Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-07 / 81. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 7. Szalon 13 A függöny leengedése után a nézők két oldalról felmehetnek a színpadra is, mely, ha így használják, Magyarország legnagyobb alapterületű mobil térszínháza lesz... Készül a debreceni Latinovits Színház és Orfeum (A látványtervek felvételeit a wvAV.debrecen.hu portál felelős szerkesztője, Dr. Kovács Zoltán kommunikációs tanácsnok bocsátotta rendelkezésünkre) Új színházzal és Orfeummal gazdagodik a jövő évadban Debrecen. A Debrecen Fó­rum elnevezésű 25 milliár­dos városi beruházáson be­lül épül meg a tiszta profilú, prózai és táncelőadásoknak helyet adó művészszínház, a Csokonai Színház pedig zenés népszínházzá, opera- és operett-előadások szín­helyévé alakul át. Az elkép­zelés részleteiről Csányi Já­nos, az új színház szakmai terveinek megálmodója be­szélt egy szakmai fórumon. GYŐRÉ GABRIELLA Csányi János rendező legendás Szentivánéji álom előadása nyo­mán szerveződött évekkel ezelőtt Budapesten a Bárka Színház társu­lata, mely nagyon hosszú idő után az első új önálló kőszínház volt. Az előadásban megrendezett mester­ember-jelenetek, melyekben töb­bek között a Jancsó Miklós újabb filmjeiből is ismerős Mucsi Zoltán és Scherer Péter (Kapa és Pepe) játszották a szerepeket, olyan szí­nészi improvizációra és társulati együttgondolkodásra épülő részle­tei voltak az előadásnak, melyek közös elvek iránti elkötelezettség­gel gondolkodó csapatot hozva össze megalapozták egy új együt­tes létrejöttét. A magyar színját­szás alternatív útját képviselő tár­sulat alakulása technikai, gazda­sági, szervezési kérdések tömegét vetette fel. A Bárka Színház lett az első közhasznú társaságként létre­jövő színházi intézmény az or­szágban egy olyan időszakban, amikor a közhasznú társaságokra vonatkozó törvényt még éppen csak fogalmazták. Debrecen Fórum A feladat tehát, melyre 2004 ok­tóberében Debrecen felkérte Csá­nyi Jánost, nem volt teljesen isme­retien a számára: addigra a Bárka megalakításánál és fenntartásának megszervezésénél szerzett tapasz­talataival színházi menedzserigaz­gatóvá vált. A felkérés egy új debre­ceni színház szakmai terveinek el­készítésére vonatkozott. Az akkor még a Bárka Színház igazgatója­ként dolgozó rendező az országban egyedülállóan, német mintákat fel­használva és továbbfejlesztve há­rom teljesen tiszta profilú színház létrehozását tűzte ki célul, melyek közül a prózai színdarabokat befo­gadó új színház és orfeum öt és fél- milliárd forintos városi beruházás­ban, egy ennél jóval nagyobb beru­házás részeként jön létre Debrecen új épületkomplexumában, a Deb­recen Fórumban. Az elképzelés szerint a tiszta pro­filú színházak bizonyos szervezési folyamatait, a gyártást egy kézben lehet tartani, így csökkentve a költségeket: ezért készül el - szintén városi beruházás­ban - egy mindegyik színház igényeit ki­elégítő új műhely és raktár közel 700 miihó forintból, s a gazdasági és közönségszervezé­si funkciókat is egyetlen helyre összpontosítják. A változásokkal egyidejűleg a Csokonai Színház közintézményből társasággá ala­kul. A Debrecen Fórum, melyben a Latinovits Színház és Orfeum he­lyet kap, a Csapó utca, a Vár utca, a Piac utca és a Rákóczi utca határol­ta területen, a régi vásárcsarnok helyén épül meg; hárompercnyire a Debreceni Református Nagy­templomtól. Az épületegyüttes egyszerre lesz piac, irodaház, bevá­sárlóközpont és színház is. Közel 40000 négyzetméternyi alapterü­let jut az üzleteknek, 10000 négy­zetméternyi alapterület a kultúrá­nak, a funkciókat 850 gépkocsis parkolóház egészíti ki. A beruházás részeként létesülő új, 7000 négy­zetméteres piac átadását még az idei évre tervezik, az egész komple­xum építészeti átadását 2008 má­jusára. Latinovits Színház és Orfeum A Latinovits Színháznak keresz­telt új játszóhely a tervek szerint prózai és művészszínház lesz, mely a kortárs táncelőadásoknak is he­lyet ad. A Debrecen Fórum épület- együttesének alsó két szintjét elfog­laló bevásárlóközpont fölött, a har­madik emelettől nyílik majd a szín­ház, mely jellegzetes, tojás alakú alaprajzával s a város fölé magaso­dó tornyával Debrecen látképének egyik jellegzetes látványelemévé válhat. A Latinovits Színház és Or­feum létrejöttével egyidejűleg a vá­rosban működő Vojtina Bábszínház a 14 éves korosztályig fogja kiszol­gálni a szórakozni és színházba jár­ni vágyók igényeit családi- és gyer­mekszínházként, a Csokonai Szín­ház pedig zenés közönségszínház­zá alakul, melynek opera- és ope­rett-társulatát már most erősíti az igazgató. (Csányi János 2007. már­cius 31-én lemondott a Csokonai Színház igazgatói posztjáról. Az új igazgató kinevezéséig Vidnyánszky Attila művészeti vezető irányítja az intézmény munkáját. - a szerk. megj.) Az új prózai színház minden igényt kielégítő tereivel a rendsze­res színházi előadásokon túl Deb­recen három magyarországi és egy nemzetközi színházi fesztiváljá­nak, sőt egy új debreceni színházi akadémiának is otthont ad majd. Szakemberképzés A Színházi Akadémia a tervek szerint főként nem színészképzés­sel, hanem a színházi technikai és kisegítő személyzet professzionális képzésével fog foglalkozni bolo­gnai oktatási rendszer szerint: a színházimenedzserigazgató-kép- zéstől a professzionális díszlet- és jelmeztervezőkig, a színház külön­böző folyamataiban részt vevő szakemberekig képeznek majd utánpótlást, de tervezik szakírók és újságírók továbbképzését is. Az in­tézmény akkreditációja az idei év­ben várható. A színház nagyterme (mely az épület harmadik szintjén kap he­lyet) 234 fős földszinti nézőtérrel épül meg, az első karzatszinten 91, a második karzatszinten 36 fő tud majd leülni. Az épület ötödik szint­jén a próba- és rendezvénytermek találhatók majd. A harmadik szin­ten közelíthető meg a 120 fő befo­gadóképességű Orfeum, s itt lesz­nek azok a színházi üzletek is, így a színházi fodrászat és szabóság, a jelmezkészítők, melyek a koncep­ció szerint kifelé is dolgoznak majd. A stúdiószínházban 150 em­bert tudnak leültetni. Közel a színészekhez A kamaraszínház érdekessége az, hogy a Nemzeti Színházhoz ha­sonló méretű színpadot kap: a szín­padnyílás 14 méter széles és 8,5 méter magas lesz, erre nyomják rá a nézőteret karéj alakban, melynek így egyetlen pontja sem kerül a színpadtól tíz méternél nagyobb tá­volságra, így olyan nézői élményt adhat, mintha egy stúdiószínház­ban, a színészekhez nagyon közel ülnénk. A kamaraszínház egyedül­álló módon íves vasfüggönnyel el­látott lesz; komoly gond minden színpadon, hogy az előszínpad rosszul kihasználható, nehezen be­világítható, ezt itt úgy oldják meg, hogy gyakorlatilag megszüntetik az előszínpadot. A függöny leengedése után a nézők két oldalról felmehetnek a színpadra is, mely, ha így használ­ják, Magyarország legnagyobb alapterületű mobil térszínháza lesz. Bár prózai és művészszínház­nak épül, mégis lehetőséget ad majd a zenekar elhelyezésére is: egy mobü módon létrehozott 60 fős zenekari árokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents