Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-25 / 95. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 25. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 11 Az unió német elnöksége tizenkét pontból álló listát állított össze a vitatott kérdésekről Valami készül, de nem alkotmány Merkel április közepén feltűnő titoktartás közepette, több mint há­rom órán keresztül látta vendégül Klaust. Értesülések szerint az erőteljesen euroszkeptikus cseh elnök meglehetősen elégedetten tá­vozott. Újságíróknak azt állította, hogy Merkel engedett egyes kérdé­sekben. (CTK-felvétel) Kedvező az uniós költségvetési helyzet Csökken a hozzájárulás MTl-HÍR Brüsszel/Berlin. E héten meg­kezdődnek az Európai Unió elbukott alkotmányának helyébe lépő, leegyszerűsí­tett szerződésről szóló tár­gyalások. ÖSSZEFOGLALÓ Angela Merkelnek, az EU soros elnökségét betöltő Németország kancellátjának munkatársai a 26 tagállam képviselőivel elkezdik megvitatni a legfontosabb intéz­ményi reformokat megőrző új szerződés irányelveit. Merkel a jú­niusi EU-csúcstalálkozón szeremé elfogadtatni az új szerződés kidol­gozásának menetrendjéről szóló megállapodást. Jelentősen egy­szerűsödne a dolog, ha a doku­mentumot nem neveznék alkot­mánynak, így a legtöbb országban a parlament előzetes népszavazás nélkül ratifikálhatná. A szerződés a tervek szerint rendelkezne egy alapvetően a tagországok lakosság­számán alapuló szavazati rend­szerről, hosszú távú elnökségről és egy külügyminiszteri jellegű poszt­ról, viszont nem térne ki az unió zászlajára, himnuszára és hivatalos napjára, illetve nem tartalmazna fennkölt bevezetőt. Jóllehet 18 tagállam ratifikálta az eredeti dokumentumot, Fran­ciaország és Hollandia 2005-ben népszavazáson utasította el az al­kotmányt, Lengyelország, Csehor­szág és Nagy-Britannia pedig nyíl­tan kifogásolja a szöveg több pont­ját. Lengyelország a maga részéről makacsul ragaszkodik a szavazati rendszer megváltoztatásához, és Luxembourg. Megállapodtak az Európai Unió tagországainak bél­és igazságügyi miniszterei a múlt héten Luxembourgban a rassziz­mus és idegengyűlölet elleni fellé­pésre vonatkozó uniós kerethatáro­zatról. Az új jogszabály értelmében - amelyet még az Európai Parla­mentben és a nemzeti törvénykezé­sekben is meg kell erősítem - az EU-tagországokban büntetendő cselekményt követ el az, aki nyilvá­nosan erőszakra buzdít faji, vallási vagy etnikai csoportok ellen, illetve ha nyüvánosan támogat vagy kicsi­nyít súlyos háborús bűnöket vagy népirtó tevékenységet. A tagorszá­gokban három évig teijedő börtön- büntetést kell kilátásba helyezni az ezzel komolyan gátolhatja a szöveg elfogadását. Németország ugyan­akkor semmiképp sem szeretné új­ra vitára bocsátani ezt a kérdést, amelyet - német megfogalmazás szerint - a kis és a nagy országok közötti kompromisszummal ren­deztek. Uniós tisztségviselők szerint az új francia elnök - bárki lesz is a győztes - támogatni fogja a szava­zati rendszerrel kapcsolatos német törekvést. Míg azonban a konzer­vatív Nicolas Sarkozy egy mini­szerződést látna szívesen, a szocia­lista jelölt, Ségolene Royal újabb népszavazást szorgalmazna egy módosított, több szociálpolitikai ilyen jellegű bűncselekmények ese­tére. Kompromisszumos megoldás született az utolsó nyitott kérdés­sel, a kommunizmus-sztálinizmus elítélésével kapcsolatban. E témá­ban az Európai Bizottság hamaro­san közmeghallgatást rendez, ugyanakkor nem tartozik a keret­határozat illetékességébe. A mi­niszterek már közel hat éve vitatták ezt a javaslatot. Számos tagország aggódott elsősorban amiatt, hogy a javaslat csorbíthatja a vélemény- nyüvánítás szabadságát, illetve üt­közésbe kerülhet az utóbbi biztosí­tásával kapcsolatos tagországi tör­vényekkel. Például a magyar aggá­lyok eloszlatásában is segített - mint arról Petrétei József igazság­ügyi és rendészeti miniszter tájé­koztatott hogy a javaslat a sajtó- szabadság mellett immár rendelke­elemet tartalmazó szövegről. Mer­kel kancellár már egyeztetni kez­dett az alapszerződéssel szemben szkeptikus lengyel és cseh elnökkel abból a célból, hogy előkészítse az utat a végleges szöveg kidolgozásá­hoz. Jan Zahradil, az új alkotmányról tartandó uniós tárgyalásokon részt vevő cseh küldöttségvezető a kan­cellár asszony és Václav Klaus cseh államfő nemrégi találkozója után elképzelhetőnek tartotta, hogy az új dokumentumban kerülni fogják az „alkotmány”, illetve „alkotmá­nyos” kifejezéseket, sőt a külügy­miniszter posztját a miniszter szó kihagyásával fogják meghatározni. zik a véleménynyilvánítás szabad­ságáról is. A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelő Központja (EUMC) nevű EU-ügynökség leg­utóbbijelentésében az áll, egyre nő Zahradü elmondta, a német elnök­ség 12 pontból álló listát állított össze a vitatott kérdésekről, ame­lyeket a tárgyalásokon majd tisz­tázni kell. Diplomatáktól származó értesülések szerint ezen a listán szerepel az alapjogok felsorolásá­nak sorsa, a többségi döntéshoza­tali eljárás kiteijesztése az igazság­ügyi és biztonságpolitikai kérdé­sekre, valamint az a cikk, amely ki­mondaná a közösségi jog elsőbbsé­gét a nemzeti joggal szemben. A szkeptikusok mellett az utóbbi napokban már az alkotmányt tá­mogató országok is fölemelték sza­vukat. Guy Verhofstadt, Belgium elkötelezetten föderalista kor­mányfője aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy több ország jelentősen leegy­szerűsített miniszerződés kidolgo­zására törekszik. Németország és az Európai Bizottság erőteljeseb­ben szeretne utalni a szövegben a közösség legújabb prioritásaira, az energiabiztonságra és az éghajlat- változásra, illetve - a franciák meg­nyugtatása érdekében - hangsú­lyosabbá kívánja tenni a szociálpo­litikai rendelkezéseket. Egyelőre kérdéses annak a holland javaslat­nak a sorsa is, miszerint bele kelle­ne foglalni a szerződésbe a tagjelölt országok csatlakozásának feltételé­ül szabott koppenhágai kritériumo­kat. Ez azt a célt szolgálná, hogy határozottabban tisztázzák az eset­leges török csatlakozás feltételeit. Az új szerződést kidolgozó kor­mányközi konferencia a tervek sze­rint októberben, a portugál elnök­ség alatt kezdődne meg, és várha­tóan decemberig vagy jövő év elejé­ig is eltarthat. (MTI, ű) az iszlámgyűlölet az EU tagorszá­gaiban. Az EUMC szerint ez nagy­mértékben csökkenti a muszlint vallású bevándorlók kötődését az EU-hoz és súlyos konfliktusokhoz vezethet Európában. (MTI, ú) Brüsszel. Az európai uniós költségvetési helyzet kedvező alakulása miatt az EU-tagorszá- goknak idén a tervezettnél összesen 1,9 milliárd euróval ke­vesebbet kell folyósítaniuk az uniós kasszába. Az Európai Bi­zottság nemrégiben a tavalyi év­ben megmaradt 950 millió euró újrafelhasználásával, illetve nem tervezett pluszbevételekkel in­dokolta a csökkentést. A mérsék­lés mértéke 366 millió eurótól (Németország) egymillióig (Málta) húzódik a tagországok között - a bizottság az uniós bruttó nemzeti jövedelemből (GNI) való tagországi részesedé­sek alapján osztja majd el ponto­san a fölösleget. A tavalyi 107,4 milliárd eurós költségvetés csaknem teljes ki­használásával az EU ismét javu­Nicosia. Az Európai Unió nem ért el áttörést Oroszország lengyel húsimporttilalma ügyében a hét­végi ciprusi tárgyaláson. A felek képtelenek voltak túllépni a vitás kérdések meghatározásán, és el­kötelezni magukat a tárgyalások folytatására. Az Oroszországgal folytatott kétnapos egyezkedés után Mar­kosz Kiprianu uniós fogyasztóvé­delmi biztos úgy vélekedett, hogy az orosz fél felelős a kudarcért, Moszkva szerint viszont a vitatott kérdések megoldása érdekében ben mostanra már sokkal többet kellett volna tennie az Európai Uniónak. Oroszország 16 hónapja tiltotta be a lengyel hústermékek import­ját, arra hivatkozva, hogy a hús­szállítmányokat kísérő állatorvosi igazolások egy része hamisítvány voltamit persze Varsóban tagad­nak. A lengyel kormány ezért úgy döntött, megvétózza az EU és Oroszország új partnerségi meg­állapodását célzó tárgyalások megkezdését mindaddig, amíg Moszkva fel nem oldja az import­tilalmat. Ezzel kapcsolatos hatá­rozottságából eddig nem enge­dett a varsói vezetés. A lengyel mezőgazdasági és vi­dékfejlesztési miniszter tájékoz­tatása szerint az orosz élelmi­szer-embargó Lengyelországnak nagyjából 1,28 millió eurójába kerül naponta, évente pedig mintegy 513 millió euró kárt okoz. Uniós tisztviselők azt re­mélték, hogy a lengyel-orosz húsvita lezárásával a május 18-i lást mutatott a büdzsé kezelésé­ben és tervezésében - hangoz­tatta Dalia Grybauskaité szak­biztos. Hat évvel korábban még 11,5 milliárd euróra rúgott az EU-büdzsé fölöslege, amely fo­lyamatosan csökkent a mostani 1,848 milliárdra. A 99 százalé­kos kihasználtság újabb rekordot is jelent - tavaly még egymilliárd fölött volt a pluszbevételek nél­küli többlet. Ez egyúttal az adó­fizetők érdekeit is szolgálja: a központi kiadásokra hatéko­nyabban használják fel a pénzt, és a tagállamok csak annyit fi­zetnek, amennyire szükség van. Grybauskaité kiemelte: a helyes uniós gazdálkodásnak az idén fokozott jelentősége van, mert ez az első év a 2007-2013 közöt­ti tervidőszakban, és ilyenkor - az új többéves EU-programok in­dulását övező nehézségek miatt -jellemző az alulköltekezés. csúcstalálkozón már zöld utat kaphatnak az Európai Unió és Oroszország új partnerségi meg­állapodását célzó tárgyalások. Ez most nem tűnik reálisnak. A hidegháborús időszak óta a legrosszabbnak minősítette a múlt héten az EU kereskedelmi biztosa az Oroszország és az EU közötti kapcsolatokat. Peter Man- delson megfogalmazása szerint „a hidegháború óta nem tapasztalt szintre süllyedt a megértés és a bi­zalom” Brüsszel és Moszkva kö­zött. Szerinte ennek az az oka, hogy igen eltérően viszonyulnak a világhoz. A biztonság és a prosperitás az európai kontinensen nem lesz el­érhető, ha az EU és Oroszország ellentétes célokat követ. Olyan el­mélyült partneri kapcsolatra len­ne szükség, amely gazdasági in­tegrációra épül - hangsúlyozta Peter Mandelson. (Illusztrációs felvétel) Szlovákiában hasonlóak a büntetések Pozsony. Szakértők szerint Szlovákiában hasonlóak a büntetések, mint az EU-ban. A Btk. szerint egytől öt évig teijedő börtönnel sújt­ható olyan csoportok vagy személyek támogatása vagy propagálá­sa, amelyek, illetve akik erőszakkal vagy fenyegetéssel törekednek az alapvető jogok és szabadságjogok elnyomására. Négytől nyolc évig terjedő börtönnel sújtható az, aki nyilvánosan vagy még ko­molyabb módon teszi ezt. Egy év börtönnel sújtható az, aki nyüvá­nosan követ el faji, vallási vagy etnikai csoportok elleni gyalázást. Aki nyüvánosan megfenyeget valakit faji, vallási vagy etnikai hova­tartozása miatt, vagy faji, vallási és etnikai csoportok jogainak kor­látozására buzdít, arra három év börtönbüntetés szabható ki. (ú) Kompromisszumos megoldás született a kommunizmus-sztálinizmus elítélésével kapcsolatban Rasszizmusért börtönbüntetés jár az EU-ban ÖSSZEFOGLALÓ Nincs előrelépés az orosz-lengyel húsvitában Moszkva felel a kudarcért MTl-HÍR A MAGÁHNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta Konzervatív alap A nettó A kezelési A hozamráta Kiegyensúlyozott alap A nettó A kezelési A hozamráta Progresszív alap A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0796 Sk 136 334 723,09 Sk 0,000% 1,1162 Sk 903 489 066,95 Sk 0,075% 1,1178 Sk 2 548 423 400,20 Sk 0,075% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0830 Sk 521 633 122,87 Sk 0,070% 1,1056 Sk 3 403 024 028,68 Sk 0,070% 1,1143 Sk 6 788 762 506,07 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0776 Sk 1,0720 Sk 316 343 343,99 Sk 65 947 073,97 Sk 0,075% 0,000% 1,0955 Sk 1,1104 Sk 2 541 629 094,51 Sk 614 747 793,07 Sk 0,075% 0,070% 1,1023 Sk 1,1146 Sk 6 701 278 484,12 Sk 1 320465 542,97 Sk 0,075% 0,070% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0775 Sk 117 973 017,81 Sk 0,000% 1,0792 Sk 1 137 582 864,17 Sk 0,075% 1,0816 Sk 2 592 061 364,91 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0763 Sk 255 717 689,17 Sk 0,000% 1,0966 Sk 1 952 712 661,21 Sk 0,075% 1,1036 Sk 3 016 535 144,22 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár, 2007. április 10-i adatok forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. április 20-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents