Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-11 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. DlGlTÁLlA 13 Kevesen tudják, hogy számtalan, sok esetben a fizetős változatnál jobb képességű szoftvert találhatunk az interneten, ráadásul teljesen ingyen A legjobb ingyenesen letölthető szoftverek I. A sokoldalú, jól alkalmazha­tó programok jellemzően rengeteg pénzbe kerülnek, azt azonban kevesen tudják, hogy számtalan, sok esetben a fizetős változatnál jobb ké­pességű szoftvert találha­tunk az interneten, ráadásul teljesen ingyen. Háromré­szes sorozatunk első részé­ben tizenkét kategória leg­jobbjait ajánljuk. FELDOLGOZÁS 1. Böngészők Funkciók tekintetében jó válasz­tásnak tűnhet az Internet Explorer 7-es (IE) verziója, a Microsoft bön­gészője, amely azonban nem pro­dukál túl biztató biztonsági muta­tókat, leginkább azért, mert a leg­több vírust és fertőző alkalmazást erre írják, hiszen ezt használják a legtöbben. Remek alternatívát jelent azon­ban sok más kiváló böngésző mel­lett a Mozilla Firefox (5,6 MB), mely egyre elteijedtebb, biztonsá­gosabb, és gyorsabban tölti le az ol­dalakat, mint az IE. Valamivel las­sabban tölt be maga a szoftver, mint az IE, de ha egyszer elindult, kellően gyors. Ráadásul több mint 2000 ingyenes kiegészítőt tölthe­tünk le hozzá (add-ons), melyek sokat dobnak a kényelmen és a munka sebességén. Hasonlóan jó választás az Opera (4,6 MB), mely minden más bön­gészőnél gyorsabban indul el és tölti le az oldalakat, sőt ennél is több: funkciókban gazdag, minden netes szabványt ismer és kezel. A Firefox add-on-jaihoz hasonló, úgynevezett widgetekkel spéciz- hetjük fel Operánkat, ezekből azonban nagyságrendekkel keve­sebb lelhető fel. 2. Vírusirtók Ebben a kategóriában három ha­sonlóan jó alkalmazás közül vá­laszthatunk. Elsőként itt az AVG Antivirus 7.5-ös ingyenes kiadása, mely az 1991-óta létező szoftver legutóbbi verziója. Maga a vírusir­tó, gyors, minimális számítási ka­pacitást emészt fel PC-nkből, rend­szeresen, automatikusan frissül az általa ismert vírusok listája, ráadá­sul spam-szűrő is van benne. Ugyanilyen hatékony választás az Avast! (8,8 MB), melynek azon­ban a Windows Media Playerre ha- jazó kezelőfelülete sokaknak túl­zás. Hátránya, hogy az AVG-vel szemben bizonyos időközönként újból kell regisztrálni a terméket, ellenben nem jelentkeznek a kon­kurensnél időnként jelentkező fris­sítés-fennakadások. A harmadik lehetőség az AOL Anti Virus Shield-jének (13,9 MB) telepítése. Ez a Kaspersky Lab AV alkalmazásának butított kiadása, mely nem csak AOL tagok számá­ra érhető el ingyenesen. Ez azon­ban tényleg egy „light” verzió, mely az AVG-nél és az Avast!-nál kevésbé hatékony a rosszindulatú weblapokkal szemben, kevesebb beállítást tesz lehetővé, és nincs karantén részlege, sem visszaállí- tási opciója. 3. Spyware/Adware eltávolítók Néhány éve mindenki a SpyBot Search and Destroy-t és az Ad- Aware-t használt a gépre akaratun­kon kívül feltelepülő alkalmazások eltávolítására, s bár ezek még ma is hasznos programok, de inkább má­sodlagos védelemre szolgálnak. A rosszindulatú behatolók eltá­volítására a védőprogramok egy új generációjának használata javal­lott, melyek aktív védelemmel és szélesebb felismerési spektrummal vannak felvértezve. A Microsoft Windows Defender (6,4 MB), az óriás által még 2004- ben felvásárolt Giant Antispyware termékére épül, s annak ellenére, hogy azóta veszített hatékonyságá­ból, továbbra is jó szívvel ajánlható. Gyenge pontjai talán az úgyneve­zett polimorf fertőzések területén érezhetőek leginkább, ezért érde­mes a Defender mellé az AVG Anti- Spyware szintén ingyenes szoftve­rét is feltenni, és igény szerint időn­ként lefuttatni. A Defender komoly hátránya, hogy jelentős a procesz- szorigénye. Jó opció a Spyware Terminator (2,3 MB), mely hatékony aktív vé­delmet biztosít és mindenféle Win­dows operációs rendszeren fut, emellett figyelmeztet az esetleges támadások esetén. A kis alkalma­zásnak van beépített spyware felis­merője, de lehetővé teszi egy kiegé­szítő alkalmazás, az Open Source ClamWin beépülését is, s így kielé­gítő védelmet nyújt. Komoly hátrá­nya, hogy scanneléskor jelentősen lassítja a gépet, habár nem annyira, mint a Defender. 4. Böngészővédő alkalmazás Mindenki, aki böngészőjével az internetre lép, gyakorlatilag nyüt céltáblájává válik a titkon feltele­pülő és önmagukat elindító alkal­mazásoknak, melyek kisebb-na- gyobb károkat okoznak, de legjobb esetben is adatokat gyűjtenek a fel­használóról és lassítják a gépet. En­nek elkerülésére a Sandboxie-t (310 KB) ajánlatos használni, mely, mint a neve is jelzi, egy „homoko­zó”, amely biztonságos környezetet hoz létre az internetezéshez. Ma­gyarán minden, amit letöltünk a vi­lághálóról, egy izolált közegbe, a „homokozóba” kerül előbb, s így a programok csak engedélyezést kö­vetően férhetnek hozzá a fájljaink­hoz, vagy az operációs rendszer­hez. Böngészést követően, egysze­rűen kitörlünk minden a Sandbox által felfogott fertőzést, az ered­mény pedig spywaretől, trójai be­hatolótól, a lenyomott billentyűket rögzítő rosszindulatú alkalmazá­soktól, és egyéb fertőzésektől men­tes internetezés. 5. Tűzfal Nincs alkalmazás, melynek ki­választása jobban aggasztaná az átlagos felhasználót, mint a tűzfa­lé. Jelenleg az elérhető legjobb in­gyenes tűzfal a Kerio Personal Firewall (7,3 MB), melynek hasz­nálata a lehető legkevesebb bonyo­dalommal jár, miközben a leghaté­konyabban véd. A Sunbelt Soft­ware által 2005 végén felvásárolt alkalmazás ingyenes és fizetős vál­tozata pontosan ugyanazt nyújtja, kivéve, hogy a 30-napos próba után néhány speciális beállítást nem engedélyez az ingyenes szoft­ver, s minden indításkor figyel­meztet az elévülésre. Ennek elle­nére továbbra is hibátlanul véd. Amennyiben a teljesítmény fon­tosabb, mint az egyszerű használ­hatóság, a Comodo (8 MB) tűzfal ajánlott. A jól megtervezett szoft­ver rengeteg beállítást tesz lehető­vé, ráadásul a Kerióval ellentétben támogatja az internet-csatlakozás megosztását is. Riválisával ellen­tétben valamivel többet kérdez a felhasználótól, mely a tapasztalat­lanok számára zavaró lehet. Ennek ellenére kiváló ingyenes választás, mely legalább Windows 2000 ope­rációs rendszert igényel. 6. Trójai felismerő és eltávolító Ebben a kategóriában a csúcs­tartó az AVG Anti-Spyware (6,17 MB), melyet korábban az Ewido fejlesztett, de a GriSoft időközben felvásárolt. S ugyan eredetileg tró­jai keresőnek és irtónak készült, az új tulajdonos törekvései nyo­mán spyware keresővé is bővült. Az Anti Trojan Software Reviews weboldal szerint, az AVG Anti- Spyware-e azon kevés szoftverek egyike, mely nagy hatékonysággal azonosítja a polimorf támadókat és az alkalmazásokat támadó tró­jaiakat egyaránt. Egyetlen hátrá­nya, hogy az ingyenes verzió nem kínál aktív védelmet, így a fájlcse­rében utazóknak s egyéb nagy kockázatú alkalmazásokat futta­tóknak ajánlott a teljes verzió megvásárlása. 7. Rootkit kereső és eltávolító A rootkitek különleges trójai ví­rusokat, vírusokat, és számos más káros alkalmazást elrejtő eszközök, melyek sajnos rendkívül hatéko­nyak. A rootkit-keresőknek hála, mégis kezd kialakulni a hatékony védelem ellenük. A legtöbb erre hi­vatott program mégis viszonylag mély technológiai ismeretet igé­nyel, ez alól talán csak a BlackLight (808 KB) nevű képez kivételt, mely egyben az egyik leghatékonyabb is. Ez egy jelenleg béta verzióban, az F-Secure által kínált szoftver. To­vábbra sem árt azonban óvatosnak lenni, ugyanis a BlackLight annak ellenére, hogy a legtöbb, a vírusir­tók által fel nem fedezett rootkitet felismeri, a BlackLight sem kínál tökéletes megoldást. 8. Anonim internetezés Számtalan oka lehet annak, va­laki miért ragaszkodik a névtelen­séghez a neten, szimpla paranoiá­tól kezdve a személyiségi jogok vé­delméig. A legtöbb megvásárolha­tó anonim netezésre szánt alkal­mazás kiválóan működik, mégis az ingyenesen letölthető JAP az egyik legjobb a piacon. A JAP (107 KB) olyannyira jó - mondhatni túl jó -, hogy a német rendőrség 2004-ben kötelezte a fejlesztőket egy hátsó kapu megnyitására, a pedofil tar­talmak kiszűrésére. Ezt azonban egy újabb per megnyerése után a fejlesztők tavaly eltávolították a rendszerből. A JAP jó alternatívája lehet a Tor (4,6 MB), mely nem csak névtelen netezést, de fájlmegosztást, levele­zést, azonnali üzenetküldést és IRC-t is nyújt. Az egyetlen bökkenő, hogy a Tor eredetileg az amerikai tengerészeinek készült, s így a mai napig van hozzá hátsó kapu, elv­ben a pedofil tartalmak szűrésére, valójában azonban ki tudja. 9. Alkalmazás letöltő oldal Az Open CD oldala, ingyenes al­kalmazások rendkívül széles tárhá­zát teszi elérhetővé egyetlen olda­lon keresztül. Számos itt fellelhető program kiválóan helyettesíti a fi­zetős irodai alkalmazásokat. így az Abi Word a MS Word-jét pótolja, az Open Office az egész MS Office-t, a Thunderbird az Outlookot, a The Gimp az Adobe Photoshopot, míg a 7-zip a WinZip-et. Ezek telepítésé­vel, s még néhány szoftverrel ebből a cikkből, kiválóan felszerelt gépet lehet telepítem, egyeben forint el­költése nélkül. Az Open CD oldalá­ról minden program ISO CD for­mátumban letölthető. 10. Fájlmenedzser alkalmazás Bár a Windows Explorer alkal­mas egyszerű fájlkezelési feladatok elvégzésére, de ha komolyabb munka van láthatáron, minden­képp szükséges egy kétpaneles szoftver használata, mint például a Total Commander. A fájlmenedzse­rek közül a legjobb a Directory Opus, melyért sajnos fizetni kell. Az Opus legjobb ingyenes alterna­tívája az Xplorer2 (899 KB), mely kezelőfelületében erősen hajaz a Windows Explorerre, így kezelését megtanulni gyerekjáték. Komoly versenytársa is akad, az XYplorer (623 KB) személyében, mely a Mozilla Firefoxból, illetve az Internet Explorer legújabb, 7-es verziójából ismert füleket (tab) használja, s így kényelmesebb dol­gozni vele, ha több könyvtárban egyszerre tevékenykedünk. Ellen­ben ha csak két panelre van szük­ségünk, kissé túlzás lehet. Külön plusz, hogy az XYplorerbe a valaha volt egyik legjobb fájlkeresőt épí­tettékbe. 11. Ingyenes levelezőprogram A Pop és IMAP kliensként is mű­ködő Thunderbird-öt (6 MB) az a Mozilla fejleszti, melynek a Fire- foxot is köszönhetjük. Felszereltsé­gében valahol az Outlook Express és az Outlook közt helyezkedik el, tehát aki Outlookot használ, an­nak kis visszalépést, aki pedig Oultook Expresst, annak egy nagy felfelé ugrást jelent. Az utóbbit használóknak érdemes komolyan megfontolni a váltást, hiszen a Thunderbirdnek számos extra­szolgáltatása érhető el: spam szű­rő, beépített RSS olvasó, színkód használat a különböző feladóktól érkező levelekre, gyors keresés a levelek közt, élő helyesírás-ellen­őrző, Kerberos hitelesítés és auto­matikus frissítés, hogy csak néhá­nyat említsünk. Emellett a Fire- foxhoz hasonlóan, kisegítő alkal­mazások révén még kényelmeseb­bé tehető például' a Webmail add- on-al, mely POP3 hozzáférést biz­tosít web alapú levelezésünkhöz, így a Yahoo, a Hotmail, a Lycos, a MailDotCom, a Gmail és a Libero szolgáltatásaihoz. 12. Webalapú levelezés Igazi többletet ad, ha a POP3 kli­ensen keresztül hozzáférhető a Hotmail, a Yahoo vagy egyéb web­alapú levelezés, mely régebben igazán egyszerű volt, mára azon­ban a legtöbb szolgáltató ezt pré­mium előfizetéses felhasználói számára teszi csak elérhetővé, an­nak ellenére, hogy ez ma is lehet­séges speciális segédprogramok segítségével. YahooLt felhasználóknak, az YPOPs! (1,48 MB) a megfelelő vá­lasztás, hogy leveleiket Outlookon, Thunderbird-ön vagy Eudorán ke­resztül is elérjék. Szintén ingyenes és jóval rugalmasabb megoldás a FreePOPs (813 KB), mely a Hot- Mail és a Yahoo! mellett sok ezer webmaü szerverről képes lehívni a leveleket. A FreePOPs hátránya, hogy csak fogadni tud, levelet kül­deni nem lehet rajta keresztül, ru­galmassága és ereje pedig elsőre zavarba hozhatja a kevésbé tapasz­talt internetezőt. További opció lehet a MrPost- man (1,5 MB), mely POP3 mellett MS Exchange 5.5-ről is le tudja hív­ni az üzeneteket. Beüzemelése ugyan kissé körülményes, de a részletes leírás nyomán megoldha­tó feladat, (a hvg.hu nyomán) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents