korlátozottan alkalmazhatók. Megelőző jelleggel vagy legkésőbb az első tünetek megjelenésekor a fenhexamid hatóanyagú készítmény (pl. Teldor 500 SC) a rövid várakozási ideje miatt (3 nap) még hatásosan alkalmazható. Permetezés a szüret után A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a meggy növényvédelme nem fejeződhet be június közepén. A szüretet követő nyári metszés után még legalább egy, de inkább két alkalommal célszerű védekezni az őszi lombhullásig kontakt réz, vagy rézpótló fungiciddel. A nyári metszés során a moníliás hajtásokat el kell távolítani. Lehetőség szerint ne maradjanak a fákon túlérett gyümölcsök, mert a belőlük képződött múmiák a kórokozók át- telelésében fontos szerepet játszanak. Ne feledjük, hogy a hatékony és környezetkímélő növényvédelemben nem lehet minden problémát növényvédő szerrel megoldani. A termelő és a fogyasztó érdekében együttesen, integráltan kell alkalmazni az agrotechnikai, a fizikai és a kémiai védekezési eljárásokat. (Az AgroNapló nyomában) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony május 10-én 24 Sk/kg Komárom május 9-én 12 Sk/kg Rimaszombat május 9-én 25 Sk/kg Zselíz május 9-én 12 Sk/kg Losonc május 10-én 10-17 Sk/kg Szepsi május 9-én 18 Sk/kg Kassa május 9-én 11-16 Sk/kg petrezselyem 46 Sk/kg 30 Sk/kg 50 Sk/kg 20 Sk/kg 38-39 Sk/kg 39 Sk/kg 32-35 Sk/kg burgonya 24-32 Sk/kg 18-20 Sk/kg 14 Sk/kg 18 Sk/kg 17 Sk/kg 23 Sk/kg 17 Sk/kg tojás X 3-3,50 Sk/db 2,80 Sk/db 3 Sk/db 2,80 Sk/db 2,90 Sk/db 2,80-3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) x(x) 14-20 Sk/kg (5/db) 20(120) Sk/kg 15(100) Sk/kg 20 (125) Sk/kg 23 (120) Sk/kg 22 (120) Sk/kg zeller 46 Sk/kg 6 Sk/szelet 35 Sk/kg X 35 Sk/kg ' 40 Sk/kg 29-35 Sk/kg zöldpaprika 10-12 Sk/db 10-12 Sk/db 95 Sk/kg 8-10 Sk/db 99-108 Sk/kg 70-100 Sk/kg 70-126 Sk/kg paradicsom 69 Sk/kg 78-80 Sk/kg 55 Sk/kg 60 Sk/kg 40-75 Sk/kg 40-55 Sk/kg 32-42 Sk/kg kelkáposzta 38 Sk/kg X 20 Sk/kg X 20-25 Sk/kg 30 Sk/kg 19 Sk/db újhagyma/retek 8-12/8-10 Sk/csomó 4-6/6-10 Sk/cs 10/10 Sk/cs 8/5-8 Sk/csomó 12-13/12-13 Sk/csomó 11/9 Sk/csomó 12/10-12 Sk/csomó alma X 15-22 Sk/kg X 15 Sk/kg 22-30 Sk/kg 25-45 Sk/kg 10-26 Sk/kg káposzta, karalábé 20 Sk/kg, 16 Sk/db 12-14 Sk/kg, 8-10 Sk/db 10, 20 Sk/kg 8 Sk/kg, 15 Sk/db 14-28, 20 Sk/kg 15 Sk/kg, 10 Sk/db, 9-25,10 Sk/kg méz (dióbél) X x (150) Sk/kg 120 (160) Sk/kg 100(110) Sk/kg 120 (200) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (200) Sk/kg őrölt paprika X 250 Sk/kg 380 Sk/kg 200-250 Sk/kg X X X uborka 60-69 Sk/kg 34-36 Sk/kg 50 Sk/kg X 49-50 Sk/kg X 40-42 Sk/kg
