Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-19 / 90. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 19. Régió 5 Komáromot, Lévát és Nagysurányt is érinti a megyei középiskolák összevonása Csökkent az érdeklődés a mezőgazdasági szakok iránt Érsekújvár. A Nyitrai kerületben újabb, elsősorban a mezőgazdasági irányzatú megyei középiskolákat érintő racionalizációs intézkedéseket hajtanak végre. SZÁZ ILDIKÓ Iskolákat, étkezdéket, kollégiumokat zárnak be és vonnak össze a Nagytapolcsányi és Nyitrai járásban, továbbá Komáromban, Léván és Nagysurányban. A Lévai járásban a középiskolák hálózatából kivonják és megszüntetik a Léva-Géňa tangazdaságot. Megszűnik továbbá az Érsekújvári járásban, Nagysurányban működő Középfokú Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakiskola és a nagysurányi Középfokú Mezőgazdasági Szakiskola. A két iskolát kivonják a megyei tanintézmények hálózatából, hogy létrehozzák az Összevont Középiskolát a Nyitrai úton, amely mellett egy közös kollégium, konyha és étkezde működhet. Ezekkel a változtatásokkal a megye elsősorban pénzeszközöket próbál megspórolni, másrészt megmenteni azokat az iskolákat, amelyek fenntartási gondokkal küzdenek. A felszabaduló ingatlanokat vagy más megyei intézmények veszik át, vagy eladják, bérbe adják azokat, az így befolyt összeg a megyei pénztárt gyarapítja majd. „Meg kell jegyezni, hogy a komáromi képviselők nem tudták elfogadni a változásokat, mivel a javaslatot a hivatal nem készítette elő kellőképpen, nem egyeztettek az érintett felekkel, és nem vették figyelembe a tanintézmény véleményét sem. Sajnos, a képviselők többségében nem volt hajlandóság ezt a részt kiemelni, és visszaadni újratárgyalásra” - tudtuk meg Forró László megyei képviselőtől. A Komáromi járásban a megyei tan- intézmények hálózatából a Mező- gazdasági Középiskolát vonják ki (Hadovce 12.), és a diákokat a Budovateľská 32. cím alá költöztetik, az ottani Kereskedelmi és Szolgáltatói Középiskola épületébe, ahol sem biológiai, sem kémialaboratórium nincs. Helena Psotová, a megyei hivatal iskolaügyi osztályának a vezetője a következőképpen indokolta ezt a lépést: a megye a költöztetéssel 2,3 millió koronát takarít meg. Az iskola mellett működő kollégiumot, étkezdét és konyhát, továbbá a tanintézmény mezőgazdasági laboratóriumát is megszüntetik. Az iskolában jelenleg 121 diák tanul, de a két negyedik osztály távozásával év végére a tanintézményt látogató diákok száma nyolcvanra csökken, első osztályt pedig a gyér érdeklődés miatt valószínűleg nem nyitnak. Harminckét csökkentett munkaképességű személyt foglalkoztatnak a bátorkeszi védett műhelyben Önbecsülésüket is visszaadja a munka V. KRASZN1CA MELITTA Bátorkeszi. Harminckét, csökkent munkaképességű személy részére létesített ún. védett munkahelyet a komáromi járásbeli nagyközségben a magyarországi érdekeltségű Grantek Kft. A foglalkoztatottak elektronikai alkatrészeket illesztenek össze, amelyeketmajd az autógyártásban hasznosítanak. A társaság számára a helyiségeket Bátorkeszi önkormányzata biztosította: a község közel egymillió koronáért felújíttatta a tulajdonában lévő, az utóbbi években raktárként szolgáló egykori községháza épületét. , A járási munkahivatal közvetítésével kerültünk kapcsolatba a Grantek képviselőivel, akik a régiónkban kerestek megfelelő épületet üzemegységük számára - tudtuk meg Sipos József polgármestertől. - Bár a sürgős felújítás nagyobb összeget emésztett fel az eredetileg tervezettnél, mégis úgy gondolom, jó befektetés volt. A műhelyben dolgozók mintegy fele bátorkeszi lakos, akik máshol nem találtak munkát. Örülünk, hogy ilyen módon tudtunk rajtuk segíteni.” A február 26-án nyílt védett műhelyben a huszonévesektől a hatvanadik életévük felé közeledőkig valamennyi korosztály képviselője megtalálható, férfiak és nők egyaránt. Többségük évek óta hiába keresett munkát; vannak, akik születésüktől fogyatékkal élnek, másokat betegség, baleset miatt százalé- koltak le. „Ez a munkahely nemcsak kereseti lehetőséget biztosít az itt dolgozók számára, hanem visz- szaadja önbecsülésüket, újra hasznosnak érezhetik magukat, a jó kollektíva pedig gyógyírt jelenthet a lelki sebekre” - mondta Szegi Kornélia, aki maga is rokkantnyugdíjas és minőségellenőrként dolgozik a műhelyben. A műhely iránt természetesen nagy az érdeklődés, hiszen a hasonló munkahelyek tájainkon sajnos ritkaságnak számítanak. „A társaság Magyarországon több üyen műhelyt működtet, és ha a bátorkeszi üzem beváltja a hozzá fűzött reményeket, nem kizárt itt sem a bővítés - árulta el Trenka Katalin telepvezető. - Egyelőre a hazai törvények megengedik, hogy a rokkantnyugdíjasok dolgozzanak, reméljük, ez így is marad. Maga a munka nem túl igényes, mi tréfásan azt mondjuk, legózunk, kis műanyagdarabkákat kell ugyanis ösz- szeilleszteni. A napi nyolc órát viszont becsületesen végig kell dolgozni, több ezer alkatrészt kézbe kell vermi és összeilleszteni, mindezt minimálbérért.” A 25 éves marcelházi Marián és a 28 éves bátorkeszi Laci egyelőre jól érzi magát itt. Mindketten mozgáskorlátozottak és gyakorlatilag 1999 óta munkanélküliek.,Amint hallottam a munkaerő-toborzásról, azonnal jelentkeztem, szerencsére felvettek - mesélte Marián. - Munka közben jókat beszélgetünk, sokat nevetünk, és nekem kimondottan tetszik, hogy idősebbek is vannak köztünk, akik megosztják velünk élettapasztalataikat. Van ugyan néhány barátom, de eddig a napjaim nagy részét egyedül töltöttem. Most sokkal gyorsabban telik az idő.” Laci eredeti szakmája ékszerkészítő, dea környéken nem tudott elhelyezkedni. „Pozsonyban biztosan lenne módom a szakmámban dolgozni, de a távolság miatt ezt nem engedhetem meg magamnak, elköltözni viszont nem szeretnék - mondta. - A rokkantnyugdíjból pedig szinte lehetetlenség fenntartani egy házat, tehát nagyon jól jön a plusz jövedelem. Örülök a lehetőségnek.” Az 56 éves Kálmán, miután megtudta, hogy melyik laptól érkeztünk, rögtön elővett egy Új Szó-s kulcstartót. „Lapjuk karácsonyi akcióján ajándékcsomagot nyertem, abban volt a kulcstartó is. Ha tudtam volna, hogy ma meglátogatnak bennünket, az Új Szó-feliratos pólót is felvettem volna” - tette hozzá nevetve. Naponta több ezer műanyag alkatrészt kell összeilleszteniük a védett műhelyben dolgozóknak (Vas Gyula felvétele) Holnap csúcsosodik ki a 111. Komáromi Egyetemi Napok rendezvénysorozata, a program bállal zárul Jelképes futás, nemzetközi szakmai konferencia ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Idén harmadik alkalommal rendezi meg a Selye János Egyetem és a Hallgatói Önkormányzat a Komáromi Egyetemi Napokat. Már hagyományosan ezúttal is hallgatói és a szakmai részre oszlik a rendezvény. A programból mindenképpen kiemelkedik a holnap délelőtti, Futás a jövőért elnevezésű akció. Az egyetemisták délelőtt 10 órakor a Sirály diákotthontól startolnak, útközben csatlakoz- nak hozzájuk a Selye János Gimnázium és a Marianum Egyházi Iskolaközpont tanulói, végül pedig helybéli óvodások. A futás lényegében azt jelképezi, hogy Komáromban az óvodától a felsőoktatásig valamennyi szinten megvalósult a magyar nyelvű oktatás. A futókat a célban, azaz a Klapka téren Bastrnák Tibor polgármester, Albert Sándor rektor és Andruskó Imre gimnáziumigazgató fogadja. Két nemzetközi szakmai konferenciát rendez ma az egyetem: az egyik a Komámo-Komárom, egy város, két ország, a másik a Humor az irodalomban címet viseli. Mindkettő fél tízkor kezdődik az egyetem konferenciaközpontjában. Az élőbbül a Selye János Egyetem oktatói, a S JE Kutatóintézetének munkatársai, az MTA Regionális Kutatások Központjának, valamint az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársai ismertetik kutatásaik eredményeit. A kiválasztott területek a következők: várostörténet és településmorfológia, infrastruktúra és közlekedés, ipari szerkezetváltás, kereskedelmi vonzáskörzetek, az oktatási szerepkör bővülése, az idegenforgalmi együttműködés perspektívái, valamint a környezeti viszonyok. A Humor az irodalomban című konferenciát az egyetem tanárképző kara szervezi. Néhány cím a tervezett előadások közül: Önkéntelen paródia? - az irodalmi profizmus és amatőrizmus kérdései; Humor a népköltészetben, Parodisztikus jelenségek az ötvenes-nyolcvanas évek romániai magyar irodalmában. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatódik. A program szombaton egyetemi bállal zárul, (vkm) Az egyes szimbólumok történelmi korszakokat jelképeznek (Szőcs Hajnalka felvétele) äh Kő- bronz- és acélborítás a betonoszlopokon Az idő nyomai a vágsellyei sétálóutcán GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Néhány napja már „új ruhájában” látható a vágsely- lyei sétálóutcán az a három oszlop, amelyek műépítészi elképzelés nyomán hivatottak az idő nyomait képviselni. A három 3,7 méter magas oszlop a város történelmével is összefüggő különböző történelmi korszakokat jelképezi. Az egyes oszlopok a kőkorszakra, bronzkorszakra és az újkorra utaló szimbólumokat is magukon viselik, és ennek megfelelően kő-, bronz- és acélborítás került a vasbeton magra. Az Imrich Pleidel főépítész és Miroslav Regitko grafikusművész közös tervezésében készült műalkotás elhelyezése sem véletlenszerű. Pleidel elmondása szerint az oszlopok egyrészt a városi hivatal előtti teret választják el a közúttól, másrészt a város legrégebbi iskoláját és a modern városházát összekötő képzeletbeli vonal mentén sorakoznak. A régi iskolához, a templomhoz és a kastélyhoz legközelebb álló oszlop a legrégebbi, a városháza felőli pedig a legfiatalabb korszakot jelképezi. Az első, kőlapokkal borított oszlopon a város területén megtalált őskori leletek szimbolikus jelei, a középső oszlop a bronzkorszaki ékszerek szimbolikája, a harmadik oszlopon a várost Terra Wag néven említő első írásos emlékre a Pannonhalmi apátság alapító levelére utaló szimbólum, valamint a várost mai formájában említő Sala név olvasható. Igaz, egy idegennek nem biztos, hogy első látásra nyilvánvaló, mit jelképeznek az oszlopok, de Imrich Pleidel elmondása szerint ez nem is tájékoztató jellegű, hanem művészi alkotás, a tájékoztatásra a Fő utcán felállítandó három megvilágított panel szolgál majd. Ezeken az aktuális információk, várostérkép stb. mellett a város történelméről is tájékozódhat az arra járó. A főépítésztől megtudtuk, további műalkotások elhelyezésével is számolnak. Például a pihenőpadok mellett a burkolatot is úgy alakították, hogy ott köztéri műalkotást lehessen elhelyezni. A tervezők elképzelése szerint jó lenne, ha a város legnagyobb szülötte, az európai hírű hídépítő, Feketeházy János emlékét őrző alkotás kerülne ide, ráadásul ehhez a helyhez közel állt egykor Feketeházy szülőháza. AJÁNLÓ Április 19. (csütörtök) Somoija - 18.00: az Életért Polgári Társulás és a Csemadok helyi szervezete meghívására „Azért szép a vüág, mert a szíve Magyarország” címmel a Kárpát-medence szent helyeiről ad elő a kultúrházban a szakrális földrajzzal foglalkozó Born Gergely magyarságkutató, (ú) Április 20. (péntek) Galánta -19.00: előadás Ga- lánta és az Esterházyak címmel. Az előadó, Keppert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója a családfa segítségével követi nyomon a család tagjainak életútját, akik a mai napig büszkén viselik a Galánthai előnevet. Helyszín a Galántai Magyar Ház (a Csemadok épülete mellett) (gl) Komárom - 17.00: a Nemzeti Emlékezés Napja a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. Köszöntőt mond Fehér Csaba múzeumigazgató, majd Sárközi János, a Szüllő Géza Polgári Társulás alelnöke felolvassa a Komáromi Nyilatkozatot. Berényi József, az MKP al- elnökének ünnepi beszédét követően Molnár Imre történész tart előadást Esterházy Jánosról Egy ember egy nép sorsa címmel. A deportáltak és kitelepítettek emlékművénél Völner Pál, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke mond beszédet, (vkm)
