Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-26 / 96. szám, csütörtök
IV Kultúra - közélet ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com Roma fiatalok mutathatták be tehetségüket Hagyományteremtő szavalóverseny V. KRASZN1CA MELITTA Bátorkeszi. Roma fiatalok számára rendeztek szavalóversenyt múlt szombaton a komáromi járásbeli nagyközségben. A kezdeményező Kardos Attila, a helybéli Roma Polgári Társulás elnöke, valamint Iliás Tamás kamocsai református lelkész volt. „Községünkben jól működik a Romatipp tánccsoport és cigányzenekar, idén ősszel már harmadszor szervezzük meg a roma tánccsoportok és cigányzenekarok találkozóját. Tavaly hagyományteremtő roma sportnapot rendeztünk, idén pedig úgy gondoltuk, egy további területen teremtünk lehetőséget arra, hogy megmutassák tudásukat, tehetségüket a roma fiatalok” - mondta Kardos Attila. Iliás Tapiás egy holland egyházi segélyszervezethez nyújtott be pályázatot, sikerrel, ennek köszönhetően jöhetett létre ez a szavalóverseny. A szervezőket is meglepte a nagy érdeklődés: a széles környékről és Magyarországról összesen 38-an jelentkeztek. Bár a kiírásban az szerepelt, hogy magyar, szlovák vagy cigány nyelvű versekkel lehet benevezni, a szervezők bánatára cigányul senki sem szavalt. Talán majd jövőre... Ravasz József költő, publicista, a zsűri elnöke kérdésemre, mi a különbség a roma és nem roma szavalóverseny között, kifejtette: a roma fiatalok emocionálisabban fejezik ki érzéseiket. „Jó volt tapasztalni, hogy a gyerekek többsége nem csak bemagolt egy szövetet, hanem nagy átéléssel adta elő a kiválasztott verset. Üzenni szerettek volna, és én csak remélni tudom, hogy az üzenetük eljut oda, ahová szánták. A délelőtt során hallhattuk Ady sorait is: ‘Szeretném, hogyha szeretnének/S lennék valakié,/Lennék valakié’. Ez az idézet akár a verseny mottójául is szolgálhatott volna, hiszen a romák leginkább arra vágynak, hogy szeressék őket” - mondta. Végezetül álljon itt a nyertesek névsora, kategóriák szerint: Horváth Edina (1-3. évfolyam, Galán- ta), Góth Mónika (4-6. évfolyam, Marcelháza), Kosa Nikoletta (7-9. évfolyam, Bény), Kiss Károly (középiskolások kategóriája, Nagymaros). Kiss Károly egy másik, a saját szerzemény kategóriában is az élen végzett és kiérdemelte a Szlovákiai Romák író- és Művészeti Társasága különdíját is. A versenyről egyébként senki nem távozott üres kézzel, minden résztvevő könyvjutalomban részesült. Az egyes kategóriák nyertesei balról: Kiss Károly, Kosa Nikoletta, Góth Mónika és Horváth Edina (Vas Gyula felvétele) Lapzártáig több mint 160 működőképes aknát ástak ki a lévai járásbeli Lekéren, a Garam-part közelében (Rendőrségi felvétel) Huszárok bevonulása a komáromi Klapka térre múlt vasárnap. Az 1848/4-9-es szabadságharc dicső tavaszi hadjáratának emlékére a Magyar Hagyományőrző Szövetség tagjai 1989 óta rendszeresen útra kelnek, hogy megidézzék az egykori hős honvédek sikeres csatáit. Szlovákiaiak tíz éve vesznek részt ebben a múltidézésben, és ma már 12 település - Nagysalló, Málas, Farnad, Nagyölved, Szőgyén, Köbölkút, Búcs, Duna- mocs, Dunaradvány, Pat, Izsa, Komárom - csatlakozott e szép és nemes kezdeményezéshez. (Vas Gyula felvétele) Katona Tamás neves magyarországi történész elevenítette fel az 1849-es tavaszi hadjárat ütközeteit Két helyen is emlékeztek a diadalmas nagysallói csatára Nagysalló/Léva. Az 1848/49- es forradalom és szabadságharc egyik legdiadalma- sabb, de egyben legvéresebb csatája az április 19-én lezajlott nagysallói ütközet volt. Idén április 22-én, vasárnap a hagyományokhoz hűen két ünnepség zajlott a győzelem tiszteletére. Nagysallón és Léván is a Csemadok helyi alapszervezetei szervezték meg a hősök előtti főhajtást. FORGÁCS MIKLÓS A nagysallói községi parkban, a csata tiszteletére emelt emlékműnél Tóth Gábor helyi tanító volt a rendezvény moderátora, egy helyi alapiskolás fiú tolmácsolásában elhangzott Petőfi Sándor verse, a Nemzeti dal, a helyi asszonykórus korabeli hazafias dalokat énekelt, Új váry László nyugdíjas iskola- igazgató pedig ünnepi beszédet mondott. Újváry a nemzeti dal refrénjét, az „Esküszünk! Esküszünk!” felkiáltást választotta alapmotívumként. A forradalmi hevületet, a határtalan lelkesedést, az eszmékhez való hűséget, a ma már szülte elképzelhetetlen önfeláldozást említette szónoklatában. A forradalmi ifjak féktelenségétől megrajzolta a Deák Ferenc bölcsességéig vezető utat. Szavai szerint mindkettőre szükség lenne ma is, és mindekttőből hiány van. Az ünnepi szónok hangsúlyozta, a szabadsággal ma is nagy problémák vannak, nem tudunk vele jól élni. Ezt bizonyítja a magyarság fogyása, egyre kevesebb a magyar nemcsak Léván, hanem Nagysallón is, hiszen a községben pillanatnyilag a magyarok számaránya 36 százalék. A helyi alapiskolába 67 gyerek jár, tíz évvel ezelőtt ez a szám 130 volt, húsz éve pedig 200 fölött. Az ünneplők az emlékmű megkoszorúzása után átvonultak a református temetőbe, ahol a honvédsíroknál is rövid megemlékezést tartottak. A nagysallói rendezvény hangulatát lovashuszárok jelenléte emelte. Léván a temetőben a cserkészek álltak díszőrséget a csatában elesett hősök emlékművénél. Mindkét helyszínen nagyszámú magyar- országi küldöttség volt jelen, csak a budapesti Rákóczi Szövetséget 13 fős delegáció képviselte, de Oroszlányból és más településekről is sokan eljöttek. A lévai megemlékezést Újváry László moderálta, a Juhász Gyula Irodalmi Színpad tagja, Benko Zsuzsa Petőfi A XK. század költői című versét mondta el, a lévai egyházi gimnázium két diákja gitározott és énekelt, Újváry László pedig Faludy György Ärany János című költeményével vont párhuzamot az 1848/49-es és az 1956-os események között. A fő szónok Katona Tamás neves magyarországi történész volt, aki egy helyszíni tudósítás drámaiságával és aprólékosságával idézte meg a győzelmes tavaszi hadjárat legfontosabb eseményeit, a tápióbicskei, az isaszegi, a váci és természetesen a nagysallói ütközeteket. „Haditudósításaiban” kitért az emblematikus, nagy hősök - Kossuth, Görgey, Klapka, Perczel Mór - szerepére, de nem feledkezett meg az egyszerű közkatonákról, a kisemberekről és azok helytállásáról sem. Kiemelte azt a tényt, hogy a kisebbség az eszmékbe vetett hitével, az akaraterejével tudott győzedelmeskedni a hadjárat során, a diadalmas csatákban a túlerővel szemben. A beszéd után majdnem egy tucat szervezet és intézmény koszorúzta meg az emlékművet. Katona Tamás Léván olyan részletességgel és meggyőző erővel ecsetelte a tavaszi hadjárat eseményeit, mintha most érkezett volna a csatatérről (Török Alfréd felvétele) Újváry László Nagysallóban felidézte a mondást: Addig senki nem hal meg, amíg emlékeznek rá (Szabó Margaréta felvétele)
