Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-07 / 104. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 7. www.ujszo.com Az elnöki posztról távozott, a képernyőkről nem Bugár az MKP arca maradt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár Bugár Bélának már öt hete nincs semmiféle tisztsége az MKP-ban, csupán egyszerű parlamenti képviselő, továbbra is azok közé tartozik, akik a nyilvánosság előtt megjelenítik a pártot. Elnöki tisztségéből történt leváltása óta többször szerepelt televíziós vitaműsorokban, tegnap a Markízán, ahol például az egészségügy helyzete volt a téma, ami nem Bugár szakterülete. Szakértők szerint ez a trend folytatódni fog, mivel Bugár népszerűség, jelenléte emelheti a nézettséget. Miroslav Kusý politológus úgy véli, Bugár gyakori szereplése annak is betudható, hogy az újságírók egyszerűen megszokták őt. Várható, a média provokálni fogja őt, hogy nyilvánosan támadja az új pártvezetést, mivel ez vonzó téma a sajtó számára. „A leváltását követő napokban Bugár elég érzékenyen reagált, mostanra, úgy tűnik, megnyugodott, tudomásul vette a tényeked’ - mondta Kusý. Úgy látja, Bugár karizmatikus politikus, és jelentős közszereplő marad függetlenül attól, hogy van-e tisztsége vagy sem. Öllős László politológus is úgy véli, megnyugodtak a kedélyek az MKP-ban, az esetleges konfliktusokat a média hajlamos túldimenzionálni. Bugár lapunknak azt mondta, ha meghívják egy vitaműsorba, általában elfogadja a felkérést, hacsak nem szakpolitikai témákról van szó. Ilyenkor „továbbadja” a meghívást az MKP illetékes szakemberének. A tegnapi Testre szabva adásában Boris Zala smeres képviselő volt a vitapartnere, akit a műsor ideje alatt folyó sms-szavazásban Bugár magasan legyőzött. Elnökké választása óta Csáky Pál is gyakori vendége a televíziós vitáknak, Dunajský Éva pártszóvivő szerint az utóbbi öt hétben összesen hatszor szerepelt hazai politikai vitaműsorokban. (czk) Nem történt irányváltás Pozsony. Bugár Béla szerint az MKP vezetése nem fejezi ki magát egyértelműen. Az MKP képviselője arra utalt, hogy a köztársasági elnök szóvivője a párt vezérkarának múlt heti látogatása azt mondta: az MKP a tárgyaláson leszögezte, nem kívánja megnyitni a Beneš-dekrétumok és az autonómia kérdését. „Holott mindannyian tudjuk, hogy ezeknek a problémáknak egy része megoldásra vári’ - fejtette ki Bugár. Szerinte éppen ezért fontos, hogy az MKP kidolgozza és előterjessze új programját. Bugár Béla, mint mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy Csáky Pálnak nem lesz elég ereje „kordában tartam” Duray Miklóst. Ugyanakkor az MKP politizálásában nem tapasztalt komoly irányváltást a tisztújító kongresszus óta. (sr) Al-Kaida, Csáky, marslakók és szocialisták A Koszovó-szakértő Slota ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ján Slota az al-Kaida szövetségesének és terroristáknak nevezte a koszovói albánokat. „Megdöbbentő az Egyesült Államok és az Európai Unió koszovói albánokkal kapcsolatos álláspontja. Egyértelműen kötődnek az al- Kaidához, együttműködnek a terroristákkal, és ez senkit nem zavar, még Martti Ahtisaarit és a nyugateurópai politikusokat sem” - fejtette ki a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a közszolgálati televízió vitaműsorában. Slota szerint „Koszovó önállósága használati utasítás a szlovákiai magyarok autonómiatörekvéseire”. Szerinte Csáky Pál és Duray Miklós már rég elkészítette a területi autonómia tervét. „Ez az MKP stratégiai célja” - véli az SNS elnöke. Úgy gondolja, Csáky és Duray „egy követ fújnak”, s az, hogy „Csáky Pálnak finomítania kell Duray Miklós némely kijelentését, az az ő problémája.” Azzal kapcsolatban, hogy közeleg az időpont, mikor az európai szocialisták döntenek arról, újra együttműködnek-e a Smerrel, az SNS elnöke annyit mondott: „Hozzám a szocialisták annyira állnak közel, mint a marslakók”. Válaszával arra utalt, az Európai Szocialista Párt attól tette függővé a Smerrel való kapcsolat felújítását, hogy a koalíciós partner Szlovák Nemzeti Párt retorikája megváltozik-e. Slota nem ért egyet azokkal a bírálatokkal, például Eduard Kukán volt külügyminiszter résézről, hogy kijelentései ártanak Szlovákiának, „hiszen demokrácia van”. „Nagyra tartom Eduard Kukant, nagyon jó diplomata, de azért úgy belebújni valaki fenékebe, hogy csak a cipője látszik ki, az nem valami szép és jellemes dolog tőle” - mondta Slota. (sán) A HZDS és az SNS sem támogatja a Smer egészségbiztosítókra vonatkozó elképzeléseit Az egy vagy a több a több? Pozsony. Robert Fico kormányfő legszívesebben „egyszerűsítené” az egészségbiztosítási rendszert, a jelenlegi hat egészségbiztosítót egy államival helyettesítené. Az elképzelést az ellenzék egységesen elutasítja, de nem tetszik a HZDS-nek és újabban az SNS-nek sem. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Ha egyedül kormányoznánk, gyorsabban, és más stílusban tudnánk az egybiztosítós rendszert megvalósítani” - jelentette ki Fico. Müan Urbáni (HZDS) szerint azonban nem az egészségbiztosítók száma a lényeges. „Nem azért van kevés pénz az egészségügyben, mert több biztosító működik” - mondta lapunknak a HZDS alelnöke. - Az intézmények száma lényegtelen, ha a működési költségekre a biztosítási díjnak a törvényből kifolyólag csupán négy százalékát fordíthatják.” Ä másik koalíciós partnere, az SNS véleménye nem egyértelmű. Ján Slota tegnap úgy nyilatkozott, az állami egészségbiztosító átláthatatlan monstrum és senki sem tudja, igazából jól működik-e. Viszont teljesen másként nyüatkozott pár napja Anna Belousovová, az SNS alelnöke. „Nézzék meg, milyen autóik, épületeik vannak az egészségbiztosítóknak” - ezzel indokolva, hogy jobb az egybiztosítós rendszer. Ivan Valentovič. Még egészség- ügyi miniszter. (TASR-felvétel) Itt is hárompilléres rendszer? Urbáni szerint a biztosítási rendszeren mindenképpen javítani kellene. „Hárompilléres rendszert lehetne létrehozni, az alapbiztosítás mellett a kiegészítő biztosítás fedezhetné egyes kezelések költségeit, a harmadik pillér pedig a ma is fizetős kezelések fedezésére szolgálna” - jelentette ki Urbáni. Szerinte ezzel több pénzt lehetne bevonni az egészségügybe. Javítani kell szerinte az egészségügy nyüvántartási rendszerét is, mivel sok pénz folyik el másodlagos dolgokra. Hasonlóan vélekedik Peter Labaš, a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karának dékánja is, „Szlovákiában van az egy főre jutó legtöbb computer tomo- gráf (CT)” - jelentette ki Labaš. - Sajnos a legtöbb kihasználatlan, csak néhány órát működik hetente, és öt éven belül így is, úgy is elavulnak.” Példa nélküli lenne a visszarendeződés Fico elképzelését egységesen elutasítja az ellenzék és a szakértők többsége is. „Meg kell őrizni a többbiztosítós modellt, ez egy működő rendszeri’ - mondta lapunknak Hu- gyivár Imre, az Magyar Koalíció Párijának egészségügyi alelnöke. Szerinte ez jobban alkalmazkodik az ország igényeihez. „Az egybiztosítós rendszer visszalépést jelentene” - tette hozzá. Hasonló állásponton van Iveta Radičová, az SDKÚ alelnöke is. „Az egybiztosítós modellhez való visszatérés példa nélküli lenne a világban, a jelenlegi trend ezzel ellentétes irányba mutat” -jelentette ki.,Azokban az országokban, ahol egybiztosítós rendszer működik, a színvonal és a várólisták alapján az egészségügy sokkal rosszabb képet mutari’ - állítja Radičová. Az egybiztosítós modellt ellenzi a lakosság is, egy felmérés szerint közel kétharmaduk megőrizné a szabad biztosítóválasztást. Perelnének a társaságok Az áttérés nem is lenne olcsó, a magánbiztosítók ugyanis várhatóan több milliárdos pereket indítanának Szlovákia ellen, ha a kormány beleegyezésük nélkül sajátítaná ki vagyonukat. Ez ellentétes lenne az ország alkotmányával is. , Az is több tízmilliárd koronába kerülne, ha törvényesen kivásárolná a részesedésüket” - állítja Marek Benedik jogász. A kormány és az egészségügyi miniszter eddig megvalósított és előkészített intézkedései ugyan nem jelentik a négy magánbiztosító megszűntetését, de jelentősen beszűkítenék számukra a piacot. Alkotmányjogászok alkotmányellenesnek tartják Ivan Valentovič egészségügyi miniszter azon javaslatát is, mely az állam biztosítottjai számára korlátozná a szabad biztosítóválasztást. A javaslat szerint ugyanis az állami alkalmazottak, a gyerekek és az idősek kötelezően a két állami biztosító egyikének ügyfelei lennének. Háromféle megoldás Az Eurostat adatai alapján az unió lakosságának 41 százaléka élhet a több-biztosítós modell kínálta lehetőségekkel (ilyen ország például Németország, Franciaország, Csehország). Magyarországon az egybiztosítós országok közé tartozik, a lakosság gyógykezelésének költségeit az Országos Egészség- biztosítási Pénztár (OEP) fedezi. Ez azonban nem számít „rendes” biztosítónak, jelenleg folyik a vita, hogy az OEP-t alakítsák-e valódi biztosítóvá, vagy hozzák létre a több-biztosítós piac feltételeit, s az állami kézben maradó OEP csak az egyik játékos lenne. Az unió lakosságának 21 százaléka a magyarhoz hasonló rendszerben kapja a gyógykezelést, további 38 százalék olyan államban él, melyben úgynevezett egészségügyi szolgálat működűt. (lpj, s) Néhány százan voltak kíváncsiak a kormányhivatalra a szombati nyílt napon ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico egyik első intézkedése kormányfőként az volt, hogy utasítást adott: Ne használják a kormányhivatal néhány vécéjét. Fico a szombati nyüt napon panaszkodott a kormányhivatalt felkereső polgároknak arra, milyen rossz állapotban hagyták rá az épületet Dzurindáék, és a hivatal egyáltalán nem nőtt a szívéhez az elmúlt szűk egy évben. „Borzasztó állapotban van a kormánypalota, talán ezért nem adta át nekem személyesen az előző kormányfő. A felújítás 800 ezer koronába kerülne, hát legalább fokozatosan kicserélünk néhány szőnyeget és a vécéket” - magyarázta a miniszter- elnök a néhány száz érdeklődőnek, akik megtekinthették a hivatal tárgyalótermeit, beülhettek a kormányautókba és kivételesen még Fico irodájába is bekukkanthattak. Ott egyébként csak egyetlen komolyabb változás történt Dzurinda kiköltözése óta. „Végre itt lóg a falon a köztársasági elnök képe, korábban nem volt kiakasztva” -jegyezte meg Fico. Az ország dolgai iránt érdeklődő polgárokkal nemcsak a kormányfő, hanem néhány minisztere is foglalkozott. Viera Tomanová munka- és családügyi minisztert például arról faggatta egy idősödő úr, miért nem engedélyezik a többnejűséget Szlovákiában, ha egyszer kevés a férfi. Tomanová erre azt válaszolta: Nem támogatja ezt az ötletet, mert ellenkezik az erkölcseivel, (ú, tasr, sita)- Nem volt mit tenni, megtiltottam néhány vécé használatát... - nyíltan a nyílt napon (SITA-felvétel) 88 ezer középiskolai helyre mindössze 60 ezer kilencedikes jelentkezett „A minisztérium kénytelen lesz politikai témaként kezelni a magyar adás ügyét" Középiskolai felvételik: nem kell félni Szól a rádió ügyében az MKP ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ma tartják a középiskolai felvételik első fordulóját, csütörtökön lesz a másik vizsganap, mivel a diákok két helyre jelentkezhettek. A gimnáziumokban matematikából és szlovák nyelvből felvételiznek, a magyar iskolákban természetesen magyar nyelvből is. A szakiskolákban a kémiai, fizikai stb. ismereteiket is számon kérhetik, az eredményeket három napon belül közzé kell tenni. Akik valamilyen okokból nem tudnak most elmenni, pótfelvételin vehetnek részt, az iskolák a hónap végéig döntenek arról, hogy azt mikor rendezik. A diákokért nagy harc folyik, számos középiskola már nem tart hagyományos értelemben vett felvételi vizsgát. A bejutást nagyban megkönnyíti, hogy a középiskolákban jóval több hely van, mint jelentkező - egyhar- maddal többet is fel tudnának venni. Miközben a középiskolák több mint 88 ezer elsőst várnak, az alapiskolákban csak 60 ezren végeznek idén. A felvételinél számít a Monitor 9 során elért eredmény, az alapiskola felső tagozatában elért tanulmányi átlag, illetve a tanulmányi vetélkedőkön szerzett értékelhető helyezés. Kassa kivételével valamennyi megyében a gimnáziumok iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés, legkevésbé pedig a szaktanintézetek vonzzák a fiatalokat. (-cz-e, s) (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Csáky Pál, az MKP elnöke levelet írt Miloslava Zemko- vának, a Szlovák Rádió vezérigazgatójának és Marek Madarič kulturális miniszternek a Pátria rádió ügyében. Lapunk a múlt héten foglalkozott azzal, hogy jövőre a Pátria rádió feltehetően már nem sugározhat középhullámhosszon, mert az drágább, és az állam a pluszköltséget már nem kívánja finanszírozni. Viszont ha át keU térnie az olcsóbb ultrarövid hullámhosszra, elképzelhető, hogy napi egy-két órára szűkítik műsoridejét a mostani napi nyolc óra helyett, mivel nincs elegendő frekvencia. „Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy szlovák adó programjába, feltehetően nem fő műsoridőben, beékeljenek egykét órányi magyar nyelvű adást. Ez megpecsételheti a sorsári’ - mondta lapunknak Nagy Ildikó, a Pátria rádió igazgatója. Csáky Pál kulturális miniszternek írt levele szerint a „a szlovákiai magyar közvélemény nyugtalansággal figyeli a Szlovák Rádió újabb átszervezéséről szóló híreket”. A levél szerint az MKP-nak komoly kifogásai vannak az év elején megvalósított műsorátszervezéssel is. ,A hallgatók mindenekelőtt a szombat délelőtti műsoridő elvesztését fájlalják, emiatt valószínűleg csökkent is a rádió hallgatottsága. A lakossági fórumokon az is elhangzott, hogy számos régióban csökkent a vétel minősége, amelyet valószínűleg az adótornyok teljesítményének csökkenése okozott. A mostani tervezet, amely a középhullámon való sugárzás teljes megszűnését feltételezi, csak újabb drasztikus csökkentésnek fogható fel, amely a létezés határára sodorja a szerkesztőséget csakúgy, mint magát a magyar nyelvű adást” - áll a levélben. Az MKP figyelmezteti a rádió vezetését és a kulturális minisztériumot, hogy ezt a kérdést kénytelen lesz politikai témaként kezelni, s a tervezett változások ellen a legkeményebben fellépni. Ugyanis „törvény garantálja a közszolgálati rádióban a kisebbségek számára azok anyanyelvén való adások készítését és sugárzását. Ugyanezt a garanciát tartalmazza az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája, amelyet Szlovákia aláírt és ratifikált” - áll a levélben, (ú) Fico gondja a vécékkel
