Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-10 / 82. szám, kedd

4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt hét NATO-katona Kabul. Két robbantásos merényletben meghalt hét NATO-katona - közülük ha­tan kanadaiak három má­sik pedig megsebesült vasár­nap Afganisztán déli részén. Egyéb részleteket nem közöl­tek a támadásról, amely az eddigi legsúlyosabb a NATO- vezetésű nemzetközi bizton­sági erő (ISAF) ellen. Kanada 2500 fős kontingenst állomá­soztál Afganisztán déli ré­szén. Az ISAF az év eleje óta 34 embert veszített Afganisz­tánban. Tavaly 70 volt a me­rényletben megölt vagy harc­ban elesett NATO-katonák száma. (MTI) Kivégezték a tolmácsot Kabul. Egy tálib szóvivő bejelentette, hogy vasárnap kivégezték a korábban elra­bolt, majd szabadon engedett olasz újságíró afgán tolmá­csát (aki szintén újságíró volt), mert a kabuli kormány­zat a követelésük ellenére nem bocsátott szabadon több bebörtönzött lázadót. Az in­formációt az afgán hírszerzés is megerősítette. Romano Prodi olasz miniszterelnök közölte: kormánya élesen el­ítéli az esztelen bűncselek­ményt. Daniele Mastrogia- como, a La Repubblica újság­írója március 19-én fogoly­csere keretében kiszabadult, öt elfogott tálib harcos elen­gedéséért cserébe. A fogoly­csere nemzetközi bírálatokat váltott ki. Az afgán hatóságok is attól tartottak, az ügy pre­cedenst teremthet, arra ösz­tönzi a tálibokat, hogy még több nyugati állampolgárt ra­boljanak el. (MTI) A meggyilkolt tolmács (SITA/AP) Éhségsztrájk Guantánamón New York. Újabb éhség- sztrájkba kezdett 13 rab a ku­bai Guantánamón lévő ameri­kai börtöntáborban - közölte a The New York Times. A ra­bok az elviselhetetlen körül­mények ellen tiltakoznak. A lap szerint a sztrájkolókat orr­szonda segítségével elkezdték mesterségesen táplálni, (hó) Megöltek egy képviselőt Debrecen. Az alföldi vá­rosban meggyilkoltak egy fideszes önkormányzati kép­viselőt. Az 58 éves Balia Irma az áldozata annak a bűncse­lekménynek, amely szomba­ton történt Debrecenben. A bűncselekmény körülménye­iről, az esetleges indítékokról a rendőrség a nyomozás ér­dekében nem adott bővebb tájékoztatást. (MTI) Felháborodás a szigetországban a védelmi tárca döntése miatt - kipakol a 15 haditengerész, Irán is újabb felvételeket közölt róluk Eladhatják sztorijukat a brit katonák Faye Turney a férjével, Adammel és kislányukkal, Mollyval (Reuters-feIvéteI) London/Teherán/Vatikán. Tegnap is folytatódott a nyi­latkozatháború Irán és Nagy-Britannia között a 15 brit haditengerész és tenge­részgyalogos közel két he­tes fogva tartásának körül­ményeiről. ÖSSZEFOGLALÓ Az elfogott járőregység egyetlen női tagja, a 26 éves Faye Turney a The Sun tegnapi kiadásában közölt interjúban arról számolt be, hogy nem sokkal elfogása után az iráni­ak elkülönítették őt társaitól, sze­mét bekötötték, megparancsolták neki, hogy alsóneműjéig vetkőzzön le, majd egy 180x160 centiméter területű cellába zárták. Azt mond­ták neki: társai már visszatérhettek Nagy-Britanniába, és az egységből csak ő maradt Iránban. Minden éj­jel kihallgatásnak vetették alá, őrei kegyeden színjátékkal azt is elhitet­ték vele, hogy már a koporsóját ké­szítik. Túmey elmondta: az ötödik napon választás elé állították: vagy „bevallja”, hogy iráni vizeken tar­tózkodott elfogása idején, és ez esetben két héten belül hazatérhet, vagy kémkedés vádjával bíróság elé állítják. Egyébként Faye Tumey a legna­gyobb brit bulvárlapnak és az ITV kereskedelmi tévének - meg nem erősített értesülések szerint 100 ezer fontért - adott exkluzív inter­jút a vele történtekről. Ő lépett el­sőként a nyilvánosság elé sztorijá­val. A brit védelmi minisztérium engedélyezte az iráni fogságból ki­szabadult alakulat tagjainak, hogy pénzért eladják a sajtónak megpró­báltatásaik történetét. A tárca dön­tését ellenzéki politikusok és az Irakban meghalt brit katonák hoz­zátartozói körében általános meg­rökönyödés és tiltakozás fogadta. Eközben az arab nyelven sugár­zó al-Álam iráni műholdas televízió újabb felvételeket sugárzott a hadi- tengerészekről, amelyeken a britek pingpongoznak, sakkoznak, mele­gítőruhában egy szőnyegen ülve húst esznek vagy éppen a Liver­pool-Arsenal angol labdarúgó­mérkőzést követik figyelemmel a tévében. Irán szerint a képsorok cá­folják a hazatért katonák nyilatko­zatait, és a fogva tartásuk alatt az őket körülvevő „nyugalom és sza­badság” légkörét mutatják. A volt brit foglyok április 5-i ha­zatérésük után merőben más ké­pet festettek a velük szembeni bá­násmódról. Elmondásuk szerint azzal kényszerítették őket az iráni határ megsértésének beismerésé­re, hogy ellenkező esetben hét év börtön vár rájuk. Raszul Movahedian, Irán londo­ni nagykövete a Financial Times­ban szombaton felszólította Nagy- Britanniát, hogy válaszoljon jó szándékkal a brit katonák szaba­don bocsátására. A nagykövet hangsúlyozta, hogy az amerikai erők által Irakban fogva tartott irániak ügyének nincs köze a bri­tek elengedéséhez. Mindazonáltal hozzátette, hogy Teherán üdvö­zölni fogja, ha London segíteni akar és latba kívánja vetni befolyá­sát. A hétvégén ismertté vált, hogy XVI. Benedek pápa levélben folya­modott Irán legfőbb vezetőjéhez, Ali Hamenei ajatollahhoz, hogy elérje nála a katonák szabadon en­gedését A Vatikán közleménye szerint a katolikus egyházfő em­beriességi megfontolásból járt közben. Irán tegnap közölte: megkezdi a nukleáris fűtőanyag ipari mértékű előállítását. Ezt Golamreza Aka- zadeh, az iráni atomenergia-szerve­zet vezetője jelentette be a Natanzban épült urándúsító létesít­ményben, hozzáfűzve, mindez 5 évi intenzív kutatómunka és kísérletek eredménye. Diplomaták szerint Irán kevesebb mint ezer urándúsító centrifugát működtet Natanzban. Háromezer centrifugával Teherán nyugati szakértők szerint egy éven belül képes lesz az atombombához szükséges mennyiségű dúsított urán előállítására. (MTI, ú) Moszkvában járt egy iráni tábornok Teherán. Hatnapos látogatást tett Oroszországban a múlt héten az iráni Forradalmi Gárda egyik tábornoka. Háborítatlanul tette ezt, annak ellenére, hogy neve szerepel az ENSZ BT által a múlt hó­napban elfogadott, 1747-es számú határozat utazási tilalom alá eső, iráni tisztségviselőket felsoroló listáján. Mohammed Bakir Zol- kader, aki amellett, hogy tábornok, a teheráni belügyminisztérium biztonsági ügyekben illetékes miniszterhelyettese is egy személy­ben. Nyilatkozatában ki is emelte: tegnap befejezett moszkvai útja megmutatta a BT-határozat hatástalanságát, (m) Sarkozy biztosan bekerül a második fordulóba, de nem tudni, ki lesz az ellenfele Kampányrajt Franciaországban Marván Bargúti vezeti a palesztinok listáját Készülnek a fogolycserére MTl-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A franciák csaknem hat­van százaléka szerint Nicolas Sar­kozy, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) konzervatív párt jelöltje nyeri a közelgő francia elnökvá­lasztást, amelynek a hivatalos kam­pánya húsvéthétfőn kezdetét vette. Míg a volt belügyminiszter vá­lasztási győzelmére a megkérde­zettek 59 százaléka számít, szocia­lista párti ellenfelére, Ségolene Ro- yaléra csak 18 százalék a Le Pá­risién című napüapban tegnap megjelent közvélemény-kutatási adatok szerint. Francois Bayrout, a centrista Unió a Francia Demokrá­ciáért (UDF) elnökjelöltjét mind­össze a választók 8 százaléka várja az első helyre. A maradék kilenc in­duló közül Jean-Marie Le Permek, a szélsőjobboldali Nemzeti Front vezérének az elnökké választására egy százalék fogadna, a többiek esélyét a végső győzelemre még ennél is halványabbnak gondolják a francia választók. Az IFOP felmérése szerint, ame­lyet a Journal de Dimanche című lap ismertetett, Royal asszonyra a megkérdezettek 22 százaléka, Sar- kozyre pedig 29,5 százaléka sza­vazna (3,5 százalékponttal több, mint két héttel korábban), míg a centrista Bayru a szavazatok 19 szá­zalékát kapná az első fordulóban. A hivatalos kampánykezdet azt jelenti, hogy ajelöltek megkezdhe­tik a plakátok kifüggesztését Fran­ciaország 85 ezer választókörzeté­ben. Ennél vélhetően nagyobb súl­lyal esnek latba a szintén most kez­dődő televíziós szereplések, me­lyeknek szabályait aprólékosan ki­dolgozták: minden jelölt 45 perc adásidővel rendelkezik - egyperces bontásban - a közszolgálati tévé­ben és rádióban. Vagyis a közszol­gálati médiában lejátszott kam­pányfilmjei, szövegei egyenként nem haladhatják meg az egy per­cet, összesen pedig a 45 percet az április 22-i első fordulóig. A kam­pány sokak segítségére lehet a dön­tésben: az EÜ második legnépe­sebb államában kevesebb műit két héttel az elnökválasztás előtt a vá­lasztásra jogosultak 42 százaléka - 18 millió felnőtt - még nem tudja, melyik jelöltet fogja támogatni. Júniusban parlamenti válasz­tások is lesznek. (MTI, ú) Rámalláh. Két neves palesztin politikus, Marván Bargúti és Ah­med Szaadat vezeti azoknak a fog­lyoknak a listáját, akiknek a szaba­don engedését várják a palesztinok Gilád Sálit izraeli káplár elengedé­séért cserébe. Ezt a palesztin kor­mány tájékoztatási minisztere kö­zölte tegnap. Bargúti a Fatah pa­lesztin mozgalom egyik vezetője, Szaadat pedig a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért szerve­zeté. A palesztin sajtó 1300 fogolyról tud, akiket három szakaszban en­gednének szabadon. Első lépésként 250 olyan fogoly elengedését akar­ják, akik hosszú börtönbüntetést töltöttek le. Emellett követelik Izra­eltől a bebörtönzött nők és fiatalko­rúak szabadon engedését is. Az utolsó szakaszban 500 további fo­goly válna szabaddá. Az izraeli kor­mány a héten megvitatja a kérést. Ehud Óimért kormányfő korábban azt mondta, hajlandók palesztin foglyok nagy számban történő el­engedésére. Jichak Herzog védelmi miniszter előrelépésnek nevezte, hogy megkapták a palesztin fog­lyok névsorát, hozzátéve: a megál­lapodáshoz még hosszú út vezet. Bargúti a palesztin politika egyik legismertebb személyisége, a Fatah ciszjordániai vezetője. 2004-ben az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai Iz­rael elleni támadásai irányításának vádjával életfogytiglanra ítélték Iz­raelben. Rendkívül népszerű, egye­sek Mahdmúd Abbász palesztin el­nök, Fatah-vezető lehetséges utó­daként tekintenek rá. Közlekedési tilalmat rendeltek el a Szaddám-rendszer bukásának 4. évfordulóján Bagdadban Iraki síiták Amerika-ellenes tüntetései ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Nedzsef. A külföldi csapatok Irakból való távozását követelte tegnap, a Huszein-dik- tatúra megdöntésének 4. évfordu­lóján több tízezer tüntető a dél­iraki síita szent városokban. A bé­kés megmozdulásra Muktada asz- Sazdr radikális síita hitszónok elő­ző napi felhívásának eleget téve rengetegen érkeztek Nedzsefbe és az onnan hét kilométerre lévő Kúrába a főváros, Bagdad síiták lakta kerületeiből és a déli ország­részből. Maga Szadr nem jelent meg az általa meghirdetett Amerika-elle­nes nagygyűlésen. A fiatal politi­kus-hitszónok hónapok óta nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Hívei tagadják azt az amerikaiak által hangoztatott gyanút, amely szerint az imám Iránba menekült. Az általa irányított félkatonai ala­kulat, a Mahdi hadserege tagjai és az iraki biztonsági erők között az elmúlt három napban fegyveres összecsapások zajlottak a Nedzsef- től 50 kilométerre keletre fekvő Díváníja körzetében. Szadr fegyve­reseit hibáztatják az iraki síita és szunnita felekezet közötti viszály elmérgesedéséért. Noha Szadr - az ő mozgalma adja az baki kor­mánykoalíció parlamenti képvise­lőinek negyedét - az amerikaiak­kal való együttműködés megszakí­tására buzdította az iraki fegyveres erőket, az amerikai katonaság szó­vivője dicsérőleg szólt a gyűlésről, kiemelve annak békés jellegét. Bagdadban tegnap hajnalban, Szaddám Húszéin diktátor uralma megdöntésének negyedik évfor­dulóján, biztonsági megfontolá­sokból a gépjárművekre elrendelt 24 órás közlekedési tilalom lépett életbe. A fővárosban a nap folya­mán két civil vesztette életét erő­szakos cselekményekben, előző­leg, vasárnap huszonhárom. A hét végén Irakban tíz amerikai katona esett el. (MTI, ú) Szadr híveinek békés - USA-ellenes - tüntetése a 4. évfordulón Kú­rában (SITA/AP-felvétel) Ukrán válság Polgárháborús veszély? Kijev. Polgárháború veszélyére figyelmeztetett, és nemzetközi közvetítők, illetve megfigyelők Ukrajnába hívását kérte a nemzet­hez intézett felhívásában az ukrán parlamenti többség. Az oroszba­rát kormánykoalíció pártjainak képviselői tegnap rendkívüli par­lamenti ülést tartottak, hogy meg­vitassák az országban kialakult helyzetet. Olekszandr Moroz ház­elnök a Viktor Juscsenko államfő húsvéti üzenetében foglaltakkal indokolta az ülést. Juscsenko szombaton közölte, nem hajlandó megváltoztatni azt a döntését, amelynek értelmében feloszlatta a parlamentet. A húsvét alkalmá­ból egy székesegyházból egyenes televíziós adásban közvetített be­szédében hangoztatta: döntése törvényes és alkotmányos. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents