Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-30 / 99. szám, hétfő

Vili Egészségünkre ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com Nevem: Kovács Ádám Születési súlyom: 3280 g Hosszúságom: 51 cm Lakhelyem: Dunaszerdahely 2006. július 18-án születtem Dunaszerdahelyen. Miután születésem várható időpontján túljutottam, anyukámat beutalták a kórházba, hogy helyben legyen, ha világra akarokjönni. Farral lefelé voltam anyu­kám hasában, ezért az orvosok azt mondták, császármetszéssel fogok megszületni Bár anyukám az utolsó pillanatig hitte, hogy megfogok fordulni és természetes módon fogok a világra jönni. Hiába végezte a speciális tomagyakorlatokat, amitől megfordulhattam volna, nem tud­tam, mert anyukám méhe szív alakú és ez gátolt abban, hogy megfor­duljak. Szóval császármetszéssel jöttem a világra, keddi napon este 8 órakor. Anyukám epidurális érzéstelenítést kért, hogy passzívan bár, de részt vehessen világrajövetelemben. Sajnos erős volt az érzéstelenítés, ezért semmire sem emlékszik. Még jó, hogy apukám is ott volt, ő mond­ta meg a nevem. Anyukámmal csak éjfél körül találkozhattam először. Nagyon boldog volt, hogy ilyen gyönyörű kisfia született. A kórházból 7 nap után mehettünk haza. Azóta elröppent 9 hónap és én szépen fejlő­dök. Már van négy fogam, tudok ülni mászni és most legújabban a fel­állást gyakorlom. Állítólag olyan jó gyerek vagyok, hogy a szüleim még szeretnének néhány ilyen gyerkőcöt. FELHÍVÁS Ha az elmúlt hetekben, hónapokban gyara­podott, vagy a közeljövőben gyarapodni fog a család, adja hírül, mi segítünk! Vátjuk bemutatkozó fényké­pes leveleiket a szerkesztő- ség postai címére, vagy áz egeszsegunkre@ujszo.com elektronikus címre. A következő adatokat feltétlenül tüntesse fel: Az újszülött neve: szeme színe: ......... haj a színe:............ szü letési súlya:.... hos sza:.................. lak helye:.............. Örü lnénk, ha a bemutatkozást a szüléssel kapcsolatos egy-egy érdekes történettel egészítené kt egeszsegunkre@ujszo.com Dugulást okozhat az is, ha a könnycsatorna nem megfelelően fejlett, vagyis szőkébb a kelleténél Az egyik szeme sír... A magzati létben finom nyálkahártya záija el a könnyelvezető csatorna orrbeli nyalását. A könny- csatorna megnyílása a szü­letés előtti hetekben vagy éppen napokban követke­zik be, ami lehetővé teszi, hogy a termelődő könny az orrba vezetődjék. DR. KEREKES JUDIT A könnyutak leggyakrabban elő­forduló fejlődési rendellenessége a könnycsatoma orrbeszájadzásá- nak a zárva maradása. Dugulást okozhat az is, ha a könnycsatorna nem megfelelően fejlett, vagyis szőkébb a kelleténél, esetleg a szü­letés közben bekerült nyák, illetve szövetdarabok teszik átjárhatat- lanná. Az első napokban Ha a termelődött könny elveze­tése akadályozott, akkor annak mennyiségétől függően az érintett szem „könnyben úszik”, vagy a könny a szemhéjszélen kifolyik, és a baba arcára csorog. A könnyezés már az élet első napjaiban észlelhe­tő, de megeshet, hogy csak egy-két hét múlva jelentkezik az egyik vagy ritkán mindkét szemen. A könnyutakban kialakult pan­gás miatt a könnytömlő hamar be­fertőződik. A bekövetkezett gyulla­dást jelzi, ha néhány nap múlva gennyes váladék jelenik meg a bel­ső szemzugban. A váladék leginkább reggelre gyülemlik fel, és a szemhéjak ösz- szetapadásához vezet. A könny­tömlő megduzzad, kiemelkedik, és ha ujjal megnyomkodjuk, a könnypontokon át bőséges vála­dék, illetve genny ürül. Spontán megszűnik A dugulást okozó nyák az orrcsa- tomára gyakorolt enyhe nyomás­sal többnyire eltávolítható. Ha ez nem jár eredménnyel, akkor szükségessé válik a könnycsa­toma átmosása. A veleszületett szűkület általában három-hat hó­napos korig spontán megszűnik. Ha naponta kétszer ujjbeggyel az orrgyökök magasságában enyhe masszírozást végzünk, a gyógyulás folyamata gyorsítható. Sebészeti beavatkozást, csatomatágítást csak nagyon ritkán kell végezni. Ha az elzáródás az orrba való be- szájadzást érinti, az ujjbegy- gyel a könnytömlőre gyako­rolt enyhe nyomással több­nyire átszakítható, így a csatorna átjárhatóvá te­hető. Ha a beavatkozás sikertelen, szükségessé válhat a szondával való áttörés. A könnycsator­na bármilyen rendelle­nességének gyanúja esetén mindenképpen indokolt az antibiotiku­mot tartalmazó szem- cseppek adása. Tanácsok ♦ A könnycsatorna-dugulás gyakori, de többnyire spontán és sző vődménymentesen gyógyuló rendellenesség. ♦ A szemcsepp megválasztását és a könnycsatoma masszírozását a gyermekorvosra is bízhatjuk. ♦ A gennyes váladékot az orrgyöktől a külső szemzug hányába ha­ladva, hideg vízzel átitatott vattával kell letörölni. ♦ Napi legalább 5 alkalommal kell a szemcseppeket adagolni. A mű­velethez az alsó szemhéjat lehúzzuk, és a cseppet a keletkezett ta- sakba cseppentjük. ♦ Újszülöttnél elég, ha két ujjal széthúzzuk a szemhéjakat, és a szemrés külső vagy belső zugába csöppentünk. Ha az orrgyök duz­zadt, esedeg piros, akkor azt meleg vizes vattával beborogatjuk, és enyhe nyomással az ormyalás felé masszírozzuk. ♦ Eredménytelenség esetén az elzáródás okának tisztázása és a szük­séges beavatkozás elvégzése a szemorvos hatáskörébe tartozik. ÚR Civilizációs betegségről van szó, s kialakulásának nem kedvez az egyenes és sima talaj Gágog vagy nem gágog a lúdtalp? FIGYELMEZTETŐ Hogy egy gyerek lúdtalpas, az szinte már természetes. A gyerme­kek közel 100, a felnőttek több mint 50%-a érintett. 12 éves korig gyógyítható, különben egyre több fájdalmat, mozgásszervi problé­mát okoz. A lúdtalp akkor alakul ki, mikor a gyermek járni tanul. (A veleszüle­tett lúdtalp nagyon ritka, és a szülé­szeten rögtön észreveszik.) Kiala­kulásának oka, hogy nem jó lábbe­liben, és nem jó talajon kezd eljár­ni a baba. Nem jó hely a sík, ke­mény terep, amilyen az otthoni parketta, járólap, szőnyegpadló, mert nem tud kialakulni a lábbolto­zat, vagy ha már kialakult, lesüly­lyed. Ezért tartjuk a lúdtalpasságot civilizációs betegségnek, hisz szin­te mindenki üyen körülmények kö­zött tanul járni. Az lenne a jó, ha göröngyös talajon járnánk, tehát kavicson, homokban, füvön. Az első lépésektől Hároméves korig a babatalp rendszerint olyan zsírpámás, hogy nehéz „házilag” megállapítani, van-e a kicsinek bokasüllyedése. Ha elmúlt már három, állítsuk ma­gunk elé a gyereket, és hátulról nézzük meg, merre dől a sarka, vagy nézzük meg a kövön hagyott vizes lábnyomát! Ha a gyerek még csak most kezd járni, érdemes házi diagnózis he­lyett szakemberhez fordulni. Itt» kaphat tanácsot, milyen cipőt vásá­roljon, s megtanítják a gyereket a lábtomára. Ha ezt elmulasztotta, 3-6 éves kor között mindenképp ta­nácsos ortopédorvoshoz menni. Ha a gyerek térd-, lábszárfájásra panaszkodik, az egyértelmű jel, ezeken a részeken halad ugyanis az az izom, mely a lábboltozat tartá­sáért felel. Hosszú távú hatások Felnőttkorban nagyon komoly következményei lehetnek az elha­nyagolt lúdtalpnak: hamarabb ko­pó ízületek; derékfájás; hátfájás; gerincbetegségek; X-térd; elferdü­lő, bütykösödé lábujjak. (Baba­magazin) ♦ Milyen a jó cipő? A jó cipőnek mindig van kérge, tehát jól fogja a gyerek bokáját, a sar­ka pedig 1-2 mm-rel kifelé dől, vagyis félresarkalt. (Ha hátulról néz­zük a cipőt, kicsit kifelé dől, így a sarokcsont egyenesbe kerül, ettől az egész láb jobban búja a terhelést.) Ilyen cipőket több cég is gyárt. Jó az olyan cipő is, amelyik belülről emeli meg a hosszanti boltozatot. ♦ Mire jó a betét? Gyermekkorban nem tanácsos betétet használni, a legfontosabb a megfelelő cipő és a lábtoma. A betét ugyanis nem javít az eredmé­nyen, csak segít megelőzni a további romlást. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents