Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-05 / 103. szám, szombat
34 Presszó ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 5. www.ujszo.com Mindegyik finn újságot olvas, naponta többet is, minden kis régiónak van napilapja, ha kétnyelvű a régió, két napilapja van Jöttünk, láttunk, fáztunk REZUME Néhány fáma Finnországról: □ Igaz-e, hogy Finnországban sok svéd él? Nem igaz, csak svédül beszélő finnek vannak és 24 ezer svédül beszélő alandi, vagyis szigetlakó. □ Igaz-e, hogy a finn és a magyar nyelv nagyon közel áll egymáshoz? Ha az óvónő és a lastentarhanopettajatar közel áll egymáshoz, akkor igen. □ Igaz-e, hogy a finnek sokat isznak? Nem igaz, a finnek vedelnek. Ötvenéves tip-top nők is dülöngélnek már este nyolc körül a kocsmában. □ Igaz-e, hogy a finnek imádják a Veľkopopovický Közeit? Igaz. Csak nem tudják kiejteni a nevét, ezért egyszerűen csak Vel- kónak hívják. □ Igaz-e, hogy a finnek a műszaki fejlődés terén alaposan lehagytak bennünket? Igaz, nagyon igaz. Olyan szállodáik is vannak, ahol nincs személyzet, minden automatizált, interneten keresztül működik. □ Igaz-e, hogy Finnországban mindenki szármázik? Igaz, ámbátor az idegennek nehéz dolga van, mert nyilvános szaunák nemigen vannak. Mindenki a hálószobájában tartja. □ Igaz-e, hogy Finnország a Heavy Metal hazája? Igaz. Minden második fiatal kemény zenét hallgat. □ Igaz-e, hogy a Mikulás Finnországban lakik? Ezt már a gyerekek is tudják.-27 fok, fáj a hideg. Nem itt és nem most, hanem február végén, Finnország középnyugati részén Vaasaban. Vagy Vasaban. Az előbbi finnül, utóbbi svédül. Ugyanis egy olyan városban járunk, amely a svéd többségű Ostrobotnia (finn nevén Pohjanmaa) finn többségű központi városa. MOLNÁR NORBERT A szél reszel, az ember folyamatosan azt érzi, minden ellene dolgozik. Spanyolországi ismerősöm +20-ból jött, negyvenhét fok különbség - Celsiussokk, ahogy ő nevezi. Aki Vaasaba vagy Vasaba érkezik, úgy gondolhatja, egy iparvárosba jött. Aztán feltűnik, hogy a sok kémény közül csak egy füstöl. A finnek (vagy a svédek, nehéz erről írni egy ilyen közegben főleg, ha megtudjuk, hogy Finnországban a közhiedelemmel ellentétben nem élnek svédek, csak svédül beszélő finnek, mert ők ezt állítják magukról) kicsit vigyáznak a múltjukra még akkor is, ha nem kellemes. A gyárak állnak, hát nem rombolják le őket, hanem átépítik például egyetemekké és más egyetemi intézményekké. A kémények díszek maradnak, az iparváros valójában egyetemi város. Egy vaasai, vagy vasai egyetemnek kábé annyi pénze van, mint az összes szlovákiainak együttvéve. De mivel ők is emberek, mármint a finiiek, ők is folyton panaszkodnak, hogy kevés a pénz az oktatásra. Jut eszembe: míg nálunk az iskolák előtt általában biciklik parkolnak, addig a finn sulik előtt futósüécek. A finnek rendkívül precízek, ha azt mondják, találkozunk nyolc óra ötkor, akkor ők nyolc négykor már ott szobroznak a helyszínen. Valószínűleg azért ilyen pontosak, mert megfagynának, míg a pontatlanokra várnak. Precízségükből adódnak az olyan termékek, mint a Nokia. Mindegyik finnek kommunikátora van, és a zsebében hordja a világot. És mindegyik finn újságot olvas, naponta többet is. Hiába az internet, ők a kezükben akaiják érezni - a japánok és a norvégok után ők a harmadikok a vüágon. Minden kis régiónak van napilapja, ha kétnyelvű a régió, két napilapja van. Vaasa, vagy Vasa hatvanezres városka, úgyhogy „csak“ két színháza van: egy finn és egy svéd. A két társulat erősen idegenkedett egymástól, mert ott sem minden fenékig tejfel, de tavalytól együttműködnek. Én egy olyan darabot láttam a svéd nyelvű színházban, amelyben svédül, svájci németül, olaszul beszéltek, miközben az összekötő nyelv a primitív angol volt, az, amit mindenki megért. Az egy dolog, hogy hullára röhögtük magunkat úgy, hogy az egészből csak az angolt értettük, hanem ez az előadás is beállt a finnországi trendbe: soknyelvűség! Az előadás után megismerkedtünk a színészekkel, s hosz- szú, háromnapos barátságot kötöttünk. Idegenvezettek bennünket a vaasai, vagy vasai kocsmákban. A finnek a kocsmaajtóban veszítik el a precizitásukat. Nyakló nélkül isznak. Az alkohol egy középeurópai számára méregdrága, de a finnek jól állnak - a negyedik sörig, mert onnantól fogva dülöngélnek. A finn-alkohol sakkpartiban általában az alkohol adja a mattot. Hideg is van, sötét is van, oldják a feszültséget. Vaasa, vagy Vasa főterén a győzelmi emlékmű áll. Teljesen tipikus a finnekre, hogy ők a földön fekvő hősben a részeget látják, míg az integetőben azt, aki a taxit hívja. Mindegyik, Finnországba látogató külföldi szaunát akar látni. ■Ä 7 W[mé lJL w jß t" IfV A ✓ ä mm jn te ... fi MX tziztSi K '■1 m ff,.Mi 11 Ha a Pingvin Klub tagjai libabőrösek lesznek, bemenekülnek a jeges tengerbe Sajnos, Vaasaban, vagy Vasaban nincs nyilvános szauna. Néhány éve bezárták. Mindenkinek a hálószobájában van a szaunája, ahova nem szokás idegeneket beengedni. Van viszont helyi Pingvin Klub. Ők azok, akiket idehaza jegesmedvéknek hívunk. Beülnek a majd száz fokba öt percre, utána kisétálnak a jég borította tengerhez, s belemásznak ajékbe. Es még élvezik is. Szóba elegyedtünk az egyik pingvinnel, aki egy szál alsógatyában állt velünk szemben, míg mi hatré- tegnyi meleg ruhában cidriztünk. Tagadta, hogy mazochista lenne, de nem tudott meggyőzni. Öt perc után megsajnáltam, mert libabőrök jelentek meg a bőrén, mondtam, menjen, mert megfagy. Mondta, most már ő is fázik, és belesétált a jeges tengerbe. Ha egy finn mondja, hogy hideg lesz, akkor jobb, ha felkészülünk. Ha egy fűm azt mondja, kivisz bennünket a jégmezőre, jobb, ha bere- zelünk. Jó melegen felöltözni, egy számmal nagyobb télicipőt felvenni, s kitömni három réteg jégzoknival, így hangzik a tanács. De a finn kedves, és gondoskodik még a lökött közép-európairól is. Ráhúz még egy szkafandert, ad speciális kesztyűt, arcvédő maszkot és bukósisakot. Ez utóbbit azért, mert motoros szkúterrel száguldunk ki a jégmezőre, vagyis a tengerre. Amerre a szem ellát, olyan Delta főcímes a táj. Itt-ott egy-két személyautóval találkozik az ember. Meg halásszal, aki a jég alatt hálóval fogja a halat. A kirándulás eredménye: egyórás forró fürdő, hogy kiolvadjanak a csontjaink. És most itt rögtön szögezzük le: a finnek nem hidegek. Az ország hideg. Legalábbis télen, meg tavasz- szal. De mindent meg lehet szokni. Már ha meg akarja szokni az ember. A földön fekvő hős a részeg, az integető, aki a taxit hívja Szkafanderben, speciális kesztyűben, arcvédő maszkban a jégmezőn 'unriar Backmanés Balázs Bence felvételei) Ha egy finn azt mondja, hideg lesz, jobb, ha felkészülünk
