Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-31 / 76. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 31. Kultúra 9 John Gulager első filmjében a vágási és az operatőri megoldások csillapítják a horrorfalók vérszomját A kannibálszörnyek támadása Csőre töltött puskákkal, bajonettekkel, hirtelenjében tákolt szúrószerszámokkal készülnek a szörnyek elleni bevetésre (Képarchívum) Még csak most jutott el hozzánk a 2005-ben készült, Amerikában 2006 szeptemberében bemutatott horror, A dög. A „még csak” nem méltatlankodást akar kifejezni, és nem is a sajnálatot, hogy ennyit kellett rá várnunk. Hanem, hogy ha már eny- nyi ideig kibírtuk, kibírtuk volna tovább is. TALLÓSl BÉLA A nem horrorfalók nem sokat veszítettek volna vele, ha egyáltalán nem kerül a hazai mozik műsorára. A horrorfanatikusok és horrorortodoxok, valamint a vérszomjas ínyencek viszont bizonyára mind a tíz véres ujjúkat megnyalják majd utána, de ők vannak kevesebben. Ben Affleck és Matt Damon produkciós irodája segítette életre a filmet - ez az egyetlen vonzó benne; úgy általános nézői viszonylatban ez lehet a csali, hiszen a két „srác” színészként is nagyot dobbantott az 1997-es Good Will Hunting című filmben, ám különösen forgatókönyvíróként ütöttek óriásit, hiszen megkapták a legjobb eredeti forgató- könyvért járó Oscar-díjat. Ilyen hangos indulás után természetes, hogy megkülönböztetett figyelemmel kísérjük a szinte elválaszthatatlan páros pályáját. Valamelyest érthető, hogy segítették ezt a produkciót: elsőfilmes a rendező, John Gulager, fiatal pályakezdők a forgatókönyvírók, Marcus Dunstan és Patrick Melton. Affleckéknek minden reményük meglehetett ahhoz, hogy az ifjú alkotógárda új színnel tölti meg (stílusosan: új vérrel tölti fel) a műfajt. Folyik is a vér gazdagon, de hogy mennyire új ez a vér? A műfajtól ösztönösen menekülő nézőként megítélve, van benne új vér mindenképpen. Egy kopott, füstös és félhomályos vagy inkább teljesen homályos bárban összegyűlnek mindenféle különc emberkék. S miközben javában biliárdoznak, isznak, fogyasztanak és szívják a füvet, hirtelen kicsapódik az ajtó, beállít egy riadt férfi egy kannibálszörny levágott fejrészével, és figyelmeztet, reteszeljenek, zárjanak be minden ajtót-ablakot és rést, mert támadásra készülnek a kannibálszörnyek. A véletlenszeJönnek az amorf, ragacsosan nyúlékony kannibálok, s megkezdődik a mészárlás, az emberhús-bedarálás. rűen verbuválódott kis csapat el is zárja magát hermetikusan a külvilágtól, s bár hitetlenkedve, mégis rettegve-rémüldözve várják a szörnyeket, mint a Hitch- cock-filmben a madarakat. Csőre töltött puskákkal, bajonettekkel, hirtelenjében eszkábált bökőölő-szúrószerszámokkal készülnek a szörnyek elleni bevetésre. Jönnek is az amorf, ragacsosan nyúlékony kannibálok, s megkezdődik a mészárlás, az emberhús-bedarálás, a bélkitépés, az izomlerágás, mindez megspékelve egy kis amorf kannibálszexszel, amelynek befejeztével, vagyis az orgazmus elérésével azonnal kipottyan a kannibálmamából a kicsinye. S dől-fröcsköl a vér, meg mindenféle gusztustalan váladék: a gyomortartalomürítés már szinte meg se rendít, nem úgy az a nagymennyiségű ragacsos és ocsmány állagú kannibálkocsonya, amellyel a szörnyek támadnak, s amelytől vara- sodni, kukacosodni és rothadni kezd az ember, akit befecskendeznek vele. A pusztuló bárban van is riadalom, amelyet olyan tömény ostoba női sikongatás kísér, hogy azt sérülés nélkül nem bírja a dobhártya. Nemkülönben idegtépő a zene, az a sátáni me- táltombolás, amelyet a támadások alá kevernek. Félelmet, rettegést nem igazán kelt ez a horror, mert ahhoz túl valószerűtlen az alaphelyzet, ám annál nagyobb undort és hangzavar-utálatot vált ki. Nem beszélve a klausztrofóbiáról meg a sötétségallergiáról, mivelhogy a film másfél órája a természetes fénytől elzárt bárban játszódik. Annyira nem bevilágított kockákon, hogy alig valamit látunk az emberzabálás részleteiből - persze szerencsére. Ha új vérről beszélünk A döggel kapcsolatban, az nagymértékben a vágónak, Kirk M. Morrinak köszönhető. (Gazdag tapasztalata van, hiszen eddig csupa horrort vágott - Hellraiser: A pokol démonjai, Mimic 2, Mimic 3, The Hills Have Eyes II.) A vágás külön díjat érdemelne. De az operatőr munkája se kutya. Valójában a vágási és az operatőri megoldások csillapítják a horrorfalók vérszomját. De csak az övékét. Szerintem mindenki más öklendezve otthagyja a filmet. Április 14-én ünnepélyes gálakoncerttel nyitják meg a Szlovák Nemzeti Színház új épületét Későbbre tették át az Örvény bemutatóját TASR-HÍR Pozsony. A Szlovák Nemzeti Színház új épületét április 14-én ünnepélyes gálakoncerttel nyitják meg. A nagyszabású megnyitóra számos neves operacsillag fogadta el a meghívást, többek közt Gabriela Beňačková vüághí- rű szoprán, Éva Urbanová cseh operaprimadonna, Jolana Foga- šová mezzoszoprán, Adriana Ko- hútková, a Nemzeti szólóénekese, továbbá Szergej Larin, Peter Mikuláš és Martin Babjak. Közreműködik a Nemzeti Operatársulatának zenekara Rastislav Štúr vezényletével. A gálán Smetana-, Dvoŕák-, Suchoň- és Mozart-mű- vek csendülnek fel. Az ünnepi koncertet a tervek szerint a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió élőben közvetíti. A színház új épületét eredetüeg Eugen Suchoň Örvény című operájának premierjével nyitották volna meg, Juraj Jakubisko rendezésében és Ondrej Lenárd betanításával, ám az opera főszerepére, Ondrej figurájának megformálására felkért Miroslav Dvorskýt a milánói Scala - amely ugyancsak premierre készül - nem adta ki a próbákról, ezért a Suchoň-opera bemutatóját a Nemzeti egy későbbi időpontra, május 20-ára tette át. Március 24-én már megtartották az új épület operatermében az akusztikai próbát: kilencszáz néző előtt játszották a Bohéméletet. A prózai társulat színpadán és a stúdiószínpadon jelenleg az utómunkálatok folynak, holnaptól azonban mindkét helyszín működőképes lesz. A prózai társulat, amely 1955-től a Hviezdoslav Színház épületében, valamint 1962-től a Kis Színpad épületében tartotta az előadásait, tegnap megkezdte az átköltözést az új épületbe. A Nemzeti új épületének alapjait több mint húsz évvel ezelőtt rakták le. Három színházterme ezerhétszáz nézőt képes befogadni. 4 színházépület kívülről... ... és belülről (TASR-felvételek) RÖVIDEN TudóSklub: A húsvét kultúrtörténete Komárom. A Selye János Egyetem Tanárképző Karán TudóSklub néven egy interaktív műhely kezdte meg tevékenységét. A kéthetente, hétfőn esténként megrendezésre kerülő ösz- szejöveteleken tanárok és hallgatók vitatnak meg, általában interdiszciplináris összefüggésekben bizonyos időszerű tudományos kérdéseket, problémákat. A klub külső érdeklődők számára is nyitott. A soron következő rendezvényre április 2-án, hétfőn 18 órai kezdettel kerül sor a Tanárképző Kar épületének 506-os termében (ul. Roľníckej školy 1519; a hajógyár mellett). Peres Imre és Liszka József a húsvéti ünnepkör teológiai és kultúrtörténeti, néprajzi vetületeiről beszélget - egymással és a hallgatósággal, (ú) MTV: az első tematikus csatorna terve Budapest. A Magyar Televízió képes és kész arra, hogy egy éven belül elindítsa első tematikus csatornáját - nyilatkozta Rudi Zoltán elnök, azt egyelőre nem árulva el, melyik lehet a pályázatában szereplő négy adó közül az első. Szavai szerint elállt a sportcsatorna tervétől, mert a mai kínálat mellett erre nem kell közpénzt költeni, ugyanakkor szükség volna „gyerekeknek szóló, nézhető, barátságos műsorokra”; emellett már folynak a kulturális, az információs és a filmcsatorna indításával kapcsolatos tárgyalások. (MTI) PENGE Kiss Judit Ágnes: Irgalmasvérnő Alexandra Kiadó, Pécs, 2006 Sokhangú, több irányba utakat nyitó könyv Kiss Judit Ágnes első verseskötete, az Irgalmas- vémő. Legizgalmasabbnak azokat a verseket érzem a kötetből, amelyekben a nőiség, a női identitás jelenik meg: „Dicső macsó nevet nyer el a férfi, / ha kétértelmű minden mondata, / s a rossz nyelvektől akkor sincs mit félni, / ha minden éjjel más nőt visz haza. / De hogyha a nő mer szabadosán élni, / s nem csak célozgat arra, mit akar: / »akármit el tud csípőn alul érni, / vagy egyszerűen baszhatnékja van.«” (Ballada a kettős erkölcsről) A test és a testi folyamatok versbe írásakor a kötet nyelve felszabadulttá és merésszé válik, s egy originális, egyéni nézőpont hatalma alá kerülhet az olvasó: „mert százszobás menedékház a méhem, / benne nyugszik el minden összebújva, / tucatszor pusztulok el minden évben, / és tizenkétszer támadok fel újra.” (Töredékes) Nagyon gyakran azonban a kötet versei olyan, elhasznált megoldásokhoz nyúlnak, amelyek aláássák az egyéni nézőpont eredetiségének erejét. Ilyen az előbb idézet vers, a Töredékes „bűvölök szarvakat teliholdra” és „az utak irányítják léptemet / Isten felé. látod, ezért lehet,...” sorai, a „Műiden éjjel / ágyamba Értékelés: ••••••OOOO A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül % Irgalmasvérnó' Németh Zoltán kritikai rovata hívom a rettenetét. / És végignyalogat.” (Életformák) strófa, valamint a „szentség lehet / az érintés, mi kettőnk közt lebeg.”, „minden fájdalom ellen / magadból emelj falat” típusú megoldások. Ezekben az esetekben véleményem szerint az a probléma, hogy a túlexponált érzelmi hőfok egy elhasznált, költészeti közhellyé süllyedt megoldásban kénytelen megnyilatkozni, s az elhasználódott nyelv egyúttal tönkre is teszi, hiteltelenül az érzelmi intenzitást. Nem érzem folytathatónak Kiss Judit Ágnes költészetében a népdalszerű verseket, de a kupié műfajába sorolható lírai darabokat sem. Mindkét esetben inkább dalszövegként és nem önmagában megálló, összetett jelentéseket mozgósító versként lehet értelmezni az előállt szövegeket: „hazudtam csókot és szerelmet / hazudtam gyönyört is ha kellett / igaz szó kéne most de számban / csak összekérgesedett nyál van” (kupié). Nemcsak ebben az idézetben, a kötet több versében is találkozhatunk a József Attíla-i erkölcsi imperatívusszal: de a legtöbb szövegben megmarad az egyszerű felhasználás szintjén ez a réteg, nem változik át újfajta, eredeti minőséggé. Kiváló formaérzék, elavult megoldások előnyben részesítése, originális, egyéni nézőpontok megjelenítése: talán így lehetne jellemezni az elemzett verseskötetet. Mindehhez feltétlenül hozzá kell tenni, hogy Kiss Judit Ágnes verseinek mindenképp van egy olyan rétege, amelynek to- vábbírása jelentősebb lírai teljesítményhez vezethet: az Ir- galmasvémőben ennek láthatók is bizonyos nyomai.
