Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-07 / 104. szám, hétfő

6 Kultúra

ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 7. www.ujszo.com

Elhunyt Marián Zednikovič színész

Pozsony. Szombaton, ötvenhat éves korában meghalt Marián Zednikovič, akit tavaly óta kezeltek súlyos rákbetegséggel. Ez év feb- ruátjában színházi fellépés alatt, a pódiumon lett rosszul, azóta kórházi ápolásra szorult. Mind rádiós, mind televíziós szereplőként népszerű volt, az utóbbi három évtizedben pozsonyi színházi társulatok tagjaként és alapítójaként szerzett több szakmai elismerést, (sita)

Kortárs színművek szemléje

Pozsony. Harmadik ízben rendezik meg a szlovák és a világirodalom új drámáinak seregszemléjét, mely szerdán, május 9-én kezdődik, s egy hétig tart. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Pozsonyi Színházi Intézet által szervezett fesztiválon részt vesznek a szakma neves magyarországi képviselői is: Nagy András igazgató (Magyar Színházi Múzeum és Intézet), Huszár Sylvia (OSZMI), Deák Renáta (Színháztörténeti Intézet) és Mayer-Szilágyi Mária (Kortárs Magyar Drámai Fesztivál). Helyszín: Jakab tér 12. (m)

János vitéz hiteles története

Pozsony. A Szőttes Táncház nagy szeretettel vár minden érdeklődőt legújabb programjára a Csemadok fővárosi székházába, ahol 19 órai kezdettel bemutatják Boka Gábor János vitéz hiteles története dmű színházi előadását, mókás, kacagtató műsorát; hangszeren kísér Kuczera Barbara. Az előadást követően mezőségi táncokat oktatnak a Szőttes táncosai, kísér Hanusz Zoltán és csapata. Helyszín: Május 1. tér 10-12. (m)

A színházmúzeumok és -könyvtárak szerepe ma

Európai drámaszemle

KONFERENCIA

Az Új dráma című rendezvény keretén belül a Pozsonyi Színházi Intézet nemzetközi konferenciát rendez május 9-én, szerdán, 10 órai kezdettel az Artotéka Galériában (Kapucinus u. 1.). Elsőként a szlovéniai Ivó Svetina előadása hangzik el a Szlovén Nemzeti Színházmúzeumról, szerepéről és céljairól, majd két osztrák előadó, Ulrike Dembski és Thomas Trabitsch taglalja a nemzetközi és az osztrák színművészeti könyvtárak és múzeumok jelenlegi helyzetét. 14 órai kezdettel Nagy András előadása hallható (A színház modernizációja: ellentmondás, paradox vagy az utolsó remény címmel). Utolsóként Ján Rolnik (Csehország) a Prágai Quadriennale című nemzetközi színpadi képzőművészeti és színpadi építészeti kiállítást értékeli. A konferenciát 16.30-tól vita záija. (zat)

MOZIJEGY

Malac a pácban

Wilbur, a vakarcs kismalac ifjonti hebehurgyaságával és őszinte nyitottságával naivnak tűnik az istálló többi lakója számára, ám Charlotte, a pók szívesen fogadja barátjává. Akkor lesznek csak igazán elválaszthatatlan barátok, amikor a többi állat elárulja Wilbumek, hogy a napjai meg vannak számlálva. Úgy tűnik, csak a csoda mentheti meg a kismalac életét, de Charlotte elszántan barátja segítségére siet: szavakat sző a hálójába,

hogy meggyőzze a gazdát arról, hogy Wilbur nem mindennapi malac, kár lenne levágni.

Charlotte’s Web / Šarlotina pa- vučinka. Amerikai családi film, 2006. Rendező: Gary Winick. Szereplők: Dakota Farming (Fém), Julia Roberts (Charlotte hangja), Oprah Winfrey (Gussy hangja), Steve Buscemi (Templeton hangja), Kathy Bates (Bitsy hangja), John Cleese (Samuel hangja). (port.hu)

Dakota Fanning és Wilbur (Képarchívum)

Irodalom és... pókerarc - Varró Dániel volt a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének vendége

Költőnk és szenvedélye

„Érzem a hátrányát, hogy érettségi tétel vagyok" (Juhász László felvétele)

A költők sem csupán a versírásnak (és általában nem is a versírásból) élnek. Példa erre Varró Dániel, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... című rendezvénysorozatának legutóbbi vendége, aki pókerjátékosi szenvedélyéről rántotta le a leplet az Irodalom és... pókerarc címmel megrendezett esten Pozsonyban, az intézet székházában.

MISLAY EDIT

Bögre azúr című verseskötetével Varró Dániel 1999-ben, mindössze huszonkét évesen robbant be a magyar irodalomba, zajos sikert aratva. Túl a Maszat-hegyen című, 2003-ban megjelent verses meseregénye is egy csapásra megnyerte az olvasókat, kicsiket és nagyokat egyaránt. Annyira, hogy sok felnőtt, aki ajándékba veszi meg valamelyik rokon csemetének, beleolvasva a könyvbe nem szívesen válik meg tőle. A meseregényből zenés játék is született, a Maszat-hegy hőseinek történetét Presser Gábor öntötte zenébe. Varró Dániel műfordítóként is jeleskedik, több kortárs angol drámaíró darabja az ő magyarításában került a közönség elé, sőt „modem magyarra” fordította Shakespeare egyik klasszikusát, a Rómeó és Júliát is. Bródy-, József Attila- és Petőfi-díjas. Az olvasók is díjazzák. Ó ma az egyik legnépszerűbb fiatal költő Magyarországon, a rock- és popsztárokéhoz hasonlóan rajongói klubja van.

Pozsonyban lapunk munkatársa- és egyben pályatársa -, Juhász Katalin beszélgetett vele. Például arról is, hogy Magyarországon a középiskolai érettségi tételek között mindig szerepel egy kortárs irodalmár is, és Varró Dani gyakran bukkan fel érettségi tételként. Milyen érzés érettségi tételnek lenni?- hangzott a kérdés. Varró Dani úgy érzi, „olvasóbarát” verseket ír - „olvasóként nem vagyok egy nagyon okos fiú, írni is olyan verseket szoktam, amilyeneket olvasni is szeretek” -, ennek ellenére „tétel” minőségében kapott már e-maüt érettségire készülő középiskolásoktól, akik a segítségét kérték. Nehezen érthetők a versei, hangzott az indoklás. Volt olyan diák is, aki azzal „biztatta”: ha őt húzza ki tételként az érettségin, és elhúzzák, nem ússza meg szárazon. „Érzem a hátrányát, hogy érettségi tétel vagyok” - jegyezte meg a közkedvelt költő. Juhász Katalin arra is kíváncsi volt, hogyan fogadta Varró Dani, amikor első kötetéről egy komoly irodalomtudós írt nagyon komoly (ám nem kifejezetten „olvasóbarát”) tanulmányt, egyáltalán,

Tavaly nyáron ő is ott volt abban az ötfős magyar csapatban, amely eljutott a póker-világbajnokságra Las Vegasba...

értette-e, műről ír a szakember. Akkor nagyon vicces volt számára, hogy egy elismert szaktekintély ekkora figyelmet szentel a kötetének, vallotta be, „de jártam azóta egyetemre, és most már el tudom dönteni, hogy dicsérik vagy elmarasztalják a versemet”.

Varró Dani elmondta: általános iskolás korában kezdett verseket írni: irigyelte ugyanis a nővérét, aki szintén írt. Szerencséjének tartja, hogy nagyon jó - bár szigorú - magyartanára volt, akihez mindig bátran fordulhatott az írásaival. És akitől mindig meg is kapta a kemény kritikát. De aki jó tanácsokkal is ellátta: például hogy lehetőleg mindig reménytelenül legyen szerelmes, mert abból születnek a legjobb versek. (Mit ad a sors, nála ez fordítva működik.)

És ha már a szerelmes verseknél tartunk: Varró Dani most éppen szerelmesverses-kötetet ír, jó pár költeményt fel is olvasott, kellemes és önfeledt szórakozást szerezve az est közönségének. A „klasszikus” szerelmes versek mellett elhangzott pár sms (azaz 160 karakteres) vers is, valamint meghallgathattuk a Boci, boci, tarka... kezdetű gyermekdalocskát is több költő (például Pilinszky és Villon) stílusában. Juhász Katalin rákérdezett: mit szól ahhoz, hogy időnként a „rímhányó Romhányi”-hoz hasonlítják, és ezt nem dicséretnek szánják. Varró Danit ez a párhuzam nem zavarja, elárulta, gyerekkorában ő is szívesen olvasta Romhányi József frappáns rímektől hemzsegő verseit.

Az est fő másik fő témája a címben is szereplő póker volt. Erre általános iskolában kapott rá a jövendő költő. Az osztálytársával a pad alatt egyforintos tétben játszottak akkoriban. Az osztálytársból azóta profi pókeijátékos lett. De Varró Dani sem panaszkodhat, hiszen tavaly nyáron ő is ott volt abban az ötfős magyar csapatban, amely eljutott a póker-világbajnokságra Las Vegasba. Többnyire azonban az interneten játszik, ott ugyanis sok az ingyenes játék. S hogy szerinte mennyire szerencsejáték a póker? Mint mondta, inkább a taktika és a valószínűség-számítás játszik benne nagyobb szerepet, mint a szerencse. Megtudhattuk, hogy a közepes képességű pókeijátékosok- kal a legegyszerűbb a játék, mert a kezdők és a „vérprofik” sokkal ki- számíthatadanabbak. Ízelítőt kapott a közönség abból is, miképp zajlik az internetes pókerezés: Varró Dániel élőben mutatott be egy partit.

Nem tudom, a jelenlevők közül mennyien kaptak kedvet a pókere- zéshez, de hogy Varró Dániel verseihez szinte mindenki, arra az összes zsetonomat feltenném a kaszinóban.

OTTHONUNK, A NYELV

Mi a közös a szalonban és a ?

SZABÓMIHÁLY GIZELLA

A múltkor arról írtam, hogy szalon szavunk jelenleg igen kedvelt üzletek és különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások neveként. Aszalón mellett hasonló „karriert” futott be az utóbbi időkben stúdió szavunk is. E szavunk olasz eredetű: az olasz studio jelentése ’tanulmány, dolgozószoba, műterem’. Jelenleg szótáraink a magyarban három fő. jelentését rögzítik: 1. Rádió- vagy tévéközvetítés céljára fölszerelt helyiség (pl. hatos stúdió); rádió, tévé épülete; 2. (Kisebb) filmműterem; fényképész műterme; 3. (Film)művészek kísérletező, alkotó köre, műhelye (pl. Balázs Béla Stúdió, stúdiószínház). Az utóbbi időben azonban egyre többször figyelhetünk fel e szónak a szótárban rögzítettől eltérő használatára: a szalonhoz hasonlóan a stúdiót is szívesen választják üzletek, vállalkozások nevének. A példákat elemezve az alábbi fő csoportok különíthetők el:

a) Építészet és lakberendezés: Mivel az építészet kreatív, sőt művészeti tevékenység, építészeti vállalkozások neveként a stúdió szó választása érthető. Talán ebből alakult ki e szó használata lakberendezéssel foglalkozó, bútorokat és lakberendezési tárgyakat áruló üzletek neveként. Az elemes konyhabútorok, az amerikai típusú konyhák elterjedése magyarázhatja a konyhastúdiók „elszaporodását”. Köztudott, hogy ezek az üzletek a vevők egyedi igényei szerinti konyhák megtervezésére, elkészítésére szakosodtak.

b) Számítógépes programokkal, elsősorban honlapkészítéssel, látványtervezéssel, számítógépes grafikával foglalkozó vállalkozások, ezen belül is kedvelt a PC stúdió név.

c) Oktatással foglalkozó cégek (pl. London Stúdió Nyelviskola) - az internetes adatok alapján ezekből az előzőeknél jóval kevesebb van. Ebben az esetben a stúdió szó választását valószínűleg a tanulásra való asszociáció indokolta.

e) Egyéb vállalkozások, elsősorban kozmetikai vagy egyéb szépségápolási szolgáltatásokat nyújtó cégek, ilyenek pl. a mű- körömstúdió k.

Az előző cikkben tárgyalt szalon és a most tárgyalt stúdió szavunkkal alkotott összetett szavakat megvizsgálva sok egyezésre figyelhetünk fel, azaz ugyanahhoz szóhoz járulhat mind a szalon, mind pedig a stúdió szó, így tehát létezik bútorszalon és bútorstúdió, fürdőszobaszalon és fürdőszoba-stúdió, hajszalon és hajstúdió, masszázsszalon és masszázsstúdió, fitnesz- szalon és fitneszstúdió, szépségszalon és szépségstúdió, kozmetikai szalon és kozmetikai stúdió, műkörömszalon és műkörömstú- dió. Az ilyen nevet viselő vállalkozások tevékenységi körét, a nyújtott szolgáltatásokat megvizsgálva nagyon nehéz, szinte leheteden megállapítani, miért döntött a tulajdonos az egyik esetben a szalon,

máskor meg a stúdió név mellett. A névválasztás ezekben az esetekben valószínűleg már semmilyen kapcsolatban sincs a szalon és a stúdió szavak alapvető megkülönböztető jelentéselemeivel, azaz az első esetben az ’elegáns, kellemes helyiség’, a másik esetben a ’valamilyen alkotómunka, kreatív tevékenység végzésére szolgáló helyiség1 jelentésekkel. A tulajdonos valamilyen jól hangzó, „nyelvsemleges”, „nemzetközi”-nek tűnő néven akarta megnevezni vállalkozását, s ebből a szempontból lényegtelen, hogy a szalont vagy a stúdiót választja-e.

A stúdió szlovák változata, a štúdio hasonló jelentésfejlődésen ment át, és a szótárban is rögzített ’műterem’ és ’kísérletező alkotóműhely’ jelentésén túl igen gyakran előfordul az itt már említett esetekben is, ezt igazolják a nábytkové štúdio, interiériové štúdio, fitness štúdio, solárne štúdio, kuchynské štúdio stb. kifejezések.