Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-02 / 77. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 2. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Kollár Gábor mérnök? Ragályos a nevetése URBÁN KLÁRA Apja, a 88 éves „pipás bácsi”, ahogy egymás közt emlegettük Kollár Józsefet, aki éveken át volt az Új Szó sportriportere, még nyolcvan után is kijárt a teniszpályára, tele volt energiával. Fia, aki régebben a Szlovák Televízió magyar adásának volt vezető szerkesztője, aztán közgazdászként három nagy pénzintézményben dolgozott vezető beosztásban, most pénzügyi tanácsadó, egy kis galériát is működtet, és örökké nyüzsög. Szenvedélye a tenisz. Van úgy, hogy naponta, de hetente három- szor-négyszer biztosan a pályán van. Valamennyi Grand Slam- tomára eljutott, no, nem részvevőként, de a pályát majdnem mindenütt kipróbálta, Melboume-ben az egyik szomszédoson épp Agassi, a másikon Arantxa Sanchez edzett. Bár párbajtőrvívóként ismerték (egy időben a hazai szövetség elnöke is volt), edzősködött Kuwaitban, és felesége, Darina is vívó volt, valójában a teniszpályán kezdte. Ma is állítja: „Butaság volt, a tenisznél kellett volna maradnom. De akkor már úsztam, atletizáltam, s végül a vívásnál kötöttem ki.” Nem véleden, hogy ezekről a sportokról írt az édesapja - bár soha nem irányította a fiát ide vagy oda - talán a zongorát kivéve. Tíz évig járt zeneiskolába, s a konzervatóriumba is felvették. „Én mindig öttusázó akartam lenni, nagyon tetszett, hogy öt különböző sportágban kell helytállni.” Végül a vívás mellett döntött. Első nekifutásra megnyerte az országos bajnokságot, de az öttusa iránti vonzalomból mára is megmaradt azért valami - a futás és az úszás. Ez segített abban, hogy az aktív sportolás befejeztével (1980) könnyebben át tudjon állni. „Továbbra is jártam futni, lőni, lovagolni, állandó kondícióban voltam. Télen fociztam, pingpongoztam, síztem - rendszeresen. Másfél évtizede, amikor egy magánbankhoz kerültem, le kellett fékeznem egy kicsit, de futni még eljártam hetente kétszer-háromszor, nyolctíz kilométert azért műidig megtettem hegyről le, hegyre fel. S ez mindmáig megmaradt.” Genetikai adottságain kívül ennek köszönheti fiatalos külsejét, lendületét. S kifogyhatatlan humorának. Ugyanolyan jóízűen tud kacagni, mint édesapja. Szülte ragályos a nevetése. „A test ma is megköveteli a mozgást - figyelmeztet. - De a tenisz az más, az játék. Abba belebolondultam.” Szenved, ha nem mehet ki a pályára. A kínok kínját élte át, amikor a dereka fájt - ez a vívás után maradt. „Kétszer már a neurológián is feküdtem. Speciális gyakorlatokat kellett végeznem, hogy megerősítsem az izomzatot, s aztán lassan kezdhettem megint élőről.” Azt mondja - a rá jellemző öniróniával, amiben van némi realizmus is -, hogy hiába vigyáz^ ez már haláláig marad. „Komolyabb bajom nem volt, ín- húzódás, meg ínszakadás, itt-ott epebántalmak, de a betegség hál’ istennek elkerült, mint édesapámat.” Azért az evéssel - pedig szereti a hasát, s beutazván a világot, sok finomságot megkóstolt -, már vigyáznia kell. „A metabolizmus már más, nem szabad sokat enni, édességből sem-mutat az előttünk tornyosuló finom csokoládégolyócskákra. Az igazság az, hogy ötvenen túl nagyon fontos az önfegyelem. A feleségem egészségesen főz, felnőtt lányunk, aki Amerikában járt egyetemre és szintén teniszezett, sem evett zsírosat, vigyázott az alakjára.” Bár hatalmasat kacag, amikor azt mondja: inkább választja az önfegyelmet, mert orvoshoz utál járni, elhiszi neki az ember, amit mond. Ő valóban habzsolja az életet. S ez - főleg a mai vüágban - valóban művészet. SZTÁR ES EGESZSEG Fogadd el önmagad Tyra Banks, az amerikai Topmodell leszek műsorvezetője, akit néhány éve a világ legjobb manökenjei között tartottak számon, huszonöt kilót szedett fel az elmúlt években. Ő azonban cseppet sem szomorkodik emiatt, sőt, büszkén vállalja gömbölyded idomait, hiszen így is nagyszerűen érzi magát. Kocogás éhgyomorra A karcsú színésznő, Natalie Port- man sosem küzdött komoly súlyproblémával, ám vele is előfordul néha, hogy 1-2 kilót felszed. És hogy néhány nap alatt búcsút is inthessen nekik, ilyenkor a „kocogás éhgyomorra” praktikát veti be, vagyis ébredés után rögtön futni indul. Majd még egy órán át csak folyadékot vesz magához. Főként ásványvizet és frissen facsart gyümölcslevet. Ezután jöhet a könnyű és egészséges reggeli. TESTÜNK TITKAI Szaglás és ízlelés Tudja-e, honnan származik a szag? Több elmélet is keresi a magyarázatát annak, hogy miből adódik az egyes anyagok illata, szaga. A legvalószínűbbnek tartott magyarázat szerűit a szagokban az anyagok molekuláinak alakja játszik döntő szerepet, vagyis az a tény, hogy az adott molekula beilleszkedik-e a szaglószőrök receptoraiba. Az elméletet azzal támasztják alá, hogy ha egy illatanyagot folyamatosan adagolunk, akkor azt hamarosan megszokjuk, és egy idő után már nem érezzük azt a bizonyos szagot. Ezt a megszokást kiválthatja a szaglóreceptor területeinek telítődése. Kis szünetre, pihentetésre van tehát szükség ahhoz, hogy az adott receptor újra használhatóvá váljon, és a szóban forgó illatot ismét érezzük. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Érzékszerveink nélkül sokkal szegényebbek lennénk, hisz nem érezhetnénk orrunkkal a virágok, a frissen kaszált fű vagy egy finom parfüm illatát, vagy nem tudnánk megkülönböztetni ételeink és italaink ízét, zamatát. Most a szaglás és az ízlelés természetét vizsgáljuk, amelyek környezetünk kémiai jellegzetességeiről tájékoztatnak. Szaglás A látással és a hallással ellentétben a szaglás egyéni (szubjektív) érzés: minőségét nem lehet elfogulatlanul meghatározni. Ugyanahhoz az illathoz az egyes emberek különbözőképpen viszonyulnak: van, aki szereti, és van, akit kifejezetten zavar, annyira kellemetlennek találja. Egy illat megítéléséhez természetesen még földrajzi, kulturális tényezők is hozzájárulnak: például Franciaországban a friss illat kissé citromos kell hogy legyen, míg Angliában a rózsáéhoz hasonló. A szaglószerv az orrnak és az orrüregnek csak kis részét foglalja el, az úgynevezett szaglósejtek pontosan az orrüreg felső részének nyálkahártyában találhatók. A sejtek csillószőreiből származó információ jut el az agyba. Ahhoz, hogy egy anyag szagérzést eredményezzen, „repülőnek” kell lennie, és meghatározott sebességgel kell a levegőben mozognia, azaz terjednie (innen szippantja fel a szaglás során keletkező légáram). A szagérzés egyénenként változó és az emlősállatok többségénél, valamint egyes alsóbbrendű fajoknál is (üyen például a muslica), sokkal fejlettebb, mint az embernél. A kutyák például a szagokat több százmillióval kisebb töménységben is megérzik, mint az ember. Azonban a különböző' illatokat, szagokat mi, emberek jól meg tudjuk különböztetni. Az egyes szagok azonosításának képességét gyakorlással egészen magas szintre fejleszthetjük. Egy illatszerész például több ezer illatot képes megkülönböztetni és felismerni. ízlelés Az ízlelés érzékszerve, a rugalmas nyelv, talán a legsokoldalúbb szervünk. Amellett, hogy részt vesz a szopásban, a nyálképzésben, a rágásban és a beszédhangok megformálásában, egyik legérzékenyebb tapintó szervünk is. E működéseken túl a főszerepet természetesen az ízek érzékelésében játssza. A nyelv segítségével lehetővé válik a szájunkba vett anyagok kémiai tulajdonságainak felismerése. Az anyagoknak közvetlen kapcsolatba kell lépni az ízlelőbimbók speciális érzékenységű sejtjeivel, az ízlelőreceptorokkal, amelyek nemcsak a nyelv felszínén találhatók, hanem a szájnyálkahártya különböző helyem is előfordulnak. Az ízlelőbimbók a nyelvhát szemölcsein (vagy más néven papüláin), a lágy szájpadban, a garat hátsó falában, valamint a gégebemenet környékén találhatók. Ezért van az, hogy az ételek íze a nyelés folyamán is megmarad. A nyelvhát felszínén található fő szemölcsök a pálcika, a levél és a gomba alakú, valamint a körülárkolt papillák. Legtöbb a pálcika alakú ízlelőbimbó, ezek a nyelv középső árkával párhuzamosan helyezkednek el, szabályos sorokban. Az ízlelőbimbók külső rétegének sejtjei a nyelv felszínén folyamatosan elhalnak, és bevonatot képeznek. Ez a fehéres bevonat a lepedék, ami különféle betegségek tünete is lehet. Az ízérzés csupán a négy alapvető ízre választható szét: édes, sós, savanyú, keserű. Ezeket az ízeket a nýelv különböző papilláin található, mikroszkopikus méretű ízlelőreceptorok rögzítik. így válik lehetővé a nyelven egy „íztérkép” megrajzolása: a nyelv hegye az édesre a legérzékenyebb, az alapja a keserűre, a szélei a savanyúra, valamint az alap és a csúcs egyes részei a sósra. Természetesen az ember az alapízeken kívül, minden ízárnyalatot képes érzékelni az orrüregen keresztül. Az ízimpulzusokat a IX. agyideg gyűjti össze, ami a VII. agyideggel (arcideg) egyesül és a nagyagyban levő ízlelőközponthoz vezet. Forrás: Család és Egészség A szaglás mechanizmusának vázlata. A szaglóinger az érzékelő csatornákon keresztül jut el az agyba. A szagok érzékelése egyénenként változó, kevésbé kifejezett pl. az erős dohányosoknál és azoknál, akik munkahelyükön port, vegyszereket lélegeznek be.
