Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-28 / 98. szám, szombat
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com RÖVIDEN Mégis szabtak határidőt Washington. Az elnöki vétóval való fenyegetőzés dacára az amerikai képviselőház belefoglalta az iraki és afganisztáni hadműveletekhez pótlólagos forrást biztosító törvénybe, hogy október 1-jé- ig meg kell kezdeni az amerikai csapatok Irakból való kivonását. A szerda este elfogadott törvény a hadi kiadásokra 124 milliárd dollárt szán. Az a kitétel is szerepel benne, az iraki csapatkivonást lehetőleg 2008. március 31-ig be kell fejezni. A jogszabályt a szenátus tegnap este kezdte tárgyalni, majd George Bush elnök elé kerül, aki aligha fogja aláírni. (MTI) Elmozdítaná Dick Cheneyt Norfolk. Az amerikai Demokrata Párt egyik elnökjelöltségre pályázó politikusa indítványozta, hogy alkotmányos vádemelési eljárás keretében mondassák le Dick Cheney alelnököt, amiért becsapta az országot az iraki háború elindításakor. Dennis Kucinich szerint Cheney megsértette az USA nemzet- biztonsági érdekeit, becsapta a kongresszust és az amerikai népet. (MTI) John McCain is indul Washington. John McCain szenátor hivatalosan bejelentette, megpályázza a Republikánus Párt elnökjelöltségét. Azt állította, ő a legtapasztaltabb és a legalkalmasabb arra, hogy átvegye George Bushtól az USA irányítását a háborús időkben. Az arizonai szenátor, a haditengerészet egykori pilótája és vietnami veterán New Hampshire-ben jelentette be szándékát. (MTI) A 70 éves McCain támogatja Bush politikáját (Reuters) Chilei hadianyag a hordátoknak Santiago de Chile. Vádat emeltek 11 személy, köztük több tábornok ellen Chilében amiatt, hogy illegálisan fegyvert akartak szállítani 1991-ben a háborúban álló Horvátországnak. A vádirat szerint a chilei hadsereg arzenáljában eszelték ki a tervet azzal a céllal, hogy gyarapítsák a vagyonát. A 36 lá- dányi hadianyagot légi úton küldték Zágrábba, de elkobozták, amikor Budapesten leszállt a gép. (MTI) Imával, illetve a némaság perceivel emlékeztek meg tegnap Ukrajnában, Oroszországban és Fehéroroszországban a csernobili atomerőmű-katasztrófa 21. évfordulójáról. Ma sem lehet tudni, hány haláleset írható a világ legsúlyosabb, 1986. április 26-án történt nukleáris szerencsétlensége, illetve utóhatásai számlájára. Az Egészségügyi Világszervezet legfeljebb 4 ezer halottról beszél, a zöld szervezetek viszont 100 ezres számot is emlegetnek. . (Reuters-felvétel) Megkezdte munkáját a BT tényfeltáró küldöttsége Kostunica velünk példálózott MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Ha az ENSZ elismeri a koszovói albánok önrendelkezéshez való jogát, akkor teljes joggal követelhetnek hasonló elbánást a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is. Ezt tegnap állította Vojiszlav Kostunica. A szerb kormányfő a BT 15 tagállamának képviselőiből álló tényfeltáró küldöttséget fogadta, amely szombatig Belgrádban és Koszovóban tájékozódik - orosz kezdeményezésre - a tartományban uralkodó helyzetről. A magyar példát - amelyet a horvátországi szerbekével és a spanyolországi katalánokéval egészített ki - azért hozta fel, mert a francia ENSZ-nagykövet szerint Koszovó kérdésében két nemzetközi jogelv ütközik: a területi integritás tiszteletben tartása, és a függeden államok önrendelkezési joga. Kostunica tagadta, hogy az önrendelkezés joga a nemzeti kisebbségekre is vonatkozna, márpedig az albánok Szerbiában azt alkotnak, miközben megvan a saját nemzeti államuk: Albánia. A Kostunicával folytatott megbeszélésen, a dél-afrikai nagykövet kérdésére adott válaszban felmerült annak a lehetősége, hogy az Ahtisaari javasolta ellenőrzött függetlenség helyett Koszovó kapjon ellenőrzött autonómiát. A javaslatot kifejtve a szerb kormányfő azzal érvelt, hogy a függetlenség soha nem vonható visz- sza jogsértés nélkül, megadása végleges, megmásíthatatlan döntés, míg az autonómia biztosítása egy fejlődési folyamat kezdete. A brit diplomata Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárra hivatkozott, aki szerint Koszovó autonóm státusa azért kivihetetlen, mert annak a felügyelete túl sok katonát igényel. Rice nevetségesnek, sőt abszurdumnak nevezte Oroszország kifogásait az amerikai rakétapajzs kelet-európai telepítése ellen Moszkva összerúgta a port a NATO-val Oslo/Moszkva. A NATO magyarázatot kér Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentésével kapcsolatban, miszerint Oroszország moratóriumot hirdet az európai hagyományos fegyverzet és fegyveres erők korlátozásáról és csökkentéséről szóló, 1990-es szerződés végrehajtására. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt tegnap Oslóban jelentette be Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség főtitkára. „Azt várom, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter magyarázatot ad az elnök szavaira” - fogalmazott a NA- TO-tagállamok külügyminiszterei és orosz kollégájuk közötti találkozó előtt. Szembeszállva Putyin érvelésével, miszerint a NATO-tagállamok semmibe veszik az úgynevezett CFE-szerződést, Scheffer azt mondta, a tagállamok akkor akarják ratifikálni annak módosított változatát, amikor Oroszország teljesítette vállalt kötelezettségeit. Putyin tegnap, a nemzethez szóló üzenetében hirdette meg a CFE- szerződés befagyasztását, részben az amerikai rakétavédelmi komponensek tervezett kelet-európai telepítésével indokolva a lépést. Az orosz parlament két háza előtt elmondott nyolcadik, s egyben utolsó országértékelő beszédében azt ajánlotta, ez az orosz moratórium „mindaddig maradjon érvényben, amíg a NATO-tagországok kivétel nélkül nem ratifikálják a CFE- szerződést, és meg nem kezdik a gyakorlati végrehajtását, mint ahogy azt Oroszország teszi”. Kifejtette: „A NATO-tagok mondvacsinált ürügyekkel elutasítják a CFE ratifikálását, s a kialakult helyzetet katonai támaszpontjaiknak az orosz határokhoz való közelítésére használják ki. Mi több, rakétavédelmi komponensek telepítését tervezik Csehországban és Lengyelországban. Továbbá egyes új NATO- tagok, mint Szlovákia és a balti államok, egyáltalán nem csatlakoztak a CFE-hez.” Putyin indítványozta, a problémát vitassák meg a NATO-orosz tanácsban, és ha nincs haladás a tárgyalásokon, akkor Moszkva vegye fontolóra CFE- kötelezettségei teljesítésének végleges beszüntetését. A CFE eredetileg a NATO és az egykori Varsói Szerződés között jött létre abból a célból, hogy a felek korlátozzák hagyományos fegyverzeteik mennyiségét, típusait és elhelyezését a vasfüggöny két oldalán. Az 1990-es eredeti szerződést 1999-ben módosították Oroszország és a NATO között. Oroszország 2004-ben ratifikálta a módosított CFE-t. A NATOtagok azonban a ratifikálást ahhoz kötik, hogy Oroszország vonja ki csapatait Moldovából és Grúziából. „Teljesen nevetséges az a felvetés, hogy tíz elfogó rakéta és néhány pár radar Kelet-Európábán fenyegetni fogja az orosz hadászati elrettentő erőt, és ezt mindenki tudja.” Ezt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter mondta Oslóban, a NATO nem hivatalos külügyminiszteri értekezlete előtt, amelyhez csatlakozik Oroszország is. „Az oroszoknak több ezer rakéta-robbanófejük van. Egyszerűen nincs értelme annak az elképzelésnek, hogy meg lehet állítani Oroszország hadászati elrettentő erejét néhány elfogó rakétával.” A NA- TO-tagállamok külügyminiszterei pár nappal azután találkoznak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, hogy Robert Gates amerikai védelmi miniszter hiába próbálta Moszkvában győzködni az orosz felet a rakétapajzsról. Rice közölte, az USA további tárgyalásokat akar az orosz illetékesekkel, és el akarja oszlatni azt a zavart, amelyet tíz elfogó rakéta lengyel területre és egy radarállomás cseh területre telepítésének terve okozott. A terv értelmét több európai szövetséges is kétségbe vonja, köztük Norvégia is. Érdekes adalék a témához: a Csehországba telepítendő radarállomásról tárgyalt szerdán este telefonon George Bush amerikai elnök és Václav Klaus cseh államfő. Az időzítés nem véletlen, hiszen Klaus tegnap négynapos hivatalos látogatást kezdett Oroszországban, s épp a radarállomás lesz a leg- fotnosabb téma. Felmérések szerint a cseh lakosság mintegy 70 százaléka ellenzi az amerikai radarbázis csehországi telepítését. Az ellenzék azt követeli, hogy a kérdésről népszavazás döntsön. Tallinn áthelyezi a világháborús szovjet emlékművet Orosz-észt konfliktus ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az’ orosz elnök azzal vádolta a külföldet, hogy pénzzel beavatkozik hazája belügyeibe. „Növekszik azoknak a külföldről származó pénzeknek a beáramlása, amelyeket a belügyeinkbe való közvetlen beavatkozásra használnak” - fogalmazott Vlagyimir Pu- tyin tegnapi, utolsó országértékelő beszédében. Olyan finanszírozásra utalt, amely liberális ellenzéki pártok és csoportok, valamint emberjogvédő szervezetek tevékenységét segíti a Kreml szerint. „Vannak, akik áldemokratikus frazeológiát használva vissza akarják téríteni a közelmúltat. Egyesek azért, hogy újra büntetlenül fosztogathassák á nemzeti vagyont, megrabolhassák az államot és az embereket. Mások azért, hogy megfosszák hazánkat gazdasági és politikai önállóságától” - fejtegette az orosz államfő, majd azt is érzékeltette, hogy a fejlett nyugati hatalmakat vádolja: „A gyarmatosítás korában a gyarmatosító államok úgynevezett civilizáló szerepéről beszéltünk. Demokratizálási jelszavakat használnak, de a cél ugyanaz: egyoldalú előnyök szerzése, önös érdekek érvényesítése.” Putyin egyúttal a szélsőségesség büntetését szigorító törvénymódosítások mielőbbi elfogadására hívta fel a honatyákat, rámutatva, hogy „van, aki a legpiszkosabb technológiáktól sem riad vissza, s igyekszik viszályt szítam a nemzetiségek és vallások között” Oroszországban. Beszéde végén Putyin ismét világosan utalt arra, nem kíván másodszori újraválasztását lehetővé tevő alkotmánymódosítást, de az elnöki posztról való 2008-as távozása után is részt akar venni a politikai életben. (MTI, ú) Ismerős hangnem, ismerős díszlet (Reuters-felvétel) MT1-HÍR Tallinn. Biztonsági kordont emelt tegnap reggel az észt rendőrség a tallinni városközpontban lévő második világháborús szovjet emlékmű köré, mivel megkezdődtek az emlékmű és mellette lévő sírkert áthelyezésének előkészületei. Vagy 300 rohamrendőrt és 100 katonát vezényeltek ki, lezárták a környező utcákat, biztonsági kerítést emeltek a szobor köré. Vízágyúk és kotrógépek is érkeztek a helyszínre. A környéken táblák felhívják a lakosok figyelmét arra, hogy régészeti feltárások folynak a helyszínen, ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Viktor Juscsenko elnök leváltásával fenyegetőztek tegnap az oroszbarát ukrán kormánytöbbség képviselői, bár a fenyegetés megvalósítására kicsi az esély. A képviselők - közöttük több kommunista politikus - az államfő „hatalombi- torlási kísérleteit” kifogásolták. Az indítvány elfogadására kevés az esély, mivel a Viktor Janukovics kormányfőt támogató parlamenti többség nem rendelkezik az alkotmányos vádeljáráshoz szükséges szavazatmennyiséggel. ezért őrizzék meg nyugalmukat és méltóságukat. A reggeli órákban gyülekezni kezdtek a tüntetők, bekiabálásaikkal a rendőröket ócsárolták. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter súlyos következményekkel fenyegette meg Észtországot, ha a balti állam kormánya vég- hezviszi tervét. Moszkva szerint a szobor áthelyezésével az észt hatóságok meggyalázzák a fasizmus ellen harcoló szovjet katonák emlékét. Nyikolaj Uszpenszkij orosz nagykövet tegnap felkereste az észt külügyminisztériumot, és Moszkva teljes egyet nem értését tolmácsolta Tallinn-nak. Janukovics szerint alkotmányellenes a parlamenti választások új időpontja is - közölte a kormányfő személyzeti főnöke. Juscsenko elnök szerdán jelentette be, hogy egy hónappal későbbre, június 24-re halasztotta az előre hozott parlamenti választásokat, mivel az ukrán legfelsőbb közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy a május 27-i dátum túl korai. A parlament feloszlatásának és választás kiírásának jogi érvényességéről az alkotmánybíróság döntésére várnak a felek, de Janukovics munkatársa ezt a döntést „megelőlegezte”. Bolgár ápolónők Kedvező fordulat Szófia. Talán már június végén hazatérhet az az öt bolgár ápolónő, akiket Líbiában halálra ítéltek azzal a váddal, hogy a kilencvenes években tudatosan fertőztek meg HIV- vírussal 426 líbiai gyereket. Ezt Michael Geier német nagykövet nyilatkozta a Sega bolgár napüapnak. Kifejtette: a kedvező fordulat az Európai Bizottság és Líbia közötti tárgyalások eredménye. De hozzátette: az ápolónők hazatérése bizonyos feltételektől függ, ezekről most tárgyalnak. (TASR) Budapesti rendőrpalota Szlovákok lőtték? Budapest. A Népszava szerint nem zárható ki, hogy külföldi bűnözői csoportok tagjai lőttek rá annak idején a rendőrség Teve utcai épületére. A lap szerint elképzelhető, hogy szlovákiai kapcsolatokkal rendelkező személy vagy személyek lehettek az elkövetők. Már befejeződött a hosszan tartó rendőrségi ellenőrzés, amelynek során végigjárták azokat a személyeket, akiknek sötét színű, Volvo 3-as autójuk van. Azt, hogy külföldi (szlovák) állampolgár lőtt, a nyomozó iroda nem erősítette meg. (fii) Juscsenko elnök leváltásával fenyegetőznek Éleződő hatalmi harc Putyin beavatkozással vádolta a fejlett Nyugatot Hidegháborús retorika
