Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-10 / 106. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 10. Régió 5 A Komáromból kiköltöztetett renitens családok a környező községek nyakán maradnak Tiltakoznak a marcelháziak A lakók ilyen állapotban hagyták a komáromi bérházakat (Vas Gyula felvétele) Farkas Ivánt Jancsó István váltotta az elnöki poszton Tisztújítás az MKP kerületi tanácsában ÚJ SZÓ-HÍR Marcelháza. „A komáromi városi képviselő-testület a környező települések kárára oldotta meg a nem fizető, összeférhetetlen lakosok okozta problémát. A bérházakat megvásárló illetőnek ugyanis azt szabta feltételként, hogy a város határán kívül biztosítson állandó lakhelyet ezeknek a személyeknek. V. KRASZN1CA MELITTA Ennek isszuk most mi a levét’ - hangzott el a marcelházi képviselő-testület rendkívüli ülésén. Ke- szegh Béla polgármester és a képviselők elbeszéléséből egy nem mindennapi történet bontakozott ki, amely okulásul szolgálhat más, hasonló helyzetben lévő önkormányzatoknak. Miután Vojtech Mészáros megvásárolta az összesen több mint 60 lakásegységből álló városi bérházakat Komáromban, a környékbeli falvakban keresett megfelelő ingatlanokat az addigi bérlőknek. Természetesen sehol nem fogadták lelkesedéssel a hírt, hogy tucatjával akarnak hozzájuk összeférhetetlen családokat betelepíteni, ezért volt olyan önkormányzat, ahol inkább visszavásárolták - mégpedig az eredeti ár duplájáért - a Mészáros által már megvett ingatlanokat. Marcelházán nem akartak belemenni ebbe a dologba, pedig Vojtech Mészáros és egy társa nyíltan célzott erre a lehetőségre. „Sőt, azzal fenyegetőztek, hogy ha nem leszünk hajlandó lepaktálni velük, akkor nemcsak Komáromból, hanem máshonnak is hoznak ide üyen összeférheteden családokat. Kérdem én, mi ez, ha nem zsarolás?!” - szólt felháborodottan Keszegh Béla. Az elmúlt hónapokban három öreg, rossz állapotban lévő marcelházi há^ba költöztek már be komáromi roma családok, akiknek ezekben az ingatlanokban van már az állandó lakhelyük is. Az erről szóló bizonylatot - a marcelházi községi hivatal megkerülésével - a vonatkozó jogszabályokra (a polgárok bejelentkezéséről szóló 253/ 1998, és a személyazonossági igazolványról szóló 224/2006-os törvény) hivatkozva a Komáromi Járási Rendőrparancsnokságon áhítattá ki a tulajdonos; a bejelentőlap hátoldalán a következő bejegyzés szerepel: ,Á község jóváhagyása nélkül”. Az újabb sokk akkor érte a település önkormányzatát, amikor a tulajdonos felbontotta a bérleti szerződést a lakókkal, azok az utcára kerültek, és akiknek - ugyancsak a fentiekben említett törvény alapján - automatikusan a község vált állandó lakhelyévé. Az erről szóló igazolást ugyancsak a járási rendőrparancsnokság áhította ki. „Az önkormányzat tehetetlen, mindez a fejünk felett történik - panaszolták a képviselők. - Attól tartunk, hogy egy folyamat kezdete ez, és a törvényi kiskapukat kihasználva Mészáros újabb és újabb családokat jelentet be hyen módon a községbe.” Ugyanakkor azt is megtudtuk a képviselőktől, hogy a Komáromból kiköltöztetett roma családok is túsznak érzik magukat, jobb körülményekre számítottak, és szívesen visszaköltöznének a városba. A polgármester és a képviselők arra kérik a falubelieket, hogy akik eladásra kínálják házukat, szándékukat jelezzék a községi hivatalban, esetleg nézzenek utána, ki is az érdeklődő, és milyen céllal szeretné megvásárolni az ingadant. Marcelházán ugyanis már arra is van példa, hogy Vojtech Mészáros nem a saját nevére vette meg azt a házat, ahová később komáromi romákat telepített. „A polgárok tőlünk várják a megoldást, de sajnos meg van kötve a kezünk. A törvények kiszolgáltatottá teszik az ön- kormányzatot az hyen ügyeskedőkkel szemben, és ki tudja, milyen erők munkálkodnak a háttérben” - mondták a képviselők. Nagyon furcsának tarják azt is, hogy Komárom önkormányzata olyan személynek adta el több millió korona értékben a bérházakat, akinek még csak vállalkozási engedélye sincs. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Vojtech Mészárost is, aki megjegyezte: ha a polgármester úgy gondolja, hogy bárki is megzsarolta, tegyen feljelentést. „A saját tulajdonú ingadanomba egyébként azt jelentek be, akit akarok, ebbe senkinek nincs beleszólása. Sőt, a községi hivatal követett el törvénysértést azáltal, hogy nem akarta bejegyezni bérlőimet új állandó lakhelyükre, ezért kellett a rendőrségnek megtenni azt” - tette hozzá. A fent vázolt történet nem egyedi eset, néhány éve Vágsehye „szabadult meg” hasonló módon nem kívánatos polgárai egy részétől, akiket Nyitrára költöztetett. Nemrégiben pedig Érsekújvárban is felmerült, hogy jelképes összegért a lakókkal együtt adjon el a város több bérházat; pódakásokról itt is az új tulajdonosnak kellene gondoskodnia. Zselíz/Érsekújvár. Jancsó István, a vágsehyei járásbeli Negyed polgármestere, Nyitra megyei képviselő váltotta fel a Magyar Koalíció Pátja Kerületi Tanácsának (KT) elnöki posztján Farkas Ivánt, az MKP OT elnökét, aki nem jelöltette magát újra. A zselízi tisztújító ülésen Farkas Iván leköszönő beszédében pozitívan értékelte az előző időszak munkáját. A meghívott vendégek között volt Csáky Pál, az MKP elnöke, továbbá Bárdos Gyula, a parlamenti frakció vezetője, Miklós László, Duray Miklós, Szigeti László, Hugyivár Imre alelnö- kök és Vörös Péter központi titkár. A hatvan jelenlévő küldött megegyezett abban, hogy megőrzik a kerületi tanács vezetésének eddigi struktúráját, és az egyes járási konferenciákon jóváhagyott jelöltekről tárgyalni fognak a regionális elv szerinti felosztás alapján. Jancsó Istvánnak egy ellenjelöltje akadt, Csóka Lajos, a komáromi járásbeli Nagykeszi polgár- mestere személyében. Az alelnöki posztra három jelölt pályázott, az érsekújvári járásbeli Farkas Tibort és az elnöki posztért is induló Csóka Lajost választották meg a küldöttek. A harmadik jelölt, Lőrincz Tamás végül bekerült a KT elnökségi tagjai közé. A KT elnökségébe az alapszabály értelmében az érsekújvári járásbeli Forró László megyei képviselő frakcióvezetőként jutott be. Zoboralja képviseletében Ladányi Lajost választották az elnökségbe, a Lévai járást Lőrincz Tamás és Nagy Géza, a Komáromi járást Csóka Lajos alel- nök, továbbá Tóth Kuruc Mária és Szabó Béla, Komárom alpolgármestere képviseli, (száz) AJÁNLÓ Május 10. (csütörtök) Vágsellye - 18.00: két fiatal tehetséges szlovákiai magyar képzőművész Botka Ildikó és Buday Péter kiállításának megnyitójára invitálja az érdeklődőket a városi művelődési központ vezetősége. A vágvecsei közösségi házban berendezett kiállítás május 25-ig tekinthető meg. (gl) Fülek - 16.00: Suchoža József képzőművész, a Besztercebányai Művészeti Akadémia tanára kiállítását nyitják meg Site Specific Art címmel a Városi Galériában. A kiállítás május végéig látható, (szász) Május 12. (szombat) Vásárát - 15.00: réteshúzó fesztivál a községháza előtti téren. A versenyt a helyi alapiskolások szépségversenye, az óvodások és alapiskolások kultúrműsora követi. A fesztivált utcabál zátja, az est sztárvendége Bangó Margit, aki a kultúrház- ban ad koncertet. Versenyen kívül egy helyi csapat megpróbálkozik 10 méteres rétestászta kinyújtásával. (jóm) A 2,4 millió koronából elkészült szobrot a generálisról elnevezett parkban állították fel - a város 200 ezer koronával járult hozzá a költségekhez Štefánik hatvanöt év után visszatért Lévára FORGÁCS MIKLÓS Léva. Milan Rastislav Štefánik 2,4 méter magas bronzszobrát avatták fel a városban. A Matica Slovenská helyi alapszervezete négy éve vetette fel először, hogy szükség lenne egy köztéri műalkotásra, mely a szlovák történelem valamelyik nagyságának állít emléket. Mivel a Csehszlovák Köztársaság idején állt egy Štefánik-szobor a város főterén (a mai Hősök tere) a szervezet választása ismét a generálisra esett. A Matica a Hősök terén szerette volna látni az új szobrot is, de a tér jelenleg parkolóként funkcionál, és a városrendezési tervben sem szerepel szoborállítás ezen a helyen. Az önkormányzat a Štefánikról elnevezett városi parkot jelölte ki lehetséges helyszínként. Vincent Mozdík, a helyi Matica-ház igazgatója elmondta, gyűjtést szerveztek, hogy előteremtsék a szoborállítás költségeit, és a közadakozásból 550 ezer korona gyűlt össze. A város 200 ezer koronával járult hozzá a költségekhez. A szobor végül 2,4 millió koronába került, és a hiányzó 1,65 milliót a Matica állta. Az első Štefánik- szobrot 1932-ben emelték, és hat évig állt az akkori Köztársaság téren. Amikor Lévát 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, Nyitrára szállították a szobrot, ahol a jelenlegi megyei bíróság épülete előtt állt. A köztéri alkotás 1946- ban került vissza Lévára, ekkor már kevésbé központi helyre, a jelenlegi Andrej Vrábel Gimnázium épülete elé. 1952-ben ledöntötték, és további sorsa máig legendák ködébe vész. Az egyik változat szerint beolvasztották. Az új szobor Marek Mikloš zólyomlipcsei szobrászművész alkotása, Bartusz Zsolt kéméndi mester öntötte bronzba. Štefánik a városi park két sétányának kereszteződésében kapott helyet. Mivel a generális pilóta volt, a park felett elszálló harci repülőkkel a tisztelegtek emléke előtt a szlovák fegyveres erők. Az ünnepségen jelen volt Jozef Márkus, a Matica Slovenská elnöke, aki gyerekkorában Léván lakott. Beszédében kijelentette, Štefánik, a szegény és beteges szlovák vándor legyőzte az osztrák-magyar monarchiát, a nemzeteket rabságban tartó nagy birodalmat, és személye azt is üzeni a mának, hogy már soha többé nem lehet ezt az államot feltámasztani, örökre megszűnt. A helyi ön- kormányzat, az elnöki hivatal, a kultuszminisztérium, a nyitra megyei önkormányzat, a poszonyi Štefánik Társaság és a Szlovákiai Antifasiszták Szövetsége is képviseltette magát, a beszédekben a hazafiról, a demokratáról, a tudósról, és a világtörténelmi jelentőségű személyiségről emlékeztek meg a felszólalók. A felszólalók hazafiról, a demokratáról, a tudósról, és a világtörténelmi jelentőségű személyiségről emlékeztek meg (A szerző felvétele) Az eddigi 40 koronás zónában 20, a 20 koronásban pedig 10 koronába kerül majd a jegy - a kaotikus módosító javaslatok miatt újra változtatásra szorul a rendelet Júniustól olcsóbban parkolhatunk Komárom belvárosában V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Várhatóan június elsejétől módosul a parkolási rend a városban. A legfontosabb változások az árakat illetik: az eddigi 40 koronás zónában 20, a 20 koronásban pedig 10 koronáért lehet majd parkolni. Az ún. gyűjtőparkolókban, vagyis a Kossuth téren, a vár előtti téren - és a most elfogadott módosítás szerint a városi művelődési központ melletti parkolókban is -10 korona maradt az egész napos parkolójegy ára. Szombaton ingyenes lesz a parkolás, hétköznap pedig az eddigi, reggel héttől este hatig tartó idő helyett 8-tól 17 óráig kell majd fizetni. Ä belvárosban állandó lakhellyel rendelkezők által megvásárolható ún. rezidenskártya ára 1200 korona marad. Bastr- nák Tibor polgármester módosító javaslatára a Danubius multifunkcionális épületben lakó egyetemisták ugyancsak vásárolhatnak rezidenskártyát. A többiek számára az éves kártya 10 ezer koronába kerül majd. Míg a 40 és 20 korona/órás zónában eddig csupán fél vagy egész órára lehetett jegyet venni, Győrit László képviselő javaslatára ezentúl a bedobott összegnek megfelelő időtartamra szóló jegyet ad majd ki az automata; miközben a minimális összeg 5 korona. Egymás alá licitáltak a képviselők A módosítások elfogadását hosszas vita előzte meg, annak ellenére, hogy az anyagot az egyes szakbizottságok már megtárgyalták, és a városi hivatal illetékesei az automatákat üzemeltető cég statisztikai kimutatásai, a képviselők korábbi javaslatai, valamint a lakosoktól és a belvárosban vállalkozóktól beérkezett észrevételek alapján dolgozták ki a kompromisszumos előterjesztést. A vitában számtalan újabb módosító javaslat elhangzott, aminek az lett a következménye, hogy végül szinte már azt sem lehetett tudni, miről is szavaznak a képviselők. Győrfi László azon indítványa pedig, amelynek értelmében a gyalogos- zónában az áruszállítók 15 percig 50 koronáért parkolhatnának, törvényességi aggályokat vet fel; a zónában ugyanis tilos a parkolás. Bár erre a tényre már a szavazás előtt felhívta a képviselők figyelmét a polgármester és Sánta Béla, a hivatal osztályvezetője is, a testület jóváhagyta a módosítást. Éppen e kaotikus helyzet miatt várható, hogy a következő ülésen ismét kisebb módosításokra szorul a parkolást szabályozó általános érvényű rendelet. Bastrnák Tibor szerint a vita egyértelműen bizonyította, hogy egyes képviselők politikai célzattal, saját népszerűségük hajszolása érdekében nyújtották be a módosításokat, egymás alá licitálva az árakkal. „Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az új parkolási rendszerre azért volt szükség, mert évek óta problémát jelentett a belvárosban parkolni. Elsősorban azok elégedetlenkedtek, akik csak rövid időre, hivatali ügyeik intézésére érkeztek ide. A túl alacsony árakkal tehát ismét azt értük volna el, hogy bedugul a belváros” - mondta. Szerződésbontási javaslat A testületi ülés végén a polgár- mester meglepő módosítási javaslatot tett: arra kérte a képviselőket, hatalmazzák fel őt egy független ügyvédi iroda megbízására, amely előkészíti a parkolási rendszert üzemeltető Activ Kft.-vei való szerződésbontást. „A rosszindulatú -szóbeszéd szerint a város rendkívül előnytelen szerződést kötött, ami meggyőződésem szerint nem igaz. Sőt, egyes képviselők is terjesztik a pletykákat. Inkább cselekedni kell: ha valóban olyan rossz a szerződés, mint ahogyan azt egyesek állítják - köztük olyan képviselők is, akik a pályázatelbíráló bizottság tagjai voltak - akkor fel kell bontani. Az idő majd megmutatja, hogy mit is jelent a város számára egy üyen szerződés- bontás” - magyarázta Bastrnák Tibor. Birkus Péter képviselőnek egy korábbi ülésen elhangozott javaslatára várhatóan még május folyamán zárt ajtók mögött tárgyalnak a képviselők erről a szerződésről, és a főellenőr is feladatul kapta, vizsgálja ki, minden rendben volt- e a versenypályázat körül. Az ügyvédi iroda által kidolgozandó, szerződésbontásra vonatkozó anyag is valószínűleg e zárt ülésen kerül a képviselők elé.
