Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-12 / 84. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 12. Nagyszünet 11 Az ipolysági gimi tanulói első helyezést értek el a Tudományos Diákkörök Vll. Országos Konferenciáján Lányok a hadtörténeti szekcióban Ipolyság. A város magyar tanítási nyelvű gimnáziumának két diákja, Hammer- smidt Éva és Krasznica Katalin első helyezést értek el a Tudományos Diákkörök VII. Országos Konferenciáján (TUDOK). FORGÁCS MIKLÓS A versenyre Veszprémben került sor a napokban. A TUDOK résztvevőit a Lovassy László Gimnázium látta vendégül, a konferencia fő célkitűzése, hogy a fiatalok megismerkedjenek a tudományos kutatás nehézségeivel és örömeivel. A két 3. B osztályos lány közös munkával indult a megmérettetésen, melynek Párhuzamos életek a diktatúra árnyékában a Felvidéken volt a címe. Egy dédnagyapa és egy nagyapa sorsán keresztül festettek hű és érzékletes képet a XX. század 40-es, 50-es éveiről. A történelem vonzásában A két férfi élete kirajzolta Ipolyság hányatott történelmét is, érintették többek között a Trianoni békediktátumot, a visszacsatolást eredményező bécsi döntést, a II. világháborút, a zsidóüldözés és a holokauszt helyi történéseit, a háború utáni lakosságcserét, majd a deportálást, és a reszlovakizációt is. Felkészítő tanáruk Tóth Tibor volt. Hammersmidt Éva és Krasz- nica Katalin a 2006 decemberében megtartott regionális fordulón való kitűnő szereplésével kiérdemelte, hogy az országos eseményen is részt vegyen. Érdekesség, hogy regionális szinten a történelmi szekcióban mérettetek meg, Veszprémben viszont a hadtörténeti szekcióba lettek besorolva. Hammersmidt Éva és Krasznica Katalin 120-nál is több előadás hangzott el A konferencián 147 diákelőadó, 46 kísérő és 54 zsűritag vett részt, 18 szekcióban 120-nál is több előadás hangzott el. Az előadásokat 50-nél is több elismert tudományos kutató és gyakorlati szakember bírálta el. Az ipolysági diákok vállalkozását a hadtörténeti szekció zsűrijének elnöke, Veress D. Csaba hadtörténész családtörténeti „vertikális mélyfúrásnak” nevezte. A zsűri tagjai voltak még, Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének osztályvezetője és Réti Balázs a Lovassy László Gimnázium tanára. Magyarországon szeretnének majd továbbtanulni Hammersmidt Éva és Krasznica Katalin szekciójában további versenyelőadások hangzottak még el, például a II. világháború idősza(Korcsok László felvétele) káról, egy elfelejtett akcióról a „Dragon hadműveletről”, a Market Gardenről, valamint az ’56-os forradalomról különböző megközelítésekben. A két újdonsült hadtörténész az elismerő oklevélen és a könyvjutalmon túl egyhetes nyári balatoni tudóstábori részvételt is nyert. Mindketten Magyarországon szeretnének majd továbbtanulni, így számukra talán az a legfontosabb jutalom, hogy 15 egyetemi felvételi pontot is szerezhettek első helyezésükkel. Ez az igazán személyes hangvételű anyag méltán viseli elsőként a „szerzői kiadás" címet Ákos: Még közelebb - már platinalemez KACS1NECZ KRISZTIÁN 2006 októberében, négyévnyi várakozás után megjelent Ákos nyolcadik stúdióalbuma, a Még közelebb. A tizenkét új dalban felcsendülő zene, szöveg és a hang- szerelések többsége is Ákos munkáját dicséri, így ez az igazán személyes hangvételű anyag méltán viseli elsőként a „szerzői kiadás” címet. Gyönyörű szimfonikus szólók Általánosan elmondható, hogy Ákos albumainak mindegyike másmás hangulatú, esetleg stílusú is, és az énekes majdnem mindegyiken előrukkol valami újdonsággal, amellyel egy addig ismeretlen arcát villantja fel. Nos, meglepetésekből ezen az albumon sincs hiány, több dal fényét emelik például a Vi- vát Bacchus együttes vokalistáinak kiváló szólamai, és a már ismert Andante Strings vonósbetétei. Érdekesség továbbá az is, hogy Ákos elfordul a korábbi évek dalaiban tapasztalt keményebb, rockos-elekt- ronikus hangzástól, és inkább a korai munkáit idéző, akusztikus hangzásvüág felé nyit. A két ütősebb dal (Gépszabadság, Tű a vénán) kivételével mindegyik szerzeménynek akusztikus gitár vagy éppen zongora ad hangulatos aláfestést, s ezt tarkítják a gyönyörű szimfonikus szólók. Az én szívemhez (fülemhez) ez utóbbiak állnak közelebb, s közülük is a Minden most kezdődik el, A lepkegyűjtő vagy a címadó Még közeÁltalánosan elmondható, hogy Ákos albumainak mindegyike másmás hangulatú Ganxta Zolee és Ákos a FONOGRAM 2007 díjátadón (akos.hu-felvételek) lebb, amelyek különleges szövegvilágukkal is kitűnnek. Az előző albumhoz (Új törvény) képest mindenképpen kiforrottabb dalszövegeket hallhatunk-olvashatunk a szerzőtől, amelyek javarészt szintén inkább a „régi” Ákost idézik fel. Újra megjelennek és több dalban is vissza-visszatérnek az orwelli motívumok (Mondj igent vagy a már említett Gépszabadság: „Éljen a gépi demokrácia!”), illetve az édesanyja emlékét őrző szerzemények (Őszi tájkép). DVD-melléklettel vásárolható meg Ákos közelmúltban átrendeződött zenekarának tagjain kívül közreműködik az albumon Pejtsik Péter is, mint a vonós hangszerelés felelőse, illetve Czomba Imre zongorista. A kiadvány egyébként egy DVD-melléklettel együtt vásárolható meg, amelyen az Adj hitet c. dal videoklipje mellett szerepel egy exkluzív kisfilm is, ebben Ákos mutat be három új szerzeményt akusz- tikusgitár-kísérettel. Ákos töretlen sikeréről tanúskodik, hogy az album már a megjelenését követő héten aranylemez lett, és nem váratott magára sokáig a platina sem. A FONOGRAM 2007 díjátadón elnyerte Az év rockalbuma címet. Ez a lemez Ákos-rajongóknak kötelező, az igényes könnyűzene kedvelőinek pedig kiemelten ajánlott, különlegessége, hangulatossága, de főképp sokszínűsége miatt. Megismerhetjük belőle Ákos (leg)újabb arcát. PUSKA 27. A 20. század második fele - magyar irodalom Illyés Gyula (1902-1983) író, költő, műfordító. A XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A népi írók mozgalmának elindítói közé tartozik a 30-as évek elején. 1944-ig a Nyugat utódját, a Magyar Csillagot, majd a Válasz című folyóiratot szerkesztette (1947-48). Megújította a magyar elbeszélő költészetet (• Három öreg, 1931; • Hősökről beszélek, 1933). Prózai művei közül kiemelkedik a • Petőfi (1936) monográfiája, a • Puszták népe (1936) szociográfiája, valamint az • Ebéd a kastélyban (1962) gyűjteményes kötete. Drámáiban a nemzeti sorsfordulókat jelenítette meg, megalkotja a nemzeti történelmi önvizsgálat drámatípusát (• Fáklyaláng, 1953; • Dózsa György, 1956). Lírájának sokszínűsége az új élet építésének örömétől (• Megy az eke, 1945) a szocializmus ígéreteiben való csalódásáig (• Egy mondat a zsarnokságról, 1950) hat, de nem merül ki csupán a politikai témában. Drámáinak egyik vonulata változatlanul a nemzeti történelmi sorsfordulók tanulságait kutatja (• Dózsa György, 1956; • Különc, 1963; • Malom a Séden, 1963); a másik a historikus keretben a múlt és a jelen fájó tanulságai nyomán a hatalom és erkölcs viszonyát vizsgálja (• Kegyenc, 1963; • Tiszták, 1971). Jelentős írói tette a népi komédia megújítása és továbbfejlesztése: a komikumba egyre több bölcseleti mondandót sűrít (• Tűvétevők, 1953; • Bolhabál, 1966; • Bölcsek a fán, 1972; • Homokzsák, 1979). A szépprózában szintén a folytatva megújulás útját járta mindvégig. A • Kháron ladikján (1969) című esszéregénye műfajilag is eredeti, mély és bátor szembenézés azzal az ellentmondással, hogy „életünk öröklét igényű” a múlandóságban is. Az • Ebéd a kastélyban (1962), a • Beatrice apródjai (1979) és a befejezetlenül maradt • A Szentlélek karavánja (1987) regénysorában vissza-visszatér, új élményrétegeket is bevonva, önéletrajzi műveinek világához. Szépirodalmi munkássága mellett élete végéig jelentősek más műfajokban való. megszólalásai: esszéi, tanulmányai, naplójegyzetei, interjúi és műfordításai, népmese-feldolgozásai is. A • Pusztulás (1933) a szociális kényszer miatt bekövetkező népességfogyás drámai rajza, mely közvetlenül is inspirálta a népi írók mozgalmának kibontakozását. A • Hajszálgyökerek (1971) központi kérdése a nemzeti érzés jogossága, a nemzetért való felelősség. Örkény István (1912-1979) A ’45 utáni magyar irodalom talán legtöbb nemzetközi elismerést és ismertséget szerzett alakja. Viszonylag hosszabb pályakezdés után a • Tóték és a • Macskajáték kisregény, majd dramatizált változatával került a XX. századi magyar irodalom élvonalába. Örkény legsajátosabb írói vonása a groteszk ábrázolásmód. A groteszk mint világ- szemlélet, ábrázolási módszer a romantika korában nyert polgárjogot, összefüggésben az egység szétesésével, az értékbizonytalansággal. Boris Eichenbaum Gogol novellisztikája kapcsán fogalmazta meg híres elméletét, mely szerint a groteszk ábrázolás lényege, hogy az író sajátos, öntörvényű világot teremt, melyben nem érvényesek a valóság törvényei, az önmaga ellentétébe átcsapó értékrend válik jellemzővé. Örkény a később • Egypercesek címmel összegyűjtött rövid történetei kapcsán is megfogalmazza saját groteszk-felfogását. Értelmezésében a groteszk a hétköznapi nézőpont megváltoztatása, mely révén a világ jelenségei, az emberi magatartásformák új arcukat mutatják, egyszerre láttatva ily módon a dolgok színét és fonákját. A kis- vagy minimálpróza nem Örkény leleménye (Kafka meséi, Karinthy humoreszkjei), az Egyperces elnevezés viszont az író leleménye, melyben a közlés minimuma áll szemben az információ maximumával, azaz a befogadás teljességével. A • Használati utasításban meg is magyarázza Örkény a műfaj létjogosultságát; ironikusan, öniro- nikusan utalva a rohanó időre, a megváltozott olvasói szokásokra stb. Az Egypercesek tematikája változatos. Többnyire arche- tipikus emberi szituációt felvázolva szólnak a történetek a XX. század elidegenedett emberéről, a történelem és társadalom tragikusan viharos, a hétköznapi ember számára követhetetlen változásairól stb. Németh László (1901-1975) 1925 decemberében a Nyugat novellapályázatán a • Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert. 1926-tól cikkei, könyvismertetései jelentek meg a Nyugatban, a Protestáns Szemlében, a Társadalomtudományban, később az Erdélyi Helikonba és a Napkeletbe is írt. 1926-ban megnyitotta fogorvosi rendelőjét, exter- nistaként bejárt az Új Szent János-kórház elme- és idegosztályára. Iskolai orvosi állást vállalt. 1929-ben a Napkeletben jelent meg első regénye, az • Emberi színjáték. Télen tuberkulózisban megbetegedett. 1930-ban Baumgarten-díjat kapott, de Hatvány Lajos támadása miatt visszaadta. Tanú címmel lapot indított. 1934-ben jelent az • Ember és szerep. 1938. március 30-án a Nemzeti Színház Kamaraszínháza bemutatta • Villámfénynél című darabját, melyet két társadalmi drámájának bemutatása követett a Nemzeti Színházban: • Papucshős (1939) • Cseresznyés (1942). 1939-ben mutatta be a Nemzeti Színház első nagy történelmi drámáját, a • VII. Gergelyt. AII. világháború alatt a Kelet Népe, a Híd és a Magyar Csillag munkatársa. Tanulmányait • A minőség forradalma címmel gyűjtötte kötetbe. 1943-ban iskolaorvosként nyugdíjba vonult. 1951-ben Tolsztoj Anna Kareninájának fordításáért József Attila-díj- jal tüntették ki. 1957-ben Kossuth-díjat kapott, összegét a vásárhelyi gimnázium könyvtárának ajándékozta. 1975. március 3-án hunyt el, agyvérzés következtében. Regényei: • Iszony (1945), • Égető Eszter, • Gyász, • Irgalom. Színművek: • II. József, • VII. Gergely, »-Az áruló, • Galilei, • Széchenyi, • Villámfénynél. Weöres Sándor (1913-1989) A magyar líratörténet egyik legnagyobb alakja. Hét évszázad magyar költészetének összegzője, betetőzője. Megítélését, értékelését nehezíti azonban irodalmunkban szinte példa nélküli terjedelmessége életművének, illetve világképének sokfelé való elágazása. Próteuszi költőnek nevezik, aki minden hangnemben és versformában egyként magas színvonalon képes alkotni. A Rongyszőnyeg, illetve a Magyar etűdök eredetileg nem a gyermekek számára készültek, hanem a költészet lehetőségeit tágító rím- és ritmusjátékok, melyek aztán szerencsésen a legifjabb nemzedék számára jelentették és jelentik az első és meghatározó találkozást a művészettel. Megfosztja a „gyermekverseket” a didaxistól, a gügyögéstől, a leereszkedéstől. Látásmódja a gyermeki természetességet idézi, mely közel áll a szürrealizmushoz, a groteszkhez és abszurdhoz. • Rongyszőnyeg 99., • Valse triste, • Az éjszaka csodái, • Merülő Saturnus. A T.S. Eliot emlékének ajánlott vers eredeti tisztelgés a nagy angol költő előd, kortárs versfelfogása és világképe előtt. A műfaj, illetve a beszédhelyzet drámai monológ, Eliot kedvenc megszólalási módja. A vers üzenete az emberi történelemmel, törekvésekkel szembeni mélységes pesszimizmust sugallja. A teleologi- kus történelem- és kultúrafelfogással szemben Weöres - Várkonyi és Hamvas hatására is - úgy látja, hogy az őskezdetben meglévő aranykort a fokozatos és megállíthatatlan hanyatlás időszaka követte, s a mélypont a XX. század. Weöres végigviszi a versben az egyes történelmi korszakokat, benne az erőszak és haszonelvű- ség megnyilvánulásait, egészen a nyájjá, falkává váló emberiség látomásáig. A sokféle archetípusból megformált (ószövetségi próféták, Krisztus, Zarathustra) költő alakjára nincs szüksége a pusztulás felé haladó emberiségnek, pontosabban az erkölcsieszmei vezetőjétől, irányítójától elszakadt emberiség szükségszerűen halad a pusztulás felé. Ottlik Géza (1912-1990) Az Iskola a határon című regénye 1959-íien jelent meg. Alkotói módszeréhez tartozott, hogy műveit évtizedeken át csiszolgatta. A Hajnali háztetők két festő és szerelmeik története; vonzások és taszítások erőterében alakul sorsuk, melynek nincs semmi tanulsága, vagy ha mégis volna, megfejthetetlen. Fikció minden: nincs érdemi különbség aközött, ami megtörtént és ami megtörténhet. Az Iskola a határon katonaiskolája az ország nyugati határán van, s őrzi a vár hajdani védőinek történelmi példáját. Növendékei ismételten határhelyzetbe kerülnek, állandó választási kényszerben élnek: az autonómia, szolidaritás és a behódolás, a nyájszellem értékei között kell választaniuk. Tudatosítaniuk kell, hogy az egyén magára van utalva, a külső kiszolgáltatottságot csakis a belső függetlenség ellensúlyozhatja valamennyire. Nincs igazság és törvény,, csak kifürkészhetetlen gondviselés van; embernek maradni az embertelenségben: olyan kegyelmi állapot, amelynek természetéről semmit sem tudhatunk. A bizonytalanságot fokozza, hogy nem egy, hanem két elbeszélője van a regénynek; az események különböző nézőpontból előadva más és más, olykor egymást kizáró megvilágítást nyernek.