Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-13 / 85. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 13. Kertészkedő 15 A zsenge füvet az első alkalommal fűnyíróval, s lehetőleg a leggyorsabb sebességre állított motorral vágjuk A zöldterület gondozásáról Cickafark és pitypang. Gyakran csúfítják a gyepet. Egyes fák alatt a gyep mindig gyér marad Az üde zöld fű titka A kert üde színfoltja a szép gyep, amelyről sokan fel sem tételezik, mennyi gondos munkát igényel. A mült év őszén telepített fiatal fű - a bőséges téli csapadék és az enyhe kellemes téli időjárás hatására - hamar kizöl- dült. A gyepgondozás főbb munkái közül tavasszal a legfontosabb a gyomirtás és a tápanyag-utánpótlás. CSERES ZOLTÁN Jóllehet gyepet, pázsitot csak gyommentes területre telepíthetünk (a telepítés előtt használhatunk totális gyomirtót, pl. Gra- moxone, Glialka stb.), és a vetőmagnak is gyommentesnek kell lennie, mégis előfordul, hogy itt-ott gyom is megjelenik a fűben. Ilyenkor minél hamarább el kell távolítani a nem kívánatos idegen növényeket. Ajánlatos ezt késsel vagy más szúró szerszámmal végezni, éspedig úgy, hogy meglazítjuk a gyökerek körüli földet, hogy a növényt óvatosan el tudjuk távolítani. Ha ugyanis tépjük, a zsenge fűből is kiszakad egy rész. Ne hagyjuk, hogy a gyomnövény megerősödjön, esetleg magot érleljen. Ha nagyobb területet vetettünk be fűvel, akkor a gyomok ellen használhatók a következő készítmények: Bofix (40-60 ml/100 m2), Lonstar (5-10 ml/25 m2). Az említett szerek a legtöbb széleslevelű gyomot irtják. Fontos azonban, hogy a fű a gyomirtó alkalmazásakor már 2-4 leveles fejlettségi állapotban legyen. A másik fontos teendő a talajerő pótlása. Jó, ha tudatosítjuk: a tápanyagban szegény, sovány talajok gyepét a gyomok könnyebben felverik. Ezért kora tavasztól műtrágyázzunk. Legfontosabb a gyep számára a nitrogén - a tavaszi és a nyári időszakban ezt igényli a leginkább, hiszen az állandó nyírással a növény sok zöldfelületet veszít, amit pótolnia kell. A zöldfelület évi nitrogénigénye - a 25% nitrogént tartalmazó műtrágyából - négyzetméterenként 120 gramm. Ezt a mennyiséget természetesen nem egyszerre, hanem több részben kell kijuttatni. Ilyenkor tavasszal 25 grammot, a nyár folyamán 75 grammot 6-7 alkalommal, az ősz elején pedig a fennmaradó 25 grammot adjuk. Az utolsó adaghoz már foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát is keverhetünk. A műtrágyát mindig száraz időben szórjuk ki, utána a gyepet öntözzük be. Ha a gyomlálást, gyomirtást és a tápanyag-oldatozást gondosan elvégezzük, új gyepünk gyorsan megerősödik és a gyomok sem tudnak benne elhatalmasodni. Az első kaszálás is hamarosan időszerűvé válik. A zsenge füvet első alkalommal a leggyorsabb sebességre állított fűnyíróval vágjuk, így nem teszünk nagy kárt benne. Az idősebb pázsit kezelése már nehezebb, különösen ha elhanyagolt, elgyomosodott. A nem megfelelő fűfajokból álló területet leginkább az évelő gyomok csúfítják. A természetes gyomflóra meglehetősen változatos lehet. Már kora tavasszal feltűnik sárga virágával a gyermekláncfű. Ha a füvet későn kaszáljuk, a pitypang bóbitás magvait a szél szerteröpíti, s ha idejében nem irtjuk, ez képezi majd a „pázsitot”. A homoki keserűfű a sovány talajokon is gyorsan terjed, azonban vegyszeresen jól irtható. A folyondár szulákgyökere 2- 3 méterre is lehatol, hosszú hajtásai az útjába eső növényekre tekerednek. Amint megjelenik, gyökeresen emeljük ki a talajból. Ä gyomirtó is jól irtja ezt a növényt. A sovány, kilúgozódott talajokon a gyepet díszítő százszorszép, ha túlszaporodik, gyomnövénnyé válik. Ä cickafark talajra simuló levélzete viszont - ha idejében lekaszáljuk - nem mindig minősül gyomnak. Ugyanis a nyári száraz időkben akkor is zöld, amikor sok fű szára már elsárgult. Az idősebb elgyomosodott gyepen a gyomok ellen a következő szerek használhatók: Bofix, Lonstar, Lontrel 300 vagy Starane 250 EC. Az elsavanyosodott, öntözéstől kilúgozódott levegőtlen gyepek elmohásodnak. Erős ge- reblyézéssel vagy tüskés henge- rezéssel a mohát fel kell szaggatni, összehúzni és eltávolítani. Nagyobb területen használható a Mogeton gyomirtó (150 gramm/100 m2-re 10 liter vízben feloldva). A permetezőre szereljünk terelő listát, vagy szélcsendes időben öntözzük be az elmo- hásodot helyeket. A frissen telepített pázsitnál ezt a készítményt ne használjunk. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó ÖSSZEFOGLALÓ Vannak olyan fák (a legismertebbek az akác-, a dió- és a gesztenyefa), amelyek allelopátiásak, vagyis növényi részeikben olyan méreganyag van jelen, mely gátolja a többi növény fejlődését. A mélyárnyék miatt amúgy is legyengült fű ezt a megpróbáltatást már nem bírja. Ezért mindig gondosan össze kell gyűjtenünk a fáról lehulló apró gallyakat, leveleket. Ugyanígy kell eljárnunk a fenyőféléknél is, ahol hasonló tüneteket tapasztalhatunk, de ott nem allelopátiáról van szó, hanem a tűlevelek talajsavanyító hatásáról. Az üde zöld fű legfontosabb titka az öntözés. A híres angol pázsit sem a különleges tartás miatt olyan szép, hanem a jótékony, gyakori csendes esőzésektől, a kevésbé erős napsütéstől, az alapvetően nedves klímától. Locsolni tehát kell, de mivel? Tömlővel? Az öntözés ezen hagyományos módja meglehetősen időigényes tevékenység. Hátránya, hogy az eloszlatás nem egyenletes, vízpazarló, s meglehetősen fárasztó. Ugyanakkor a legolcsóbb. A modern automata öntözőrendszerek sokkal hatékonyabb vízkijuttatást tesznek lehetővé, akár több hétre előre is programozhatok, s hajnalban is locsolhatnak, amikor sokkal kisebb a párolgásból adódó vízveszteség. Az öntözőfejek a szem elől rejtve maradnak, s csak az öntözés idejére bújnak elő, így nem zavatják a kert használóit. Közkedveltek a hagyományos zöldbeton vagy gyephézagos betonelemek, sőt, a műanyag gyeprács is kezd divatba jönni. Leggyakrabban parkolóhelyeknél, garázsbehajtóknál alkalmazzuk ezt a megoldást. A prospektusok gyönyörű képeivel ellentétben sajnos a valóságban szinte nem létezik üyen jól működő burkolat. Akár már pár hónap leforgása alatt (használattól függően) jelentkezhetnek az első kopások. Ellenszer nemigen akad, s még gondos ápolás mellett is előbb-utóbb kikopik a fű. Sokszor apró dolgokkal is látványos eredményt érhetünk el. Ilyen jelentéktelennek tűnő, de hatásos eszköz a gyepszegély. Alkalmazásával sokkal ápoltabbnak tűnik a kert. A szegélyezéssel hangsúlyozni tudjuk kertünk épített, szögletes vagy akár természetes, lágy karakterét. A felhasználható anyagok tárháza kimeríthetetlen. Van, aki a kicsit drágább tradicionális fémszalag híve, de akad olyan is, aki az elnyűhetetlen, könnyen kezelhető műanyagra esküszik. Lehet fából, téglából, kőből is készíteni, egy a lényeg: mindig alkalmazkodjon a környezethez (a ház lábazata, utak burkolata, támfalak anyaga stb.). Az ápolt, rövidre nyírt pázsitnál sokkal természetközelibb hatással bír a virágos gyep. Kapható olyan fűmagkeverék, amelybe virágmagokat is kevertek. Természetesen, ha ilyet alkalmazunk, sokkal ritkábban szabad füvet nyírni, mert a virágoknak időre van szükségük a kifejlődéshez. A virágos gyeppel a kert természetességét tudjuk hangsúlyozni, de vigyázzunk, mert túlságosan épített környezetben esetleg mesterkéltnek tűnhet. Az utak építésénél érdemes figyelembe vennünk egy apró, de igen fontos szempontot: a burkolat szintjét a környező gyepfelülethez képest. Ez a jelentéktelennek tűnő dolog később sok bosszúságtól kímélhet majd meg bennünket. Amennyiben a járófelület túl mélyre kerül, a környező felületekről hónapról hónapra a burkolatra „folyik” a talaj, amelyen megtelepedik a fű és szép lassan bekebelezi a kövezetét. A fűcsomókkal berakódott sarkok tisztítása pedig meglehetősen macerás dolog. Ha a járdaszint túl magasra sikerül, akkor a fűnyírónk élét csorbíthatjuk ki könnyen. Optimális esetben tehát egy-másfél centiméterre emelkedjen ki a burkolat a környező gyepfelületből. (A Lakás- kultúra alapján) A mi éghajlati viszonyaink között pázsitot nem könnyű kialakítani. A pázsit általában a szemnek való, a gyep arra, hogy használják is. Tavasszal is lehet gyepet telepíteni, pótolni (Miroslava Cibulková illusztrációs felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ A gyepet alkotó fűféléket az egész vegetációs időszakban lehetne telepítem. Nyáron azonban meg kell oldani az óránkénti páraszerű öntözését. A hobbikertészek legtöbbje számára ezért a hűvösebb ősz és a tavasz hoz biztosabb sikert. Gyep vagy pázsit? A telepítés előtt mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a gyep mellett létezik a pázsit is. Ez utóbbi általában prospektusokban és Angliában létezik. A két növényegyüttes csak a köznyelvben jelenti ugyanazt. A pázsit apró szálú, finom levelű fajokból álló, mindig rövidre nyírt, szőnyegszerű, intenzíven ápolt zöldfelületet jelent. A legszebb természetes pázsit a hűvös és nyirkos éghajlat alatt, például Angliában látható. A gyep igénytelenebb, durvább füveket és esedeg más évelőket is tartalmazó, magasabbra hagyott szárú, de rendszeresen ápolt növényegyüttes. A pázsit általában a szemnek való, a gyep arra, hogy használják is. A mi viszonyaink között pázsitot nem könnyű kialakítani. Ha valaki mégis gyepgondozási tapasztalatok nélkül kezd pázsittelepítéshez, akkor sok vesződés és kiadás után is szinte bizonyosan kudarc lesz a vége. Gyepet magvetéssel vagy gyepszőnyeg terítésével lehet te- lepítni. Á gyepszőnyeg mellett szól, hogy gyakorlatilag a terítés után azonnal kész gyep látványát nyújtja. Egyetlen hátránya az ára, ha ugyanis szakemberrel végeztetik a munkát, akkor akár olcsóbb gépi perzsaszőnyeget teríthetnének a kertbe. A nagyobb kertészeti árudák már árusítanak gyepszőnyeget, szaknyelven fűhengert. A gyepszőnyeg a vékonyabb pénztárcájú kertészeknek is ajánlható, ha ldsebb, erősen lejtő területet kíván füvesíteni. Innen ugyanis a csapadék könnyen lemossa a csupasz termőföldet, vagy a zsenge fűvetést. Gyepszőnyeget szeptember végéig lehet telepíteni, később annyira lehűl a talaj, hogy leállhat a fűfélék gyökereinek fejlődése, s ekkor a fagyok beállta előtt nem alakul ki végleges kapcsolat a gyepszőnyeg és a talaj között. Hogyan vásároljunk fűhengert? A telepítés előtti gondos talajelőkészítést a gyepszőnyeg is igényű. A szakáruházakban és a gazdaboltokban különleges összetételű gyeptrágyákat vásárolhatunk. Fontoljuk meg a friss, szerves istállótrágya kiszórását, mert vele vakondcsemegének számító rovarlakók is kerülnek a leendő gyep alá. A vásárolható két centi vastag fűhengereket általában egy négyzetméteres darabban hozzák forgalomba. Egy-egy ilyen henger - ha elég nedves - akár 20 kiló is lehet. A kiválasztáskor arra kell ügyelni, hogy a fűszőnyeg az aktív élet jeleit mutassa. Csak akkora mennyiséget szabad elhozni a kereskedőtől, ami aznap leteríthető. A szőnyegterítés kétemberes munka, s a profik tapasztalatai szerint 6-8 óra alatt 180-200 négyzetméter teríthető le. A gyephenger-darabokat résmentesen, téglakötésben kell egymás mellé helyezni. Ajánlatos vékony karókkal rögzítem a talajhoz, nehogy egy bőségesebb eső után „elvándoroljon”. Milyen fűmagkeveréket vessünk? A növényélet szempontjából bonyolultabb, a kertész számára egyszerűbb munka a fűvetés. Először ki kell választani a megfelelő fűmagot. Két fő fűmagkeverék van, a sport és a golf. A sport állítólag jobban bírja a tartós igénybevételt, a golf viszont szebb gyepet eredményez. Egy átlagos kertbe a golf ajánlható, azzal, hogy az esedeges kopásokat pótolni kell. A friss vetés számára a legkedvezőbb, ha porhanyós és - 5-8 százalék nitrogént, 10-15 százalék foszfort és 20-25 százalék káliumot tartalmazó - műtrágyával feltöltött, gyommentes talajba kerül. Közvetlen a vetés előtt a talajt teljesen el kell simítani. Erre vannak speciális szerszámok is, de egy amatőr kertész csak a pénzét pazarolja, ha ilyenre költ. Elég egy kétágú falétrára kötelet kötni, s ezt ügyesen keresztülhúzni a leendő gyep területén. Ezt követően kell a fűmag ágyát elkészíteni. Ehhez a célszerszám helyett alkalmas eszköz egy másfél-kétméteres keskeny léc, amelybe ötcentinként szöget kell verni úgy, hogy ebből legalább két centi - mint a gereblye fogai - kilógjon. A szerkezetet egy partvisnyélre kell stabilan erősíteni. Az olcsó, ám praktikus eszközt egymásra kereszt irányban kell a vetésre váró földön húzni. A kialakult négyzethálóra kell vetni a fűmagot. Ennek befejeztével a szöges keresztfa fordított, sima oldalával kell elegyengetni a talajt. Nem kell hozzá sok ügyesség, de az egyszerű boro- nálás hatására, a négyzetháló, egymástól öt centiméterre lévő találkozási pontjain a kellő mélységben találnak fészket a néhány darabból álló fűmagcsomók. Ezzel a módszerrel a 100 négyzet- méterre ajánlott 3 kilós fűmagadag töredékére csökkenthető. Az 5 x 5 centiméteres kötésben földbe került fű nem lesz ritkás, hiszen egy-egy fészekbe több mag is kerül, s amint a fű bokro- sodni kezd, rövidesen betölti a teljes területet. Az esetleges hiány egyszerű tavaszi felülvetés- sel pótolható. A vetés után hen- gerezni kell. Ha nincs henger, akkor egy kiselejtezésre váró cipő talpára erősítsünk egy 60-70 centi hosszú és arasznyi szélességű deszkát, s ezzel topogjunk a vetésen. Ha léc sincs, akkor megteszi gyalogkertész is. Ha az őszi gyeptelepítőnek szerencséje van, és jól választotta meg a locsoláskor a vízadagot, akkor a fagyok beálltáig a zsenge fű megered. Ősszel pótoljunk a nyári fűkopásokat. A felülvetés legegyszerűbb technikája, ha a 4-5 milliméteres lyukú, úgynevezett tarhonyaszitával száraz virágföldet, homokot és fűmag keverékét szitálunk a kopár foltokra. A folt földjét a vetés előtt elég egy gereblyével barázdálni. A vetés után következik a simítás és a taposás. Arra ügyelni kell, hogy a magos talaj ne ragadjon a cipő talpára. Ha nagyobb foltot kell pótolni, vagy olyan részt, amelyet már meghódított a gaz, akkor érdemes a kijelölt területen totális gyomirtást végrehajtani. Ha kisebb területen kell gyomot irtani, akkor ajánlható a kézi gyomirtás. A kihúzott gazt a területről el kell vinni, mert a hihetetlenül szívós növények képesek újra gyökeresedni, vagy kiszáradt állapotban is beérlelni és elszórni a magvakat. (NOL)
