Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-09 / 105. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 9. www.ujszo.com ANKÉT Anna Jakubeczová termelő és felvásárló, Nagymácséd: Mi még egyelőre nem kezdtük el a felvásárlást, igazából májusban és június elején indul be a dolog. Ugyanúgy, mint az előző években, naponta fogunk felvásárolni, nincs megszabott nyitvatartási idő, a kereslet szabja meg, hogy mikor vásárolunk. Csehországi nagyraktá­raknak szállítunk, és akkor visszük az árut, amikor van kereslet. Álta­lában naponta vagy kétnaponta indítunk egy teherautónyi rako­mányt. Nem csak helyben vásárolunk fel, mivel az utóbbi időben na­gyon megcsappant a helyi termelők száma - negyedannyian termel­nek leadásra, mint négy-öt évvel ezelőtt. A fiatalok már nem akarnak üyesmivel foglalkozni, inkább a galántai Samsungban vagy más vál­lalatnál keresnek munkát. Itt, Nagymácsédon nem a fóliás termelés a megszokott, inkább cukorborsóval, fokhagymával és uborkával fog­lalkoznak. Nagyfödémesről is leginkább cukorborsót, Naszvadról fő­leg paprikát meg uborkát szállítunk, de dinnyetermelőktől is vásáro­lunk fel. Az árakat a tőlünk átvevő nagyraktárak diktálják. Tüdőm, a kistermelők panaszkodnak az alacsony árak miatt, de ha a nagyrak­tár tőlünk öt koronáért vesz meg valamit, azért mi nem tudunk a ter­melőnek négy koronát fizetni, mert nem férnénk bele a szállítási költségekbe. A kifizetés egyébként hetente egyszer, pénteken dél­után történik, de az árakat már az átvevés pillanatában megadjuk a termelőnek, (gl) Tipcsák Géza, a városi rendőrség parancsnoka, Királyheltnec: Királyhelmecen napi 200 koronáért bérelhetnek standot az áru­sok, a szükséges engedélyt a városi hivatal adja ki. A forgalmazónak igazolnia kell, hogy csak olyan terméket kínál eladásra, melyet a köz­egészségügyi hivatal ellenőrzött. Az eladásra szánt zöldségeknek és gyümölcsöknek az összes, törvényben előírt kívánalomnak meg kell felelniük. Ha valaki vét a szabályok ellen, esetleg nem a kijelölt he­lyen árul, komoly pénzbírságra számíthat. Magánszemélyek eseté­ben a büntetés felső határa tízezer korona, ám jogi személy akár 200 ezer koronás bírsággal is sújtható, (leczo) Tótit Károly magánvállalkozó, Kassa: Zöldségfelvásárlással nem foglalkozom. A felvásárlásnak ugyan­is úgy kell működnie, hogy nyitnak egy adott községben vagy kis­térségben egy telepet, ahová a termelők behozhatják a termékeket, s kihirdetik, mikor és mire van szükség. Nagykereskedésekben vá­sárolok nagy tételben, veszek és eladok, főként Magyarországon és Lengyelországban. A lengyel zöldséget azért részesítem előnyben, mert ott nagy az állami támogatás. A lakosság hatvan százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, családi vállalkozások formájában, ezért nagyobb az állami támogatás, hogy az emberek ne váljanak munkanélkülivé. Éppen ezért ők megengedhetik maguknak, hogy olcsón adják el a zöldséget. Az itthoni termelők viszont nem adhat­ják olcsóbban az árut, mint amennyibe az előállítása került. Saját használatra itthoni nagykereskedésekben és áruházakban vásáro­lok, a termékeknél a minőségi áru a fontos számomra, nem az, hogy hazai-e vagy külföldi, (kozs) Pécsi Zoltán gazdálkodó, Negyed: Negyeden nem igazán működik jól a felvásárlás. Azelőtt volt a fa­luban rengeteg felvásárló, most van kettő-három, de csak másoknak vesznek árut. Eleinte még jó árak vannak, de amikor már keveset fi­zetnek, mindenki mérges és ideges. Nekünk van időnk ezzel foglal­kozni, hát a vágsellyei piacra hordjuk az árut. József napján kezdjük a piacozást a retekkel, aztán a szezonban szülte műiden nap itt va­gyunk. A retek, az újhagyma, a karalábé és a saláta jól megy, mert az emberek szeretik, az üzletek meg nem tudnak versenyezni velünk. Van három kertünk, szántóföldön is termelünk; amit tudunk, el­adunk magunk, amit nem tudunk, leadjuk a felvásárlónak. Én inkább Vágfarkasdra hordom az árut, mert ott korábban kezdenek, és ők szállítanak is - még Kassára is. (gl) Kovács András, ímely: Olyan terményekkel, amelyek fűtést igényelnek, már teljesen fel­hagytam. Ezért a primőr paprika, paradicsom helyett már évek óta fóliában nevelt korai krumplival, borsóval kezdem a szezont. Igaz, az én új krumplim valamivel drágább, mint az áruház polcain található külföldi, de ez garantáltan jó minőségű. Nem egy vevőm panaszko­dott, hogy szinte ehetetlen volt az áruházban vásárolt zöldség. Aki egyszer-kétszer így pórul járt, inkább ismét visszaszokik a piacra, és közvetlenül a termelőktől vásárol. Én is jobbára a piacon értékesítem az árut, mert a felvásárlók nagyon nyomott árat kínálnak. Előre meg­kötött szerződésekről pedig csak álmodni lehet. A zöldségtermesz­tésből egyébként ma már nem lehet megélni, csak a biztos bevételt jelentő munkahely mellett, kiegészítésként foglalkozhatunk ezzel. Falunkban a fóliakonstrukciók több mint a fele fedetlen, az emberek sorra hagynak fel a termeléssel, (vkm) Mihalik Gábor polgármester, Köbölkút: Noha mi piacot is létesítettünk a faluban, egyáltalán nem jellem­ző, hogy a helybeliek árulnák a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt. Az emberek már Köbölkúton is inkább csak a saját szükségletükre termesztenek. Pedig 1989 előtt még felvásárlóközpont is működött a községben. Most már a paprikát és a paradicsomot is inkább az üz­letben veszik meg, ha meg befőzéshez kell, azt is inkább máshonnan szerzik be, nem termelik meg. Egyre több portán parkosítanak, te­hát inkább füvet nyírnak, sövényt ápolnak, ahelyett, hogy ezzel gür­cölnének. Mindössze három-négy család foglalkozik nagyban, több hektáron zöldségtermesztéssel, de ők szerződésre dolgoznak. Kis­termelőnek egyszerűen már nem éri meg ezzel foglalkozni, (buch) OLVASÓINK FIGYELMÉBE Véleménye van az agrárhelyzettel kapcsolatban? Ossza meg velünk is! Észrevételeiket, megjegyzéseiket szívesen várjuk a következő e-mail címen: ■‘• gio@wisxe.coM A legfőbb gond, hogy a gazdálkodó nem tervezhet, mert az árat az aktuális kereslet-kínálat határozza meg Az ipar fokozatosan felszippantja a kertészkedéssel foglalkozókat Csallóközaranyos. „Míg né­hány évvel ezelőtt 40-50 ter­melő is volt a falunkban, ma fél kezemen meg tudnám számolni, hogy hányán fog­lalkoznak még zöldségter­mesztéssel. Ezzel arányosan esett vissza a felvásárlók száma is, a korábbi néggyel szemben ma már csak egy személy végez zöldségfelvá­sárlást Csallóközaranyo- son” - vázolta az aktuális helyzetet az öt hektáron gazdálkodó Varjú Péter. V. KRASZNICA MELITTA A szakember állítása szerint a fű­tött fóliasátrakban történő, hajta­tott zöldségtermesztés szülte telje­sen megszűnt a környéken, mivel a magas energia- és az alacsony fel- vásárlási árak miatt egyáltalán nem volt kifizetődő. Ő maga is egy­re szűkíti a terményskálát, idén fel­hagyott a szántóföldi paprikater­meléssel s csupán hagymát ter­meszt, valamint fátyolfólia alá ret­ket és salátát vetett. „A kertészke- dőket az évek folyamán szép lassan felszippantotta az ipar, többségük szalagmunkás lett valamelyik kör­nyező gyárban, és ma már csupán saját szükségletre termel zöld­séget” - mondta. Nehéz megtalálni ugyanis azt az űrt, amit hazai termékekkel lehet kiegészíteni, hiszen a lengyel, a holland, a spanyol, a marokkói és máshonnan behozott áru szülte egész évben elárasztja a piacot. „A lengyeleknek megvan az az óriási előnyük, hogy ott nem kell öntözni­ük, mivel elegendő csapadék hull a vegetációs időszakban - mutatott rá Varjú Péter. - Ezáltal természete­sen a költségeik is csökkennek, nem beszélve a magasabb állami támogatásról. Mi néhány éve 1,60 korona/kilogrammos önköltségi áron tudtuk előállítani a káposztát, ők pedig 1,50 koronás, sőt még ol­csóbb káposztával terítették be Szlovákiát. Pedig több száz kilomé­tert kellett vele megtenniük. Bizo­nyára sokan emlékeznek rá, hogy három évvel ezelőtt a földeken ro­hadt el a káposzta, mert nem érte meg felszedni. Majd ugyanez meg- ismédődött a hagymával, a krump­lival. A legnagyobb gond, hogy nem tud előre tervezni a termelő, mindig az aktuális kereslet-kínálat határozza meg az árat. Ma szinte leheteden olyan felvásárlót vagy feldolgozót találni, aki a szerződés­be legalább üányárat belefog­lalna.” Varjú Péter arról is beszámolt, hogy az utóbbi években egyre in­kább szakosodnak a termelők, egy-két növényfajtával foglalkoz­nak csupán, de azzal nagyban. Er­re kényszerítette őket a piac. Tája­inkon talán leginkább konzervipa­ri felhasználású paprikával és pa­radicsommal érdemes foglalkoz­ni, a Komáromi és az Érsekújvári járásban több nagy paradicsom­feldolgozó is működik. A szakem­ber egy további problémára is fel­hívta a figyelmet: az európai uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg be­vezetett, a vegyszerhasználatot érintő szabályok szigorítására. A vegyszerezést ugyanis kizárólag arra jogosult, megfelelő bizonylat­tal rendelkező személyek végez­hetik. Vizsgát pedig csak azok te­hetnek, akik legalább két évig gya- kornokoskodtak engedéllyel ren­delkező növényvédő szakember mellett. A termelő szerint a piacozás is­mét fellendülőben van tájainkon. „A fogyasztók fokozatosan rájön­nek arra, hogy az a zöldség vagy gyümölcs, amelyet a nagyáruhá­zak polcain találnak, szemre talán mutatósabb, de ízben meg sem kö­zelíti a hazait. Ezért egyre többen kezdenek visszaszokni a piacokra, hogy ott szerezzék be a friss zöld­séget, gyümölcsöt - mondta a szakember. - Persze, a piacon job­bára csak a háztájiban megtermett árumennyiséget lehet eladni, a több hektáron gazdálkodóknak biztos átvevőkre, felvásárlókra van szükségük.” Zöldségtermesztésről, -felvásárlásról Közép-Szlovákia déli részén is inkább csak múlt időben beszélhetünk Gömöri helyzetkép egy elkallódott ágazatról SZÁSZl ZOLTÁN „Jó fekete földben csak a bumya terem” - mondták többen is a meg­kérdezettek közül. Olyan régi szak­emberek, akik több évtizedes ta­pasztalattal rendelkeznek, akik szinte az egész életüket a mezőgaz­daságban dolgozták végig. Ha a jelenkori gömöri zöldség- termesztésről kell beszélni, csupán néhány elszánt, utolsó mohikán­ként számon tartott zöldség- és gyümölcstermesztőről lehet be­szélni. Inkább a pozitív példákkal kezdve néhány, ma is zöldség- vagy gyümölcstermesztő területet emlí­tenék. Méhi és Tornaija közt, a Kas- sa-Miskolc főútvonal két oldalán, a legjobb bonitású területeken körül­belül tíz hektáron folyik még rend­szeresen zöldségtermesztés. Egy tornaijai és egy sajólenkei vállalko­zó káposztát, hagymát, gyökér­zöldséget termeszt ezen a terüle­ten. A hozamok abban az esetben, ha az időjárás nem szól komolyab­ban közbe, az országos átlagot oly­kor meg is haladják. Ám ez még ko­rántsem eredményezi azt, hogy az ágazat nyereséges, a felvásárlás ugyanis teljesen megszűnt ezen a vidéken. Mindenki maga próbálja meg értékesíteni az általa termelt zöldséget - vagy a környékbeli zöldségüzletesek felé nyitva, vagy az innen északra, északkeletre lévő városok üzleteseivel keresve a kap­csolatot. Saját fuvarozással, saját költségből. Az ezen a vidéken jól megtermő szőlővel is csupán egy helyen, Felsővályban foglalkoznak komolyabban - jelenleg csaknem hatvan hektárnyi területen ter­mesztenek szőlőt; az új telepítés kezd szárba szökkenni, a pincészet­nek regionális szinten már jó neve van. S itt le is zárható a pozitívu­mok felemlítése, innentől fogva a múlt nosztalgikus felidézése követ­kezhet csupán. Juhász István, a hanvai Agrárius Kft. tulajdonosa korábban az orszá­gosan ismert, „második slušovicei agrokombinátnak” becézett (Slušovice a szocialista Csehszlová­kia mezőgazdasági mintakombi­nátja volt Morvaországban - a szerk. megj.) rimaszécsi szövetke­zet volt elnöke tud erről a témáról sokat mondani. Szerinte a múlt század nyolcvanas éveinek elejétől ugyanis éppen a rimaszécsi szövet­kezet volt az egyik legnagyobb zöldségtermesztő a Rimaszombati járásban. Akkoriban több mint 150 hektárnyi területen, jórészt a Rima folyó melletti, jól öntözhető és nagy bonitású földeken folyt a ter­mesztés. Paprika, paradicsom, hagyma, gyökérzöldség, uborka és káposzta szépen megtermett ezen a vidéken, s volt felvásárlás is. Ri­maszombatban ugyanis működött a RISO konzervgyár, amely az egyik legnagyobb felvásárlója és feldolgozója volt a vidéken megter­mő zöldségnek és gyümölcsnek. Harmac és Jéne határában hatal­mas, fűthető üvegházak állnak, ma már magánkézben vannak, talán egyszer újraindul a termelés, ha már a lehetőség és a munkaerő adott. Ugyanez a helyzet Szentki­rályközségben, ahol egykor ugyan­csak jónevű szövetkezet működött. Mindenképpen említésre méltó az egykori méhi szövetkezetét, Lénártfalva vagy a feledi állami gazdaság. Ezekben a mezőgazda- sági nagyüzemekben szintén nagy területen folyt a termesztés. Az ágazat e vidéken (is) teljesen tönkrement. Ennek egyik oka a szövetkezetek felbomlása, a másik pedig az, hogy ma már nem vagy csak nagyon nehezen versenyképe­sek a zöldségtermesztéssel foglal­kozó vállalkozások. A jelenleg igényelhető támoga­tással sem tudják tartani azt az árat, amelyet a dél-európai gaz­dálkodók képesek kínálni. így Ri­maszombat üzleteiben olasz és gö­rög újhagyma és retek, uborka és káposzta kapható, a helyi piacon pedig csak elvétve, késéssel, drá­gábban találhatók meg ezek a ter­mények. Gömör klímája és a dombvidék kiválóan alkalmas volna gyümölcs- termesztésre is. Sőreg és Ajnácskő határban az elsuhanó vonatból még mindig látható az a hatalmas, mára ugyancsak elvadult almás, amely egykor tisztes hasznot ho­zott az itt élőknek. Sőregen ennek tárolására egy nagy kapacitású hű­tőház is épült. Némi kérdezősködés után kiderült: tavaly még gombát tárolt itt egy szlovák-magyar vegyesvállalat. A Pozsony-Kassa déli útvonal egyik kanyargós sza­kasza Bátka mellett vezet el, itt is láthatóak még egy hatalmas gyü- mölcsészet és szőlészet nyomai - teraszok, amelyeken még itt-ott el­vadult almafák és satnya szőlőtő­kék viaskodnak az idővel. Fellendülőben van viszont az er­dei termések gyűjtése és felvásárlá­sa. Rimaszombatban gombafeldol­gozó üzem épült, nagy kapacitású gyorsfagyasztóval; idényben csak­nem száz embernek ad munkát, több ezer gombagyűjtőnek pedig jövedelemkiegészítést. Használaton kívüli üvegházak Jéne közelében (Szekeres Éva felvétele) I I i í i í í I < i i ( < Az áru gyönyörű, „csak" az értékesítéssel van gond (Vas Gyula felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents