Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-12 / 84. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 12. Otthonunk TI A régi típusú, úgynevezett kockaházak, vagy a 70-es, 80-as évek családi házai is remek lehetőséget kínálnak újabb lakóterek kialakításához Kedveltek a romantikus és olcsó tetőterek Az elmúlt években egyre több családi házban lakó dönt úgy, hogy beépíti a tetőterét, vagy kicseréli a tetőcserepet. Ezzel párhuzamosan a panelházi lakóközösségek is egyre szívesebben látják a tetőt beépítő új lakókat. Mire kellene odafigyelnünk, hogy közben ne kövessünk el semmilyen hibát? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ A 18-19. századi irodalmi regények hűen tükrözik a kor bohém világának életét, ahol sok művész bérel kicsinyke tetőtéri lakást a nagypolgári házakban, jelezve ezzel a társadalomtól való elszepa- ráltságot, az elvonulás igényét. Párizsban a tetőtéri lakásokért hangulatuk, eklektikus térkialakításuk miatt ma is versengenek a művészek és a gazdagok, akik a különleges lakással ezt a romantikus életérzést vásárolják meg. Szlovákiában azonban a régi típusú, úgynevezett kockaházak, vagy a 70-es, 80-as évek családi házai is remek lehetőséget kínálnak újabb lakóterek kialakításához. Az utcán járva sok helyen látni felállványozva ilyen típusú házat, ahol a lakóközösség döntött, hogy a tetőszerkezet amúgy is felújításra szorult már, vagy egyszerűen gazdasági okok miatt megszavazta a tetőtér beépítését. A tetőtér beépítése mellett sok érv szól, egyrészt azoknál az ingatlanoknál, amelyek kis alapterületen helyezkednek el a beépítés által több tér, újabb funkcionális helyiség nyerhető. Újonnan épülő családi háznál is érdemes elgondolkodni azon, hogy, ha még most nem is alakítanak ki lakóteret a tető alatt, a család gyarapodásával bővíthető majd a ház. Természetesen a beépíthetőség függ az épület szerkezeti, illetve statikai állapotától, ezért a statikusnak meg kell vizsgálnia, hogy a padlástér alkalmas-e a kívánt kialakításra, megfelelő-e az épület teherbírása, míg ha új épületről van szó, szakszerű és ésszerű tetőtér kihasználtsággal és kialakítással épül-e. Azt is meg kell nézni, hogy a tető hajlásszöge, formája, állapota lehetővé teszi-e a beépítést. Valamint azt, hogy kialakítha- tó-e a kívánt belmagasság, elhe- lyezhetők-e a különböző rendeltetésű helyiségek: konyha, fürdőszoba, WC, lakószobák, vagy a nappali, és a szintek közötti közlekedés biztosítható-e. Az energiatakarékosság a cél Mára köztudottá vált, hogy a családi házak fenntartási költségeit - megfelelő hőszigetelés alkalmazásával - jelentősen csökkenthetjük. Ezelőtt 20-30 évvel a házak többségét egyáltalán nem hőszigetelték, hiszen az akkori alacsony energiaárak mellet nem volt értelme szigetelni az épületeket. De a helyzet mára már megváltozott, energiakészleteink igencsak apadnak, így a jövőnk szempontjából rendkívül fontossá vált az energia megtakarítást szorgalmazó techni(Képarchívum) (SITA-felvétel) A tető hőszigetelése az épület lakhatósága és az energiafelhasználás csökkentése miatt szükséges kák alkalmazása. Hogyan érvényesül mindez a tetőtér esetében? Fontos tudni, hogy a jó minőségű kerámiacserepek kiégetésénél apró kapillárisok (légcsatomák) keletkeznek, amelyekben nagy sebességgel megy végbe a nedvességáramlás. így a csapadékból illetve a párából származó nedvesség, hamar a múlt homályába merül. Erre a tulajdonságra szokták azt mondani, hogy a cserép lélegzik. Ennek következtében javul a tetőtér télinyári klímája, és így jótékony hatást gyakorol a pénztárcánkra. Utólagos hőszigetelés Utólagos hőszigeteléssel, vagyis alátét-szigeteléssel könnyebb kézben tartani a fűtési költségeket, de legjobb előre gondolni erre is. Az utólagos hőszigetelés feltétele, hogy a tető átszellőztetett hideg tetőként működjön, ezért a be és kiszellőzést meg kell oldani. Az utólagos hőszigetelést háromféle módon szokták elvégezni: egyrészt ismeretes a szarufák közötti, másrészt a szarufák alatti és végül a szarufák feletti szigetelés. Minden esetben a meglévő réteg felépítése határozza meg, hogy melyik módszert választják. A leggyakrabban mégis a szarufák közötti szigetelést alkalmazzák, melynek során általában rostos szigetelőanyagot tesznek a szarufák közé. Külön rögzítésről ebben az esetben tehát nincs szó. Ha a szarufa felett páraáteresztő fólia van, akkor a szarufa teljes mélységét ki lehet tölteni szigetelőanyaggal, mert így nem kell az attól tartani, hogy az anyag átnedvesedne, ám nem árt tudni, hogy korábban nem volt forgalomban páraáteresztő alátéthéjazat, ez csak az utóbbi négy-öt évben jelent részbeni felhasználást. A magas tetők ácsszerkezetei nem mindig kedveznek az előre gyártott anyagoknak. A szarufák távolsága nem szokott egyforma lenni, néha még egy tetőn belül sem azonos. Az üyen esetekben többnyire jelentős anyagveszteséggel kell számolni, bár ma már létezik olyan szálas hőszigetelő anyag, mely esetében nem egyenlő szarufa közökkel is lehet gazdaságosan szigeteim. Nem elhanyagolható az sem, hogy a könnyű, szálas anyagok nem formatartók, és belógnak. Ilyenkor a szarufák mellett hiányzik a hőszigetelő anyag, hőhíd keletkezik. Ezek a hibák kiküszöbölhetők a speciálisan a magas tetők hőszigetelésére alkalmas elemekkel. Mivel az előírások mindig a hőátbocsátást akaiják csökkenteni, a szükséges hőszigetelő réteg vastagsága függ az anyag hővezetési tényezőjétől. Ha jobban szigetel az anyag, kisebb vastagság is elegendő, de mindenesetre célszerű a tíz centiméteres hőszigetelő elem használata, négy-öt centiméter vastag, kiegészítő, szarufák előtti hőszigeteléssel. Régebbi épületeknél általában hiányzik ez a páraáteresztő fólia, itt tehát nem valósítható meg az előző eljárás, hiszen a nedvesség átjárná a szigetelést. Ezért a szellőzés érdekében mintegy két centiméteres rést illik hagyni a szigetelőanyag fölött és az eresznél a beszellőzést is biztosítani kell, ezért az eresznél be kell avatkozni. A legjobb szigetelést az ék alakúra kiképzett merevtáblás anyagok biztosítják, ugyanis ahhoz, hogy a szigetelőanyag jól rögzíthető legyen, fontos, hogy néhány tíz milliméterrel szélesebb legyen, mint maga a szarufák közötti távolság. Említettünk még két másik, szintén elterjedt szigetelési módszert. A szarufák alatt általában akkor hatékony a szigetelés, ha ez más módon - a szarufák között - nem oldható meg a szarufák mélysége miatt. Van olyan szakember, aki nem tartja jó megoldásnak a szarufák alatti szigetelést, mert nem lehet szakszerűen kivitelezni. Az utólagos hőszigetelés a tetőfedés megbontása nélkül ugyanis nem megoldható. Elméletben azonban az eljárás igen egyszerű: a szarufákra lemezből készült tartókat szerelnek, s ezekre szúrják fel a szigetelőanyagot. Szarufák feletti szigetelésre pedig leginkább új építésű épületeknél kerül sor, utólagos szigetelésre ritkábban használják. A módszer hatásfoka kiváló, mivel a tetőre kívülről szögeinek fel olyan nyomásálló kőzetgyapot csíkokat, melyek közé szintén kőzetgyapot alapanyagú paplant fektetnek, így a szigetelési rendszer egy összefüggő külső burkolatot alkot. Ennek a megoldásnak két nagy előnye van. Egyrészt esztétikailag kedvező, hogy a szarufákat nem takarja el a belső burkolat, és ez nagyon attraktív. Másrészt, a hőszigetelést nem szakítja meg az ácsszerkezet, tehát hőhídmentes szigetelést lehet kialakítani. A tető hőszigetelése az épület lakhatósága és az energiafelhasználás csökkentése miatt szükséges. De az állagmegőrzés is éppen ennyire fontos, így ha nem akarjuk, hogy páralecsapódás, pené- szesedés jelentkezzen a mennyezeten, akkor hőszigetelnünk kell a tetőt. A nagyobb hőszigetelőanyag vastagság pedig minimális többletköltséggel jelentős energia-megtakarítást eredményez. Külföldön van példa arra, hogy a hőszigetelés vastagságának jelentős megnövelésével olyan drasztikusan csökkentik a ház energia- veszteségét, hogy a fűtési rendszer minimálisra csökkenthető, vagy akár el is hagyható. Egyes számítások szerint 30-40 centiméternél vastagabb hőszigetelés már semmit nem javít a hőtechnikai jellemzőkön, tehát ezen felül már egyáltalán nem gazdaságos növelni a vastagságot. Tudományos irányelvek szerint a tetők hőátbocsátási tényezőjének 0,25-03 Watt per négyzetméter Kelvin értéknek kell lenni. Ez a gyakorlatban 14-16 cm vastag hőszigetelést jelent. Célszerű azonban ezt két 8 cm vastag rétegből összeállítani, mert így elkerülhető az átmenő hézagok okozta hőhid. (mi, otth) A medencék fűtése központi kérdéssé válik, amint túlléptünk az üzembe helyezést követő eufórián és az első havi sokkoló energiaszámlán Ne dideregjünk a lubickolás alatt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mióta világ a világ, a víz talán a legkedvesebb őselemünk. Végtelen örömforrást nyújt. A reggeli borzas ébredés után egy ülatos, kiadós zuhany után indítani a napot, vagy hazaérve habok között nyújtóztatni tagjainkat, vagy ne- talántán egy nagyot csobbanni a medencében és letempózni néhány hosszt. Hogy mindez valóra váljon, és főleg működjön is, nem árt odafigyelni néhány apróságra. A medencék fűtése központi kérdéssé válik, amint túlléptünk az üzembe helyezést követő eufórián és az első havi sokkoló energiaszámlán. A család kedvencét ugyanis melegen szeretjük, ő meg szereti az energiát. Ennek mértéke annyi is lehet, mint a ház fűtési energiaigénye. A kerti medencék telepítésekor arra számítunk, hogy majd a nap felfűti a vizet, ha majd végre itt a nyár. Néhány hónap múlva viszont meg kell tapasztalnunk, hogy ezt mégsem bízhatjuk teljesen a természetre - a meghosszabbított fürdési szezon érdekében aktív fűtési módok alkalmazására is szükség van. Az uszoda abszorber nem más, mint egy fekete műanyag, illetve speciális gumicsövekből álló szőnyeg, amit tavasszal kiterítünk a fűre, a garázstetőre vagy ahol éppen hely van a medence mellett, ősszel pedig feltekerjük, és eltesz- szük télire. A szőnyeg egyszerű műszaki megoldást jelent: tavasz- szal feltöltjük uszodavízzel, és egy szivattyú segítségével keringetjük közvetlenül az uszodavizet a hőelnyelőben. Ezt a folyamatot jó, ha automatika végzi. A kívánt hőmérsékleteket szabályozással a fogyasztó határozhatja meg. Felhős idő után a víz hőmérséklete gyorsan felmelegszik és az uszoda maga több napig képes tárolni az így nyert energiát. Az abszorber anyaga műanyag, uszodavíztűrő, UV-álló, speciálisan napenergia hasznosítására kifejlesztett műanyag abszorber. Az uszodaabszorber fekete csövekből áll, ami az osztóvezetékekhez pattintható, és a kívánt méretre szerelhető. Előnyös, mert aránylag alacsony beruházási költségekkel jár, egyszerű kivitelezése, automatika alkalmazása mellett szabályozható, ráadásul a rendszer minimális technikát igényel. Hátránya a nagy a helyigénye, évente kicsomagoljuk és becsomagoljuk, aránylag alacsony a hatásfoka - mindössze 2-3 fokot emel a medencevíz hőmérsékletén - bojler melegítésére pedig nem alkalmas, (mi, otth) (Képarchívum' Ne számítsunk arra, hogy a nap majd felfűti a medencénket
