Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-03 / 78. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 3. Nagyszünet- hirdetés 13 KEPES VIGYORGÓ Kicsi neked az iskola? AJÁNLÓ A Konto Orange Alapítvány pályázatot ír ki tehetséges egye­temisták számára. A programba minden felsőoktatásban, nappali képzésen tanuló fiatal (kivételt képeznek az első évfolyam hall­gatói) vagy hallgatói csoportok részt vehet (30 éves korig). Ösz- szesen kétmillió korona kerül szétosztásra. Minden hallgató csak egy kérvényt adhat be. Egy nyertes pályázó legfeljebb évi 80 ezer korona támogatást kaphat. Támogatásban részesíthető projektek: 1. A kutatást, a témában való elmélyülést elősegítő tanulmány­utak finanszírozása. 2. Külföldi és hazai kutatói ta­nulmányutak. 3. Szaktanfolyamok támogatá­sa, melyek nem szerepelnek az akkreditált felsőoktatási intéz­mény kurzuskínálatában. 4. Szakmai gyakorlatra, felmé­rés céljára irányuló tanulmány­utak. 5. Szakkonferenciákon való részvétel, a saját munka bemuta­>sVidám hangulatú téltemető-tavaszköszöntő mulatságot tartottak a gutái gyermekek Megérkezett a kikelet A tanulmányi támogatás konkrét oktatási és tudományos célra hasz­nálható csak fel (Képarchívum) tására vonatkozó költségek átfi- zetése. 6. Alapfelmérések elvégzésé­nek finanszírozása. 7. Gyakorlatorientált vizsgála­tok finanszírozása. A tanulmányi támogatás konk­rét oktatási és tudományos célra használható csak fel. Anyagi tá­mogatásért jelentkezhetnek a ter­mészettudományi, műszaki, or­vosi, mezőgazdasági, társada­lomtudományi és bölcsészkép­zésben résztvevő felsőoktatásban tanuló fiatalok. A pályázatok be­küldési határideje: 2007. május 16. Cím: Centrum pre filantropiu, Medená 5, 811 02 Bratislava. Ér­deklődni lehet a 0905/313 313-as és a 02/5464 4682-es telefon­számokon vagy e-mailben a vysokoskolaci@kontoorange.sk címen, az alapítvány weboldala: www.kontoorange.sk . (ú) Hagyományosan minden évben a gutái Erdei utcai óvoda és a három alapis­kola első osztályos tanulói a vízimalomnál tartják ta­vaszvárójukat. A gyerme­kek Kisze-bábot készítet­tek és annak elégetésével elűzték a telet és köszön­tötték a tavaszt. BORKA ROLAND A gyermekek végigvonulva a vá­roson különféle tavaszváró dalo­kat énekeltek, versekkel és mon- dókákkal vittek színt a város hét­köznapjába. Télűző körtáncukra nem nagyon volt szükség, hiszen az elmúlt szokatlanul enyhe tél mi­2005 és 2006 ieqkedveltebbj utalási I irodája, 11 nép, 2 felnőtt + 2 gyermek 14 év. korig, repülővel, szálló ***. all Inclusive, klub. kirándulás Krét 8 nap, 2 felnőtt * 2 gyennek 12 éves korig, repülővel, szálló**“, aH Inclusive, szép strand \J tSlSt3©eQ?e RhodOSZ 8 nap. 2 felnőtt+ 2 gyermek 14 á* kori* repülővel. száMókomp. ••• uhre mä Murive ä1K)^3©ss«i T6rÖko? >. • nap. 2 felnőtt + gyermek »« év. korig, repülővel saáMó****. ultra aH Inclusive. égj IľôcÉUSa«# Spanyolország t mm =*»**. jBSSeWsöí -v» A kicsik vidáman búcsúztak a téltől és köszöntötték a tavaszt ’ (A szerző felvétele) A gútai vízimalom térsége kiváló helyszínt biztosít, hogy a kis lurkók elűzzék a telet és dalaikkal, verseikkel sürgessék a tavasz eljöttét att már a megszokottnál jóval ko­rábban kiserkent a barka, rügyet bontottak a fák, kinyíltak a tavaszi virágok és előbújtak a bogarak, hangyák és csigák is. A kicsik is egyre több időt szeremének eltöl­teni a természetben, hiszen izgal­mas figyelni, ahogy mindenütt új élet készülődik. Fontos, hogy a gyerekek a megújuló tavaszi ébre­dést minél természetközelibben él­hessék meg. A gútai vízimalom tér­sége kiváló helyszínt biztosít, hogy a kis lurkók elűzzék a telet és dala­ikkal, verseikkel sürgessék a tavasz eljöttét. Miután elégették és vízbe dobták a Kisze-bábot, a parton kör­beálltak és vidám dalocskákkal ün­nepelték a tavasz tündérét. A gyer­mekek láthatóan élvezték az önfe- ledtséget, hiszen szökdécseltek, ugrándoztak és kurjongattak örö­mükben. A páratlan szépségű ter­mészeti táj gyermekhangtól vissz­hangzott és a szél messzire repítet­te a csilingelő vidámságot. Pizsamás harcos kiképzésen (vicclap.hu-felvétel) :íte«í«®iÍS»SíiS0 » líttíjgstofe B* Mkkttwiczova 2. te».. 5293 281 M3, Nám. SNP 13, te»: 5556 6004. DunapW 16. tel.. 5263 2971-72 • MA: Radlinského 115*2. til.; 7723 136 • Tt Stefin* kova 47, te» 55)3 334 • D* Kouo BéHu Bartóka 790. te».: 5524 872 • PN: Tep*** 74. tef.: 7970 909: Wwrterova 23. t*». 7725 305 • MR: Štúrova 7. te» 6524 294 • K N: Nám gen. Klapku 6. te»: 7733 290 • m Pdacktóo 5. hi: 7434 842 • ZA: Marianske nám. 21. te» 5626 916 »M* Osioboditetov 58, te» 4305 030 • •»: Ooíná 31. te«.: 4125 248 • 1C Teie/nrfna 24. te»; 4323 089 • m 1. mája 215Ä, tel 7763 712 • POt Htawtf 129, let 7734 300 • Mb Alžbetina 6. «H : 6224 8 72 • Mb Prof Htavtó 15. tét. 6441 149 ——«■«.«1» ntri www.4tptravei.sk • www.tatratour.ik Megszállott webszerkesztő PÁLYÁZÓ PUSKA 22. A két világháború közötti korszak Az avantgárd (francia): élcsapat, előőrs. Az 1905-38 között fellépő művészeti irányzatok összessége. Előzményei ellené­re is (romantika, a századforduló irányza­tai) radikális szakítást jelent a XIX. század művészetével. Természettudományos és bölcseleti hát­tér: a.) Einstein relativitáselmélete (1905) és a kvantummechanika térhódítása, a tér és idő összetartozásának felismerése, b.) Bergson új időszemlélete, a fizikai idő és a tartam megkülönböztetése, c.) Freud, il­letve a különböző mélylélektani iskolák hatása. Létrejöttének oka, közös alapja: • az író, a művész és a közönség viszonyának meg­bomlása. • a rohamosan változó, zűrzava­ros, fenyegető világ. 1. ) Megváltozik a szubjektum-objektum, művész és tárgya viszonya. Klee: „A művé­szet a teremtés allegorikus Répe.” 2. ) Előtérbe kerül a nyelv problémája, a je­lölő túlnő a jelöltön, a szavak mágiává vál­nak, a szöveg .elemei önálló életre kelnek. 3. ) Tér és idő egybeforr. A művész úgy érzi, hogy műve szaggatottságával, pontszerű­ségével, töredékességével kell érzékeltetnie a szaggatott világot. 4. ) Szét akarja rombolni a művészetek hie­rarchiáját, a magas és alacsony, az arisz­tokratikus és a populáris művészetet elvá­lasztó falat. Érdeklődik a cirkusz, a varieté, a tornaünnepélyek és a mozi iránt. 5. ) El akarja törölni a határt az egyes művé­szeti ágak, illetve a műnemek és műfajok között. 6. ) Átalakulnak az ábrázolhatóság megszo­kott eszközei; elveti a leírást és a cselek­ményt. A mű jellemzője, hogy elliptikus, il­letve töredékes. A nevetés és a gúny kerül előtérbe. 7. ) Bevonja a művészi ábrázolásba a mo­dern élet rekvizitumait (=kellék). 8. ) Túl akar lépni a művészeten, nem a mű­vészet, hanem az élet, a tett a fontos. 9. ) A különféle irányzatok mozgalomként lépnek fel, programnyilatkozattal, világ- megváltó törekvésekkel, az új ember arcu­latának megrajzolásával. 10. ) Nyitottá akarja tenni a művészetet, mindenki által folytathatóvá. Gyors terjedésének okai 1.) Megnövekszik az egyik országból a má­sikba vándorló, több országban dolgozó, nem csak anyanyelvén író művészek szá­ma. Irodalmi központok jönnek létre: Pá­rizs, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszor­szág. 2.) A kelet-európai zsidóság vándor­lása. 3.) Az avantgárd programszerűen in­ternacionalista, tudatosan lép ki a nemzeti keretekből. 4.) A világ általános nyitottá vá­lása, a tömegkommunikáció felgyorsulása. 5.) A divat, az utánzás, a hóbort, a lépéstar­tás igénye és kényszere, valamint a művé­szet mesterségbeli oldalának tagadása, il­letve háttérbe szoritása. Fontosabb avantgárd irányzatok: 1. ) Futurizmus (olasz): futur=jövő szóból. Idő: 1909. (Marinetti első futurista kiáltvá­nya) - 1944. (az olasz fasizmus vége). Hely: Olaszország, Oroszország illetve Szovjet-Oroszország. Általános jellemzői: a modern nagyvárosi élet, a technika, a se­besség sajátos kifejezőeszközeinek keresé­se, • Irodalom: Áz íráskép extrasága, a nagybetűk és a központozás elhagyása, matematikai és zenei jelek alkalmazása, képversek, összefüggéstelen hang- és szó­csoportok, az ún. szabad szavak. Képvise­. löi: Marinetti, Pallazzeschi (olasz), Maja­kovszkij, Hlebnyikov, Burljuk, Krucsonih: Pofonütjük a közízlést (1912) (orosz). • Képzőművészet: a mozgások egymás utáni fázisát rögzítő szimultanizmus, a mozgás­irányt jelző erővonalak megfestése, az egyetemes dinamizmus érzékeltetése. Kép­viselői: Boccioni, Severini, Carr. (olasz), Tatlin, Larionov, Burljuk (orosz). • Zene: zörejek, természeti hangjelenségek felhasz­nálása. Képviselője: Russolo (olasz). 2. ) Expresszionizmus (latin): kifejezni szó­ból. Idő: 1905-20. Hely: Németország. Két jelentős csoport: Die Brücke (1905. Drez­da), Der blaue Reiter (1911. München). Két folyóirat köré csoportosultak: Sturm, Akti­on. Általános jellemzői: az ember belső él­ményét, legtöbbször szorongó látomásait igyekszik kivetíteni. Erős társadalmi elköte­lezettség. Az emberért való szociális, eg­zisztenciális aggódás és háborúellenesség jellemzi. • Irodalom: extatikus metafora- és igehalmozás, a hagyományos logikát felborító csapongó mondatfűzés, látomá- sos képalkotás. Képviselői: líra - Georg Heym, Georg Trakl, Brecht, Gottfried Benn, Becher, August Stramm; dráma - Georg Kaiser, Ernst Toller, Brecht. • Képzőművé­szet: A színek és tormák felszabadítása a természetelvűség konvenciói alól. Képvise­lői: Munch, Oskar Kokoschka, Barlach, Nolde, Holder. • Zene: két jellemzője az atonalitás és a dodekafónia. Képviselői: Schönberg, Berg. • Film: különleges képi és díszletmegoldások. Képviselői: Wiene: Doctor Caligarí, Fritz Lang: Metropolis. 3. ) Kubizmus (latin): kocka szóból. Idő: 1907. (Picasso: Avignoni kisasszonyok) - 1920. Elsősorban képzőművészeti irányzat. Jellemzői: A jelenségeket geometriai for­mákra bontani, lehántani a dolgok esetleges, véletlenszerű külső formáját, és felfedezni belső törvényszerűségeit. Kiáltványa: Apolli­naire: Kubista festők című írása (1913.) Fes­tészet: előfutár-Cezanne, Seurat; képviselői - Picasso, Braque, Gris. Szobrászat: Archi­penko, Brancusi, Duchamp. 4. ) Dada, dadaizmus. Idő: 1916. (Tristan Tzara első dadaista kiáltványa) - 1923. Hely: Svájc, Franciaország, Németország, USA. Létrehozói a háború elől menekülnek Svájcba. A szó jelentése Tristan Tzara sze­rint francia falovacska. Jellemzői: a háború okozta kiábrándultság, végletes elvetése és tagadása mind a polgári világnak, mind a művészetnek. Az esztétikum helyett és fe­lett az élet áll, a gesztus, a botránykeltés a fontos. • Költészet: képviselői: Tristan Tzara, Andre Breton, Louis Aragon, Paul Eluard. • Képzőművészet: montázstechni­kával. Képviselői: Hans Arp, Max Ernst, Duchamp. 5. ) Szürrealizmus (francia): valóságon túli, valóság feletti. Idő: 1923. (André Breton el­ső szürrealista kiáltványa) - 1944. Hely: Franciaország. Célkitűzését Andre Breton, a mozgalom vezetője fogalmazza meg: „föl­oldani a cselekvés és az álom közti jóváte­hetetlen szakítás nyomasztó eszméjét”. • Irodalom: szimultanizmus. Lautréamont: „szép, mint egy varrógép és egy esernyő véletlen találkozása a műtőasztalon”. Kép­viselői: líra - Breton, Aragon, Eluard, García Lorca; dráma - Antonin Artaud: Kegyetlen színháza, Roger Vttrac; film - Bunuel: An­dalúziái kutya, Az aranykor, Cocteau: Poé­tavér, Louis Maile: Zazie-filmek, Alain Resnais: Tavaly Marienbadban; képzőmű­vészet - Picasso, Chagall, Dali, Max Ernst, Chirico. Thomas Mann (1875-1955) Mario és a varázsló: az 1926-os itáliai útjá­nak élményeit dolgozta fel. Szerkezete két részre tagolódik - egy rendkívül elnyújtott expozíció, tele retardáló (=késleltető) ele­mekkel, illetve a Cipolla-jelenség leírásával. A hosszú bevezetővel azt a világot mutatja be, melyben megszülethet, működhet a Cipolla által képviselt eszmeiség és gyakor­lat. Ennek a világnak jellemzője az előítélet, a felfokozott nacionalista hisztéria, a prüdé- ria, a természetesség háttérbe szorulása, a ráció helyét átvevő babona. Mindezeknek logikus következménye a második rész. De már az elsőben is fölvillan a torzult világot ellensúlyozó segítőkészség, humánum, to­lerancia. A második rész drámai szerkesz­tésű. Cipolla egyre bonyolultabb mutatvá­nyokkal rukkol elő az egyszerű kártyatrükk- töl az akaratot teljesen megtörő hipnózisig. Cipolla azt az elméleti tételt akarja igazolni,' mely szerint van szabadság és van akarat, de nincs szabad akarat. Az egyes szereplők különböző módon próbálnak ellenállni a te­óriának és gyakorlatnak. A nyitójelenetben a nyelvét kiöltő fiú a verbális ellenállás kép­viselője, a következő szereplő kíváncsiság­ból veti alá magát a mutatványnak, a nega­tív ellenállást, a „nem akarom“ magatartás- formáját képviseli a római úr. A manni esz­meiség hordozója Mario, pontosabban a végső megaláztatottságában bekövetkezett cselekedet, mely képi kifejezője a militáns demokrácia ideáljának. Az ember szabad­sága, akarata törékeny, s nem szabad olyan szituációt előidézni, melyben külső erők megtörhetik azt. A novella problematikus voltát jelzi Cipolla fizikai torzsága, mely szoros összefüggésben áll belső világának eltorzulásával. Ily módon alakjában a mű­vész „irodalmár típusát” rajzolja meg. A műben sajátos helyet foglal el az elbeszélő. Ő a kívülálló értelmiségi, aki szemtanúként követi az eseményeket, mindvégig ambiva­lens a látottakkal, de képtelen bármit tenni ellene. Ernest Hemingway (1899-1961) Az öreg halász és a tenger (1952): Santiago az első olyan figura, akiben hős és az írói erkölcsi követelmények maradéktalanul összefonódnak, ő az, akinek sorsában a be­teljesülést, az erkölcsi győzelmet nem kö­veti fizikai megsemmisülés, s akit az író szabadon enged töprengeni az élet, termé­szet és ember dolgairól. Valósághű és szimbolikus elemek együttéléséből csapó­dik ki a kisregény és Hemingway egész életművének humanista tanítása: „az em­ber nem arra született, hogy legyőzzék...” Santiago együtt él a természettel, testvér­ének érzi a halat, mint a napot és a csillago­kat is. Beszélget, barátkozik az állatokkal. A halat butábbnak is, nemesebbnek is tartja saját fajtájánál. Mikor csónakján morfondí­roz magában, ezek a belső monológjai nem tűnnek írói fogásnak, hiszen helyzetének valószerü következményei. Különösen az ölés és az ezzel járó bűntudat foglalkoztatja. Fáj neki, hogy ölnie kell, még bocsánatot is kér zsákmányától, de ebben nincs semmi szentimentalizmus. Az ember és az állat végzetének derűs tudatával elfogadja, hogy ez a világ rendje, de ebből nem lesz tragé­dia. Mégis örül, hogy a csillagokat, a Na­pot, a Holdat nem kell megölnie. Heming­way ebben az elbeszélésben is mellőzi a lé­lektani elemzést, a leírások csak a tárgyi vi­lág bemutatását szolgálják, Santiagót cse­lekedeteiből és szavaiból ismerhetjük meg. BP-6-15621

Next

/
Thumbnails
Contents