Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-11 / 107. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 11. Régió 5 t Gyetven Miklós, a párkányi Vadas fürdő volt igazgatója azt állítja, nem sértett törvényt Nyomozati szakaszban az ügy Párkány. Nyomozati szakasz­ba érkezett a Vadas fürdő tavaly októberben menesz­tett igazgatója lelépőjének ügye. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Gyetven Miklós ugyanis 200 ezer korona lelépőt hagyott jóvá saját magának, önmagának felmondva, majd az összeget annak rendje s módja szerint fel is vette a cégtől. Emiatt Ján Oravec polgármester idén márciusban rendőrségi felje­lentést tett, mert - mint azt a pol­gármester már több, korábbi ön- kormányzati ülésen jelezte - a vá­rosháza felettébb gyanúsnak és mi­nimum a törvény határát súrolónak tartotta az összeg megítélését és ki­fizetését. Legutóbb április utolsó hetében az érsekújvári nyomozóhi­vatal hallgatta ki az ügyben Gyetven Miklóst és Ján Oravecet is. Az érintettektől úgy tudjuk, a nyo­mozók az összes tanúvallomás megtétele, a bizonyítékok és iratok összegyűjtése után az adatokat az ügyészségre továbbítják - ez a szerv dönt majd arról, lesz-e per, megala- pozott-e a törvénysértés gyanúja. Ján Oravec a 200 ezer koronás * lelépő kapcsán lapunknak kifejtet­te: az ügy kulcsa az, hogy a volt igazgató szervezési okokból, tehát ezen a jogcímen mondott fel saját magának, ugyanakkor a városháza tudomása szerint semmiféle szer­vezési változás nem történt a Vadas vezetői posztjain. „Mindössze az igazgató személye cserélődött, de nem szűnt meg és nem alakult át maga a poszt. Ez az indok tehát már önmagában sántít. Ezért is tet­tünk feljelentést” - nyilatkozta az Új Szónak Párkány polgármestere. Gyetven Miklós elektronikus le­vélben reagált szerkesztőségünk­nek, amelyben továbbra is állílja, nem sértett törvényt, s szerinte a le­lépő kifizetése jogos volt, ő a mun­katörvénykönyv előírásait betartva járt el. „A munkaviszony megszün­tetésének egyik lehetséges oka a „szervezési változás”, amely nem csak létszámcsökkentést jelenthet. A munkatörvénykönyv 63-as para­grafusa 1. pontjának b) bekezdése szabályozza ezt - úja levelében Gyetven. A Vadas volt igazgatója furcsálja, hogy Oravec csak idén márciusban tett feljelentést, miu­tán Gyetven szerint már öt hónap­pal ezelőtt is megpróbálta őt a pol­gármester befeketíteni azzal, hogy a sajtóban is megszellőztette a lelé­pőpénzét. Gyetven Miklós szerint az ügyészségen véget ér majd ez a történet, mert ld fog derülni, hogy ő törvényesen járt el. A polgármester, úgy látszik, nem búja lezárni a múltat - szögezi le lapunknak küldött levelében a Va­das exigazgatója. (buch) Albert Sándor rektor kérések egész sorát terjesztette a városi képviselő-testület elé Egyetemi és kórházi beszámoló Komáromban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Albert Sándor, a Selye János Egyetem rektora a vá­rosi képviselő-testület legutóbbi ülésén beszámolt az intézmény je­lenlegi helyzetéről. Kiemelte, hogy az egyetem már most közel 200 személyt foglalkoztat, és fo­kozatosan a térség egyik legna­gyobb munkaadójává válik. Egy­ben több kéréssel is fordult a kép­viselőkhöz. Rámutatott: az egye­tem a város 4 különböző pontján, hat ingatlanban működik, ami fő­leg a közlekedés szempontjából je­lent gondot. Ezért a képviselők közbenjárását kérte ahhoz, hogy sűrítsék a városi buszjáratokat a reggeli és a délutáni órákban a Si­rály diákotthon és a belváros kö­zött. Ugyancsak kérte, alakítsanak ki kijelölt parkolóhelyeket az egyetem részére a Tiszti Pavilon környékén, a református teológiai kar, valamint a rektori hivatal előtt, a konferenciaközpont mel­letti gyűjtőparkolóban a tanárok és a hallgatók ingyen parkolhassa­nak. Információs táblák kihelyezé­sére is javaslatot tett a rektor, sze­rinte ugyanis még a komáromiak közül sem mindenki tudja, hol is találhatóak az egyetem egyes épü­letei, így értelemszerűen útbaiga­zítást sem tudnak adni. Javasolta, hogy az egyetemi épületek előtti tereket nevezzék el például Egye­tem, Diák, vagy Közgazdász teré­nek. Amióta az Öregvárat és az Új­várat szervezett turistacsoportok látogathatják, probléma merült fel a szociális helyiségekkel. A turis­ták az erőd bejáratánál álló konfe­renciaközpont illemhelyét hasz­nálják rendszeresen, ezért Albert szerint a város mozgóvécé felállí­tásával orvosolhatná a helyzetet. Annak érdekében, hogy a város la­kossága szélesebb körű tájékozta­tást kapjon az egyetem életéről, a rektor azt javasolta, hogy a városi televízió műsorában kéthetente 5 percet biztosítsanak az egyetemi hírek, történések tolmácsolására, illetve a Komáromi Lapokban is rendszeres lehetőséget kapjanak a friss információk megjelentetésé­re. A rektor által megfogalmazott kérésekkel a későbbiekben foglal­koznak majd a képviselők. Ugyancsak meghallgatta a testü­let Kúsek Istvánnak, a komáromi kórház igazgatójának beszámoló­ját, aki mindenekelőtt arra a prob­lémára hívta fel a figyelmet, hogy míg az egészségügyi intézményt a For Life nonprofit szervezet mű­ködteti, addig a kórházi ingatlanok továbbra is a Nyitra megyei önkor­mányzat tulajdonát képezik. „Úgy érezzük, a megyei önkormányzat­nak nem érdeke a kórház fejlődése, különben nem történhetett volna meg, hogy a kórház melletti terület eladásából befolyt 12 millió koro­nát ne Komáromba forgassa vissza, hanem átcsoportosítsa azt a megye más területére” - panaszolta az igazgató. A korábbi választási idő­szakban ugyanis, amikor MKP­többségű volt a megyei önkor­mányzat, a vagyonértékesítésből befolyt összeg azt a régiót gazdagí­totta, ahol az értékesítés történt; az új, szlovák többségű megyei képvi­selő-testület viszont ezt a határoza­tot visszavonta. Kúsek István el­mondása szerint a kórházban ki­egyenlített gazdálkodás folyik, vi­szont komoly fejlesztésekre már nem marad pénz. Negyedévente félmillió korona bérletet fizetnek a megyének és törlesztik a kórház ko­rábbi, a For Life működése előtt fel­halmozott 80 milliós adósságát is. „Az elkövetkező hetekben, hóna­pokban szeretném megszólítani a járás valamennyi településének ön- kormányzatát, hogy lehetőségeik­hez mérten támogassák a kórház műszerállományának fejlesztését. Azaz nem a mindennapi kiadások fedezéséhez, hanem új orvosi mű­szerek vásárlásához szeretném Ko­márom városa és a többi település segítségét kérni” - zárta szavait az igazgató. Május 15-ig lehet támogatási kérvényt benyújtani Negyven euró jár a gazdáknak hektáronként ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Május 15-ig kell beadni a területalapú támo­gatási kérelmeket a Mezőgazda- sági Kifizető Ügynökségekhez. Az ipari növények termesztői ez idáig kétféle minisztériumi tá­mogatásban részesülhettek: te­rületi elv szerint, valamint konk­rét növényfajta szerint. Az ener­getikai növényfajták támogatása bővíti a növénytermesztők lehe­tőségeit. A támogatásra azok jogosul­tak, akik energetikai célokra ter­melnek (pl. repcét, kukoricát) és szerződést kötnek a feldolgozó­val. A Dunaszerdahelyi járásban sokan még nem tudnak erről az új támogatási lehetőségről, egy­előre kevesen kérvényezték. A kifizető ügynökség a Bartók Béla sétányon lévő irodaház má­sodik emeletén található, napon­ta 7.45-től 16 óráig várják az ügyfeleket. A határidő lejárta után is lehet kérvényt beadni, de akkor csökken a támogatás mér-' téke. (jóm) Külföldi befektetők érdeklődnek az ipari park iránt Nyitrai tapasztalatokból merít a város vezetése ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. A városházára lá­togattak a nyitrai ipari park létre­hozói, hogy ismertessék eddigi eredményeiket és beszámoljanak a tapasztalataikról. Érsekújvár vezetése a Nasz- vadi úton, 43,4 hektáron tervez létrehozni ipari parkot. Ágh Pé­ter, a városi hivatal elöljárója el­mondta, sem az államtól, sem az Európai Uniótól nem kérnek tá­mogatást az iparj park létreho­zásához. A város vezetése bizto­sítja a tervdokumentációt és a szükséges engedélyeket, a többi­ről a leendő beruházó gondosko­dik. A villanyvezeték 500, a gáz­vezeték csupán 300 méterre ta­lálható az érintett övezettől, a szennyvízcsatorna-hálózat és a vízhálózat nem egész 1,5 kilo­méterre. A hálózatok fenntartói gondoskodnának a teljes infrast­ruktúra kiépítéséről. Érsekúj­vár vezetése jelenleg két beruhá­zóval tárgyal, egy európai cég 20, egy amerikai 5-6 hektár be­építését fontolgatja, akik a szó­ban forgó telkeket megvásárol­nák a várostól. A járási székhely közelében, Tótmegyeren, és a Vág menti Szímőn is ipari park létrehozását tervezi a helyi önkormányzat. Jozef Derűár és Bób János pol­Ágh Péter, a városi hiva­tal elöljárója elmondta, sem az államtól, sem az Európai Uniótól nem kér­nek támogatást. gármester elsősorban az új mun­kahelyek kialakítását tartja fon­tosnak, amelyek nélkül nem sok értelme van az újabb bérlakások megépítésének. Á vállalkozók le­telepedése az ipari park területén tartós munkalehetőséget és biz­tos megélhetést jelenthet az itt élők számára, (száz) Új Nemzeti Program készül a tartósan munkanélküliek ösztönzésére - a 2004-ben bevezetett aktivációs program a polgármesterek szerint nem vált be Államilag dotált semmittevés vagy hathatós segítség a falvaknak? SZÁZ ILDIKÓ Vágsellye/Érsekújvár/Pár- kány. Szerdán a vágsellyei, teg­nap az érsekújvári és a nagy- surányi, pénteken a párkányi körzet polgármestereivel találko­zott Helena Bohátová, az Érsek­újvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal igazgatója. A találkozók fő témája az idén augusztusban befejeződő 5-ös számú Nemzeti Program volt, amely helyett a munkaügyi tárca a polgármesterek észrevételei­nek figyelembe vételével egy ha­tékonyabb program kidolgozását tervezi. A résztvevők megtudták, hogy a munkanélküliségi ráta az országos átlagot tükrözi a kör­zetben, és már hosszabb ideje tíz százalék alatt van. Az Érsekújvá­ri járásban jelenleg hét és fél ezer munkanélkülit tartanak nyilván (9,45%). A párkányi régióban, 2,2 ezer, az érsekújváriban 3,8, a nagysurányi régióban 1,4 ezer az álláskereső, a Vágsellyei járásban 2,4 ezren (9,25%) keresnek munkát. Az egész érsekújvári körzetben a nyilvántartottak kö­zül ötezren csupán alapfokú­vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. „A legveszélyezte­tettebb csoport az a mintegy négyezer munkanélküli, akiket több mint két éve soroltunk be a nyilvántartottak közé, ötven szá­zalékuk több mint négy éve nem dolgozik” - tudtuk meg Helena Bohátovától. Elsősorban ezeket a nyilvántartottakat érintik az ak­tivációs munkák, amelyekre az Európai Unió Strukturális Alap­Eladták a lapátokat a kocsmában Vladimír Bakos, Szemcse (Podhájska) polgármestere úgy véli, csak akkor válhat valóban hatékonnyá az állástalanok foglalkozta­tása, ha az önkormányzat hivatalosan karbantartóként alkalmaz­hatná őket. „Az embereink a tervezett ötórás munka helyett alig 2- 3 órát dolgoznak, és már az is megtörtént, hogy a kocsmában ital­ra cserélték a lapátjainkat. A munka pontos meghatározása sem kivitelezhető, mert többnyire idénymunkát adunk az emberek­nek, és mindig újabb és újabb feladatokkal kell megbíznunk őket” - fejtette ki Bakoš. Komját polgármestere, Pavol Gálik elárulta, ko­moly gondjai vannak az aktivációs munkahelyek betöltésével, mert az emberek nem hajlandók dolgozni a korábban 1500, most 1700 koronás ösztönző pótlékért. Gálik szerint másfajta, felelős­ségteljesebb munkát kellene rájuk bízni, és a község jutalmat ad­hatna a legjobbaknak, (száz) Nem minden polgármester tud dűlőre jutni az aktivációs munkákra jelentkező, de néhány nap múlva beteget jelentő helyiekkel... (Csuport István felvétele) jából országos viszonylatban 21,7 milliárd koronát fordítottak a munkahivatalok és az Európai Szociális Alap munkatársai. A 2004-ben bevezetett aktivációs programnak eredetileg azt a célt kellett volna szolgálnia, hogy si­keresen felszámolják a tartós munkanélküliséget, ugyanakkor rugalmasabbá váljanak általa az állástalanok. Ezzel szemben a résztvevők passzívvá váltak. A munkahivatal dolgozói felhívták a polgármesterek figyelmét arra is, hogy nem mindenütt végzik a dolgozók és a koordinátorok a szerződésben megszabott felada­tokat. Az ellenőrzések során ezért kemény bírságot róhatnak ki a szerződést ilyen módon meg­szegő önkormányzatokra, és akár 2004-től visszamenőleg is kérhetik a falunak nyújtott támo­gatás megtérítését.

Next

/
Thumbnails
Contents