Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-29 / 74. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2007. március 29., csütörtök 4. évfolyam 13. szám A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Klein Sándor: Olyan kompetenciák kifejlesztését kell elősegítenünk, mint a meggyőzés és a szimpátiakeltés Állandóan verekszik A fiam most nyolcéves és hihetetlenül agresszíven viselkedik az iskolában. Állandóan verekszik, csak szégyenkezem miatta. Miért lehet ez? Hogy szoktassam le erről? Jelige: Agresszív Az agressziónak nem csak negatív oldala van: minden emberben megtalálható, fontos szerepe van az életünkben. Természetes része életünknek, és nagyon fontos energiaforrásunk. Nélküle képtelenek lennénk bármit is kivívni az életetünkben, s nem tudnánk hatékonyan védekezni sem. Vészhelyzetben mindnyájan hajlandóak vagyunk agresszíven viselkedni, ha a túlélésünkről van szó, vagy ha veszélyeztetve érezzük biztonságunkat. Agresszió nélkül nem tudnánk elszakadni a függőségektől, és képtelenek lennénk független személyiséggé válni. A gyermek a ko[Ä1 1 1 Dr. Hadas Katalin pszichológus rai fejlődési szakaszban is már igényt érez arra, hogy megváljon a kellemeden, elviselhetetlen érzésektől és kellemesen érezze magát. Ha éhes, vagy fél, nem tud magán segíteni, nincs más választása, kénytelen a gondozójára hagyatkozni. Ha viszont szükségleteit nem elégítik ki, egyre nő benne a feszültség, a kilátástalanság és reménytelenség érzése. Ilyenkor sírni, ordítani kezd, rugdalózik, kezével hadonászik. A gyermek további fejlődésére hatással van, hogy az ilyen helyzetekre hogyan reagál a környezete. A gyermekéről megfelelően gondoskodó anya igyekszik úgy végezni dolgát, hogy gyermeke minél kevesebbszer éljen üyen helyzetet. Itt nemcsak arról van szó, hogy megeteti, tisztába teszi, hanem empatikus, elfogadó szeretettel fordul felé. Ekkor alapozódik -meg a saját sérülékenységünk elfogadása, mivel a tehetedenség érzése mögött ott van a felnőtt, aki minden rossztól képes megvédem. Ha az anya túl sokáig van távol, a gyermek veszélyeztetve érzi magát, úgy érzi, hogy nincs biztonságban. Ha az ehhez hasonló helyzet gyakran ismétiődik, a gyermekben megnő és elviselheteüenné válik a szorongás. Az üyen sarkított helyzetekre a gyerek beteges védőreakciókkal válaszolhat: szomorkodik, fél, s ezek olyan agresszív viselkedési mintákat mozgósíthatnak, amelyek eltérnek a normálistól. A gyermek egészséges fejlődéséhez nagyon fontos, hogy a szülők el tudják viselni saját frusztrációikat, és uralkodni tudjanak saját agresszív érzéseiken. Állandóan is- médődő lehetőséget biztosítanak gyermeküknek, hogy láthassák, az agressziót kézben lehet tartani, előnyben részesítvén az asszertív viselkedést. Ebből az következik, hogy ahogyan a szülők saját és gyermekük agresszivitásával bánnak, segít a gyermeknek megérteni saját agresszív élményeit, azokat feldolgozni és uralni. Vannak szülők, akiknek gondot okoz a határok kitűzése, mert nem akarják semmiben sem gátolni gyermeküket. Pedig a kisgyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy megélhesse a mindenhatóság érzését, azt, hogy mennyire nagy, s aztán segítünk, hogy fokozatosan megszabadulhasson ezektől az érzésektől, mértékkel frusztrálva legyen, hogy aztán később ő maga szabja meg a határokat saját viselkedésének. A jó szülőnek egyszerre kell biztonságos kereteket biztosítani gyermeke fejlődéséhez, ugyanakkor oly mértékben kell frusztrálnia, hogy ne gátolja a fejlődésében. Ha ugyanis tehetedennek érzi magát, ez még nem jelenti azt is, hogy úgy gondolja, segítségre szorul. Kétségbeesetten vágyódik a biztonságra és stabilitásra, de mivel képtelen feldolgozni saját szorongásait, a kitűzött cél elérheteden lesz a számára. Ha gyermeke képes lesz szembenézni önmagával, felvállalni szorongásait, félelmeit, akkor rádöbben majd arra, hogy mennyire sérülékeny, törékeny lény, akinek azért van szüksége az agresszív reakciókra, hogy mindezt leplezni tudja. A Rákóczi Ferenc alapiskola sikeres tanulói Közel a természethez BORKA ROLAND A gútai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola néhány diákja számos természet- tudományi versenyen képviselte intézményüket. A napokban véget ért járási és kerületi tantárgyi olimpiákon két tanulójuk eredményesen szerepelt. A biológia ohmpia járási fordulóján Nagy Boglárka lett az első, a kerületi fordulóban a magyar iskolások közül egyedüliként a tizenharmadüt helyet szerezte meg. A kémiai olimpián pedig Izsák Dávid a harmadik helyen végzett. „Mindkét diák sikeres szereplése és helyezése is bizonyítja, hogy a tanulókat kiválóan felkészítették a versenyekre. Büszkék vagyunk rájuk, és reméljük, hogy továbbra is eredményesen képviselik iskolánkat” - mondta Kucsera Erazmus, iskolaigazgató. Hozzátette, hogy március 31- én, szombat délelőtt izgalmas és érdekesnek ígérkező ünnepvárót tartanak, ahol a húsvéti készülődés mozzanataiba nyerhetnek betekintést az érdeklődő gyermekek, valamint Mészáros Veronika népműves segítségével a tojásokat is díszbe öltöztethetik. Lesznek különféle kézműves foglalkozások, melyek közben a kicsik megismerkedhetnek a húsvét hagyományával, üzenetével és a játszósarokban élő nyuszikat simogathatnak. A húsvéti szünetet követően, április 12-én az iskola falai közt rendezik meg a tekintélyes Sajó Károly országos természettudományi versenyt, melyet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége segítségével valósul meg. A versenybe ez idáig tizenhárom háromtagú csapat nevezett be. A zsűri a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma szakembereiből áll össze. A versenyzők és kísérőik a helyi természeti nevezetességekkel is megismerkednek. Motiválatlan tanárok, diákok Vidákovich Tibor tanszékvezető kifejtette, a pedagógusnak pontos információval kell rendelkeznie a tanulók tudásáról, motivációjáról, képességeiről Csicsay Alajos 47 éves tanítói munkájáért és publicisztikai tevékenységéért Pék Lászlótól veszi át a kitüntetést Cágyor József pedagógiai és szakírói munkájáért méltó elismerést kapott A pódiumbeszélgetés résztvevői arról beszélgettek, érdemes-e jegyekkel osztályozni Mintegy kétszázan vettek részt a hétvégén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége XIII. Országos Találkozóján, melynek témája ezúttal a tanulók fejlesztő értékelése volt. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A rozsnyói városházán évről évre azok a szlovákiai magyar pedagógusok, hazai és külföldi oktatási szakemberek adnak egymásnak találkozót, akik a szakmájuk pedagógiai-módszertani vonatkozásán kívül időszerű oktatáspolitikai történésekről is szeretnének némi áttekintést szerezni. Minden évben más-más központi témával foglalkozik az országos pedagógustalálkozó. A konferenciák során terítékre került már az oktatásügyben lehetséges autonómiák, a minőség- biztosítás, a demokratikus és kooperatív iskola, a pedagógiai programok kérdésköre, az iskolák és az esélyteremtés bonyolult kapcsolat- rendszere, valamint az önkormányzatok iskolafenntartással ösz- szefiiggő problémái. Az országos pedagógustalálkozónak az a küldetése, hogy a rendezvényen elhangzó előadások révén különféle oktatáspolitikai és közoktatás-irányítási témákkal foglalkozzon. Éppen ezért a rozsnyói pedagógustalálkozó nem valamiféle módszertani, pedagógiai jeüegű szakmai konferenciát takar. Nem törekszik a pedagógusok szakmai továbbképzésére, sokkal inkább azt tűzte ki célul, hogy a tanároknak, a tanítóknak megfelelő tájékoztatást nyújtson aktuális oktatáspolitikai kérdésekről. Pék László, az SZMPSZ elnöke megnyitó beszédében elmondta, szükség van arra, hogy a pedagógustársadalom kinőjön a kishitűségből. Szerinte a gyerekeknek a jó nevelést a családban keü megkapniuk, az iskolának, a tanároknak már csak fejleszteniük keü ezt. „Sajnos a diákok jelentős része tévéműsorokon, bugyuta kvízműsorokon szocializálódik, ezért a pedagógusoknak nincs egyszerű dolguk akkor, amikor fel szeretnék kelteni a tanulók érdeklődését” - véli Pék. Vidákovich Tibor, a Szegedi Tü- dományegyetem tanszékvezetője a fejlesztő értékelés értelmezéséről adott elő. Kifejtette, a pedagógusnak pontos információval keü rendelkeznie a tanulók tudásáról, motivációjáról, képességeiről. Ha nincs tisztában azzal, mit tudnak a diákjai, nem tudja őket meggyőzni arról, hogy az adott tananyagot miért érdemes elsajátítani. A motiváció a sikeres élet és a sikeres munka szempontjából egyaránt a legfontosabb tényezők egyike. Az egyén számára fontos, hogy megtalálja, mi az, ami igazán lelkesíti, ami a rendkívüli teljesítményre készteti - és hogy valóban ennek az elérésére törekedjen. Klein Sándor, a Pécsi Tudomány- egyetem professzora Tanulásközpontú iskola - fejlesztő lehetőség? c. előadásában kifejtette: „Ma már egyre többen látják, hogy elsősorban olyan kompetenciák kifejlesztését keü elősegítenünk, mint az önálló megfigyelőképesség, a vezetés felvállalása, az együttműködés, az értékek tisztázása, a meggyőzés, a szimpátiakeltés, a szervezés. A pedagógia feladata lenne, hogy az üyenfajta tanulás színtereit megteremtse.” Megtudtuk, egy amerikai felmérés alapján a tanárok 25 százalékát tartották rossznak a diákok. Nem a tantárgyi tudásuk miatt, hanem azért, mert nem képesek tanulni a hibájukból, nem figyelnek a diákjaikra, s nem utolsó sorban nem képesek összhangba hozni az elméletet a gyakorlattal. Vüágszerte végzett széleskörű felmérések szerint az alap- és középiskolai tanulók többsége jórészt unalmas, rutin jellegű tevékenységgel tölti az idejét az iskolában. A tanár tanít és feleltet. Elenyésző esetben fordul csak elő, hogy a tanulók valós problémákat elemeznek. Ezen változtatni keü, mert így a tanárok nem tudnak életképes fiatalokat nevelni. A pedagógustalálkozó ünnepi gáláján Csicsay Alajos és Gágyor József megkapta a Felvidéki Magyar Pedagógus Díját. A vasárnapi pódiumbeszélgetést Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke vezette. A résztvevők (Kroslák Olga - MTNY AI, Érsekújvár; Boncziné Orosz Emese - Komlóstetői Ál, Miskolc; Ledneczky Gyöngyi - Állami Pedagógiai Intézet, Pozsony; Tomolya Róbert - füleki gimnázium) felvázolták az osztályozásmentes oktatás lehetőségeit, ám Ádám Zita szerint jelenleg sajnos motiválatlan pedagógusok tanítják motiválatlan szülők motiválatlan gyerekeit, amin sürgősen változtatni keü. Korpás Pál felszólaló megjegyezte, az innovatív oktatás addig részprobléma, míg átlagorientált a középiskolai felvételi. „Az idei kétnapos pedagógustalálkozó szervesen illeszkedik az előző tizenkét év tartalmához. Most arra kerestük a megoldást, hogyan értékeljük építő módon a tanulókat - mondta el Ádám Zita, az SZMPSZ alelnöke. - A gyerekek mások már, mint régen, ezért kreatívabb módszerekre, együttműködő oktatásra van szükség. A pedagógusoknak is meg keü szokniuk, nemcsak ők értékelnek, hanem a diákok is, hiszen a definitív osztályzatok kora már lejárt.” A pedagógustalálkozó résztvevői javaslatot tettek arra, hogy az oktatási tárca nemzetiségi főosztályának szakmai ajánlása, jóváhagyása nélkül ne hozhassanak a magyar iskolákra vonatkozó döntéseket. (he) Pék László, az SZMPSZ elnöke: Sajnos a diákok jelentős része tévéműsorokon, bugyuta kvízműsorokon szocializálódik (Somogyi Tibor felvételei)
