Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-24 / 94. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 24. www.ujszo.com Népszavazás Basescuról Bukarest. A román parlament illetékes bizottsága tegnap úgy határozott, hogy május 19-én tartják meg a tisztségéből felfüggesztett Traian Ba- sescu elnök elmozdításáról döntő népszavazást. A törvényhozás múlt héten függesztette fel hivatalából Basescut, az ország legnépszerűbb politikusát, hatalommal való visszaélés vádjával. A parlament várhatóan ma hagyja jóvá a népszavazás dátumát. Elemzőkarra számítanak, hogy a referendum után Basescu visszatérhet hivatalába. (MTI) Bombával fenyegetőztek Berlin. Bombafenyegetés miatt kényszerleszállást hajtott végre tegnap Münchenben egy Athénból Strasbourg- ba tartó görög utasszállító. A gép 10 óra 45 perckor ért földet a légi kikötő vészhelyzetekre fenntartott részén. Az Olympic légitársaság gépét fenyegette meg egy ismeretlen telefonáló, aki az athéni rendőrséget hívta fel. A fedélzetén 137 személy tartózkodott, közöttük tizenegy görög európai parlamenti képviselő. A hatóságok átkutatták a gépet, bombát nem találtak. (MTI) Merényletek Irakban Bagdad/Kairó. Három tegnap délelőtti öngyilkos merényletnek 27 halottja és mintegy 60 sérültje volt Irakban. Bagdadban egy kamikaze övére szerelt robbanószerkezetet hozott működésben egy étteremben, hét embert ölve meg és 16-ot megsebesítve. Egy Moszul közelében lévő keresztény többségű faluban a merénylő gépkocsival robbantotta fel magát, a detonációban tízen meghaltak és húszán megsebesültek. A támadás célpontja a Kurdisztáni Demokratikus Párt helyi irodája volt. Baakúbában egy öngyilkos merénylő gépkocsijával nekihajtott egy rendőrségi épületnek, tíz ember halálát és 23 sérülését okozva. (MTI) Horváth Ágnes letette az esküt Budapest. Horváth Ágnes egészségügyi miniszteri esküjével kezdődött a magyar parlament tegnapi ülése. Az egészségügyi bizottság délelőtt hallgatta meg Horváth Ágnest, a testület 13 igen szavazattal, 9 ellenében támogatta kinevezését. Horváth Ágnes Molnár Lajost váltja. (MTI) Megszólaltak a hozzátartozók Berlin. Christian Klar volt terrorista kegyelmi kérvényének elutasítását sürgették a hírhedt Vörös Hadsereg Frakció (RAF) által meggyilkolt áldozatok hozzátartozói. Horst Köhler államfőhöz intéztek levelet, kérve, utasítsa el Klar kegyelmi kérvényét. A többszörös életfogytiglanra ítélt Klar azért fordult Köhlerhez, mert esetében 2009-ben jár le az elévülési idő. (MTI) Először fog egy őszinte jobboldal megmérkőzni a második fordulóban egy olyan baloldallal, amelynek újjászületésre van szüksége Mindkét tábor eufórikusán ünnepel Párizs. A délután ismertetett végeredmények szerint Nicolas Sarkozy, a francia jobboldal elnökjelöltje a szavazatok 31,18 százalékát kapta az elnökválasztás vasárnap megtartott első fordulójában. Fő vetélytársa, a szocialista Ségolene Royal 25,87 százalékhoz jutott. ÖSSZEFOGLALÓ A harmadik helyezést elért centrista Francois Bayrou 18,57, a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen 10,44 százalékot kapott. A trockis- ta Olivier Besancenot 4,08 százalékkal az ötödik. A hét további jelölt szavazati aránya nem érte el a 3 százalékot. A választás második fordulóját május 6-án tartják. Grafikonunk adatai még nem tartalmazzák a külföldön leadott pár százezernyi voksot, ezért vannak a minimális eltérések, de a lényegen nem változtatnak. Az EU nevében a német elnökség tegnap üdvözölte, hogy Jean- Marie le Pen nem jutott a második fordulóba. Egyébként Németországban rendkívül visszafogottak a reagálások, a német kormány még a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy a két továbbjutó közül bármelyiket is favorizálná. Ez a diplomatikus politizálás határozta meg a német magatartást a francia kampány során is, nem véletlen, hogy Angela Merkel kancellár a szavazás első fordulója előtt gyors egymásutánban fogadta a konzervatív Sarkozyt és Royalt. Mindez távolról sem jelenti azt, hogy BerJacques Chirac leköszönő államfő tegnap ismét teljes támogatásáról biztosította Sarkozyt. * (SITA/AP-felvétel) linben ne kísérték volna feszült figyelemmel a francia választást, eredményét kulcsfontosságúnak tekintik a kétoldalú viszony és Európa jövője szempontjából is. A tegnapi francia sajtó a második forduló előtti kampányban várható hagyományos jobb- és baloldali összecsapással a valódi politikai vita visszatértét üdvözölte. Az országos napilapok kommentárjai jobb- és baloldalon egyaránt örülnek annak, hogy Franciaországban ismét két jól elkülöníthető politikai tábor van. „Mindazokat, akik azt hitték, hogy a politika végét éltük az elmúlt tíz évben, ez az április 22-i vasárnap vidáman meghazudtolta és gyönyörűen kitörölte 2002. április 21-ét ... A két pólusú politika oly módon állította vissza logikáját, ahogy az elképzelhetetlennek tűnt ... Először fordult elő harminc év óta, hogy az első forduló két továbbjutója üyen magas eredménynyel indul a második fordulónak. Először fordul elő húsz éve, hogy ilyen nagy a különbség a két első és az őket követők között” - írta a Le Figaro. A konzervatív lap szerint „Sarkozynek jobbak az esélyei, mert jobb kártyái vannak”. A baloldali Libération szerint „Franciaország megmentette a baloldalt és világosan választott. Állami tekintély, rendőrségi keménység, migrációs stop, identitási befelé fordulás: először fog egy őszinte jobboldal megmérkőzni a második fordulóban egy olyan baloldallal, amelynek újjászületésre van szüksége ... A nagygyűlések madonnája nem elégedhet meg azzal, hogy ujjal mutogat a gonosz Sarkozyre.” Sarkozy első beszédében „a jó szándékú franciák” összefogását kérte a második fordulóra. „Egyetlen dolgot szeretnék: összefogni a francia népet egy új francia álom köré.” Szerinte a franciák két társadalomfelfogás közti alapos vitára szavaztak az első fordulóban. Az elnökválasztáson indult, de alulmaradt öt jelölt már vasárnap este arra kérte híveit, hogy Royalt támogassák a második fordulóban. Az öt politikus: Olivier Besancenot, a Forradalmi Kommunista Liga jelöltje, a kommunista Marie-Georges Buffet, a trockista Arlette Lagu- iller, az antiglobalista Jósé Bővé és Dominique Voynet a Zöldek képviseletében. Maga Royal asszony azoknak az összefogását kérte a második fordulóra, akik úgy gondolják, hogy Franciaországot meg lehet „brutalitás nélkül” reformálni. „Továbbra is a franciák intelligenciájára fogadok, és visszautasítom a félelem- keltés kultúráját.” Programhirdető beszédében prioritásként jelölte meg az oktatást, a családok, az idősek és a fogyatékkal élők támogatását, akiknek a helyzete az elmúlt öt évben romlott. Újbóli népszavazást ígért az európai alkotmányos szerződésről, amelyet 2005-ben a franciák és a hollandok már egyszer elutasítottak. (MTI, s, ú) FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS A jobboldali Nicolas Sarkozy és a baloldali Segolene Royal jutott tovább a május 6-i második fordulóba. Nicolas Sarkozy Segolene Royal Francois Bayrou 18.55% 10.51% Olivier Besancenot QJlJ 4.11% Philippe de Villiers |] 2.24% Marie-George ^ 1 g4% Mltí&ta Ségolene Dominique ______ ^Royal Buffet Q Voyriet {] 1-57% Nicolas Sarkozy Laguiltľr (j 1-34% Bove I 1-32% Frederic |s Nihous U 1-15/o Gerard h „ Schivardi IJ 3.34 /o REGISZTRÁLT VÁLASZTOK 43 651 589 Részvétel 84,6% Érvénytelen Érvényes szavazatok szavazatok |83,4% 1>2% Nem szavazott 15,4% REUTERS Hűvösen fogadták Gates mosolyoffenzíváját Folytatódik a párbeszéd MTl-HÍR Ankarában tartják az EU-iráni tárgyalásokat Teherán elleni szankciók Moszkva. Az orosz vezetőség hűvösen fogadta az amerikai védelmi miniszter mosolyoffenzíváját, amelyet a rakétavédelmi komponensek kelet-európai telepítésének elfogadtatása érdekében indított. Robert Gates mégis jónak minősítette tegnapi eszmecseréjét Vlagyimir Putyin elnökkel, aki az orosz-amerikai kontaktusok élénkülését hangsúlyozta. A megbeszéléseket szakértők szintjén folytatják - közölte Szer- gej Kiszljak külügyminiszter-helyettes, hozzátéve: ezen orosz részről kifejtették aggodalmaikat, míg amerikai részről megerősítették a párbeszéd folytatásának készségét. Putyin utalt a küszöbön álló orosz- amerikai találkozók sorozatára, beleértve Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter hamarosan esedékes moszkvai látogatását, valamint a maga találkozóját George Bush amerikai elnökkel a G8 Németországban tartandó csúcsértekezletén. Gates előzőleg orosz kollégájával, Anatolij Szer- gyukowal cserélt eszmét, szemlátomást kézzelfogható eredmény nélkül. Szergyukov ugyanis megbeszélésük után az orosz álláspont változadanságát hangsúlyozta az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek lengyelországi és csehországi telepítésére vonatkozólag. „Úgy véljük, az amerikai rakétavédelmi rendszer komoly destabüi- záló tényező, amely jócskán befolyásolhatja a regionális és globális biztonságot” - hangsúlyozta Szergyukov. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Madrid. Az uniós országok külügyminiszterei tegnapi ülésük elején jóváhagyták azt a határozatot, amelynek értelmében az EU életbe lépteti az ENSZ szankcióit, amiért Irán nem állította le atomprogramját. A szankciók egyebek között olyan egyéneket és szervezeteket sújtanak, akik, illetve amelyek kapcsolatban állnak Teherán vitatott nukleáris és rakétaprogramjával. Az uniós lista hosz- szabb, mint az ENSZ-é, de részletek egyelőre nem ismeretesek. Ezen érintett természetes személyek nem léphetnek be az EU területére, és az unióban elérhető javaikat befagyasztják. A javak befagyasztása vonatkozik az érintett szervezetekre is. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője szerdán találkozik Ah Laridzsáni iraki főtárgyalóval a teheráni atomprogram ügyében. A találkozóra Ankarában kerül sor. Irán nem akar kilépni az atomso- rompó-szerződésből, és békés eszközökkel fog ellenállni az atomprogramja miatt rá kirótt ENSZ- szankcióknak. Ezt tegnap jelentette ki Ahmadinezsád iráni elnök a TVE spanyol televíziónak adott, Teheránból élőben közvetített interjújában. „Vannak országok, amelyek kizárólagosságot akarnak maguknak a nukleáris fűtőanyagok előállítása terén, és szerintem ez az eredője minden problémának.” Hozzátette: az EU-nak az USA-étól eltérő álláspontot kellene képviselnie az iráni atomdossziéról szóló tárgyalásokon. (MTI, ú) A zsidó állam megalapításának évfordulója - Óimért: a szaúdi terv alap lehet a tárgyalásokhoz Riadókészültség Izraelben ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A legmagasabb fokú riadókészültségbe helyezték tegnap az izraeli biztonsági erőket a zsidó állam megalapításának 59. évfordulóján rendezendő, a harcban elesett izraeli katonákra emlékező ünnepségek alkalmából. Biztonsági források szerint az intézkedés oka a terrorfenyegetettség ki- újulása. A palesztin területeket biztonsági zárlattal vették körül. Izrael 22 305 katonájára és polgárára emlékezik, akik harcban vagy terrortámadásban haltak meg 1860, vagyis azóta, hogy a zsidók megkezdték betelepülésüket Izrael ősi földjére. A hivatalos ceremónia előtt két percen át szóltak a szirénák az egész ország területén. Az államalapítás évfordulójának ünnepségei tegnap estétől ma estig tartanak. Ehud Óimért kormányfő egyik ünnepi beszédében azt mondta, Izrael messzemenő kompromisz- szumra, fájdalmas engedményekre is kész a béke érdekében. Az Arab Liga nemrégiben felelevenítette az öt évvel ezelőtti szaúdi tervet, amely békét ajánlott Izraelnek, cserébe az 1967-ben megszállt összes terület visszaadásáért és a palesztin menekültek ügyének megoldásáért. Izrael nem akar kivonulni az összes területről, és attól is elzárkózik, hogy visszaadja az elmenekült palesztinoknak - leszármazottaik- nak - Izraelen belüli ingatlanaikat. Óimért szerint azonban a szaúdi terv alap lehet a további tárgyalásokhoz. (MTI, ú) Jeruzsálemben két percre megállt az élet (Reuters-felvétel) Terroristák kapják Leveleket küld az EU Luxembourg. Az EU-tagálla- mok külügyminiszterei tegnapi luxembourgi tanácskozásukon jóváhagyták, hogy az EU ezentúl leveleket küldjön a terrorista szervezetekről készült uniós listán szereplő csoportoknak, magánszemélyeknek. így magyarázva meg, müyen indokok alapján kerültek rá e dokumentumra. A szokatlan lépést - amelyről a miniszterek vita nélkül döntöttek - az Európai Bíróság egyik múlt. decemberi határozata kényszerítette ki. A testület ugyanis arra hivatkozva semmisítette meg az Iráni Népi Modzsahedek Szervezete nevű ellenzéki csoportosulás pénzeinek befagyasztásáról szóló 2002-es uniós döntést, hogy a szervezet nem kapott lehetőséget érvei tisztességes és alapos kifejtésére, s hogy nem tudott fellebbezni. A terrorista szervezetekről szóló EU- listán jelenleg 28 szervezet szerepel (a modzsahedek mellett például a palesztin Hamász vagy a baszk ETA), valamint 26 magánszemély. A súlyos emberi jogsértések miatt az EU tegnap újabb egy évre meghosszabbította a Burma (Mian- mar) elleni szankciókat, s egyben arról is döntést hozott, hogy ugyan- üyen okokból kibővíti a beutazási tilalommal sújtott zimbabwei illetékesek körét. Például tilos minden olyan fegyver szállítása Burmába, amely az elnyomást szolgálná. Ráadásul beutazási tilalom alá esik a burmai rendszer mintegy tucatnyi vezetője, akiknek európai javait be is fagyasztották. Ami a zimbabwei Mugabe-rezsimet illeti: bővítették azoknak a körét, akik nem utazhatnak be az EU területére, főleg azokkal, akik akik szerepet játszottak az ellenzék elleni közelmúltbeli elnyomó akciókban. (MTI)
