Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-04 / 79. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 4. Nagyszünet 11 A gútai 11. Rákóczi Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola érdekes ünnepi készülődést tartott Húsvétváró a suliban Vidám, színes és szórakoztató volt a húsvétváró a gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. A számos érdekes foglalkozásból alig tudtak választani a gyermekek. BORKA ROLAND Zsúfolásig megteltek az iskola alsó tagozatos tantermei, a várakozásokat is felülmúlta az érdeklődő gyermekek száma. „Hagyomány nálunk, hogy húsvét előtt ünnepvárót tartunk a gyermekeknek, ahol nemcsak különféle érdekes foglalkozásokat tanítunk, hanem a pasz- szív kikapcsolódást is kínálunk. Fontos, hogy a gyermekek megis- meijék a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat, a hímes tojás, a víz és egyéb jelképek jelentését. A rohanó mindennapokban ritka alkalom, hogy együtt készülődhet a család. Ezen a napon a gyerekekkel sütés-főzés, tojásdíszítés közben észrevétlenül is megtanítható, hogyan kell ráhangolódni az ünnepre” - mondta Kucsera Erazmus, igazgató. A foglalkozásokból pedig nem volt híja ezen a napon. A gyerekek mézeskalácsot, tojást díszítettek, asztali és ajtóra akasztható vendégváró díszeket készítettek. Mészáros Veronika egy különleges technikával történő „tojásöltöztetés” rejtelmeibe avatta be a kicsiket, akik kézügyességükről tettek tanúbizonyságot és szebbnél szebb hímes tojásokat készítettek. Alig akartak hazamenni Se szeri, se száma azoknak a kézműves foglalkozásoknak, melyek közül választani lehetett. Még az igazgatóhelyettes is besegített a gyerekeknek. Pihenésképpen nyuszikat simogathattak, vagy a meseszobában magyar rajzfilmeket nézhettek. Az ünnepvárás teljesítette küldetését. Olyannyira sikeres volt az akció, hogy a gyerekek alig akartak hazamenni. Mindenki sürgött-forgott, pillanatok alatt elkészültek a húsvéti díszek Az ügyes kezű gyerekek mézeskalácsot díszítettek (A szerző felvételei Akárcsak az elmúlt héten, ezúttal is újdonságok szerepelnek az amerikai albumlista első három helyén Kislemezeknél rekord, albumoknál férfiuralom LISTAMUSTRA Az Egyesült Államok múlt heti és mostani albumlistájának dobogósai láttán bizonyára sokan azt gondolják, hogy a zenei élet elhúzott mellettük, s ők jócskán lemaradtak. A valóságban azonban létezik a történtekre észszerű magyarázat. Egy hete a környékünkön (eddig) teljesen ismereden fiatalemberek debütáltak az első három helyen. A héten egy nálunk úgyszintén ismeretlen rockzenekar nyitott az élen, a harmadik pozícióba pedig a tavalyi American Idol bronzérmese érkezett meg. Közéjük a dupla kakukktojás, az egyeden hölgy, a mifelénk is kedvelt brit Joss Stone ékelődött be. Egyesült Államok Kislemezek 1. Akon: Don’t Matter 2. Fergie Featuring Ludacris: Glamorous 3. Beyoncé & Shakira: Beautiful Liar Nagylemezek 1. Modest Mouse: We Were Dead Before The Ship Even Sank 2. Joss Stone: Introducing Joss Stone 3. Elliott Yamin: Elliott Yamin Ismeretlenek diadala Akon ismét csúcsra ért. A rappet r&b-vel ötvöző szenegáli származású előadó második, Konvicted című nagylemezéről másodikként kiadott Snoop Dogg-gal közösen rögzített I Wanna Love You tavaly decemberben két hétig vezette a Billboard magazin kislemezlistáját. A Don’t Matter című új listavezető dalával Fergie és Ludacris kéthetes trónolásának vetett véget. Akon örömébe kis üröm is vegyült, az Eminemmel felállított rekordja ugyanis a héten megdőlt. A két rapper tavaly ősszel a Smack That című slágerrel 88 helyezést javított, a 95. pozíciójukat a hetedikre cserélték fel, s ezzel a lista történetének legnagyobb előrelépését produkálták. A duó rekordját egy másik duó, Beyoncé és Shakira adta át a múltnak. Közös, Beautiful Liar című felvételükkel 91 helyezést száguldottak előre, a 94. helyről a bronzérmes pozícióba léptek elő, így mostantól ők a csúcstartók. Az elmúlt héten az albumlista élére iratkozott fel a soullal fűszerezett r8tb-t játszó philadelphiai Musiq Soulchild nevű énekes a negyedik, Luvanmusiq című nagylemezével. A dobogó második fokán Lloyd debütált (nem azonos Lloyd Banksszel!) a Street Love című második korongjával. A fiatalember korábban egy tinik alkotta rajzfilmzenéket éneldő csapat tagja volt. A harmadik helyre Rich Boy rapper érkezett meg a bemutatkozó, nevét viselő albumával. A héten a dobogón megint új belépők találhatók. A legtöbb hanghordozót a Modest Mouse értékesítette. A washingtoni rockzenekar 1993-ban alakult meg, az előző 2004-es Good News For People Who Love Bad News című lemezével sikerült kitörnie, és népesebb rajongótábort verbuválnia főként a Float On című slágernek köszönhetően. A közelmúltban az együttes tagja lett a legendás The Smits gitárosa, Johnny Marr. Az eladási összesítés második helyén a brit Joss Stone nyitott a harmadik albumával. Az énekesnő első lemeze, a 2003-as The Soul Sessions az USA-ban a 39. helyig jutott, elérte az aranystátuszt. A folytatás, a 2004-es Mind Body 8i Soul csúcspozíciója a 11. hely volt, platina lett. A bronzérmes pozícióban az American Idol című tehetségkutató verseny tavalyi, ötödik szériájának harmadik helyezettje, Elliott Yamin első korongja debütált. Az énekes fél fülére szinte teljesen süket, és cukorbeteg. A Modest Mouse az amerikai indierock vezető zenekarává lépett elő (Képarchívum) PUSKA 23. A modem dráma Jellemzői. Az újkori drámát sokáig a kiélezett konfliktusok, a társadalmi összeütközések megjelenítésének tartották, amelyben a cselekményt a szereplők jelen idejű tettei és párbeszédei alakítják. Az igaz, hogy a konfliktusok a külső szférából a belsőbe kerülnek, azaz az emberi ütközések lélektani síkra helyeződnek át, azonban e lélektani irányultság maga is következmény. Mégpedig azon feszültség következménye, amely a színpadi jelen idő és a szereplői létezés időben szétterülő mivolta miatt támadt. A modem szubjektivitás ugyanis nem talál olyan időpontra, melyben maradéktalanul azonos lehet önmagával. Ezért a konfliktusok, a hagyományos szembenállások helyett célszerűbb a cselekvő személyek között zajló jelen idejű történésekről beszélni, ahol a jelenbéli történések a múlttal kölcsönhatásban alakulnak és nyernek jelentést. A jelentések elbizonytalanodása miatt a modernségben egyre nehezebben teremthetők meg a tragikus világlátás feltételei. A tragikum ugyanis az individuum abszolút helyéhez és az egyetemes értékrend felfogásához kötődik, amely ekkor megkérdőjeleződik. A színmű térhódítása A19. század második felétől ezért egyre nagyobb teret kap a tragédia és a komédia között elhelyezett középfajú dráma, a színmű. Ez az egységes világrendtől való távolodást, a személyiség magára hagyottságát és ön- értési lehetőségeit dramatizálja. A drámában mindig fontos kérdés, hogy mi és hogyan mozgatja a szereplőket. Az antikvitás műveiben az isteni törvény megsértése, a tragikus vétség, azaz a hübrisz. A reneszánsztól ez a mozgatórugó az intrikus szerepkörében testesül meg. A modern dráma egyik jellemzője, hogy az intrikus nem szerepel, vagy szerepköre gyengül. A 20. század első felének drámaírói kitágították a színpadon megjeleníthető jelenségek körét, és utat engedtek olyan lírai, epikai, intellektuális, filozófiai elemek behatolásának a drámába, amelyek a hagyományos drámaszerkezet föllazulását és fölbomlását eredményezték. Ez ilyen drámákban szereplő jellemek, szituációk, cselekményszövések sokszor nem konkrét élethelyzetet ábrázolnak és értelmeznek, hanem általános érvénnyel példáznak valamit. Az igazi változás nem is a drámában történik, a változást az író a nézőben akarja elérni. A dráma valamit bizonyítani és magyarázni akar, ezért elsősorban intellektuális hatásra törekszik. A 20. századi dráma A huszadik századi dráma nyitott a hétköznapokban elszaporodó kisdrámák, tragédiák befogadására és megjelenítésére, ezért a drámában felerősödnek az epikus sajátosságok. Az epikus mozzanatok sora a kibontakozást lelassítja, a darab elbeszélő jellegét erősíti, és a drámát a regényhez közelíti. A modern dráma epizálását Brecht valósította meg. Színházát epikus színháznak nevezte, amely megjeleníti az áttekinthetetlennek látszó élet elemeit, hogy a néző levonhassa a következtetést. Az epika mellett a líra is teret kap a modern drámában. Gorkij lírai monológot épít az Éjjeli menedékhely című művébe, míg Brecht önálló lírai dalbetétekkel szakítja meg a cselekményt. De a líraiságot megtalálhatjuk O Neill-nál és Garda Lor- cánal is. Bertolt Brecht (1898-1956) Életrajz: Konzervatív polgári család sarjaként lázadt fel ifjúkorában a polgári világ ellen. 1919-ben tagja az augsburgi munkás- és katonatanácsnak. 1924-től a Deutsches Theater dramaturgja, Piscator és Reinhardt mellett dolgozik. '26-tól kezdődik marxista orientációja. '33-tól emigrál. Előbb Európa különböző országaiban él, majd '41-től az USA-ba települ. '47-től osztrák állampolgár, amit élete végéig nem ad fel. '49-től Kelet- Berlinben él. 1954-ben megalakítja a Berliner Ensemble-t, melynek vezető művésze Helene Weigel. Jelentősége: Brecht a XX. századi dráma és drámaelmélet, színházi gyakorlat egyik újítója. A dráma hagyományos, arisztotelészi formájával szemben a színház epikus formáját alakítja ki. E drámaforma későbbi elnevezése „nem-arisztotelé- szi dramaturgia”, illetve dialektikus színház. Téziseit több tanulmányban is megfogalmazta, ezek egyike a „Megjegyzések a Mahagonny városának tündöklése és bukása című operához“ (1931). A színház drámai formája a színház epikus formája A színpad „megtestesít” egy folyamatot a színpad elmond egy folyamatot A nézőt bevonja egy aktusba, és feléli aktivitását szemlélővé teszi, de felébreszti aktivitását Érzelmekre indítja döntéseket kényszerít ki belőle Élményeket közvetít neki ismereteket közvetít neki A nézőt belehelyezi egy cselekménybe szembehelyezi vele Szuggesztióval dolgozik érvekkel dolgozik Az embert ismertnek tételezi fel az ember a vizsgálat tárgya Egyik jelenet a másikért mindegyik önmagáért Az események egyenes vonalban haladnak kanyarognak Amit az embernek tennie kellene amit az embernek tennie kell A tudat határozza meg a létet a társadalmi lét határozza meg a tudatot V-effekt Az epikus színház számára tehát a legfőbb ellenség a beleélés, a katarzis, mely megakadályozza a nézőt abban, hogy a tudatáig jusson el az üzenet. Meg kell szüntetni tehát a beleélés lehetőségét, el kell idegeníteni a nézőt a látottaktól. Erre szolgál a V-effekt: a narrátor szerepeltetése, a songok, a vetítés, a kórusok, a színészi játék visszafogottsága. Elmélete igazolására az európai drámai hagyomány számára ismeretlen forrásokból merít; pl.: a keleti színház és dráma (Szecsuáni jólélek), a középkori próza (Kurázsi mama...), ponyvából, vásári operából (Háromgarasos opera). Életművének korszakai: 1. ) 1918-29: jellemzője az expresszionista lázadás az individuum nevében a társadalom ellen: Baal, Dobszó az éjszakában, A városok sűrűjében, Egy fő az egy fő. Itt alakítja ki dramaturgiáját: „ne guvasszátok olyan romantikusan a szemeiteket” (Baal). 2. ) 1929-31: egy merev, marxista világ- szemlélet jegyében az individuum megtagadásának időszaka, s a kollektívában feloldódó embert ábrázolja. E korszak művei oratóriumszerű tandrámák: A rendszabály, A kivétel és a rendszabály, Anya (Gorkij adaptáció). A korszak két jelentős műve a Koldusopera, illetve A vágóhidak Szent Johannája. 3. ) 1933-tól (az emigráció): a művek a humánum dialektikájának jegyében íródnak. A fasizmus ellen lép fel a „Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban”, illetve az „Állítsátok meg Arturo Uit”. Ekkor születnek életművének kiemelkedő alkotásai: Kurázsi mama és gyermekei, Galilei élete, Szecsuáni jólélek, Kaukázusi krétakör. Brecht világképe dialektikus. Legfőbb kérdése: mit tehet az ember, hogyan őrizheti meg emberségét egy olyan világban, melyben az egyén csak mások rovására boldogulhat, ha pedig jó és becsületes akar lenni, akkor elpusztul. Brecht szerint a világot meg kell változtatni, de a világ mégis ugyanolyan marad. Brecht hisz az ész erejében, de kételkedik is hatalmában. A Kurázsi mama és gyermekei (1939) A központi figura Fierling Anna markotá- nyosnő, kit mindenki csak Kurázsi mama néven ismer (kurázsi: bátorság merészség). Könyörtelen, hitvány jellem, akit semmi nem érdekel az üzleten kívül, ki még a háborúból is csak hasznot kíván húzni, s aki anyagi gyarapodása érdekében képes saját gyermekeit is feláldozni. Felfogását egy idézet jellemezi a legjobban: aki boldogulni akar annak „nyelni kell, nyelni kell, nincs más oltalom.” Azért áll a háború szolgálatába, hogy el tudja tartani három gyermekét. Sokat tud a háborúról, csak a legfontosabbat nem tudja: az öldöklést, az embertelenséget nem lehet büntetlenül szolgálni. A közönség mégis képes szívébe zárni Kurázsi mamát. Mert csodálni való életereje, hogy mindig képes mindent újra kezdeni. Három gyermeke van, három apától, egyetlen vagyona az echós szekere, ami a megélhetést biztosítja családja számára. Már az első jelenetben megjósolja gyermekei halálát, mégis mindent kockára tesz a pénzszerzés reményében. Legidősebb fiát szeretné megmenteni a katonasortól, de mégis belépteti a seregbe. Eilif parasztokat ölt meg, s amiért régebben megdicsérték, egy fordulattal később kivégezték. Még anyjától sem tudott elbúcsúzni, mert épp üzleti ügyeit intézte, így azt sem tudta, hogy fia meghalt. Stüsszi túl becsületes, ez okozza a vesztét. Anyja ugyan megmenthetné, de mikor fia holttestét elé viszik, azt is le kell tagadnia, hogy ismeri, így tisztességesen el sem temetheti. Bár Kurázsi mama tette elrettentő, mégis a józan megfontolás vezeti. Mert mi is lenne a gyermekeivel, ha őt, a családfenntartót letartóztatnák? Lánya sorsában is felelős, hiszen akkor csúfítják el arcát, mikor anyja áruját védi. A lány némasága sokat elárul Brecht pozitív értékekről vallott felfogásáról. Kattrin reakciói azonban nagyon sokat elárulnak a háború kegyetlenségeiről, borzalmáról is. Mikor megtudja, hogy a katonák az éjszaka leple alatt be akarnak venni egy várost, felmászik egy kunyhó tetejére, és dobolni kezd. Nem fél a halálos fenyegetésektől sem, nem hagyja abba, végül lelövik, de a várost sikerül megmentenie. A Brechti iróniára jellemző, hogy a város megmenekülése után is hallhatjuk az ágyúdörgést, a háború nem ért véget, Kattrin tette tehát hiábavaló volt. Kurázsi mamát a háború tette ilyenné. A darab nézése közben a befogadó fél rákényszerül arra, hogy végiggondolja: ő mit tenne ilyen helyzetben? Együtt lehet érezni a magára maradt anyával, hiszen az a kisember látható benne, ki igazi vesztese a háborúnak. Sokat élt, sokat tapasztalt asz- szony látható a színen, ki többször is tolmácsolja a szerző gondolatait, s ki beszédében éleslátásáról tesz tanúbizonyságot. Az az ember, kinek a győzelemért és a vereségért is nagy árat kell fizetnie. Mikor lánya holttestét látja, összeroppan. Egyedül az tartja benne a lelket, hogy fiát még láthatja, hisz nem tudja róla, hogy már rég halott. Ezért magát fogja a kocsijába, és megint nekivág a kalmárkodásnak.
