Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-26 / 96. szám, csütörtök

IV Kultúra - közélet ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 26. www.ujszo.com Roma fiatalok mutathatták be tehetségüket Hagyományteremtő szavalóverseny V. KRASZN1CA MELITTA Bátorkeszi. Roma fiatalok szá­mára rendeztek szavalóversenyt múlt szombaton a komáromi já­rásbeli nagyközségben. A kezde­ményező Kardos Attila, a helybéli Roma Polgári Társulás elnöke, va­lamint Iliás Tamás kamocsai refor­mátus lelkész volt. „Községünk­ben jól működik a Romatipp tánc­csoport és cigányzenekar, idén ősszel már harmadszor szervez­zük meg a roma tánccsoportok és cigányzenekarok találkozóját. Ta­valy hagyományteremtő roma sportnapot rendeztünk, idén pe­dig úgy gondoltuk, egy további te­rületen teremtünk lehetőséget ar­ra, hogy megmutassák tudásukat, tehetségüket a roma fiatalok” - mondta Kardos Attila. Iliás Tapiás egy holland egyházi segélyszerve­zethez nyújtott be pályázatot, si­kerrel, ennek köszönhetően jöhe­tett létre ez a szavalóverseny. A szervezőket is meglepte a nagy ér­deklődés: a széles környékről és Magyarországról összesen 38-an jelentkeztek. Bár a kiírásban az szerepelt, hogy magyar, szlovák vagy cigány nyelvű versekkel lehet benevezni, a szervezők bánatára cigányul senki sem szavalt. Talán majd jövőre... Ravasz József költő, publicista, a zsűri elnöke kérdésemre, mi a kü­lönbség a roma és nem roma sza­valóverseny között, kifejtette: a ro­ma fiatalok emocionálisabban fe­jezik ki érzéseiket. „Jó volt tapasz­talni, hogy a gyerekek többsége nem csak bemagolt egy szövetet, hanem nagy átéléssel adta elő a ki­választott verset. Üzenni szerettek volna, és én csak remélni tudom, hogy az üzenetük eljut oda, ahová szánták. A délelőtt során hallhat­tuk Ady sorait is: ‘Szeretném, hogyha szeretnének/S lennék va­lakié,/Lennék valakié’. Ez az idé­zet akár a verseny mottójául is szolgálhatott volna, hiszen a ro­mák leginkább arra vágynak, hogy szeressék őket” - mondta. Végezetül álljon itt a nyertesek névsora, kategóriák szerint: Hor­váth Edina (1-3. évfolyam, Galán- ta), Góth Mónika (4-6. évfolyam, Marcelháza), Kosa Nikoletta (7-9. évfolyam, Bény), Kiss Károly (kö­zépiskolások kategóriája, Nagyma­ros). Kiss Károly egy másik, a saját szerzemény kategóriában is az élen végzett és kiérdemelte a Szlovákiai Romák író- és Művészeti Társasága különdíját is. A versenyről egyéb­ként senki nem távozott üres kéz­zel, minden résztvevő könyvjuta­lomban részesült. Az egyes kategóriák nyertesei balról: Kiss Károly, Kosa Nikoletta, Góth Mónika és Horváth Edina (Vas Gyula felvétele) Lapzártáig több mint 160 működőképes aknát ástak ki a lévai járás­beli Lekéren, a Garam-part közelében (Rendőrségi felvétel) Huszárok bevonulása a komáromi Klapka térre múlt vasárnap. Az 1848/4-9-es szabadságharc dicső tavaszi hadjáratának emlékére a Magyar Hagyományőrző Szövetség tagjai 1989 óta rendszeresen útra kelnek, hogy megidézzék az egykori hős honvédek sikeres csatáit. Szlovákiaiak tíz éve vesznek részt ebben a múltidézésben, és ma már 12 település - Nagysalló, Málas, Farnad, Nagyölved, Szőgyén, Köbölkút, Búcs, Duna- mocs, Dunaradvány, Pat, Izsa, Komárom - csatlakozott e szép és nemes kezdeményezéshez. (Vas Gyula felvétele) Katona Tamás neves magyarországi történész elevenítette fel az 1849-es tavaszi hadjárat ütközeteit Két helyen is emlékeztek a diadalmas nagysallói csatára Nagysalló/Léva. Az 1848/49- es forradalom és szabad­ságharc egyik legdiadalma- sabb, de egyben legvére­sebb csatája az április 19-én lezajlott nagysallói ütközet volt. Idén április 22-én, va­sárnap a hagyományokhoz hűen két ünnepség zajlott a győzelem tiszteletére. Nagysallón és Léván is a Csemadok helyi alapszerve­zetei szervezték meg a hő­sök előtti főhajtást. FORGÁCS MIKLÓS A nagysallói községi parkban, a csata tiszteletére emelt emlékmű­nél Tóth Gábor helyi tanító volt a rendezvény moderátora, egy helyi alapiskolás fiú tolmácsolásában el­hangzott Petőfi Sándor verse, a Nemzeti dal, a helyi asszonykórus korabeli hazafias dalokat énekelt, Új váry László nyugdíjas iskola- igazgató pedig ünnepi beszédet mondott. Újváry a nemzeti dal refrénjét, az „Esküszünk! Esküszünk!” felkiál­tást választotta alapmotívumként. A forradalmi hevületet, a határta­lan lelkesedést, az eszmékhez való hűséget, a ma már szülte elképzel­hetetlen önfeláldozást említette szónoklatában. A forradalmi ifjak féktelenségétől megrajzolta a Deák Ferenc bölcsességéig vezető utat. Szavai szerint mindkettőre szükség lenne ma is, és mindekttőből hiány van. Az ünnepi szónok hangsúlyoz­ta, a szabadsággal ma is nagy prob­lémák vannak, nem tudunk vele jól élni. Ezt bizonyítja a magyarság fo­gyása, egyre kevesebb a magyar nemcsak Léván, hanem Nagysallón is, hiszen a községben pillanatnyi­lag a magyarok számaránya 36 szá­zalék. A helyi alapiskolába 67 gye­rek jár, tíz évvel ezelőtt ez a szám 130 volt, húsz éve pedig 200 fölött. Az ünneplők az emlékmű megko­szorúzása után átvonultak a refor­mátus temetőbe, ahol a honvédsí­roknál is rövid megemlékezést tar­tottak. A nagysallói rendezvény hangulatát lovashuszárok jelenléte emelte. Léván a temetőben a cserkészek álltak díszőrséget a csatában el­esett hősök emlékművénél. Mind­két helyszínen nagyszámú magyar- országi küldöttség volt jelen, csak a budapesti Rákóczi Szövetséget 13 fős delegáció képviselte, de Orosz­lányból és más településekről is so­kan eljöttek. A lévai megemléke­zést Újváry László moderálta, a Ju­hász Gyula Irodalmi Színpad tagja, Benko Zsuzsa Petőfi A XK. század költői című versét mondta el, a lé­vai egyházi gimnázium két diákja gitározott és énekelt, Újváry László pedig Faludy György Ärany János című költeményével vont párhuza­mot az 1848/49-es és az 1956-os események között. A fő szónok Ka­tona Tamás neves magyarországi történész volt, aki egy helyszíni tu­dósítás drámaiságával és aprólé­kosságával idézte meg a győzelmes tavaszi hadjárat legfontosabb ese­ményeit, a tápióbicskei, az isaszegi, a váci és természetesen a nagy­sallói ütközeteket. „Haditudósí­tásaiban” kitért az emblematikus, nagy hősök - Kossuth, Görgey, Klapka, Perczel Mór - szerepére, de nem feledkezett meg az egysze­rű közkatonákról, a kisemberekről és azok helytállásáról sem. Kiemel­te azt a tényt, hogy a kisebbség az eszmékbe vetett hitével, az akarat­erejével tudott győzedelmeskedni a hadjárat során, a diadalmas csa­tákban a túlerővel szemben. A be­széd után majdnem egy tucat szer­vezet és intézmény koszorúzta meg az emlékművet. Katona Tamás Léván olyan részletességgel és meggyőző erővel ecse­telte a tavaszi hadjárat eseményeit, mintha most érkezett volna a csatatérről (Török Alfréd felvétele) Újváry László Nagysallóban felidézte a mondást: Addig senki nem hal meg, amíg emlékeznek rá (Szabó Margaréta felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents