Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-11 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. Nagyszünet 11 A Kings of Leon azon együttesek közé tartozik, amelyeknek a tengerentúlon nincs számottevő rajongótábora H Angliában taroló amerikai zenekar A Kings of Leon az első két stúdióalbumával a harmadik helyig jutott Nagy-Britanniában, az újjal az összesí­tés csúcsán debütált (Képarchívum) PUSKA Az átdolgozásdalok kap­csán általában reflektor- fénybe kerülnek az eredeti változatok is: az alapszerze­ményeket a rádióállomások nagyobb rotációban játsz- szák, esetleg a kiadók ismét forgalomba hozzák. LISTAMI) STRA Ez maximálisan elmondható a brit kislemezlistát vezető felvétel­ről. Az eredetije a The Proclaimers előadásában is megtalálható az összesítésen - újbóli csúcspozíció­ja a 26. hely volt és a héten az al­bumeladási rangsor ötödik helyé­re érkezett meg a duó eredetileg 2002-ben kiadott, s most ismét megjelentetett karrierösszegző gyűjteménye. Kislemezek 1. The Proclaimers Featuring Brian Potter & Andy Pipkin: (I’m Gonna Be) 500 Miles 2. Avril Lavigne: Girlfriend 3. Gwen Stefani Featuring Akon: The Sweet Escape Nagylemezek 1. Kings of Leon: Because Of The Times 2. Maximo Park: Our Earthly Pleasures 3. Take That: Beautiful World A másodvonalbeli együttes előretörése A Comic Relief nevű szervezet részére jótékonysági céllal rögzített (I’m Gonna Be) 500 Miles harma­dik hete uralja a kislemezek mező­nyét. A The Proclaimers slágerét az eredeti előadókkal karöltve két ko­mikus: Brian Potter (Peter Kay) és Andy Pipkin (Matt Lucas) adja elő. A szerzemény eredetije a duó ’88- as Sunshine On Leith című albu­mán szerepel, és a brit listán akkor a 11. hely volt a csúcspozíciója. Ér­dekesség, hogy a szervezet részére felvett másik jótékonysági dal, a Walk This Way, a három héttel ez­előtt a csúcsra feliratkozó Sugaba- bes és Girls Aloud közös átdolgozá­sa (az eredetijét az Aerosmith és a Run-D.M.C. vitte sikerre) nagy lép­tekkel hátrál az öszszesítésen, a hé­ten már csak a 24. pozícióban talál­juk. A második helyen Avril Lavigne megjelenés előtt álló har­madik stúdiólemezének beharan- gozója szerepel, a dobogó legalsó fokát pedig a világ jelenlegi legna­gyobb slágere foglalja el, Gwen Stefani és Akon felvétele. Az albumlista élén a Kings of Leon nyitott - az USA-ból, Tennes­see államból származó, három test­vér és egy unokatestvérük alkotta rockzenekar Nagy-Britanniában aratja a legnagyobb sikereit, oda­haza az igazi áttörés egyelőre várat magára. A fiúk a U2 és a The Strokes hatását is magán viselő harmadik stúdióalbumáról az el­múlt héten számos dicsérő kritika látott napvilágot a szigetország­ban. Az említett együttesek hatása nem véletlen, a kvartett már több­ször koncertezett velük. A Franz Ferdinand befutása után, 2004- ben és 2005-ben feltűnt posztpunk és new wave zenekarok szinte mindegyike előállt már a folytatás­sal, a divathullám lecsengését kö­vetően azonban a legtöbbjük nem A vásárúti József Attila Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában idén immár harmadik alkalommal ren­dezték meg a húsvéti kosárlabda­kupát. A Vásárúti Ifjúsági Csoport szervezésében megvalósuló tornán 13 csapat mérte össze erejét, mint­egy 100 játékos jelenlétében. A ko­sárlabdakupán 44 mérkőzést ját­szottak be, a játékosok közel ezer pontot dobtak. A rendezvényen a csallóközi falu közeli településeiről érkeztek játé­kosok, Nyárasdról, Nagymegyer- ről, Nádszegről, Deákiról, Ógyal- láról, Géléből, Vásárútról és Duna- szerdahelyről. Első helyen a DPH csapata végzett, kapitánya Orosz László volt. A csapat további tagjai Gajdoschík László, Dórák Szabolcs, igazán találja az új utat, amelyen elindulhat. Az egykori tanár, Paul Smith énekes vezette Maximo Park a kivételek egyike. A newcastle-i együttes 2005 májusában kiadott A Certain Trigger című bemutatkozó korongját, valamint a 2006január­jában megjelent, a lemezről lema­radt dalokat és ritkaságokat felvo­nultató Missing Song című kiadvá­nyát hasonló, színvonalas folyta­tással fejelte meg. A zenekar 2005- ben nem került be a legnépszerűb­bek közé - az első albuma odahaza a 15. helyig vitte -, de most sikerül­het bejutnia az elitmezőnybe, hi­szen a rajongótábora fokozatosan nő, amivel csak kevés társegyüttes dicsekedhet el, és az új nagylemeze az ezüstérmes pozícióba iratkozott fel. (puha) Inczédi Gábor, Hulkó Gábor, Dra- hos György, Polák Sándor. Másodi­kok lettek az Alkoholisták elneve­zésű kosarasok Dunaszerdahelyről, csapatkapitányuk Fehér Mihály volt. A harmadik helyezést a dunaszerdahelyi Majd Szombaton nevű csapat szerezte meg, kapitá­nyuk Hodossy Péter volt. A büntető- és a hármasdobó­verseny fődíja egyaránt mobiltele­fon volt, amelyet Pavlík György ajánlotta fel. Köszönet érte. A két szerencsés nyertes Horony Márta és Paksi Krisztina lettek. A szomba­ton reggeltől estig tartó rendezvé­nyen délben Kovács László gulyás­sal vendégelte meg a csapatokat. A Vásárúti Ifjúsági Csoport e ren­dezvénye is kitűnően sikerült, a ku­pán számos fiatal vett részt a kör­nyék településeiről, (he) 26. A XX. század második fele A beat az 1950-es években kialakuló nyu­gati mozgalom. A szegények, a társadalom perifériáján élők lázadó kultúrája. Az USA- ban alakul ki, de Nyugat-Európában lesz erős, és világszerte megjelennek helyi vál­tozatai. A beat-nemzedék életérzését az irodalom és a film is tükrözi, de a leghatásosabban és a legnagyobb tömegekhez szólóan a modem könnyűzene szolgál közegként. A beat-kultúra alapmagatartása a lázadás mellett az antikomformizmus. Jellemző megnyilvánulás a politikai és társadalmi kötelezettségek elutasítása, bár az antikapi­talista megmozdulásokat és forradalmakat ezek a fiatalok lelkesen köszöntik. Világlátá­sukban Nietzsche, az egzisztencializmus és a marxizmus is helyet kap, a keleti vallások közül főképp a Zen-buddhizmus. A beat-nemzedék Tagjainak szépirodalmi kifejezésformája a szabad vers, az élőbeszédhez hasonló nyílt vers (projektív vers). A beatzene a mozga­lom leggazdagabb hajtásaként 1960 táján született, az egyes területek folklórjával is kapcsolatot ápolt (folk-beat), illetve olykor politikai állásfoglalást fejezett ki (pol-beat). A beat - irodalom és még inkább a - zene jellegzetes rendezvénye a popfesztivál, szélsőséges megnyilvánulása a happening. A beat-kultúrával érintkezik a jazz néhány válfaja is. A beat-nemzedék világképét és életformáját a szépirodalom egyes képviselői jelentős al­kotásokban (pl. regényekben, drámákban) ábrázolják. A második világháború utáni fia­talság távlattalanságát először egy film (Rebel without a Cause, Lázadás ok nélkül, 1955,) fejezte ki, a főszereplőt James Dean alakította, a rendező Nicholas Ray volt. Alkotók • Kerouac (Jack, 1922-1969) amerikai re­gényíró lett a hagyományos életforma elle­ni lázadók vezéralakja. Az Úton c. regénye (On the Road, 1955) a háború utáni nemze­dék életérzésének, céltalanságának és kilá- tástalanságának kifejezője. • Ginsberg (Allen, 1926-1997) amerikai költő is a nemzedék központi alakja volt. Az Üvöltés c. programverse (Howl, 1955, megj. 1957) a beat-nemzedék első nagy Irodalmi sikere. Stílusának jellemzői: sza­bad vers, élőbeszéd jelleg és merész képek. • Mailer (Norman, 1923-) amerikai re­gényíró, kiemelkedő sikere a háború gépe­zetét megdöbbentő erővel ábrázoló Mezte­lenek és holtak c. regény (The Naked and the Dead, 1948). A fehér néger c. esszéjé­ben (The White Negro, 1959) a beatnemze- dék lázadó magatartásának ideológiai alap­ját fogalmazta meg. ­• Ferlinghetti (Lawrence, 1919-) amerikai költő, San Franciscóban 1951-ben könyv­kiadót alapított, ez idővel a beat-irodalom- nak bázisa lett. Ferlinghetti jellegzetes szö­vegformája a szabad vers. Stílusa igen ve­gyes elemekből áll össze: líraiságból, trá­gár kifejezésekből, sziporkázó iróniából és abszurd ötletekből. A „kísérleti színház" ré­szére happening-forgatókönyveket is ké­szített. • Updike (1932-) amerikai elbeszélő, líri­kus és festő. Intellektuális szemlélettel áb­rázol, hangja finoman ironikus. Témája: a család, a magánélet és a boldogságkere­sés. Fő művei: Nyúlcipő (Rabbit Run, 1960), A kentaur (The Centaur, 1962) és A farm (On the Farm, 1965). • Corso (Gregory, 1930-) olasz származá­sú amerikai költő, műveiben anarchizmus és háborúellenesség kap hangot. • Salinger (Jerome David, 1919-) a saját útját járó amerikai elbeszélő. Világsikere a kamaszkor válságait eredeti formában megragadó A zabhegyező c. kisregénye (The Catcher in the Rye, 1951), amely a be- at-irodalom közvetlen előzményének te­kinthető. • Delaney (Shelagh, 1938-) írónő sikerda­rabja az Egy csepp méz (A taste of Honey, 1958), filmváltozatának rendezője 1961- ben Richardson (Tony, 1928—) volt, fősze­replője RitaTushingham. Az amerikai beat-nemzedék társaként Euró­pában az angliai "dühöngő ifjúság" („angry young men”) generációja emelkedik ki. Az angol fiatalok a hagyományos konzervati­vizmus és egyúttal a kommersz kultúra el­len léptek fel. • Osborne (John, 1930-) az új generáció („new wave”) vezéralakja. A hangütést a Nézz vissza haraggal c. drámája adta meg (Look Back in Anger, 1956), az ebből készí­tettfilm a Dühöngő ifjúság volt (1959), ren­dezője Richardson, főszerepét Richard Burton játszotta. • Braine(Mr\, 1922-) angol regényíró, je­lentékeny alkotása a Hely a tetőn c. regénye (Room at the Top, 1957). • Pinter (Harold, 1930-) angol drámaíró, az abszurd komédia művelője. Témája a szorongás, a rettegés, a világ kiismerhetet- lensége, az intellektualitás térvesztése. Wesker (Arnold, 1932-) a munkásélet ha­tásos ábrázolója. • Sillitoe (Alan, 1928—) is a lázadó, helyét kereső fiatalok ábrázolásával vívta ki rang­ját. Kiemelkedő műve A hosszútávfutó ma­gányossága (The Loneliness of the Long- Distance Runner, 1959), ebből is Richard­son készített filmet (1962). • A generációhoz később csatlakozott Stoppard (Tom, 1937-), bohózatok és ab­szurd drámák szerzője. Kiemelkedő alkotá­sa: Rosencrantz és Guildenstern halott (Rosencrantz and Guildenstern Are Dead, 1967). A brit „új hullám" ellenzéki filmesek és kriti­kusok mozgalma volt, vezéralakjai Tony Richardson és Lindsay Anderson. Doku­mentumfilmek a fiatalságról és a munkás- osztály életéről. Játékfilmekhez Osborne, Braine és Sillitoe regényeit használták fel. A beat-nemzedék alkotásaival kb. egy idő­ben születnek az abszurd dráma nagy mű­vei, pl. Beckett (Samuel, 1906-1989) és Mrozek (1930-) színművei. A két irányzat között átfedések találhatók. Magyarországon a beat-kultúrának a ma­gas irodalomban nincsenek számottevő megnyilvánulásai. A popzenében viszont igen; pl. a Hobo Blues Band közvetlen kap­csolatot talált Ginsberggel. A beatzene je­lentős dalszövegírói Bródy János és Adamis Anna. A posztmodern A posztmodernség a mintegy másfél év­százada fennálló modem kultúra napjaink­ban is tartó legutolsó periódusa. Kezdete az 1970-es évtizedre tehető. Történelmi hátte­rét a posztindusztriális társadalom adja, a technikai fejlődés új vívmányai. Általános jelenség lett a kétség, a jövőkép bizonyta­lansága, a személyiség tartalmainak és ki­bontakozásának kérdésessége. A posztmodern kultúra A posztmodem kultúrában a modernitás ál­talános jellemzői változatlanul érvényesek: a hagyományos (klasszikus) világkép vál­sága, az egyén (és így a művész) helyzeté­nek problematikussága, valamint a nyelv kifejező erejének korlátozottsága. Mindeh­hez hozzájárul a posztmodern kultúrában: a modernizmus (főképp az avantgárd) általá­nos kritikája, ill. korrekciója és újraértelme­zése, a modernség és a tradíció kapcsola­tainak keresése, a szubjektivitás és a sze­mélyi autonómia előtérbe kerülése, a konti­nuitás és a történetiség szempontjainak ér­vényesítése, valamint a társadalmi élet egé­szében a konformizmus és a szolgáltató szerepkör általánossá válása. Az irodalom posztmodern jelenségei: az intertextualitás, a szövegtípusok vegyíté­se, a nézőpontok és hangnemek váltogatá­sa. A hangnem és a beszédmód személyes lesz, a regionális sajátosságok és színeze­tek a látótérben kerülnek és kifejeződnek, a történetiség és a szűkebb-tágabb helyi tra­díciók is reflektorfénybe kerülhetnek. A kul­túrtörténet korábbi szakaszai, mozzanatai mint a jelen identitás megértéséhez segít­séget adó tényezők fontosak. Szerepet kap a kultúrtörténeti kontinuitás és a kultúra komplexitása, a különféle tudatformák (művészet, tudomány, teológia, pragmatika stb.) kölcsönviszonya. A posztmodem nyelvszemlélet kérdőjele miatt az irodalmi szöveg jelentése meghatározhatatlannak látszik, az újraolvasások és újraértelmezé­sek a mű relativizmusát csaknem végtelen­né növelik. Előtérbe kerül a szöveg poétikai megformáltsága. Az epikában a történet helyett szövegek újraírása, újraértelmezé­se, szövegek közti kapcsolatok keresése uralkodik. Alkotók • Derrida (Jacques, 1930-) francia tudós, a posztmodern nyelvfilozófia megalkotója, a logocentrizmus lerombolója. • Doctorow (Edgar Laerence, 1931-) USA- beli író, a posztmodem irodalom irányzata­inak (apokaliptikus filozófia és formai lele­ményesség: „metafikció”; tényszerűség: dokumentumszerű és áldokumentatív) egyik összegezője. Világhírű alkotása a Ragtime (1974), a Kohlhaas-történet átírá­sa kapcsán az amerikai életminőség ábrá­zolása. • Eco (Umberto, 1932-) író, irodalomtu­dós. A posztmodern regényt teremti meg A rózsa neve (II nome delia rosa, 1980) c. művével: történelmi, bűnügyi, jelfilozófiai szálak alkotnak egységet. Esztétikai alap­műve: A nyitott mű. • Kundera (Milan) regényszerző és elmé­letíró; lételméleti, esztétikai és regényelmé­leti alapkérdéseket tárgyal. Művilága sokré­tű. A Halhatatlanság c. regénye (Nesmrtel- nost, 1990) a fikció és a művészi valóság szembeállítására épül. • Lem (Stanislaw, 1921-) lengyel regény­író, a sci-fi világsikeres alkotója. Műveiben a tudomány, a pszichológia és a morál kér­déseit vizsgálja, utópisztikus közegben. ' PÁLYÁZÓ Tanulmányi versenyek támogatására AJÁNLÓ A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának Határon Túli Magyarok Titkársága a Balassi Intézet közreműködésé­vel közoktatási pályázatot hirdet a szomszédos államokban élő ma­gyarokról szóló 2001. évi LXn. törvény 1. § (1) bekezdésében felso­rolt országok területén, valamint Magyarországon 2007-ben, anya­nyelven folyó tanulmányi versenyek támogatására az alábbi területi és tárgyi hatállyal: a. Szülőföldön megrendezendő anyanyelvi tanulmányi verseny, szemle támogatása. b. Magyarországon megrendezendő, magyar nyelven folyó nem­zetközi tanulmányi versenyek, szemlék fenti törvény hatálya alá tar­tozó résztvevői költségeinek támogatása. Általános tudnivalók: Pályázni csak a határon túli magyar tanulók anyanyelvi képessége­inek fejlesztésére szülőföldön, illetve Magyarországon rendezendő közoktatási jellegű verseny költségeinek támogatására lehet, kizáró­lag az erre a célra rendszeresített új pályázati adatlapon, amely le­tölthető jelen hirdetmény végén. Más formában benyújtott pályáza­tok érvénytelenek. A nyertes pályázatra támogatásként adható leg­nagyobb összeg - a versenyen résztvevők létszámától függetlenül - 600 ezer forint. Egy pályázó szervezet több tanulmányi versenyre is kérhet támogatást. A szerződésben foglalt támogatási összeg felhasználásának kezdő időpontja 2007. február 1-je, véghatárideje a programot követő 2. naptári hónap utolsó munkanapja lehet, de legkésőbb 2008. május 15. A célszerű felhasználásról szakmai és pénzügyi beszámolókat kell készítem a szerződésben meghatározott szempontok szerint. A pályázatokat kizárólag az OKM HTMT e pályázati kiíráshoz csa­tolt új adadapján (letölthető http://www.okm.gov.hu oldalról) lehet benyújtani, más formában benyújtott pályázatok érvénytelenek. A pályázatokat három eredeti példányban kérik benyújtani, a fentebb részletezett dokumentációval. A kitöltött pályázati adadapokat pos­tai úton a BI Márton Áron Szakkollégiumába kell eljuttatni (1037 Bu­dapest, Kunigunda u. 35.). A pályázat beérkezési határideje: 2007. április 24. A pályázat elbírálásáról 2007. május 20-ig kizárólag az adadapon megadott e-mailen küldenek értesítést, de az eredményt közzéteszik az OKM, valamint a BI (MÁSZ) honlapján is. (ú) A húsvéti kosárkupa győztes csapata balról jobbra: Drahos György, Hulkó Gábor, Polák Sándor, Gajdoschík László, Inczédi Gábor, Orosz László, Dórák Szabolcs (Képarchívum) Vásárűton 13 csapat mérte össze erejét Húsvéti kosárlabdakupa ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS

Next

/
Thumbnails
Contents