Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-17 / 88. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 17. www.ujszo.com EU-díjak újságíróknak Brüsszel. Diszkriminációellenes újságíródíjakat ítéltek oda tegnap Brüsszelben. Ez a díj az EB kezdeményezése azon újságírók kitüntetésére, akik hozzájárulnak a sokszínűség és a diszkrimináció jobb megértéséhez. A győztes cikk a Rabszolga voltam Pug- liában címet viseli Fabrizio Gatti tollából, és a L Espresso hetilapban jelent meg: bevándorló mezőgazdasági munkásokról szól, akik a rabszolgákéival megegyező munkakörülmények között dolgoznak. Gatti bevándorlónak adta ki magát, és a zsűri szerint alapos kutatással, illetve élénk elbeszéléssel illusztrálja Európa másodosztályú polgárainak nehéz helyzetét. A 2. díjat a magyar Hargitai Miklós, a 3. díjat pedig a belga Petra Sjouwerman kapta, (m, ű) Oettinger elnézést kért Berlin. Bocsánatot kért a náci korszakot is érintő, egykori elődjét méltató beszéde miatt Günther Oettinger, Baden-Württemberg tartomány kormányfője. A kereszténydemokrata (CDU) politikus bocsánatkérése a Bűdnek adott tegnapi interjúban hangzott el. Oettingernek a közelmúltban elhunyt Hans Fübingert méltató beszéde politikai körökben felháborodást váltott ki, s a CDU elnöke, Angela Merkel kancellár is megfedd- te őt. Oettinger védelmébe vette a náci időkben játszott szerepe miatt erősen bírált Filbingert, aki a II. vüághábo- rú idején hadbíró volt, közreműködött katonaszökevények hadbíróság elé állításában, sőt a nevéhez halálos ítéletek is fűződnek. (MTI) Oettinger beszéde megosztotta a CDU-t is (SITA/AP) Macedónok Hágában Hága/Szkopje/Beigrád. Eljárás indult tegnap a hágai törvényszéken Ljube Boskov- szki volt macedón belügyminiszter és Johan Tarculovszki, egy volt különleges rendőri egység parancsnoka ellen a 2001-es albán gerillaháború idején Macedóniában elkövetett háborús bűnök vádjával. A gyanú szerint felelősek 7 ár- tadan albán civü 2001 augusztusában, a Szkopjétól tíz km-re fekvő Ljuboten faluban történt meggyilkolásáért. Az Oroszlánok nevű hírhedt rendőri egység az albánok lakta faluban legkevesebb 14 házat átkutatott, több mint száz civüt őrizetbe vett és bántalmazott. (MTI) A holokauszt hatmillió áldozatára emlékeztek tegnap Izraelben és a lengyelországi Auschwitzban (Oswiecim). Az első képen a borzalmak egyik túlélője koszorúz a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen. A második felvétel az Élet Menetéről készült. Az Élet Menetében sok ezer, a világ számos országából érkezett ember vonult végig az Ausch- witzból a birkenaui haláltáborba vezető úton. A túlélők és hozzátartozók évente gyalog teszik meg a három kilométeres utat, így emlékezve meg a náci népirtás sokmillió áldozatáról. A „halottak útja" az auschwitzi tábor és az egykori legnagyobb náci megsemmisítő tábor, Auschwitz-ll-Birkenau között húzódik. (SITA/AP-felvételek) Tizennyolcezer embert tartanak fogva az amerikaiak két iraki táborban Kiugrottak a kormányból Aggasztó orosz politika Bírálatok Moszkvának Bagdad/Washington. Muktada asz-Szadr radikális síita hitszónok és milícia- vezető arra utasította mozgalmának az iraki kormányban tárcát vezető politikusait, hogy lépjenek ki a kabinetből. így követeli: állítsanak föl menetrendet az amerikai és más külföldi erők kivonására Irakból. ÖSSZEFOGLALÓ Naszar ar-Rubaje, a mozgalom parlamenti frakciójának vezetője sajtóértekezletén Szadr közleményét felolvasva bejelentette: a miniszterek elhagyják a kormányt, „abban a reményben, hogy helyüket olyan független politikusoknak adják, akik a nép akaratát képviselik”. A közlemény szerint Iraknak a megszállóktól teljesen függeden kormányra van szüksége. A Mahdi Hadserege nevű műí- ciát vezető Szadrt ezenkívül felbőszítette az, hogy az amerikai vezetésű új bagdadi biztonsági műveletben letartóztatták a milícia több tagját. A 275 parlamenti helyből 32-t birtokoló mozgalomnak hat minisztere van Núri al- Máliki 37 tagú kormányában. Valószínűden, hogy kilépésük megbuktatná a síita vezetésű nemzeti egységkormányt, de tovább élezi a feszültséget a koalíciós partnerek között, és a kormány veszít parlamenti többségéből. Egyes elemzők úgy vélik, a szadristák kilépése egyszerre áldás és átok Málikinak. Nagyobb szabadságot ad a kormányfőnek politikája keresztülvitelében, viszont nehezebb lesz a mozgalmat bent tartani a politikai folyamatokban. Szadr az amerikaiak szerint Iránban rejtőzködik, hívei viszont állítják, hogy Irakban van. Tizennyolcezer embert tartanak fogva az amerikai katonák Irakban. Ezt a The Washington Post írta. A jelentésből kiderül az is, hogy az őrizetesek jogi státusa pontosan nem tisztázott. Két táborban, a déliraki Bucca támaszponton és a Bagdad melletti Cropper táborban őrzik őket. A foglyokat általában csaknem egy évre fosztják meg szabadságuktól. A18 ezer őrizetes közül mindössze 250 nem iraki állampolgár. Ez utóbbiak között van az az öt iráni is, akiket januárban az erbfli iráni konzulátus elleni rajtaütés során vettek őrizetbe az amerikaiak. Az iraki fővárosban 628 ember - köztük 521 civü - életét vesztette, és közel 1500 megsebesült különféle erőszakos cselekmények következtében az elmúlt két hónapban - adta hírül az As-Sark al- Auszat című, Londonban megjelenő lap egy iraki tábornokot idézve. Két hónappal ezelőtt láttak hozzá ugyanis, hogy végrehajtsák Máliki kormányfő tervét a bagdadi rend helyreállítására. Kaszem Ata tábornok elmondta: e két hónap alatt 5215 embert tartóztattak le, akik közül több mint kétezret már előzőleg is köröztek. Hat benzinszállító tartálykocsi vezetőjének, köztük öt iráninak a holttestére bukkantak Irakban a határőrök. Teherán elítélte állampolgárainak megölését. A kamionsofőrök segélynek szánt üzemanyagot szállítottak Iránból Irakba. (MTI, t, ú) Négymillió iraki vált menekültté Genf. Az erőszakhuűám elől otthonaikból elmenekült irakiak millióinak megsegítését célzó, kétnapos konferencia kezdődik ma Genfben az ENSZ szervezésében. A becslések szerint szükségleteik fedezése dollármilliárdokat emészthet fel. Havonta csaknem 50 ezer ember kényszerül otthona elhagyására a felekezetközi erőszak miatt, és az iraki lakosság szenvedései a legsúlyosabbak között vannak a vüágon. Az ENSZ szerint Irakban 4 millióan váltak menekültté, közülük mintegy kétmillió él a szomszédos országokban, Szíriában és Jordániában. Sokan közülük már a Szaddám-rezsim alatt elhagyták hazájukat. A belső menekültek száma ugyanekkorára tehető. (MTI) Kiléphetnek a zöldek a koalícióból, ha Jiŕí Čuneket nem menesztik Feszültség a cseh kabinetben KOKES JÁNOS Prága. A cseh kormánykoalíció elhagyásával fenyegetődzik a Zöldek Pártja, ha Mirek Topolánek miniszterelnök nem meneszti Jin' Čunek kormányfőhelyettest, aki romaellenes kijelentései és korrupciógyanús ügyei miatt hónapok óta éles sajtóbírálatok kereszttüzében áll. Ha Čunek kijelentései egyértelműen eltérnek a kormány hivatalos irányvonalától, akkor a miniszterelnök dolga, hogy rendet teremtsen a kabinetben - mondta tegnap Martin Bursík, a zöldek elnöke, környezetvédelmi miniszter. A zöldek országos elnöksége már a hét végén a koalíciós tanács összehívását kezdeményezte Čunek miatt, és felszólította Topoláneket, hogy távolítsa el őt a kabinetből, különben a zöldek elhagyhatják a koalíciót. Határidőt azonban nem adtak a miniszterelnöknek. Čunek tavaly vált ismertté, amikor még Vsetín polgármestereként kitelepítette a lakbért rendesen nem fizető roma családokat a városon kívülre. Néhány hete pedig azzal példálózott, egy rendes állampolgár csak akkor jut állami támogatáshoz, hogy úgy viselkedik, mint a „lebarJiŕí Čunek (TASR/EPA) nult emberek”, akik a városok főterein randalíroznak, nem dolgoznak és állandóan ricsajoznak. Ugyanakkor a rendőrség egy korrupciógyanús ügyben eljárást folytat a helyettes kormányfő ellen, aki egyben a koalíciós Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU- ČSL) elnöke is. Ő az első olyan cseh kormánytag, aki hivatalában maradt annak eűenére is, hogy a rendőrség eljárást indított eűene. Topolánek eddig azt állította, a koalíciós szerződés értelmében Čunek visszahívása a párt ügye, most a közvélemény nyomására fokozatosan módosítja álláspontját. Vasárnap este kijelentette: ha kereszténydemokraták nem lépnek az ügyben, akkor miniszterelnökként maga intézkedik. A média szerint Topolánek azért óvatos, mert a hármas koalíció nagyon gyenge lábakon áll, s bármiféle mozgás a kormány bukását okozhatja. A család felhívása Túl zavaros a Johnston-ügy Gáza/London. Egy eddig ismeretlen palesztin csoport vasárnap azt állította, megölte a BBC brit televízió több mint egy hónapja elrabolt gázai tudósítóját, a 42 éves Alan Johnstont. Ezzel - úgymond - nyomatékot akart adni az izraeli fogságban lévő palesztin foglyok elengedésére vonatkozó követelésnek. A hírközlő eszközökhöz eljuttatott közlemény hitelességét azonban a palesztin belügyminisztérium és a BBC szerint egyelőre semmilyen bizonyíték nem támasztja alá. Johnston családja tegnap felszólította az emberrablókat, vessenek véget a különböző spekulációikkal okozott szenvedésüknek, és erősítsék meg hitelt érdemlően, hogy az újságíró már nincs életben. Egy névtelenül nyüatkozó, Tony Blair kormányfő hivatalához közeli forrás tegnap azt közölte, hogy a brit kormány szoros kapcsolatban van a palesztin önkormányzattal az információk hitelesítése végett. (MTI) Berlin/Brüsszel. Több ország - köztük pl. Kanada valamint az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország, továbbá az EB is aggodalmát fejezte ki tegnap amiatt, bogy Oroszországban a rendőrség elfojtja az ellenzék tüntetéseit. Ottawában kiemelték: a legfejlettebb államokat és Oroszországot tömörítő G-8-ak egyik kötelezettsége a demokratikus értékek védelme. A német kormány elfogadhatatlannak nevezte a hétvégi Kreml-elle- nes tüntetéseken történt rendőri fellépést.,.Aggasztó az orosz rendőrség által alkalmazott erő túlzott mértéke, a média munkatársait ért támadások pedig elfogadhatatlanok” - fogalmazott Thomas Steg kormányszóvivő. Berlin elvárja és követeli, hogy alaposan vizsgálják ki a moszkvai és szentpétervári eseményeket. Az Európai Bizottság - mint egyik szóvivője közölte - nagy figyelmet szentel annak, ami a hét végén Oroszországban történt. (SITA, m) Figyelmeztette a ClA-t a francia DGSE Párizs tudott a 9/11-ről MTl-HÍR Párizs. A francia titkosszolgálatok nyolc hónappal a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények előtt figyelmeztették az amerikai CIA-t arra, hogy az al-Kaida egyesült államokbeli repülőgép-eltérítést készít elő. Ez derül ki a Le Monde-ban tegnap ismertetett titkos dokumentumokból. A párizsi laphoz eljuttatott 328 oldalas, hétpecsétes, térképekkel és műholdas felvételekkel is eűátott dokumentumok a francia titkosszolgálatok kémelhárítással foglalkozó szervének (DGSE) az al-Kaidáról 2000júliusa és 2001 októbere között készített jelentéseit tartalmazza. Köztük 2000 szeptembere és 2001 augusztusa között küenc foglalkozik az USA ellen tervezett merénylettel. A 2001. január 5-re datált, az Iszlám radikálisok gépeltérítési terve című ötoldalas jelentést a Le Monde szerint öt nappal később kapta kézhez Bűi Muray, a CIA párizsi irodájának akkori vezetője. Ä feljegyzésben az áll, „Oszama bin Laden szervezetének tagjai csecsen fegyveres csoportok, valamint a tálib mozgalom képviselőinek együttműködésével 2000 eleje óta készítenek elő repülőgép-eltérítési terved’. Erről az üz- bég titkosszolgálat értesítette először Párizst, ahol 1995 óta működüt az Oszama bin Ladern megfigyelő csoport. A feljegyzés hét olyan légitársaságot említ, amelyek gépeire szemet vetettek. Köztük volt az American Airlines és a United Airlines is, amelyek járatainak eltérítésével az al-Kaida nyolc hónnappal később végrehajtotta a csaknem háromezer halálos áldozatot szedő amerikai merényleteit. Még nem adhatják ki Magyarországnak Zentai újra fellebbez MTl-HÍR Perth. Elutasította tegnap egy ausztrál fellebbviteli bíróság a háborús bűnökkel vádolt Charles Zentai fellebbezését, amelyet a magyar hatóságoknak való ldadatása ellen nyújtott be. A 84 éves Zentai ellen 2004 decembere óta folytat vizsgálatot a magyar külügyminisztérium. Azzal gyanúsítják, hogy 1944-ben katonaként Budapesten megölte a 18 éves Balázs Pétert, mert a zsidó fiatalember nem viselte a megkülönböztető sárga csillagot. Zentai, aki kezdettől fogva tagadta a vádakat, tegnap nem volt jelen a tárgyalóteremben. A The Australian internetes kiadása szerint fia, Ernie Sterner később közölte, hogy apja valószínűleg megfellebbezi a mostani határozatot is.