Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-20 / 91. szám, péntek

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 20. FIGYELŐ mWMHK- -aa8BW8 Egy soha nem látott film Az iraki Tammúzban lévő atomreaktort megsemmisítő 1981-es izraeli csapásról szóló filmet mutatott be az izraeli köztelevízió. Az első ízben be­mutatott másfél órás filmen látható, hogy a nyolc izraeli pi­lóta miként készült három hó­napon át a legnagyobb titok­ban a különleges bevetésre, hogyan gyakorolta be a cse­kélymagasságban, kötelékben való repülést, s a felvételek nyomon követik a titkosszol­gálati előkészítést is. Kiderül, az előkészületekben összesen 230 ember vett részt, és hogy végül Rafael Ejtan vezérkari főnök bírta rá Menahem Begin miniszterelnököt az akció megindítására, (mti) ^ Tj _£2_­- Beléptem a szakszervezetbe, nem rugdoshatsz csak úgy! (Peter Gossányi karikatúrája) Sólyom László magyar köztársasági elnök is beszélt a szlovákiai magyar politikus halálának évfordulóján Esterházy Jánosnak elvei voltak Sólyom László magyar köz- társasági elnök szerint rit­kaság az, hogy olyan politi­kus kerül be a köztudatba, akit erkölcsi nagysága miatt tisztelnek. Erről a szlováki­ai magyar politikus, Ester­házy János halálának évfor­dulóján rendezett konfe­rencián beszélt tegnap Bu­dapesten. MTI-TUDÓSÍTÁS „Tiszteletünk alapja az, hogy Esterházy Jánosnak elvei voltak, szilárd erkölcse, és ezekből sem­mit nem engedett” - mondta az államfő a II. világháború után há­borús bűnösként halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélt poli­tikusról a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetében. Hozzátette: Ester­házy János kitartott küldetése mellett, hogy a felvidéki magyar­ság szószólója legyen, de képvi­selte a lengyelek, a ruténok és a zsidók ügyét is. Megjegyezte: a szlovákiai magyar politikus volt az egyetlen, aki a parlamentben a zsidók deportálása ellen szava­zott. Az államfő azt mondta: Es­terházy János kiállt a kisebbségi jogokért, de példát mutat abból a szempontból is, hogy úgy vélte, a szlovákok és a magyarok együtt­élése történelemi adottság, közös a sorsuk, amit vállalni kell. Só­lyom László szerint törekedni kell arra, hogy Esterházy János gróf erkölcsi rehabüitációja mellett jo­gi rehabüitációja is megtörtén­jen. „Hogy néz az ki, hogy min­denki tisztel egy háborús bűnöst, hivatalosan a politikusok kiáll­nak mellette, ugyanakkor ő jogi­lag és papíron még mindig a le­hető legsúlyosabb elítélést hor­dozza magán” - fogalmazott. Szerinte óhatatlanul adódik a kérdés, mi az, ami lehetetlenné teszi az ítélet felülvizsgálatát. Vé­leménye szerint ez a szembené­zéstől való ódzkodás, a bátorság hiánya, hogy egy nép, és itt Szlo­vákiáról, sőt Csehországról, Csehszlovákiáról van szó, szem­benézzen azzal a korszakkal, ami közvetlenül a háború után követ­kezett be. „Lehet-e azt tenni, hogy csak a kommunista hatalo­mátvételig megyünk vissza, azt rehabüitáljuk, és ami előtte volt arról kijelentjük, demokratikus?” - kérdezte. Példaként említette, hogy Magyarországon az első zsi­dótörvénytől (1938) kezdve vizs­gálták felül az ügyeket. Sólyom László szerint Esterházy János szellemében -a nyitott szívnek a politikáját kell követni Szlovákiá­ban, és mindenekelőtt a szlovák néppel szemben is. „Sorsközös­ség szellemében a megbékélésre kell törekedni, tisztázni kell a jogi részét Esterházy János rehabilitá­lásának, ami elengedheteden a megbékéléshez” - fűzte hozzá. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke egy dokumentum­kötetből idézve azt mondta: az Es­terházy Jánost is elítélő népbíró­sági rendszer úgy volt -beállítva, hogy a magyarok és a németek el­len irányuljon. Mint mondta, a grófot 1947 szeptemberében az­zal az indokkal ítélték halálra, hogy együttműködött a Szudéta- német Párttal és Szlovák Nemzeti Párttal, és ezzel hozzájárult Csehszlovákia szétveréséhez. Hozzátette: az ítéletben az is sze­A szlovákok és a magyarok együttélése történelemi adottság, közös a sorsuk, amit vállalni kell. repelt, hogy Esterházy a szlovák parlament képviselőjeként a tör­vények megszavazásával hozzájá­rult a fasiszta rendszer térnyeré­séhez. Elmondta: nem számított mentő körülménynek, hogy a szlovákiai magyar politikus zsidó­kat mentett. Közölte: később a ha­lálos ítéletet életfogytig tartó bün­tetésre enyhítették. Csáky azt nyüatkozta, hogy két lehetőség van a rehabüitációra, vagy a szlo­vák parlament vizsgálja felül a népbíróságról szóló törvényeket, vagy egy lex Esterházyt alkotnak. Duray Miklós, az MKP alelnöke szerint Esterházy János életét a keresztény eszmeiséghez való ra­gaszkodás fogta egybe, a szlováki­ai magyar politikus a keresztény­szociális gondolat megtestesítője, a modem kereszténydemokrácia képviselője volt. A konferencián jelen volt Esterházy János lánya, Esterházy-Malfatti Alice, vala­mint Németh Zsolt, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának el­nöke. Esterházy János Csehszlovákia, majd Szlovákia területén élt, 1932-től a csehszlovákiai Orszá­gos Keresztényszocialista Párt el­nöke volt, 1935-től Kassa or­szággyűlési képviselőjeként tevé­kenykedetett. Ä második világhá­ború idején a szlovák nem­zetgyűlésben ő volt az egyetlen, aki felemelte szavát a zsidók de­portálása ellen, majd tevőlegesen is segítette az üldözött szlovákiai zsidóságot. Esterházy Jánost 1944 decemberében magyar nyi­lasok tartóztatták le Budapesten, majd szovjet lágerbe hurcolták. A szovjet hatóságok 1949-ben adták ki a csehszlovák szerveknek. Ko­rábbi halálos ítéletét köztársasági elnöki kegyelemmel életfogytigla­ni börtönre változtatták. 1957. március 8-án halt meg morvaor­szági börtönében. A fegyverpárti erők érve: a fegyver életeket menthet - a fegyverjogot bírálók ellenkezőképpen vélekednek Vita a fegyverviselésről a campusokban MTl-TUDÓSÍTÁS A virginiai tragédia megelőz­hető lett volna, ha az egyetemis­ták számára engedélyezett lett volna a fegyverviselés a campus területén - érvelnek az amerikai fegyverlobbi képviselői, a fegyver­jogot bírálók viszont ellenke­zőképpen vélekednek. Virginia ál­lam törvényhozásában biztosan napirendre kerül a kérdés: me- gelőzhető-e a hétfőihez hasonló ámokfutás, ha az egyetemi város­ban a diákok fegyvert hordhatná­nak maguknál. A virginiai műszaki egyetem (Virginia Tech), ahol a mészárlás történt, sok amerikai egyetemhez hasonlóan tiltja diákok számára a fegyverviselést. Az utóbbi évek­ben azonban egyre több szövetsé­gi állam törvényhozása enge­délyezte a rejtett fegyver viselé­sét, és a fegyverpárti erők ezzel párhuzamosan Virginiától Utah- ig a campusbeli tilalom megszün­tetését sürgetik. Érvük úgy hang­zik: a fegyver életeket menthet. Ha Blaksburgben a diákok fegy­vert tarthattak volna maguknál, megállíthatták volna hidegvérrel gyilkoló társukat. „Csak erővel le­het megállítani az üyen embere­ket” - állítja Todd Gilbert, a virgi­niai törvényhozás republikánus párti képviselője, aki szerint a dél­koreai diák nagyon jól tudta, hogy fegyvermentes övezetbe lép be. Az ellenzők viszont úgy látják, a fegyverek jelenléte drámai mér­tékben megnövelné a campusok­ban az erőszakot; a fegyverek vé­letlenül is elsülhetnek, és bizonyá­ra lennének esetek, amikor öklök helyett golyókkal akarnának meg­oldani egy vitát. A mértékadó kon­zervatív újság, a The Wall Street Journal szerint a fegyverel­lenőrzést szorgalmazó csoportok veszítettek befolyásukból az 1990- es évekhez képest. A nevezetes 1999-es coloradói mészárlás után - amikor a Columbine középisko­lában két diák egy tucat társát és egy tanárát ölte meg - ömlöttek a fegyvertartási szabályok szigorítá­sát követelő internetes üzenetek a washingtoni kongresszushoz. A hétfői tragédiát követően azon­ban, amely pedig a legsúlyosabb ilyen eset volt Amerika történeté­ben, már nem volt ilyen áradat. A „fegyverek a campusban” vita része annak a szélesebb kérdés­nek, hogy az amerikai állampol­gárok hordhatnak-e fegyvert ma­guknál közterületeken. A fegyver­lobbi már több csatát megnyert, sok államban az emberek rejtve tarthatnak maguknál fegyvert bárhová mennek, legyen szó étte­remről, hivatali épületről vagy egyetemről. Az amerikai szövetségi államok közül 16 kifejezetten tiltja a fegy­verviselést a campusok területén. Közéjük tartozik Virginia is, ahol a tilalom évtizedek óta érvényben van; a törvényhozásban tavaly és idén is kísérlet történt a tilalom fel­oldására, sikertelenül. Két állam, közöttük Utah, engedélyezi az egyetemi fegyverviselést 21 év fel­ett, a többi államban, ahol amúgy engedélyezett a rejtett fegyver hor­dása, az egyetemek vezetésére bíz­zák a kérdés szabályozását. A wa­shingtoni kongresszus 1996-ban al­kotott törvényt az úgynevezett fegyvermentes iskolai övezetről, ennek értelmében az általános és középiskolákban, valamint mint­egy 300 méteres körzetükben bűncselekménynek minősül a fegy­ver tartása. KOMMENTÁR Fico fekete aranya MOLNÁR IVÁN Főhet a feje azoknak, akik hittek a Fico-kormány mindenhatóságá­ban, és az alacsony januári benzinárakat látva úgy döntöttek, nyá­ron saját kocsival vágnak neki a külföldi nyaralásnak. A benzin liter­je idén júliusra is meghaladhatja a 40 koronát, vagyis csaknem ugyanolyan drágán utazhatunk majd, mint tavaly. Robert Fico ugyanakkor még a múlt évi választások előtt megígérte, hogy ha ha­talomra kerülnek, mindent megtesznek a benzinárak csökkentésé­ért. És láss csodát, a tavaly júliusi hatalomátvételt követően a benzin ára valóban esni kezdett. Míg az elmúlt év júliusában 42,55 koronát adtak egy literért, idén januárban már csak 34,80-at. Robert Fico így már a múlt év végén azzal büszkélkedhetett, hogy a kormány nyo­másának a benzintársaságok is engedtek, így mi, Szlovákia lakossá­ga hálásak lehetünk a Smer vezette koalíciónak. Hogy a tavaly nyári árugrás elsősorban az iráni atomprogram és a ki­rándulási szezon számlájára írható, és az ezt követő áresés is csak a nemzetközi piacoknak köszönhető? Kit érdekel? A Fico-kormány még tavaly megfenyegette a Slovnaftot, hogy akár erőszakosan is be­avatkozik az árképzésbe. Mindezt persze nem gondolta komolyan, hiszen jól tudta, hogy ezzel többet veszítene, mint nyerne, ám a sajtó rákapott a témára, így sikerült bevinni a köztudatba, hogy a kor­mány az alacsony benzinárakért küzd. Fico tanácsadói azonban már akkor tudták azt, amit az elemzők többsége, hogy az árak a nemzet­közi piacokon esni fognak. így nem kellet mást tenniük, mint hát­radőlni, és élvezni a népszerűséget. Hogyan hitetik el velünk, hogy teljesítették az ígéreteiket, ha idén nyáron csaknem ugyanannyiba kerül majd a benzin, mint tavaly? A válaszra nem kell vámunk, hiszen a gazdasági tárca szóvivője, Bra- nislav Zvara már most bejelentette, hogy az idei áremelkedés a nemzetközi piád mozgások számlájára írható. Ugyanez volt a hely­zet természetesen tavaly is, Fico akkor azonban még mindezt a Dzurinda-kormány külföldi tőkével szembeni szervilizmusával ma­gyarázta. Hogy a választások előtt még azt ígérte, hatalomra kerü­lésük esetén csökkentik a benzin 57 százalékos jövedéki adóját? Ki emlékszik már erre? A szlovákiai választók szenilitásának köszön­hetően a Smer népszerűsége így lassan eléri a benzin jövedéki adó­jának a színijét, ami régiónkban a legmagasabbnak számít. JEGYZET mmmhhmbinmmm Páviánok a magasban NÉMETH ZOLTÁN Imádnivalóak a természetfil­mek. Minél messzebb forgatják azokat, annál inkább. Nem kell hónapokig útitervet készíte­nünk, nem kell felszerelésekért boltba futkosni, nem kell évekig spórolni repülőgépre és szállás­ra. Sőt, nem kell nyolc-tíz védőinjekaóval teleszúratni ma­gunkat, csupán annyit kell tenni, hogy bekapcsoljuk a tévé gomb­ját, s leülünk a kényelmes ka­rosszékbe. Most éppen a majmok élete a té­ma. Egy figura a majmok között él, reggeltől estig kamerázza őket, napról-napra, a Big Brot­her vagy a Való Világ semmi eh­hez képest. Azt persze nem tu­dom, ki lehet-e szavazni valakit a majmok közül, s ha igen, a ki­szavazott hová kerül, minden­esetre láttam már üyen valóságs- how-t surikate (Suricata surica- ta), .nemzetiségű” kisemlősök (ne tessék nevetni, a busmanok szinte emberként tisztelik őket) főszereplésével. Sőt, mindkét ál­latfaj esetében mindegyik egyed külön nevet is kapott, így aztán követni lehet, mondjuk Gordon mesterkedéseit a párzástól a va­csoralopásig. De maradjunk a majmoknál, pontosabban a pá­viánoknál. Izgalmas hétköznap­jaik, sertepertéik közepette egy­szer csak megdöbbenve nézek föl: a majmok egy ötszáz méte­res, csodás vízesés kiugró szikla­nyúlványain nyújtóznak el, szen- derülnek délutáni álomba. A fi­gura, hogy biztosak legyünk benne, be is mondja, igen jói hallom, fél küométerre a szaka­dék fölött hajtják le kis buksiju­kat, alattuk az örvénylő víz, a ki­ugró sziklaszirtek, egyetlen hi­bás mozdulat, az alvajárásnak egyetlen apró esélye, és az álla­tok máris zuhanórepülésben in­dulnak majomistenük majompa­radicsoma felé. És ők mégis ott ülnek, mit ülnek, nyújtózkodnak, vakaróznak, majd jóízűen alszanak pár órács­kát. Miért? Miért éppen ott? Ör­kény nyomán mondhatnánk, hogy aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne ka­landozzanak összevissza, nagy igazságoknak jöhet a nyomára. A biztonság miatt? Hogy állat ál­latnak a farkasa, s inkább egy kis zuhanás, mint a sivatagi sakál fogzománca? Talán. Nem va­gyok egy Oszlopos Simeon, ép­pen ezért nem próbálom ki, mi­lyen lehet egy felhőkarcoló kis- ágynyi alapterületű tetején alud­ni, de a páviánok tudnak vala­mit. __________________ TALLÓZÓ FIN ANCIAL TIMES Veszélyben van a 2006-os tör­ténelmi jelentőségű ameri­kai-indiai megállapodás a civü nukleáris együttműködésről, mert India felül akar vizsgálni néhány záradékot - jelentette ki a lap hongkongi kiadásában Ni­cholas Bums amerikai külügyi államtitkár. Szerinte Washing­tonnak csalódást okoz a tárgya­lások üteme. A tárgyalások há­rom hónappal ezelőtt kezdőd­tek, de a tárgyalóküldöttségek­hez közelálló források szerint In­dia vitatja azt a záradékot, amely az USA-t feljogosítja a nukleáris fűtőanyag szállításának és lo­gisztikai támogatásának leállítá­sára, ha India újabb atomkísérle­tet hajtana végre. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents