Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-01 / 50. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com RÖVIDEN Bizalom Prodinak Róma. Bizalmat kapott Romano Prodi kormánya az olasz parlament felsőházában a tegnap este tartott bizalmi szavazáson. A Prodi-kabinet túlélése volt a tétje a voksolásnak. Az olasz miniszterelnök múlt héten nyújtotta be lemondását, miután külpolitikai programját leszavazták. Az elnök, Giorgo Napolitano azonban kérte, hogy maradjon ő a miniszterelnök. Kormányának egyébként mindössze egy fős többsége van a római szenátusban. (i) Megfenyegették Kaczynskit Varsó. Fenyegető levelet kapott Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő, benne három tölténnyel, ezért a kormányt védő hivatal nagyon komolyan veszi az ügyet. A Gazeta Wyborcza szerint a levelet a hét végén kapta a miniszterelnöki hivatal, és a következő szöveg állt benne, a töltényekre utalva: „Ezeket neked, az anyádnak, és a macskádnak szánjuk.” A hatóságok megerősítették a kormányfő ikertestvérének, Lech Kaczynski elnöknek és édesanyjuknak, Jadwiga Kaczynskánák a védelmét is. Az 56 éves, nődén kormányfő az anyjával él, és közismert a macskák iránti szeretete. (MTI) Botrány Hamburgban Berlin. Lemondott a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) hamburgi tartományi elnöksége a tegnap hajnalig tartó válságülésen. A lemondást a tartománya parlamentben ellenzékben lévő szociáldemokraták helyi vezetője, Mathias Petersen jelentette be, vállalva a felelősséget azért a hét végi botrányért, hogy a polgármesterjelölt megválasztását célzó szavazás során szőrén-szálán eltűnt csaknem ezer szavazócédula. A Hamburgban történteknek országos hatása volt, alaposan megtépázva a szociáldemokraták amúgy is csökkenő tekintélyét. (MTI) Castro erősnek érzi magát Caracas. Fidel Castro egyre erősebbnek érzi magát. Erről ő nyilatkozott Hugo Chávez venezuelai államfő rádióműsorában, a Halló, elnökben. A 80 éves kubai vezető a hosszú beszélgetés során köszönetét mondott barátjának, hogy hírt ad állapotáról, és mindenkitől türelmet kért, míg teljesen felgyógyul. Betegsége óta most először szerepelt Castro egy élő rádióműsorban. (MTI) Tüntetésért börtönbüntetés Havanna. Kétévi börtön- büntetésre ítélt öt kubai ellenzékit a közrend megzavarásának vádjával egy havannai bíróság zárt'ajtók mögött. Az öt máskéntgondolkodót még 2005 júliusában tartóztatta le a rendőrség, miután Havannában békés demonstrációkon vettek részt. (MTI) Boszniában tovább marad a nemzetközi felügyelet - az EL) viszont 6500-ról 2500-ra csökkenti békefenntartó erőinek létszámát Nem pereskednek a horvátok Belgráddal Brüsszel/Zágráb. Horvátország a tegnapi bejelentés szerint fontolóra veszi, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) visszavonja a Szerbia elleni beadványát, miután az ICJ hétfőn, a Bosznia-Hercegovina beadványa ügyében hozott ítéletben lényegében nem adott helyt keresetnek. ÖSSZEFOGLALÓ Vagyis az ICJ felmentette Szerbiát mint államot a népirtás bűntette alól, népirtásnak egyedül a srebrenicai mészárlást ismerte el, de ezért sem Belgrádot tartotta felelősnek, hanem a boszniai szerb elkövetőket. Szerbia így kártérítést sem fizet Boszniának. Horvátország hasonló keresetet nyújtott be Szerbia ellen azon a címen, hogy az 1991-1995-ös háborúkban Belgrád támogatta a horvátországi szerbek harcát a horvát függetlenség ellen. Horvátország a bosnyákok számára hátrányos ítélet után megpróbál változtatni a taktikáján és peren kívüli egyezségre fog törekedni Belgráddal. Stipe Mesic horvát államfő tegnap úgy fogalmazott, a boszniai ítélet után nagyon kicsi az esélye annak, hogy Szerbiát elítélnék a horvátországi népirtás miatt. Egy évvel meghosszabbították a bosznia-hercegovinai ENSZ-fő- képviselői poszt működését, Christian Schwarz-Schilling jelenlegi főképviselő azonban júniusban megválik hivatalától. A daytoni békemegállapodás végrehajtását felügyelő, több mint negyven ország és nemzetközi szervezet alkotta Béketeremtő Tanács (PIC) úgy ítélte meg, túl korai még nemzetközi felügyelet nélkül hagyni az országot. Döntése értelmében 2007 júniusa helyett 2008 júniusáig marad fenn a főképviselő hivatala. A főképviselői tisztség széles körű hatáskörrel jár, betöltője többek között leválthat magas rangú boszniai állami tisztségviselőket, és törvényeket hozhat. Schwarz-Schüling a hosz- szabbítást a hágai ítélet után egy nappal jelentette be. Az Európai Unió tagállamai viszont jóváhagyták kedden, hogy kevesebb mint felére csökkentik boszniai békefenntartó erőik létszámát. Az erők kivonása folyamatosan zajlik majd, s június elejére fejeződik be. Az EU-országok külügyminiszterei már decemberben elvi jóváhagyásukat adták ahhoz, hogy a boszniai EU-erő létszámát 6500-ról 2500-ra korlátozzák. A végleges döntést azonban február végére halasztották, tartva attól, hogy a koszovói helyzet esetleges romlása feszültségeket szíthat Boszniában is, ami szükségessé tenné a haderőcsökkentés elhalasztását. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azonban hétfőn arról beszélt, hogy az EU immár sokkal nyugodtabb a boszniai biztonsági helyzet ügyében. Az EU 2004-ben vette át a boszniai békefenntartás feladatát a NATO-tól. Bocsánatot kért az 1992-95-ös boszniai háború áldozatainak hozzátartozóitól és a túlélőktől tegnap a boszniai szerb kormány. „A Boszniai Szerb Köztársaság a legmélyebb sajnálatát fejezi ki a legutóbbi boszniai háborúban a nem szerb nemzetiségű lakosság ellen elkövetett bűntettekért és elítéli mindazokat, akik részt vettek e bűntettek elkövetésében” - áll a kormányközleményben. (SITA, MTI) Lajčák is számításba jöhet Szarajevó/Belgrád. Mivel Christian Schwarz-Schilling júniusban távozik a boszniai ENSZ-főképviselői posztról, az illetékesek keresik az utódot. A Dnevni avaz című szarajevói lap három jelöltről tud, ezek egyike Miroslav Lajčák szlovák karrierdiplomata. A másik kettő Stefano Sonnino, Prodi olasz kormányfő tanácsadója és Alain la Roy, Franciaország madagaszkári nagykövete. Mindhárom diplomata gazdag balkáni tapasztalatokkal rendelkezik, s a lap szerint talán Sonninónak a legjobbak az esélyei. (TASR) Beismerték az amerikaiak: elszámították magukat, és véletlenül megsebesítettek harminc iraki civilt Mégsem robbantottak gyerekeket a focipályán Ramádiban, a rosszul sikerült amerikai robbantás után (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Tévesek voltak a 12 gyermek és hat nő halálát okozó ramádi öngyilkos merényletről közölt keddi információk - közölte egy iraki illetékes. A nyugat-iraki város rendőrségének egyik tisztségviselője kijelentette, hogy az előző napi közlésekben említett keddi öngyilkos merénylet egész egyszerűen nem történt meg. Szavai szerint valamilyen félreértés, tájékoztatási zavar következménye lehetett a téves hírközlés. Az utolsó öngyilkos merénylet hétfőn történt a városban, annak tizenhét halálos áldozata volt, köztük nők és gyerekek. Az amerikai hadsereg már kedden azt közölte, nem tud arról, hogy Ramádiban 18 iraki gyermek életét vesztette volna egy autóbombás merényletben. Előzőleg az iraki védelmi tárca arról számolt be, hogy 18 gyermeket ölt meg egy autóbombás merénylő egy Ramádi központjában lévő futballpályán, ahol a gyermekek játszottak. A rendőrség közlése szerint az áldozatok 10-15 éves fiúk voltak, s a merényletnek legkevesebb 20 gyermeksérültje is van. Ramádi egyébként a szunnita lázadás melegágyának tartott al- Anbár tartomány székhelye. Az éjszakai amerikai közlemény viszont beismerte: amerikai katonák kedden 30 ember sebesülését okozták a közép-kaki városban egy rosszul sikerült ellenőrzött robbantással. „A koalíciós erők tagjai nagy erejű robbanást okoztak, amikor egy rejtekhelyen talált robbanóanyagokat semmisítettek meg. A robbanás nagyobb lett, mint amke készültek” - mondta Joss Aberle szóvivő. A környék épületei megrongálódtak és az ablakok betörtek. Harminc civil sebesült meg, voltak közöttük gyermekek is, akiknek sérülését üvegszilánkok okozták. „Halottak azonban nem voltak” - nyomatékosította a szóvivő, aki szerint a sebesültek sincsenek életveszélyben. (MTI, ú) Koszovó-tárgyalások Túl nagyok az ellentétek Bécs. Egyelőre feloldhataüan az ellentét a koszovói albánok és a szerbek között. Remi Dourlot, a Martti Ahtisaari volt finn elnök irányította közvetítői iroda szóvivője Bécsben arról tájékoztatta a sajtót, „nehezen várható, hogy az államjogi státust illetően megállapodás szülessen, mivel teljességgel ellentétes álláspontot” képviselnek Pristina és Belgrád képviselői. Hozzáfűzte: csekély a remény arra, hogy ebben a kérdésben előrelépjenek. A koszovói albánok mindenképpen teljes függedenséget követelnek, míg a szerbek a független- ségnél kevesebbet, az autonómiánál többet akarnak adni. Martti Ahtisaari, akit az ENSZ főtitkára bízott meg a koszovói államjogi státus kidolgozásával, már végső javaslatán dolgozik. A felek képviselői holnapig tárgyalnak Bécsben az 1999 óta ENSZ-igazgatás (UNMIK) alatt álló tartomány mindennapi életével kapcsolatos kérdéskörökről. Ahtisaari március 10-re koszovói albán-szerb csúcstalálkozót hívott össze Bécsbe, ahol a végső formába öntött Ahtisaari-tervről mondhatják el véleményüket a felek. Március végén pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszti tervezetét, amely kizárólagosan dönthet Koszovó államjogi státusának kérdéséről. (MTI) Az USA, Irán és Szíria egy konferencián Washington. Az USA részt vesz az iraki béke helyreállítása érdekében az arab országban jövő hónapban megrendezendő nemzetközi konferencián, amelyre Irán és Szíria képviselőit is a tárgyalóasztal mellé várják. Ezt maga Condoleezza Rice külügyminiszter jelentette be. Rice szavai az iraki rendezésben való iráni és szíriai részvétellel kapcsolatos amerikai álláspont módosulását jelezhetik. Igaz, Tony Snow, a Fehér Ház szóvivője kétkedő hangot ütött meg azzal kapcsolatban, hogy az értekezlet alkalmából az USA kétoldalú tárgyalásokat folytatna a két országgal. (MTI) Megcélozza a második elnöki periódust - a lakosság 80 százaléka elégedett vele Klausnak egyelőre nincs ellenfele KOKES JÁNOS Prága. Václav Klaus cseh államfő szóvivője útján tegnap hivataloson bejelentette, hogy indul a jövő év elején esedékes elnökválasztáson. A 66 éves polgári demokrata politikusnak egyelőre nincs ellenfele. Megfigyelők szerint jó esélye van arra, hogy újabb öt évre ő legyen a Cseh Köztársaság elnöke. Eddig csupán a szociáldemokraták és a kommunisták jelezték, sajátjelöltet kívánnak indítani az elnökválasztáson, de neveket nem említettek. Klaus, akit négy éve, 2003. február 28-án választottak meg államfővé, a rendszerváltás utáni cseh politikai élet meghatározó személyisége. Volt pénzügyminiszter (1990-1992), kormányfő (1992- 1998), képviselőházi elnök (1998- 2002), s megalakulásától 2002 decemberéig az ország egyik legerősebb pártját, a Polgári Demokratikus Pártot (ODS) is ő vezette. A pártnak államfőként is tiszteletbeli elnöke. Nagy politikai riválisát, Václav Havelt váltotta fel az elnöki székben, négy évvel ezelőtti megválasztása kisebbfajta meglepetés Václav Klaus a feleségével (Pavol Funtál felvétele) volt. A hatályos törvények szerint ugyanis a cseh államfőt a parlament két háza választja meg együttes ülésén, az elnök személyéről tehát alapvetően a mindenkori parlamenti többség határoz. 2003-ban a szociáldemokraták vezette balközép koalíciónak volt többsége, de miután a szociáldemokraták nem tudtak egységes álláspontra jutni az új államfő személyét illetően, Klaus lett a voksolás győztese. Államfővé választása óta Václav Klaus stabüan vezeti a legnépszerűbb cseh politikusok listáját, s tevékenységével a csehek mintegy 80 százaléka elégedett. Csehországban egyébként hagyományosan nagy tisztelet övezi az államfői tisztséget. Az államfő az utóbbi években különösen az EU mai működési mechanizmusának bírálatával, a szorosabb integráció és az európai alkotmány elutasításával tűnt ki. ClA-ügynökök Az USA nem adja ki őket Brüsszel. Washington nem hajlandó kiadni azokat az amerikai CIA-ügynököket, akik ellen eljárás indult Itáliában. Ezt tegnap mondta Brüsszelben az amerikai külügyminisztérium jogi tanácsadója. Egy müánói bíró nemrég elrendelte a CIA 26 ügynökének bíróság elé állítását, akiknek közük volt a terrorizmussal vádolt Abu Omar egyiptomi imám müánói elrablásához, majd Egyiptomba való átszáüításához 2003-ban. „Eddig nem kaptunk kiadatási kérelmet Olaszországtól. Ha azonban üyen kérelem érkezik hozzánk, nem fogunk amerikai állami tisztségviselőket kiadni” - szögezte le John Bellinger, aki európai országok kormányzati jogi tanácsadóival találkozott. Hangsúlyozta: az USA soha nem adna át egy gyanúsítottat olyan országnak, amely nem biztosítja a megfelelő bánásmódot számára. (MTI) Amerikai rakétatelepítés Német fenntartások Berlin. Az amerikai rakétaelhárító rendszerek tervezett kelet-európai telepítése csupán az USA-t védi, ezzel szemben Európa számára kockázatot jelent - hangsúlyozta tegnap egy német konzervatív politikus. Karl von Wogan, a CDU európai parlamenti képviselője - egyben tekintélyes biztonságpolitikai szakértő - nyüatkozatában felszólított arra: az EU-nak meg kell vizsgálnia, a tervezett telepítés müyen mértékű veszélyeztetettséget jelent a kontinens számára. Mindennek alátámasztására a legegyszerűbb példaként hozta fel, hogy egy lelőtt rakéta roncsai felmérhetetlen pusztítást okozhatnak. Wogan utalt arra, Németország sürgeti, hogy a telepítés tervét a NATO-orosz tanács küszöbönáüó ülésén vitassák meg, továbbá az EU-t is vonják be a rakétatelepítéssel kapcsolatos gondolkodás folyamatába. (MTI)
