Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-28 / 98. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 27. www.ujszo.com RÖVIDEK ■HHHWWMMMM Amiben Slota és Duray egyetért Pozsony. Különleges nyugdíjjárulékot javasol a múlt rendszer politikai foglyai számára az SNS. A Ján Slota által benyújtott indít­vánnyal egyetértenek a kereszténydemokraták és a magyar képvi­selők is. „A törvény jó ügyet szolgálna, ha a parlament jóváhagy­ná” - nyilatkozta Duray Miklós, aki helyesli a törvényjavaslatot, de gyakorlati megvalósítása szerinte kisebb akadályokba ütközik. A törvényjavaslat értelmében a múlt rendszer politikai foglyainak nyugdíját minden börtönben töltött hónapért 60 koronás összeg­gel egészítenék ki. Ha az illető már nem él, akkor özvegye az ösz- szeg 60 százalékára, illetve törvényes örököse az összeg 40 száza­lékára lenne jogosult. Ha elfogadja a parlament, a törvény 2008 január elsejével lépne hatályba. (SITA) Telekom: 364 millió volt a néwáltás Pozsony. A Slovak Telekom tavalyi névváltoztatása T-Comra összesen 364 mülió koronába került, jelentette be a Deutsche Tele­com. A német cég birtokolja a szlovák társaság 51%-t, a maradék 49 a szlovák állam kezében van. A közlemény szerint az EuroTel mobiltársaság 2005-ös névváltoztatása T-Mobile-ra 399 milliót emésztett fel. A kiadások nagy részét a boltok átépítése, valamint a reklám- és marketingtevékenység emésztette fel. A Slovak Tele­comnak tavaly 15,824 milliárd korona bevétele volt a földi vonala­kon folytatott beszélgetésekből, ez 1,2%-os visszaesés az egy évvel korábbi nyereséghez képest. (TASR) 1,3 millió sztrádamatrica fogyott Pozsony. Csak az év első három hónapjában 1,336 millió sztráda- matrica fogyott, az eladásból a Nemzeti Autópálya-társaságnak 1,287 milliárd koronás bevétele származott. A legtöbb matricát, szám sze­rint 774 785-öt a 3,5 tonnánál nehezebb gépkocsikra vásárolták. A 2006-os évben összesen 4,47 millió matricát adtak el, a társaság becs­lése szerint idén az éves növekedés megközelíti majd a 8%-ot. (TASR) „A küldöttek érzékelték, hogy a függetlenség a tét" Sýkora maradt a ZMOS-elnök ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Újabb négy évig Mi­chal Sýkora, az 1993 óta regnáló elnök vezeti a Szlovákiai Városok és Falvak Társulását (ZMOS), a tegnap befejeződött közgyűlés nagytöbbséggel, 70,5 százalékkal, 1508 szavazattal választotta meg. Ellenfele, Peter Mináč 751 szava­zatot szerzett. A ZMOS mindkét kamarája, a városok és a falvak polgármestereinek többsége is Sýkorát támogatta. Zachariáš István, a ZMOS Taná­csának tagja, az MKP közigazgatási alelnöke szerint a közgyűlés jól döntött. „A részvevők érzékelték, hogy a ZMOS függedensége múlik rajtuk” - mondta lapunknak Za­chariáš. Sýkora ugyanis független- ként nyerte el már sokadszor Štrba község polgármesteri székét, míg ellenfelét, Peter Mináčot a Smer je­lölte Tiszolc polgármesteri posztjá­ra. A megválasztott elnök szerint folyamatosan figyelmeztetni kell a kormányt, hogy az önkormányzat­okkal számolnia kell. „A megszer­zett pozíciónkból nem engedünk, minden kormánynak tudatosítania kell, hogy nem csak a felelősséget kell átruháznia az önkormányzat­okra, hanem a feladatok végrehaj­tásával járó problémák megoldását is segítenie kell” - jelentette ki Michal Sýkora". Pozitívan értékelte Robert Fico kormányfő kijelenté­sét, mely szerint a kabinet nem ter­vezi az önkormányzatok finanszí­rozásának módosítását. Tavaly ugyanis a pénzügyminisztérium felvetette, hogy nem a folyamato­san növekvő személyi jövedel- amdóból finanszíroznák őket, és csökkentették volna éves költségve­tésüket. Zachariáš szerint az önkor­mányzatoknak szükségük van be­vételeik folyamatos növekedésére, mivel a közigazgatási reform során rájuk ruházott hatáskörök finanszí­rozása még mindig nem kielégítő. Sýkora azt is fontosnak tartja, hogy az önkormányzatok az uniós támo­gatás 20 százalékát használhatják fel. Müan Muška, a ZMOS alelnöke úgy véli, képesek a rendelkezésük­re álló keret kimerítésére. A minisz­terelnök azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az önkormányzati reformot a kabinet nem fogja „ráerőszakolni“ a településekre, de úgy véli, a gaz­daságosabb működés érdekében nekik kellene kezdeményezniük a kisebb községek szorosabb együtt­működését, összevonását, (lpj, s, t) Jó pár kormányfőt megélt már. Michal Sýkora már 1993 óta vezeti a városok és falvak szövetségét, és most további négy évre kapott bizalmat a polgármesterektől, (TASR-felvétel) A csokiféleségekkel volt a legtöbb gond, 1204 kilónyit vontak ki a forgalomból Alig vétettek húsvétkor a boltosok Pozsony. Elmaradtak a bot­rányok a szokásos húsvéti élelmiszer-ellenőrzések során, az ellenőrök idén nem találtak romlott húst, tojást vagy más áru­féleséget. ÚJ SZÓ-HÍR A bírságokat főként a termé­kek helytelen tárolása miatt szabták ki az ellenőrök. A 918 el­lenőrzött üzletből 274-ben ész­leltek hiányosságot - tájékoz­tatott Miroslav Jureňa földmű­velési miniszter. A bírságok ösz- szegege túllépte a 800 ezer ko­ronát. Nemcsak a termékek frissessé­gét, megjelölését, tárolásuk mód­ját és a közegészségügyi előírá­sok betartását ellenőrizték, az importáruknál például azt is, hogy a termékösszetétel megfe­lel-e a csomagoláson feltüntetett­nek. Két alkalommal a szalámi­ban több zsír volt az engedélye­zettnél, egy doboz tejben pedig több vizet mértek, mint amennyi a csomagoláson szerepelt. A leg­több gond a csokoládéból gyár­tott édességekkel volt, a leggya­koribb hiányosság, hogy a csoma­golásról hiányoztak bizonyos adatok, például az, hány százalék kakaót tartalmaz a termék. A for­galomból 1204 kiló csokoládét és édességet vontak ki, csaknem 400 ezer korona értékben. Egy másik üzletben például penészes burgonyát, hagymát, szőlőt, mandarint, paprikát citromot és répát is találtak - gyakorlatilag az összes zöldség és gyümölcsféle penészes volt. Jureňa tegnap fi­gyelmeztette a kereskedőket, már jövő héten, május elsején éryény- be lép az új élelmiszertörvény, melynek értelmében 10 mülió ko­ronás bírságot szabhatnak ki arra a kereskedőre, aki romlott élelmi­szert árul. Ha egy évben többször is ilyen hiányosságra bukkannak nála, a bírság az 50 millió koronát is elérheti. Ugyanekkora a szank­ció, ha az élelmiszer előállítására lejárt szavatosságú összetevőket használnak, (dem) A pedagógusbérek fejlesztésére karriermodellt dolgoz ki az oktatási tárca Nyáron béremelés ezerrel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pedagógusok idén valamivel vastagabb pénztárcával mehetnek majd nyári szabadságra. Július elsejétől ugyanis a szociális tárca kezdeményezésére a pedagó­gusbérek 700-1000 koronával emelkednének. A közalkalmazotti bértábla tervezett módosításáról a kormány a jövő héten dönt. A legalább küencéves gyakorla­tot szerzett, 11-es fizetési fokozatot elért pedagógusok havi fizetése jú­liustól az eddigi bértábla alapján kiszámolt 16 150 koronáról 16 960 koronára emelkedne. A legtöbb pe­dagógus egyébként ebbe a kategó­riába tartozik. A fenti összegből 15 550 koronát tesz ki a bértábla sze­rinti rész, a fennmaradó 1410 koro­na pedig a pályán eltöltött évek arányában növekvő járulékos ösz­szeggel azonos. Az alap- és közép­iskolai pedagógusok bére jelenleg ugyanis az első 16 évben éves szin­ten 1, következő 16 évben pedig 0,5%-kal nő. Egy ezressel több jutna a kated­rán legalább húsz évet eltöltött egyetemi oktatóknak, docensek­nek is. Aránylag a legjobban a pro­fesszorok járnának, az ő fizetésük az elképzelések szerint 1260 koro­nával emelkedne a jelenlegihez ké­pest. A tervezett béremelés a kol­lektív szerződésből fakad, emlé­keztetett Ján Gašperan, a pedagó­gus-szakszervezet elnöke. A kor­mány a pedagógusok érdekvédel­mi szervezetével kötött szerződés­ben ugyanis kötelezte magát, hogy július elsejével megemeli az okta­tásban dolgozók fizetését, a peda­gógusi alkalmazottak esetében 5, a nem pedagógusi munkakörben dolgozók esetében pedig 7%-kal. A pedagógusbérek középtávú fejlesz­tésére karriermodellt dolgoz ki az oktatási tárca. Az egyelőre még csak tervezett, a kormány támoga­tását is élvező előmeneteli rendszer 2009-ben lépne életbe, ettől kezd­ve évi mintegy háromezer koroná­val emelkedne a pedagógusbér. En­nek azonban az az ára, hogy évente mintegy 3000, feleslegessé váló pe­dagógust bocsátanának el vagy nyugdíjaztatnának. A tervezett nö­vekedés a költségvetést éves szin­ten 5-6 milliárd koronával terhelné meg. A tanárok fizetése az új rend­szerben a szakmai ranglétrán el­foglalt helyzetük függvényében alakulna. A szakmai minőséget egyebek mellett akkreditált to­vábbképzések elvégzésével meg­szerezhető kreditpontszám alapján állapítanák meg. (-cz-e) Belső jogszabály is kell Kétféle kisebbség Strasbourg. Az Európai Régiók Tanácsa az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatóját az Egyenlő Esélyek Európai Évének szentelte. Bauer Edit EP-képviselő a nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről és a megol­dásokról beszélt. Kiemelte, hogy az unióban a kisebbségek jogait illető­en kettős mérce van, a csadakozó országokra érvényesek a koppen­hágai kritériumok (a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról), de a belső jogszabály, amely a tag­államokra vonatkozna, hiányzik. Rámutatott, eltérően kell kezelni a migránsok gondjait, és a hagyomá­nyos kisebbségeket érő közvetíen és közvetett diszkriminációt. Míg az első esetben az elsődleges az integ­ráció, a másik esetben a megoldás az önkormányzatiság, (ú) Mindenki tavaszra időzíti a maga versenyét, mivel ekkorra ér véget a diákok felkészítése Keresztbeszervezés - három verseny egyszerre ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Számos pedagógust és diákot bosszant, hogy a jelentős di­ákversenyeink és műveltségi vetél­kedőink országos döntőire már évek óta gyakorlatilag ugyanazon a napon, vagy közel azonos időben kerül sor. A hétvégén lesz például a kassai Szép Magyar Beszéd és a ri­maszombati Tompa Mihály Orszá­gos Vers- és Prózamondó Verseny is. Érsekújvárott pedig két napja tartották a Simonyi Zsigmond He­lyesírási Verseny döntőjét. A gond az, hogy vannak diákok, akik ezek mindegyikén jogosultak lennének a részvételre, de ez természetesen .lehetetien. Az említett helyesírási vetélkedő társzervezője, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke, Pék László szerint a versenyek szervezőinek, köztük az SZMPSZ- nek, valóban jobban kellene ügyel­niük az időzítésre: „Sajnos, mintha nem tudnánk egymásról, egymás terveiről, így fordulhat elő, hogy torlódnak az események. A szüksé­ges egyeztetés a jelek szerint elmaradt.” Gyakorlatilag minden­ki tavaszra időzíti a maga verse­nyét, mivel abból indul ki, hogy a diákok szeptemberben kezdődő felkészítése általában ekkorra ér véget, magyarázza Pék: „Ezzel együtt jogos a hatékonyabb össze­hangolás igénye. A felelősséget nem szeretném ugyan áthárítani, de az iskolák is jelezhetnék, hogy a későbbiekben esedeg gondok tá­madhatnak az egybeesések miatt.” A pedagógusszövetség elnöke szerint nehezíti a szervezők dol­gát, hogy gyakorlatilag számtalan verseny, vetélkedő zajlik év közben - szinte minden hétre jut. Össze­hangolásuk leheteden vállalkozás­nak tűnik. Pék szerint a megfelelő koordináció hiánya azzal is ma­gyarázható, hogy igazából koordi­nátorok sincsenek, akik egyeztet­hetnének szervezési kérdésekben: „Jelenleg nincs ember, aki mindezt nyomon követné.” Az SZMPSZ a maga részéről ettől függetíenül jö­vőre hatékonyabb koordinációt, érdemi egyeztetést ígér. A másik nagy hazai eseményt, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt rende­ző Csemadok elnökét, Hrubik Bélát tegnap nem sikerült elér­nünk. (-cz-e) A visszafogott inflációnak és a gazdasági növekedésnek köszönhető az emelkedés Tovább nőhetnek a reálbérek ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mérvadó hazai pénz­ügykutató műhelyek szerint a 2009 végéig tartó időszakban gyorsan, évente legalább 4%-kal nőnek az infláció hatásától megtisztított re­álbérek. Ez az örvendetes tény leg­alább három tényezőre vezethető vissza. Szlovákia gazdasága viha­ros tempóban, 8% feletti ütemben nő, ami egyes ágazatokban már munkaerőhiányt okoz, s ez bérfel­hajtó tényezőnek számít. A másik ok, hogy napjainkban sikerült visz- szaszorítani az infláció mértékét, s ha nem következik be olajárrobba­nás, akkor a pénzromlás tartósan 2% alatt marad, ami alig faragja le a fizetésemelések értékét. Végeze­tül 2000 és 2006 között nálunk alig emelkedtek a reálbérek: a vizsgált időszakban csupán 12,8%-kal nőt­tek, míg Magyarországon 44%-kal, Csehországban pedig 30%-kal, va­gyis van mit behoznunk, (shz) A reálbérek növekedése Szlovákiában 2006 2007 2008 2009 4,9 4,8 4,9 MFSR NBS MFSR NBS MFSR NBS MFSR NBS Az első oszlop a pénzügyminisztérium, a második pedig a Szlovák Nemzeti Bank százalékban kifejezett előrejelzését jelenti 2009-ig, a tavalyi adat a valóságot tükrözi (TASR-grafikon) 127 km országút épül Gyorsuló sztrádaprogram Pozsony. 2007 és 2010 között összesen 127 km hosszúságban építenek meg autópályákat és gyorsforgalmi utakat - derül ki a közlekedési minisztérium koncep­ciójából. Ilyen feszes sztrádaépítési tempóra még nem volt példa a kö­zép-európai térségben. A tárca el­képzelése előzetesen 114 milliárd koronába kerül, ám ebből 21 milli­árd előteremtése az állami költség- vetésből teljesen bizonytalan. A szaktárca forgatókönyve 2010-ben 431 km összhosszúságú autópályá­val és 173 km gyorsforgalmi úttal számol. Figyelmeztető jel: 1989 óta eddig egyetlen szlovák kor­mány sem teljesítette maradéktala­nul útépítési koncepcióját. A Fico- kabinet kormányprogramjában szereplő egyik ígéret mégsem telje­sül, jelesül 2010-ig nem számolnak a Nyitrától Zólyomon át Beszterce­bányáig tartó gyorsforgalmi út megvalósításával. (P, só)

Next

/
Thumbnails
Contents