Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-28 / 98. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 27. Kertészkedő 13 Optimális nedvességtartalmú talajban a növények gyökérzete kevésbé terül szét, egy egységnyi területen több növény találja meg kedvező életfeltételeit Víz nélkül nem lehet agrártermelést folytatni (Fotó: Képarchívum) A Szigetköz és a Csallóköz ágrendszerét a Duna alakí­totta ki. Az ősi vízvilágot, mely évezredeken keresz­tül meghatározta az itt élők sorsát, az elmúlt 200 év folyamszabályozásai gyökeresen megváltoztat­ták. Noha a térség már so­ha nem fog tündökölni régi fényében, törékeny élővilá­ga több káros beavatkozást már aligha visel el. KELEMEN ATTILA A Duna természetes vízjárásával harmóniában élő és gazdálkodó emberek életét először a XIX. szá­zad végén, az egyik mellékág főág­gá bővítése, és a mai árvízi védvo­nal kezdeti töltéseinek megépítése bolygatta meg. 1992-ben újabb, nagymértékű beavatkozás történt a bősi vízerőmű megépítésével. A Duna egyoldalú elterelésével ma minimális vízmennyiség jut az öreg Dunába és mellékágaiba. A térség legértékesebb és leginkább ve­szélyeztetett részei ma már termé­szetvédelmi oltalom alatt állnak. Ezért is fontos feladatunk a víz­készlet gazdaságos felhasználása. A vízkészletekkel való gazdálko­dás fontosságát először Beszédes József vízépítő mérnök ismerte fel. Azt tartotta: a víz legértékesebb gazdasági javaink egyike, ezért tel­jes mértékű hasznosítására kell tö­rekednünk. A tervszerű vízgazdál­kodás azonban elképzelhetetlen a víz előfordulásának és földi körfor­gásának beható ismerete nélkül. A talajvíz és a csapadék közötti össze­függésről - elsősorban minőségi ér­telemben - már a 19. század végén megállapították, hogy a talajvízből csak a csapadék által pótolt részt szabad kihasználni. Víz nélkül nem lehet mezőgaz­dasági termelést folytatni, a növé­nyek teste 50-90%-ban vizet tar­talmaz, de a légszáraz magvak és spórák nedvességtartalma is eléri a 8-10%-ot. A növények az ásványi tápanyagokat sóoldat formájában veszik fel a talajból. A száraz, csa­padékmentes években elért rossz termés bizonyítja, hogy milyen kö­vetkezményekkel jár, ha a növé­nyek nem jutnak hozzá a megfelelő vízmennyiséghez. A növények vízfelvétele a gyö­kérzet növekedési dinamikájától és a talajvíz mozgásától függ. Az opti­mális nedvességtartalmú talajban a növények gyökérzete kevésbé te­rül szét, az egyedek sűrűbbre ültet- hetők, mert egységnyi területen több növény találja meg kedvező életfeltételeit. Száraz tájakon a gyökérzet növekedése felgyorsul, mindinkább szétterül, keresve a nedvesebb talajrétegeket. Ezért az egységnyi területre csak kevesebb növény ültethető, hiszen kevesebb növény találja meg életfeltételeit. A növények a talajnedvességet annál jobban felhasználják, minél nagyobb talajtömeggel érintkez­nek gyökereik. A gyökerek által ki­szárított talajban, ha a talaj újra nedvesedik, új aktív gyökérhálózat fejlődik. Ha elmarad a légköri csa­padék, a gyökerek a nedvesség irá­nyába növekednek. A talaj nedves­ségkészletét azok a növények képe­sek jobban kihasználni, amelyek gyökérzete erős szívóhatású és dús. A gyengén fejlett gyökérzetű tava­szi árpa kevésbé használja ki a talaj vízkészletét, mint a dúsabb gyökér­zetű és erősebb szivóhatású zab. A szárazságtűrő növények gyökérze­te vagy erősen szerteágazó (pl. ku­korica), vagy igen mélyre hatoló (pl. lucerna, szőlő). A mezőgazdasági növények te­hát eltérően használják ki a talaj vízkészletét. Ezt a tényt a növények kiválasztásakor is figyelembe kell venni, nem célszerű ugyanazon a táblán két, a talajnedvességet erő­sen kihasználó növényt közvetle­nül egymás után vetni. Például a lucerna, vöröshere, zab stb. erősen kihasználják a talaj vízkészletét, a borsó és a burgonya kevésbé. A növény vízszükséglete függ a fajtól és a fajtától, de változik a nö­vény életének különböző periódu­saiban is. Minden növény növeke­dési és fejlődési fázisában van egy kritikus időszak, amikor a vízhiány különösen kedvezőtlenül hat a to­vábbi fejlődésre, és károsan befo­lyásolja a terméseredményt (kalá­szos gabonáknál a bokrosodás sza­kasza). A sikeres növénytermesztés további feltétele a talaj vízgazdál­kodásának az ismerete. A talajban a szemcsék, morzsák között, illetve belsejében -azok nagyságától és alakjától függően kisebb-nagyobb hézagok, pórusok találhatók. Ezek­ben nedvesség, levegő és mikroor­ganizmusok vannak. A növény haj­szálgyökereivel behatol a hézagok­ba és felveszi a vizet, valamint az oldatba került tápanyagokat. A víz a talajban többféleképpen fordulhat elő. A pára a talajharmat képződésének forrása. A talaj le­vegőjében levő vízgőz a nagyobb páranyomású helyről a kisebb pá­ranyomású hely felé áramlik, így rendszerint a mélyebb rétegekből pára áramlik a magasabban fekvő üregekbe. A páratartalom növeke­dése vagy lehűlése következtében a vízgőz talajharmat alakjában kicsa­pódik. E vízmennyiség távolról sem elégíti ki a növényzet igényét. Még­is fontos szerepe van száraz perió­dusokban a hasznos baktériumte­vékenység időleges elősegítésében, a talaj beérlelésében. A higroszkópos nedvesség az a vízmennyiség, amelyet a talaj a ve­le érintkező légrétegből megkötni képes. Ennek mennyisége annál nagyobb, minél több anyag- és hu­muszkolloid van a talajban, és mi­nél nagyobb a levegő relatív pára- tartalma. A higroszkópos nedves­séget a növények nem képesek fel­venni, ez a nedvesség a baktérium­tevékenységet segíti elő. A hártyavíz a talajszemcsékhez tapad, és több molekula vízré­tegből áll. Ennek csak azt a részét képesek felvenni a növények, amely tapadása nem haladja meg a gyökerek szívóerejét. A többit a baktériumok hasznosíthatják. A kapilláris víz a növények fő forrása, az esőzések, öntözések közti száraz időszakban is kielégítik a növények vízszükségletét. A gravitációs víz csak nagy esőzések idején tölti ki a talaj héza­gait és az esőzés megszűnte után lassan leszivárog a mélyebb réte­gekbe. Ezt a vizet a növények csak korlátozott mértékben tudják hasz­nosítani. A talajvíz a talaj mélyebb rétegé­ben alakul ki, az összes hézag teljes mértékében vízzel telítődik. Leg­többször a víz mozgása oldalirá­nyú, miközben a mozgás annál gyorsabb, minél lazább a talaj. A gyorsabban mozgó talajvíz több oxigént és tápanyagot tartalmaz, mint a lassabban mozgó ún. pangó talajvíz, amely ártalmas lehet a nö­vényzetre (redukciós viszonyok) A növényzet a vizet a talajból ve­szi fel. Ez lehetőséget teremt a ta­lajviszonyok megváltoztatásával a nedvességviszonyok szabályozásá­ra. A gyakorlatban jól bevált szá­mos eljárás kiválasztásakor hármas feladat megoldását kell szem előtt tartani: a talaj vízvezető képessé­gének fokozása, víztartó képessé­gének növelése és a vízveszteség csökkentése. A talaj vízgazdálkodását szabá­lyozza a vetésforgó is, amely le­hetővé teszi a tarló és gyökérma­radványok révén a szerves anyag növelését a talajban. A trágyázás ugyancsak kedvezően hat a talaj szervesanyag-tartalmára, részben közvetlenül, de főleg közvetve, a növények jobb táplálásával. Növényvédelmi tanácsok arról, milyen kártevők és betegségek nehezítik a sikeres káposztatermesztést Már károsítanak a káposztafélék korai kártevői CSERES ZOLTÁN Káposztaféléket a vetéstől a be­takarításig sokféle károsító veszé­lyeztet. A megtámadott növény legtöbbször kipusztul vagy fo- gyaszthatatlanná, értékesíthetet- lenné válik. A káposztafélék eseté­ben ezért a károsítok megelőzésére kell törekednünk. A kártevők közül a legkorábbi és legjelentősebb a tavaszi káposzta­légy, amely a kis növényeket a kiül­tetéstől a 4-6 leveles korig fenyege­ti. A megtámadott növény a fejlődésben leáll, levelei ólomszür­kévé válnak, lankadnak. A fiatal növény elpusztul. A kikelő nyüvek a gyökeret kívülről hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe és fel­felé haladó járatokat készítenek. Fejlődésük 20-30 napig tart, majd a növényt elhagyják, talajba hú­zódnak, ahol bebábozódnak. Az öntözéses termesztés kedvez az el­szaporodásuknak. A védekezés a- lapfeltétele a helyes vetésforgó be­tartása. A kártevő ellen már a pa­lántanevelő ágyakban is védekezni kell, a védekezés a tojásrakó legyek ellen irányuljon. Helyrevetéskor megfelelő védelmet nyújt a Diazi- non 10 G granulátum. A kipalántá­zás és a megilledés után 10-14 nap­pal a növény gyökérnyaki részéhez bő permedét juttassunk. Erre fel­használhatók: Diazol 50 EC, Pyri- nex 25 ME vagy Diazinon 10 G gra­nulátum a gyökér közelébe szórva. Károsítanak a fekete vagy fekete­sárga csíkos földibolhák, levéltet- vek és a káposztapoloskák is. Elle­nük is a fent említett permetszerek- kel védekezzünk. A levéltetvek el­len használhatók speciális készít­mények: Actelic 50 EC, Karate zeon 5 CS, Aztec, Calypso 480 EC. Ezzel a permettel irtjuk a szintén április végén megjelenő káposztalepké­ket, és repcelepkék hernyóit. A peronoszpóra is veszélyezteti a káposztaféléket. Ellene használha­tó: FLidomil Gold 42,5 WP, Champi­on 50 WP, Dithane DG, Funguran, Kuprikol 50 WP. Mivel a káposztaféléket tápa­nyagban gazdag talajokon ter­mesztik, a táblákban gyakran látni pásztortáskát, repcsényretket, vad­repcét, később szőrös disznóparéjt, fehér libatopot, porcsin keserűfűt, ebszékifűt. Ä nagymérvű gyomoso- dást csak mechanikai és vegyszeres gyomirtás együttes alkalmazásával lehet megszüntetettük, Az alapkeze­lést a helyre vetett káposztafelék­nél a vetés vagy kelés előtt kell elvé­gezni. A káposzta kelése előtt a táb­la kigyomosodásakor használha­tunk glyfozát hatóanyagú- készít­ményeket. A gyomok elszáradása után lehet a talajmunkát megkez­deni. Közvetlenül a magvetés előtt, 6-8 cm-re a talajba dolgozva, a pa­lánták kiültetése előtt 5-7 nappal használhatók: Triflurex 48 EC, Treflan 48 EC, Triflurin 480 EC. A vetés előtt 2-3 nappal alkalmazha­tó a Stomp. A magról kelő egyszikű gyomnövények elleni védekezést a káposztafélék 1-3 leveles stádiu­mától lehet elvégezni. Az évelő ta­rackbúza ellen mindig nagyobb adaggal kell védekezni. Megbízha­tóan alkalmazhatjuk ellene a Fusi- lade Forte, Agil 100 EC és Leopard 5 EC készítményeket. Közvetlenül eső után ne permetezzünk. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 33,581 Lengyel zloty 8,898 Anqol font 49,239 Magyar forint (100) 13,650 Cseh korona 1,195 Svéd korona 3,670 Bolgár leva 17,171 Román lei 10,151 Japán ien (100) 20,701 Svájci frank 20,437 Kanadai dollár 22,045 USÁ-dollár 24,701 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 32,59-34,59 23,86-25,52 1,17-1,23 12,98-14,29 OTP Bank 32,72-34,43 24,01-25,34 1,17-1,22 13,16-14,17 Postabank 32,62-34,54 23,90-25,50 1,17-1,23 11,85-15,45 Szí. Takarékpénztár 32,70-34,38 24,02-25,28 1,16-1,23 13,04-14,27 Tatra banka 32,73-34,47 24,05-25,33 1,16-1,22 13,13-14,21 Dexia Banka 32,71-34,45 24,06-25,34 1,16-1,23 13,30-14,00 Általános Hitelbank 32,71-34,45 24,04-25,32 1,16-1,23 13,16-14,17 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ARSETA sárgarépa Pozsony április 25-én 20 Sk/kg Komárom április 25-én 8-10 Sk/kg Rimaszombat április 25-én 24 Sk/kg Zselíz április 25-én 13 Sk/kg Losonc április 26-án 16-17 Sk/kg Szepsi április 25-én 17-25 Sk/kg Kassa április 25-én 11 Sk/kg petrezselyem 30-48 Sk/kg 30 Sk/kg 50 Sk/kg 18 Sk/kg 35-39 Sk/kg 34-49 Sk/kg 32 Sk/kg burgonya 19-22 Sk/kg 18-20 Sk/kg 18 Sk/kg 20 Sk/kg 16-17 Sk/kg 17-19 Sk/kg 17 Sk/kg tojás X 3-3,50 Sk/db 3 Sk/db 3 Sk/db 2,90-3 Sk/db 2,50-3,20 Sk/db 2,80-3 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18-24 (139) Sk/kg 16-18 Sk/kg (3-6/db) 20 (120) Sk/kg 18(110) Sk/kg 16-20 (120-125) Sk/kg 17-25(110-115) Sk/kg 22 (120) Sk/kg zeller 28-34 Sk/kg 6-8 Sk/szelet 35 Sk/kg 13 Sk/db 35 Sk/kg 29-38 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 120 Sk/kg 129 Sk/kg 120-180 Sk/kg 10 Sk/db 95-120 Sk/kg 105-129 Sk/kg 129 Sk/kg paradicsom 50-85 Sk/kg 42 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/kg 120 Sk/kg 68-79 Sk/kg 42 Sk/kg kelkáposzta 20 Sk/kg 19 Sk/kg 25 Sk/kg 14 Sk/db 18-25 Sk/kg 21-35 Sk/kg 19 Sk/db újhagyma/retek 12-14/13Sk/csomó 13/13 Sk/csomó 12-14/10-12 Sk/cs 10/10 Sk/csomó 8-13/7-13 Sk/csomó 6-7/7-10 Sk/csomó 10-12/10-12 Sk/csomó alma 20-29 Sk/kg 10-26 Sk/kg 24-36 Sk/kg 18 Sk/kg 21-32 Sk/kg 16-20 Sk/kg 10-26 Sk/kg káposzta, karalábé 10 Sk/kg, 14 Sk/db 10 Sk/kg, 12-14 Sk/db 10, 20 Sk/kg 8, 8 Sk/db 12,15-20 Sk/kg 9-13,16-20 Sk/kg, 9-32,10 Sk/kg méz (dióbél) 140 (200)Sk/kg 100-130 (140-160) Sk/kg 120(160) Sk/kg 120(110) Sk/kg 120 (x) Sk/kg 90 (130) Sk/kg 100-130 (200) Sk/kg őrölt paprika X X 380 Sk/kg 250-250 Sk/kg X 250 Sk/kg X savanyú káposzta • 26 Sk/kg 20-26 Sk/kg 25 Sk/kg X 20 Sk/kg 23-24 Sk/kg 19 Sk/kg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents