Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-02 / 77. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Irodalmi tippverseny Szalon című mellékletünk Irodalmi tippversenye 5. fordulójának helyes tippsora: le, 2b, 3b, 4c, 5a, 6c, 7b, 8b, 9a, 10b, 11a, 12c, 13a, 13+lb. A kései postakézbesítés miatt a sorsolást hétfőre halasztot- tuk. Eredményhirdetés a szombati Új Szó Szalon mellékletében, (cs) Jubileumi kínai kiállítás Leoben. Egykori kínai császárok sírjaiban talált kincsekből nyílt kiállítás tegnap az ausztriai Leobenben. A Grazhoz közeli stájerországi kisvárosban ez már a tizedik külföldi kultúrtörténeti kiállítás. Az Arany és nefrit (jáde) című, szenzációsnak nevezhető tárlat a leobeni Kunsthalléban látható november 1-jéig. A mostani jubileumi kiállítás világszerte egyedülálló. A kiállított műtárgyak szállításához a kínai kormány külön engedélyére volt szükség. Idáig az itt kiállított tárgyaknak csupán egy részét láthatta a nagyközönség, és azt is csak Pekingben. A Leobenben látható kincsek a Han- (i.e. 206-i.u.220), a Tang- (i.u. 618-907) vagy a Ming-dinasztia (i.u.1368-1644) korába viszik el a látogatót, de láthatók műtárgyak az i.e. 3000 körül fennállt Liangcsu (Liangzhu)-kultúrából, egészen a XX. század eleji Csing(Qing)- dinasztia korszakáig. (MTI) Szász János: az Ópium olyan film, amely lassan hat Egy elmebeteg nő naplója MT1-H1R Szász János szerint Az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című alkotás - ^melyet a napokban mutattak be a magyarországi mozikban - olyan fűm, amely lassan hat. Vannak olyan filmek, amelyek csak a moziban hatnak, ez nem ilyennek készült - mondta Szász János, hozzátéve: a filmben kérdéseket tesznek fel, amelyekre mindenkinek magában kell választ találnia. A rendező kiemelte, hogy a Csáth Géza művei nyomán készült Ópium nemcsak „primitíven” a szerről szól, bár egy drogos orvos az egyik főszereplő; benne van a pszichiátria története, az örök férfi-női kapcsolat is. Szász János azt mondta: Csáth Géza nem a legkedvesebb írója, de művei által lehet most a legerősebben közölni valamit az emberek állapotáról. Megfogalmazása szerint Csáth Géza folyamatosan, szemérmetle- nül vallott önmagáról, arról, mennyire kisember és mekkora zseni egyszerre. „Egy ember, aki kendőzetlenül ír saját magáról, ugyanez ma a blogok vüága” - közölte a rendező. Az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című alkotás kapta a legtöbb, játékfilmes díjat az idei, 38. Magyar Filmszemlén; négy elismerésben részesült. Elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat, a külföldi kritikusok és újságírók szavazatai alapján odaítélt Gene Moskowitz- díjat, a legjobb operatőrnek járó elismerést és az Arany mikrofon-díjat a legjobb hangmérnöki munkáért. A filmet Szász János 10 évnyi külföldi munka után készítette Magyarországon. A női főszerepet a norvég Kristi Stuboe alakítja, a nézők láthatják a képkockákon Ulrich Thomsent és László Zsoltot is. A történet 1913-ban játszódik Magyarországon, és egy válságot átélő író-orvosról szól. Egy nap a férfira új beteget bíznak, aki saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. Az orvos, aki hónapok óta egy sort sem képes papírra vetni, féltékeny lesz a nőre. A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan átalakul; egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. Az orvos az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. Az elmebeteg nő naplója - Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa című munka a magyar orvosi szakirodalom egyik alapműveként jelent meg 1912-ben. Csáth Géza Ópium című novelláját a Nyugat című folyóirat publikálta 1909-ben. Karol Weisslechner 007 címmel nyílik kiállítás holnap délután 17 órakor a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben. A tárlat a neves ékszer- és formatervező, Karol Weisslechner életművéből mutat be válogatást. A kiállítás június 17-ig tekinthető meg. Karol Weisslechner: Objekt, 2005 (Képarchívum) Az Astorka folytatja a kortárs szlovák szerzők bemutatását - Pavol Weiss második drámája is színre került A vállalkozás veszélyes gyönyörei Ami Budapesten a legendás Katona József Színház, az Pozsonyban az Astorka, amely a klasszikusok újszerű feldolgozása mellett kortárs szlovák drámák felfedezését és bemutatását tűzte ki elsődleges céljául, s ehhez az irányvonalhoz hosz- szú évek óta következetesen ragaszkodik is. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A társulat főrendezője Roman Polák, aki tavaly nyártól már a Nemzeti Színház prózai társulatának a vezetője is, s a társulatban számtalan tehetséges fiatal színészt (többek között Tóbiás Szidit vagy Jakab Róbertét) találhatunk, akiket a szakma szeretete tart ösz- sze. Ennek a fiatal csapatnak a főiskolás vizsgamunkája volt jó pár éve Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című előadása, amely annak idején az Év felfedezettje díjat is elnyerte, s a napokban Sydneyben játsszák az ottani szlovák közösség meghívására. A társulat az idén már a második kortárs szlovák drámát mutatta be, Roman Polák rendezésében. Az első Roman Polák saját darabja, a Kentaurok volt, amelyről bővebben is írtunk lapunk hasábjain. A napokban pedig az Astorkában felfedezett Pavol Weiss Bajmann Brothers című groteszk játékát vitték színre. Weiss nem tartozik a legfiatalabb nemzedék képviselői közé, hiszen 1962-ben született, s bár dramaturgiát és forgatókönyvírást tanult Prágában, 2003-ban az Éljünk, aztán meglátjuk című regénnyel jelentkezett, amelyet a Bosszú című kisregény követett. De olvashattuk elbeszélését a Szex szlovák módra című kötetben is. 2006-ban az Astorkában Roman Polák rendező vitte színre a Barátnők című első drámáját, amelyet máig nagy sikerrel játszanak. A darab két jól szituált barátnő története, akik közül az egyik (Anna Šišková) a félje (Vlado Černý) mellett savanyodik, és mos, vasal, főz, valamint reszketve várja a már különutakon járó gyerekei telefon- hívását, esetleg a félje alkalmanként felébredő nemi ösztönét, míg a másik (Marta Sládečková) éli a magányos, szingli nők életét, egyik A darab egy végletekig kiélezett, őrült játék keretében mutatja meg napjaink nem túl szívderítő valóságát (Pavol Breier felvétele) párkapcsolatból a másik, még bizonytalanabb, szinte egyestés kapcsolatokba menekülve. Šlá- dečková szinte egy az egyben ezt az alakítását mentette át a Szomszédok című telenovella Sladká figurájába. Remek alapszituáció, ötletes poénok, és két briliáns színészi alakítás egy ideig, de ahogy megyünk előre az időben, úgy fogynak el az ötletek, lesz egyre átláthatóbb és sajnos unalmas is az előadás, amely nem a színészi játék, hanem a rossz dramaturgiai munka (Peter Pavlač) számlájára írandó. Nincs veszélyesebb annál, mint amikor a dramaturg beleszeret a szövegbe, ez történik Peter Pavlac- cal nemcsak itt, hanem például a Beszélgetés az ellenséggel című filmben is. Több sikerrel működött közre Pavlač Weiss második színdarabjánál, a Bajmann Brothers című groteszk játéknál (alcíme szerint groteszk kép mindennapjainkról), amely nem is titkoltan Kustu- ricára hajaz, s egy végletekig kiélezett, őrült játék keretében mutatja meg napjaink nem túl szívderítő valóságát. Három fiútestvér története ez, akik közül a legidősebb, Fero (Peter Šimun), vagyis, ahogy magát nagyvüágiasan nevezteti, Franky vezeti otthon a háztartást, de ahogy vállalkozásai, úgy a magánélete is teljesen csődöt mondott, felesége ldslányukkal együtt Kanadába szökött, s amikor képbe kerülünk, éppen az apja temetésére készülődnek, de még a koporsóra is sajnálják a pénzt. A teljesen lerobbant háztartásban (Juraj Fábry díszlete egy ütött-kopott konyhahelyiséget ábrázol hatalmas kre- denccel, bárgyú szentképpel a falon, bal oldalon egy jobb időket is megélt ággyal, jobbon pedig egy mosdótállal, és igen sokat segítenek a szereplőknek Peter Čanecký találó jelmezei is) Franky mellett vegetál még a legkisebb fivér, Marek (Ondrej Koval), akit bátyja és az anyja jogásznak szánnak, de őt csak a gyors meggazdagodás érdekli, nem riadva vissza az utcai lopásoktól sem, s az egyre inkább eszét vesztett anya (Zita Furková), aki már a saját gyerekeit is alig ismeri meg, s egyetlen cimborája van, az ágyában és az ablakban rejtegetett vodkásüveg. Odakint az udvaron Franky disznókat nevel, amelyek az anya rögeszméje szerint arra is betaníthatok, hogy előrejelezzék a földrengést. Ebbe a világvégi, lehangoló, disznóbűzös környezetbe (mintha estik Parti Nagy Lajos Mauzóleum vagy Spiró György Csirkefej című darabjának lepusztult környezetét és figuráit lámánk) érkezik meg a középső fivér, Ali (Ady Hajdú), akinek viszont bejött a vadkapitalizmus, s alaposan megszedte magát. Magával hozza aktuális barátnőjét, Lindát (Petra Vajdová) is, aki a család kedvence lesz, s nem kéreti magát, hogy megossza az ágyat a többi testvérrel is. Franky nem csak a nőt, hanem Ali vagyonát is szeretné megszerezni, s megegyeznek, hogy közös vállalkozásba fognak. Jó pénzért eladja a disznókat, s rábízza az értük kapott pénzt a vállalkozóként sikeresebb Alira, hogy indítsa el a közös családi vállalkozást, amelynek ő lesz az elnöke. Ali már azt is kigondolja, hogyan juthatnak hozzá a ház anyjuk nevén lévő részéhez is... Peter Mankovecký a darabhoz balkáni zenét komponált, s a szerző és a rendező dalszövegeket írtak hozzá, amit a játék szereplői adnak elő, olykor félbeszakítva a játék folyását. Eltúlzott gesztusok, az őrületig vitt poénok, szarkasztikus humor és az Astorkára annyira jellemző pontosan kidolgozott színészi alakítások jellemzik Roman Polák rendezését, s az eredetileg bohózatnak induló darab szinte észrevétlenül csúszik át tragédiába. A legnagyobb tragédiát talán Franky éli meg, aki a felesége és a lánya után a maradék esélyeit, álmait is elveszíti, s kettesben marad a félig őrült anyjával, akinek a halál már csak megváltásként jöhet. „Az vagyok, amim van”, idézik az alkotók, mintegy mottóul választva Erich Fromm mondatát. Az előadás mégis azt bizonygatja, hogy Frommnak nem minden esetben van igaza. Ali ugyanis hiába viszi a pénzt (mert akinek száz koronája van, az már ezret akar), de a boldogság mégsem megvásárolható. Az álmait a vodkásüvegben elraktározó őrült anya valószínűleg boldogabb nála. OTTHONUNK A NYELV Szalonnaszalonna”-e a baconszalonna? SZABOM1HALY GIZELLA Az egyik ismerősömet zavarja a baconszalonna szó. Azt mondja, hogy az angol bacon szó jelentése ’szalonna’, vagyis aki baconszalon- ná-t mond, az valójában ugyanazt mondja kétszer. Ismerősöm ezzel a nézetével nincs egyedül, laikusokat és nyelvészeket is foglalkoztat az a kérdés, hogy pleonazmus, azaz szószaporítás-e a baconszalonna. Illusztrációként szerepeljen itt egy meglehetősen emotiv vélemény: „Már-már kiirthatatlan örökzöldként díszeleg étlapjainkon, receptjeinkben és szakácsaink szókészletében a »baconszalonna« nevű agyrém. Keletkezése valószínűleg a nyolcvanas években exportra készített konzerv, majd vákuumcsomagolású vékonyra szeletelt nagyon jó minőségű kolozsvári szalonna itthoni lassú térhódításának köszönhető, amikor is az elegánsabb szakácsok elkezdtek minden szalonnába tekerhetőt ilyenbe csavarni. És nyilván megkülönböztetésül a közönséges itthonra készült pórias szalonnától, a divat által szárnyra kapott [sic!] exportból visszamaradt, de a dobozon angolul szereplő »Bacon« (=szalonna) kifejezést megtoldották a szalonna szóval. Nos így lett a szalonnából a jópofa »szalonnaszalonna«.’’ Nem tudom, hogy valóban az exportból visszamaradt termék megnevezésére vezethető-e vissza ennek az összetett szónak a kialakulása, az viszont tény, hogy nem akármilyen szalonnát neveznek meg a baconszalonna szóval, ez csak egyfajta húsos szalonna neveként állandósult. A baconszalonna pleonazmus voltával foglalkozó nyelvművelői írásra reagálva Wacha Imre nyelvész is azon a véleményen van, hogy a baconszalonna szóban a bacon megkülönböztető eredetjelző: a baconszalonna a bacon sertés szalonnája, a bacon sertés pedig hosszú törzsű, kevésbé zsíros húsú, mint az elterjedtebb yorkshire-i hússertés. A szalonnafajtákat taglaló hosszabb eszmefuttatását Wacha Imre így foglalja össze: „A bacon szalonna tehát nem pleonazmus, mert bacon eleme a szalonna jellegére mutat rá: a császárszalonnához némileg hasonló, különlegesen pácolt és fűszerezett nyers húsos szalonna. Nem túl vastag, nem túl magas, nem túl zsíros, benne vékony, sovány húscsíkok vannak, a disznó bőrét is lefejtették róla a pácolás és az enyhe füstölés előtt.” Az értelmező kéziszótár 2003-as új kiadásában a baconszalonna nem szerepel, csak a bacon ’császárhús; angolszalonna’ értelmezéssel. Ha még emlékeznek rá olvasóim, a baconszalonna szó használatát bíráló írás szerzője ezt a kolozsvári szalonnával azonosította. Nos, a kolozsvári szalonna, az angolszalonna és a császárhús- és természetesen a baconszalonna vagy bacon - hasonlóak, hiszen mindegyikben a zsíros rész mellett kes- kenyebb-vastagabb húscsíkok is vannak. Szólni kell még a tárgyall szó írásmódjáról is: Wacha Imre különírta, gyakoribb viszont at egybeírás, és ezt az írásmódot tűn teti fel legterjedelmesebb helyes írási szótárunk, az Osiris Kiadó He lyesírása is. Nyelvünkben egyébként előfor dúlnak más üyen jelzős szerkezetei is (ti. ahol a jelző és a jelzett szője lentése hasonló vagy azonos), ben nük az idegen eredetű jelző viszon az eredetihez képest módosult je lentéssel szerepel. Idézett cikkébe: Wacha Imre a baconszalonna me lett a kempingtábor-t említi: az ar goi camp jelentése ’tábor, táboi hely", a kempingtábor viszont ner akármüyen táborhely, hanem kö; művesített turisztikai létesítmény, magyarban mára már elhomályi sodott szóismétlésekre is találur példát: így a kutyapecér szó peo utótagjában a szláv kutya’ szót t láljuk (vö. szlovák pes), a futba labda szóban pedig a labda szó sz repel kétszer (vö. angol ball).
