Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-09 / 105. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Irodalmárok felolvasókörúton Besztercebánya/Komárom. A József Attila Kör és a Kalligram folyóirat szervezésében szlovákiai felolvasókörúton vesz részt Ácsai Roland, Darabos Enikő, Dunajcsik Mátyás és Németh Zoltán. Az iro­dalmárokkal ma 16 órakor Besztercebányán, a Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékén, holnap 14.30-kor Komáromban, a Selye János Egyetem Tanárképző Karán találkozhat a közönség, (ú) Magyar-szlovák Áthidalás Pozsony. Áthidalás címmel a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága és a Szlovák Képzőművészeti Unió tagjainak nyílik kol­lektív kiállítása ma 18 órakor a SVÚ „BESEDA” kiállítótermében (Dostojevského rád 2.). A tárlat, melynek fő támogatója az SZK Kulturális Minisztériuma, valamint a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Társaságok Szövetsége, május 26-ig tekinthető meg. (ű) Fiatal képzőművészek kiállítása Vágsellye. Két fiatal képzőművész, Botka Ildikó és Peter Buday alkotásaiból nyílik kiállítás holnap 18 órakor a vágvecsei művelő­dési központban. A kiállítás május 25-ig váija a látogatókat, (ú) Csizmadia Tibor váltja Jordán Tamást Budapest. Csizmadia Tibor egri színházigazgatót választotta a Magyar Színházi Társaság elnökévé hétfőn a szervezet közgyűlé­se. Csizmadia Tibor, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgató-fő­rendezője Jordán Tamást váltja az elnöki székben. A Nemzeti Színház főigazgatóját november 20-án választotta ideiglenes elnö­kévé a társaság. (MTI) A versenyprogramban szerepel A londoni férfi Tarr Béla Cannes-ba utazik MTl-HÍR Kilencvenöt évvel ezelőtt született Ottlik Géza, a 20. századi (magyar) irodalom egyik legkiemelkedőbb írója Amire szükségünk van a túléléshez Ottlik Géza (1912-1990) (Képarchívum) Budapest. Tarr Béla részt vesz filmje, A londoni férfi bemutatóján a jövő héten kezdődő Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kos­suth- és Balázs Béla-díjas rendező legújabb munkájával 19 év után először kapott meghívást magyar film a cannes-i fesztivál hivatalos versenyprogramjába. A legutóbb 1988-ban indult a versenyben ma­gyar alkotás, akkor Szabó István Hanussen című filmje képviselte Magyarországot. A londoni férfi Georges Simenon bűnügyi regé­nyéből, Krasznahorkai László for­gatókönyve alapján, magyar-fran­cia-német koprodukcióban készült. Az angolul és franciául forgatott, fe­kete-fehér filmben a főszereplőt, a kikötői pályaudvaron dolgozó, el- magányosodott váltóőrt, aki egy gyilkosság szemtanúja lesz, Miro­slav Krobot cseh színész-rendező, feleségét pedig a brit Tilda Swinton alakítja. Lányukat Bók Erika játsz- sza, akit a közönség Tarr Béla Sá­tántangó című filmjében kislány­ként ismerhetett meg. A többi sze­repben Derzsi János, Szirtes Ági, Lázár Kati, Lénárt István, Almási Albert Éva, Pauer Gyula és Horváth Putyi látható. A film operatőre Tarr Béla berlini tanítványa, a magyar származású Fred Kelemen. Két könyv feküdt előttem, az egyik borítója cifra, szí­nes, a másik egyszerű, fe­hér, szürke, talán hóba ta­posott utat jelképező. Föl­vettem az egyiket, elolvas­tam a fülszöveget, visszatet­tem, a másikat vettem a ke­zembe, ennek a fülszövegét is elolvastam, sőt, ebbe már bele is lapoztam. GRENDEL ÁGOTA Azok után már nem vacilláltam. Különleges izgalom kerített a ha­talmába, összeszorult a torkom, egyre hevesebben vert a szívem. Alig vártam, hogy kifizessem, s hogy végre az enyém legyen, olvas­ni kezdhessem. Akkortájt általában két-három napba tellett, míg elol­vastam egy könyvet. Ezt egy dél­után fölfaltam. Aztán újra kezd­tem. Azóta is gyakran előveszem. Hol végigolvasom, hol megelég­szem egy fejezettel, de az is meg­történik, hogy a táskámban cipe­lem napokig, bele se lapozok, de tudom, hogy ott van. Ugyanis min­den benne van, amit az életről tud­ni lehet, tudni érdemes és tudni kell. Nem családregény, nem ezer­oldalas, csupán néhány évet ölel föl, és egy katonai iskolában játszó­dik. Mégis. Mégis mindent tartal­maz, amire szükségünk van a túl­éléshez. Azt is, hogy nem lehet tan­kokkal, ágyúkkal lerombolni egy rendszert, bármennyire emberte­lennek, esztelennek tartjuk is, már csak azért sem, mert az uralkodó rendszer vezető személyei a saját szempontjukból tökéletesnek és az egyetlen használhatónak, élhető- nek vélik, de azt is, hogy éljünk bár elnyomásban, egy keskeny résen mégis belopózhat némi fény az éle­tünkbe, a gondolataink szabadok, azokat nem veheti el tőlünk senki, se terrorral, se fenyegetéssel, se ve­réssel. Ezen felül be-bevillan még egy reménysugár: igenis van barát­ság, sőt vannak helyzetek, amikor nem a barátság, hanem szeletnyi közös múlt elegendő ahhoz, hogy felelősséget érezzünk a másikért, és még saját biztonságunk, legyünk precízebbek, életünk árán is meg­mentsük az övét. Súlyos teherként nyomja vállunkat a regény egyik alapkérdése, milyen az igazság. Ezerarcú, egyfajta, vagy egyáltalán nincs is? Ottlik Géza erre is kereste a választ az Iskola a határon című regényében. Egyebek közt azzal is, hogy könyvének két narrátora volt, Medve Gábor és Bébé. Talán ezért ' is történhetett meg, hogy egy idő­ben azzal vádolták, nem is ő írta a regényt, hanem Medve, Ottlik el- orpzta a kéziratot, egy kicsit hozzá­tett, egy kicsit elvett belőle, és kész lett a regény. Hogy igazi vagy álvita folyt-e az irodalomtörténészek közt, arra elég csattanós válasz a Továbbélők, amely, sajnos, csak 1999-ben jelent meg, viszont ko­rábban készült, mint az Iskola, de azért vette vissza a kéziratot a szer­ző, mert Schöpflin Aladár meg­jegyzését jelzésnek minősítette, s egyrészt úgy gondolhatta, még dol­goznia kell rajta, másrészt 1949 után olyan idők következtek, ame­lyek nem kedveztek volna az ilyen­fajta regénynek, sőt van harmad­rész is, a bajtársiasság, a volt iskola­társak, tanárok, feljebbvalók. Az Iskola a határon 1959-re ké­szült el, hatéves voltam akkor, s amikor a könyvesboltban tétováz­tam, tizenhat körül lehettem, ami­kor már zsebpénzt kaptam, azzal, hogy arra költőm, amire akarom. Ottlikot választottam, utána vet­tem egy képviselőfánkot meg egy deci szódát a közeli gyerekcuk­rászdában, s míg falatoztam, iszo­gattam, belemerültem a katonais­kola világába, azóta is képtelen va­gyok kikecmeregni belőle. Igaz, nem is akarok. Erőt ad, hitet, a ke­serűséggel átszőtt életek azt su­gallják, c’est la vie, a valós életben is ez vár rád, de elsősorban akkor, ha képtelen vagy megteremtem a saját világodat. Utóirat: Szerencsés ember va­gyok. Bár sokan mondják, nem ki­fejezetten jó, ha az ember köze­lebbről ismeri a művészeket, bol­dog voltam, amikor személyesen találkozhattam Ottlik Gézával és feleségével. Az Iskola szlovák for­dításának tiszteletpéldányait vit­tük el neki, aminek örült ugyan, de azt mondta, vigyük inkább vissza Szlovákiába, ő úgysem érti, ott na­gyobb haszna lehet. Hogy miről folyt még a társalgás, nem emlék­szem, szokásomtól eltérően rette­netes fejfájás gyötört. Kaptam tő­lük fájdalomcsillapítót, egyet be­vettem ott, náluk, a többit eltet­tem, hátha szükséged lesz rá, mondták. Évekig őriztem a pénz­tárcámban, amíg el nem porladt. MOZIJEGY Faterok motoron Balázs F. Attila kétnyelvű prózakötetének bemutatója a Vámbéry Irodalmi Kávéházban „Csupa kábetűs kába állapot” Mit tesz az amerikai átlagpol­gár, amikor halálosan unni kezdi mindennapjait a fűnyírással és a barbecue-partikkal együtt? Ter­mészetesen motorra száll, és ne­kivág az USA-t átszelő végtelen országutaknak. így tesz Tim Al­len, John Travolta, Martin Law­rence és William H. Macy is Walt Becker vígjátékában. A középko­rú baráti társaság tagjai éppen­séggel torkig vannak munkájuk­kal, és azzal, hogy éjt nappallá té­ve családfői kötelességüket kell el­látniuk. Nekivágnak tehát a nagy útnak, bár hátsó felük sokkal in­kább illik tévénéző szófába, mint motorkerékpárra. Az út során rá kell döbbenniük, hogy ez az uta­zás sokkal többet tartogat szá­mukra, mint amit remélni mertek, de kihívást is jelent egyben: min­den szerencséjükre és találékony­ságukra szükségük lesz. Még a Del Fuegos motoros bandával is összeakaszkodnak útközben, akik eleinte jót szórakoznak a négy vá­rosi puhány felbukkanásán. Doug, Woody és társai viszont nem hagyják eltántorítani magu­kat: tudják, olyan kalandban van részük, melyet soha nem fognak elfelejteni. Wild Hogs / Divé svine. Ame­rikai vígjáték, 2007. Rendező: Walt Becker. Szereplők: Tim Allen (Doug Madsen), John Travolta (Woody Stevens), Martin Lawren­ce (Bobby Davis), William H. Macy (Dudley Frank), Ray Liotta (Jack), Marisa Tomei (Maggie), Kevin Durand (Red), (port.hu) NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Balázs F. At­tila Casanova átváltozásai / Premeny Casanovu című kétnyel­vű prózakötetét mutatták be a Vámbéry Irodalmi Kávéház leg­utóbbi estjén. A színvonalas fordí­tás Ardamica Zorán költő munká­ja. A kétnyelvű kötetet Z. Németh István író, költő mutatta be, a szerzővel H. Nagy Péter kritikus beszélgetett. Az est védnöke Po­lák László ekecsi polgármester volt. A könyv a Plectrum Kiadó új sorozata, a Bilingvis könyvek első darabjaként jelent meg, és tizen­két novellát tartalmaz. Ardamica Zorán, a Plectrum vezetője az idei Ünnepi Könyvhét kiadványai közt szerepelteti a kötetet. A novellák legtöbbjének az ele­jétől a végéig pontosan követhető cselekménye van, mindegyiket egyfajta titokzatosság lengi körül. „Nagyon izgalmas titkokat árul el nekünk Balázs F. Attila, de én azt mondom, még izgalmasabbak azok, melyeket elhallgat előlünk. Van egy történet, amely néhány óra alatt, esetleg pár napig játszó­dik, adva van a férfi és a nő, a hí­res szerelmi kétszög, kapcsolat, kétség, kétségbeesés, kétely, kér- lelhetetlenség és csupa kábetűs kába állapot, szóval egy férfi és egy nő, esetleg két férfi, két nő, s ez egészen elszerelmi-sokszöge- ződhet, de mégis nekem a kötet­ben szereplő nők valahogy nem ragadták meg a fantáziámat, sok­kal érdekesebbek a férfi szerep­lők, pontosabban ez a Casanova, aki átváltozik, vagy éppen mások­tól szeremé, hogy változzanak, ugyanis a nőket az ő szemén ke­resztül látom” - mondta ismerte­tőjében Z. Németh István. H. Nagy Péter kérdésére, hogy mennyire volt tudatos a kötet megkomponálása, a szerző el­mondta: amikor a novellákat ír­ta, nem kötetben gondolkodott. Volt néhány kész novella, majd ugyanabban a tematikában írt még néhányat, melyek közép­pontjában az emberek közötti vi­szonyok fontossága tapasztalha­tó. Az érsekújvári Csemadok Pol­gári Társulás égisze alatt műkö­dő Verszuhatag Irodalmi Kör tag­jai most is kitettek magukért. Novák Mónika és Kecskés Ildikó színvonalas felolvasásukkal tet­ték felejthetetlenné a hangulatos irodalmi estet. (Képarchívum) Z. Németh István, Balázs F. Attila és H. Nagy Péter a közönség gyűrűjében (Haraszti Mária felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents