Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-09 / 105. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 9. www.ujszo.com ANKÉT Anna Jakubeczová termelő és felvásárló, Nagymácséd: Mi még egyelőre nem kezdtük el a felvásárlást, igazából májusban és június elején indul be a dolog. Ugyanúgy, mint az előző években, naponta fogunk felvásárolni, nincs megszabott nyitvatartási idő, a kereslet szabja meg, hogy mikor vásárolunk. Csehországi nagyraktáraknak szállítunk, és akkor visszük az árut, amikor van kereslet. Általában naponta vagy kétnaponta indítunk egy teherautónyi rakományt. Nem csak helyben vásárolunk fel, mivel az utóbbi időben nagyon megcsappant a helyi termelők száma - negyedannyian termelnek leadásra, mint négy-öt évvel ezelőtt. A fiatalok már nem akarnak üyesmivel foglalkozni, inkább a galántai Samsungban vagy más vállalatnál keresnek munkát. Itt, Nagymácsédon nem a fóliás termelés a megszokott, inkább cukorborsóval, fokhagymával és uborkával foglalkoznak. Nagyfödémesről is leginkább cukorborsót, Naszvadról főleg paprikát meg uborkát szállítunk, de dinnyetermelőktől is vásárolunk fel. Az árakat a tőlünk átvevő nagyraktárak diktálják. Tüdőm, a kistermelők panaszkodnak az alacsony árak miatt, de ha a nagyraktár tőlünk öt koronáért vesz meg valamit, azért mi nem tudunk a termelőnek négy koronát fizetni, mert nem férnénk bele a szállítási költségekbe. A kifizetés egyébként hetente egyszer, pénteken délután történik, de az árakat már az átvevés pillanatában megadjuk a termelőnek, (gl) Tipcsák Géza, a városi rendőrség parancsnoka, Királyheltnec: Királyhelmecen napi 200 koronáért bérelhetnek standot az árusok, a szükséges engedélyt a városi hivatal adja ki. A forgalmazónak igazolnia kell, hogy csak olyan terméket kínál eladásra, melyet a közegészségügyi hivatal ellenőrzött. Az eladásra szánt zöldségeknek és gyümölcsöknek az összes, törvényben előírt kívánalomnak meg kell felelniük. Ha valaki vét a szabályok ellen, esetleg nem a kijelölt helyen árul, komoly pénzbírságra számíthat. Magánszemélyek esetében a büntetés felső határa tízezer korona, ám jogi személy akár 200 ezer koronás bírsággal is sújtható, (leczo) Tótit Károly magánvállalkozó, Kassa: Zöldségfelvásárlással nem foglalkozom. A felvásárlásnak ugyanis úgy kell működnie, hogy nyitnak egy adott községben vagy kistérségben egy telepet, ahová a termelők behozhatják a termékeket, s kihirdetik, mikor és mire van szükség. Nagykereskedésekben vásárolok nagy tételben, veszek és eladok, főként Magyarországon és Lengyelországban. A lengyel zöldséget azért részesítem előnyben, mert ott nagy az állami támogatás. A lakosság hatvan százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, családi vállalkozások formájában, ezért nagyobb az állami támogatás, hogy az emberek ne váljanak munkanélkülivé. Éppen ezért ők megengedhetik maguknak, hogy olcsón adják el a zöldséget. Az itthoni termelők viszont nem adhatják olcsóbban az árut, mint amennyibe az előállítása került. Saját használatra itthoni nagykereskedésekben és áruházakban vásárolok, a termékeknél a minőségi áru a fontos számomra, nem az, hogy hazai-e vagy külföldi, (kozs) Pécsi Zoltán gazdálkodó, Negyed: Negyeden nem igazán működik jól a felvásárlás. Azelőtt volt a faluban rengeteg felvásárló, most van kettő-három, de csak másoknak vesznek árut. Eleinte még jó árak vannak, de amikor már keveset fizetnek, mindenki mérges és ideges. Nekünk van időnk ezzel foglalkozni, hát a vágsellyei piacra hordjuk az árut. József napján kezdjük a piacozást a retekkel, aztán a szezonban szülte műiden nap itt vagyunk. A retek, az újhagyma, a karalábé és a saláta jól megy, mert az emberek szeretik, az üzletek meg nem tudnak versenyezni velünk. Van három kertünk, szántóföldön is termelünk; amit tudunk, eladunk magunk, amit nem tudunk, leadjuk a felvásárlónak. Én inkább Vágfarkasdra hordom az árut, mert ott korábban kezdenek, és ők szállítanak is - még Kassára is. (gl) Kovács András, ímely: Olyan terményekkel, amelyek fűtést igényelnek, már teljesen felhagytam. Ezért a primőr paprika, paradicsom helyett már évek óta fóliában nevelt korai krumplival, borsóval kezdem a szezont. Igaz, az én új krumplim valamivel drágább, mint az áruház polcain található külföldi, de ez garantáltan jó minőségű. Nem egy vevőm panaszkodott, hogy szinte ehetetlen volt az áruházban vásárolt zöldség. Aki egyszer-kétszer így pórul járt, inkább ismét visszaszokik a piacra, és közvetlenül a termelőktől vásárol. Én is jobbára a piacon értékesítem az árut, mert a felvásárlók nagyon nyomott árat kínálnak. Előre megkötött szerződésekről pedig csak álmodni lehet. A zöldségtermesztésből egyébként ma már nem lehet megélni, csak a biztos bevételt jelentő munkahely mellett, kiegészítésként foglalkozhatunk ezzel. Falunkban a fóliakonstrukciók több mint a fele fedetlen, az emberek sorra hagynak fel a termeléssel, (vkm) Mihalik Gábor polgármester, Köbölkút: Noha mi piacot is létesítettünk a faluban, egyáltalán nem jellemző, hogy a helybeliek árulnák a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt. Az emberek már Köbölkúton is inkább csak a saját szükségletükre termesztenek. Pedig 1989 előtt még felvásárlóközpont is működött a községben. Most már a paprikát és a paradicsomot is inkább az üzletben veszik meg, ha meg befőzéshez kell, azt is inkább máshonnan szerzik be, nem termelik meg. Egyre több portán parkosítanak, tehát inkább füvet nyírnak, sövényt ápolnak, ahelyett, hogy ezzel gürcölnének. Mindössze három-négy család foglalkozik nagyban, több hektáron zöldségtermesztéssel, de ők szerződésre dolgoznak. Kistermelőnek egyszerűen már nem éri meg ezzel foglalkozni, (buch) OLVASÓINK FIGYELMÉBE Véleménye van az agrárhelyzettel kapcsolatban? Ossza meg velünk is! Észrevételeiket, megjegyzéseiket szívesen várjuk a következő e-mail címen: ■‘• gio@wisxe.coM A legfőbb gond, hogy a gazdálkodó nem tervezhet, mert az árat az aktuális kereslet-kínálat határozza meg Az ipar fokozatosan felszippantja a kertészkedéssel foglalkozókat Csallóközaranyos. „Míg néhány évvel ezelőtt 40-50 termelő is volt a falunkban, ma fél kezemen meg tudnám számolni, hogy hányán foglalkoznak még zöldségtermesztéssel. Ezzel arányosan esett vissza a felvásárlók száma is, a korábbi néggyel szemben ma már csak egy személy végez zöldségfelvásárlást Csallóközaranyo- son” - vázolta az aktuális helyzetet az öt hektáron gazdálkodó Varjú Péter. V. KRASZNICA MELITTA A szakember állítása szerint a fűtött fóliasátrakban történő, hajtatott zöldségtermesztés szülte teljesen megszűnt a környéken, mivel a magas energia- és az alacsony fel- vásárlási árak miatt egyáltalán nem volt kifizetődő. Ő maga is egyre szűkíti a terményskálát, idén felhagyott a szántóföldi paprikatermeléssel s csupán hagymát termeszt, valamint fátyolfólia alá retket és salátát vetett. „A kertészke- dőket az évek folyamán szép lassan felszippantotta az ipar, többségük szalagmunkás lett valamelyik környező gyárban, és ma már csupán saját szükségletre termel zöldséget” - mondta. Nehéz megtalálni ugyanis azt az űrt, amit hazai termékekkel lehet kiegészíteni, hiszen a lengyel, a holland, a spanyol, a marokkói és máshonnan behozott áru szülte egész évben elárasztja a piacot. „A lengyeleknek megvan az az óriási előnyük, hogy ott nem kell öntözniük, mivel elegendő csapadék hull a vegetációs időszakban - mutatott rá Varjú Péter. - Ezáltal természetesen a költségeik is csökkennek, nem beszélve a magasabb állami támogatásról. Mi néhány éve 1,60 korona/kilogrammos önköltségi áron tudtuk előállítani a káposztát, ők pedig 1,50 koronás, sőt még olcsóbb káposztával terítették be Szlovákiát. Pedig több száz kilométert kellett vele megtenniük. Bizonyára sokan emlékeznek rá, hogy három évvel ezelőtt a földeken rohadt el a káposzta, mert nem érte meg felszedni. Majd ugyanez meg- ismédődött a hagymával, a krumplival. A legnagyobb gond, hogy nem tud előre tervezni a termelő, mindig az aktuális kereslet-kínálat határozza meg az árat. Ma szinte leheteden olyan felvásárlót vagy feldolgozót találni, aki a szerződésbe legalább üányárat belefoglalna.” Varjú Péter arról is beszámolt, hogy az utóbbi években egyre inkább szakosodnak a termelők, egy-két növényfajtával foglalkoznak csupán, de azzal nagyban. Erre kényszerítette őket a piac. Tájainkon talán leginkább konzervipari felhasználású paprikával és paradicsommal érdemes foglalkozni, a Komáromi és az Érsekújvári járásban több nagy paradicsomfeldolgozó is működik. A szakember egy további problémára is felhívta a figyelmet: az európai uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg bevezetett, a vegyszerhasználatot érintő szabályok szigorítására. A vegyszerezést ugyanis kizárólag arra jogosult, megfelelő bizonylattal rendelkező személyek végezhetik. Vizsgát pedig csak azok tehetnek, akik legalább két évig gya- kornokoskodtak engedéllyel rendelkező növényvédő szakember mellett. A termelő szerint a piacozás ismét fellendülőben van tájainkon. „A fogyasztók fokozatosan rájönnek arra, hogy az a zöldség vagy gyümölcs, amelyet a nagyáruházak polcain találnak, szemre talán mutatósabb, de ízben meg sem közelíti a hazait. Ezért egyre többen kezdenek visszaszokni a piacokra, hogy ott szerezzék be a friss zöldséget, gyümölcsöt - mondta a szakember. - Persze, a piacon jobbára csak a háztájiban megtermett árumennyiséget lehet eladni, a több hektáron gazdálkodóknak biztos átvevőkre, felvásárlókra van szükségük.” Zöldségtermesztésről, -felvásárlásról Közép-Szlovákia déli részén is inkább csak múlt időben beszélhetünk Gömöri helyzetkép egy elkallódott ágazatról SZÁSZl ZOLTÁN „Jó fekete földben csak a bumya terem” - mondták többen is a megkérdezettek közül. Olyan régi szakemberek, akik több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek, akik szinte az egész életüket a mezőgazdaságban dolgozták végig. Ha a jelenkori gömöri zöldség- termesztésről kell beszélni, csupán néhány elszánt, utolsó mohikánként számon tartott zöldség- és gyümölcstermesztőről lehet beszélni. Inkább a pozitív példákkal kezdve néhány, ma is zöldség- vagy gyümölcstermesztő területet említenék. Méhi és Tornaija közt, a Kas- sa-Miskolc főútvonal két oldalán, a legjobb bonitású területeken körülbelül tíz hektáron folyik még rendszeresen zöldségtermesztés. Egy tornaijai és egy sajólenkei vállalkozó káposztát, hagymát, gyökérzöldséget termeszt ezen a területen. A hozamok abban az esetben, ha az időjárás nem szól komolyabban közbe, az országos átlagot olykor meg is haladják. Ám ez még korántsem eredményezi azt, hogy az ágazat nyereséges, a felvásárlás ugyanis teljesen megszűnt ezen a vidéken. Mindenki maga próbálja meg értékesíteni az általa termelt zöldséget - vagy a környékbeli zöldségüzletesek felé nyitva, vagy az innen északra, északkeletre lévő városok üzleteseivel keresve a kapcsolatot. Saját fuvarozással, saját költségből. Az ezen a vidéken jól megtermő szőlővel is csupán egy helyen, Felsővályban foglalkoznak komolyabban - jelenleg csaknem hatvan hektárnyi területen termesztenek szőlőt; az új telepítés kezd szárba szökkenni, a pincészetnek regionális szinten már jó neve van. S itt le is zárható a pozitívumok felemlítése, innentől fogva a múlt nosztalgikus felidézése következhet csupán. Juhász István, a hanvai Agrárius Kft. tulajdonosa korábban az országosan ismert, „második slušovicei agrokombinátnak” becézett (Slušovice a szocialista Csehszlovákia mezőgazdasági mintakombinátja volt Morvaországban - a szerk. megj.) rimaszécsi szövetkezet volt elnöke tud erről a témáról sokat mondani. Szerinte a múlt század nyolcvanas éveinek elejétől ugyanis éppen a rimaszécsi szövetkezet volt az egyik legnagyobb zöldségtermesztő a Rimaszombati járásban. Akkoriban több mint 150 hektárnyi területen, jórészt a Rima folyó melletti, jól öntözhető és nagy bonitású földeken folyt a termesztés. Paprika, paradicsom, hagyma, gyökérzöldség, uborka és káposzta szépen megtermett ezen a vidéken, s volt felvásárlás is. Rimaszombatban ugyanis működött a RISO konzervgyár, amely az egyik legnagyobb felvásárlója és feldolgozója volt a vidéken megtermő zöldségnek és gyümölcsnek. Harmac és Jéne határában hatalmas, fűthető üvegházak állnak, ma már magánkézben vannak, talán egyszer újraindul a termelés, ha már a lehetőség és a munkaerő adott. Ugyanez a helyzet Szentkirályközségben, ahol egykor ugyancsak jónevű szövetkezet működött. Mindenképpen említésre méltó az egykori méhi szövetkezetét, Lénártfalva vagy a feledi állami gazdaság. Ezekben a mezőgazda- sági nagyüzemekben szintén nagy területen folyt a termesztés. Az ágazat e vidéken (is) teljesen tönkrement. Ennek egyik oka a szövetkezetek felbomlása, a másik pedig az, hogy ma már nem vagy csak nagyon nehezen versenyképesek a zöldségtermesztéssel foglalkozó vállalkozások. A jelenleg igényelhető támogatással sem tudják tartani azt az árat, amelyet a dél-európai gazdálkodók képesek kínálni. így Rimaszombat üzleteiben olasz és görög újhagyma és retek, uborka és káposzta kapható, a helyi piacon pedig csak elvétve, késéssel, drágábban találhatók meg ezek a termények. Gömör klímája és a dombvidék kiválóan alkalmas volna gyümölcs- termesztésre is. Sőreg és Ajnácskő határban az elsuhanó vonatból még mindig látható az a hatalmas, mára ugyancsak elvadult almás, amely egykor tisztes hasznot hozott az itt élőknek. Sőregen ennek tárolására egy nagy kapacitású hűtőház is épült. Némi kérdezősködés után kiderült: tavaly még gombát tárolt itt egy szlovák-magyar vegyesvállalat. A Pozsony-Kassa déli útvonal egyik kanyargós szakasza Bátka mellett vezet el, itt is láthatóak még egy hatalmas gyü- mölcsészet és szőlészet nyomai - teraszok, amelyeken még itt-ott elvadult almafák és satnya szőlőtőkék viaskodnak az idővel. Fellendülőben van viszont az erdei termések gyűjtése és felvásárlása. Rimaszombatban gombafeldolgozó üzem épült, nagy kapacitású gyorsfagyasztóval; idényben csaknem száz embernek ad munkát, több ezer gombagyűjtőnek pedig jövedelemkiegészítést. Használaton kívüli üvegházak Jéne közelében (Szekeres Éva felvétele) I I i í i í í I < i i ( < Az áru gyönyörű, „csak" az értékesítéssel van gond (Vas Gyula felvétele)
