Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-29 / 74. szám, csütörtök

8 Interjú ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 29. www.ujszo.com Az MKP alelnöke szerint a pártban megjelentek olyan jelenségek, amelyek veszélyesek lehetnek, s ezeket okos dolog volna orvosolni „Annyit mondok el nyilvánosan, amennyi szükséges” (Miroslava Cibulková felvétele) Kétszer ellenfél nélkül indult Bugár Béla az MKP elnöki posztjáért, most az a Csáky Pál a kihívója, aki kétszer már alulmaradt vele szemben, amikor még mindketten az MKDM-ben politizáltak. Tisztább, di­namikusabb, professzioná­lisabb, nyugodtabb, kiszá­mítható MKP-t szeretne. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Nagy visszhangot keltett a ki­jelentése, melyben Bugár Béla pártelnöki jelölését Világi Osz­kár nevévei hozta összefüggés­be. Úgy gondolja, Bugárt Világi irányítja? Engedje meg, hogy szó szerint megismételjem a Szlovák Televí­zióban tett kijelentésemet. Szom­baton egy magyar újságírónő az­zal a kérdéssel fordult hozzám, nem tartom-e figyelemre méltó­nak, hogy Bugár Béla jelölését azok a járások szorgalmazzák leg­inkább, ahol olyan emberek áll­nak a járási MKP élén, akiket Ma­gyarországon Világi Oszkár közeli munkatársaiként ismernek. Meg­lepődtem, azt válaszoltam, hogy egy ilyen kérdést nem nekem kel­lene feltenni. Szó szerint ezt mondtam, s megleptek az ideges reakciók, mintha valakik találva éreznék magukat. Ha így van, ne engem, a saját lelkiismeretüket kérdezzék. Miért nem beszélt erről ed­dig? Most sem én beszéltem róla, új­ságírói kérdés volt. Egyébként az ilyesmiről akkor kell beszélni, amikor esély van a torz rendszer kijavítására. Most van esély: 328 küldött tiszta vizet önthet a po­hárba - vagy a homokba dugja a fejét. Ez a két eset lehetséges. Duray Miklós azt mondta, az előző időszakban egy szűk gaz­dasági lobbi irányított mindent önös érdekeik alapján a párt­ban. Egyetért ezzel? Az MKP-ban megjelentek olyan jelenségek, amelyek veszélyesek lehetnek, s okos dolog volna eze­ket orvosolni, mielőtt komolyabb problémákat okoznak. Nem igaz, hogy az elnökség tagjai és a kor­mánytagok minden döntésről és folyamatról tudtak. Az elnökségi ülésekről szóló jegyzőkönyvek a tanúk, hogy miről döntöttünk le­gitim módon. Tudna olyan konkrét dönté­seket említeni, amelyek a szűk gazdasági lobbinak nevezett csoport hatására születtek? Mivel nem tartozók az ön által is szűknek nevezett gazdasági lobbihoz, így értelemszerűen nem lehetnek ilyen információim. Kik tartoznak Ön szerint a „Világi-klikkhez”? Úgy gondol­ja, hogy ezeknek a személyek­nek konkrét anyagi haszna származott ebből? Erre a kérdésre esetleg Világi úr tudna választ adni. A klikk kifeje­zést is ön használja, nem én - ezek szerint sejthet valamit. Én nem va­gyok semmüyen klikk tagja. Három személyt említett: Gyurovszky Lászlót, Bastrnák Tibort és Simon Zsoltot. Kette­jük miniszterek voltak az el­múlt időszakban. Úgy gondol­ja, hogy miniszterként megho­zott döntéseikre is hatással le­hetett Világi? Azt mondtam, hogy Gyurov­szky úr Vágsellyén, Bastrnák úr A kiutat keresi Komáromban, Simon úr Rima­szombatban, Jakab úr pedig Nagymihályban járási elnökök, s ezek a járások harcolnak a legve- hemensebben Bugár úr újravá­lasztásáért. Remélem elismeri, hogy ezek tények. Ha a négy miniszteri tárca kö­zül kettőt egy konkrét gazdasá­gi lobbi érdekei vezéreltek, ez azt jelenti, sikertelennek érté­keli a párt kormányzati szerep- vállalását? A párt kormányzati szerepvál­lalását egészében pozitívan érté­kelem és vállalhatónak tartom, bár nem hibátlannak. Örülök, hogy Ön sem sorol engem semmi­lyen lobbihoz - s ez az igazság, egyetlen érdekcsoportnak sem va­gyok és leszek a tagja. Magánsze­mélyek gazdasági sikerességéről hallottam egyet s mást, de nincse­nek részletes információim. Miért nem emelt szót ez el­len, amikor még kormányon voltak? Én vagyok az MKP elnökségé­nek az a tagja, aki a legtöbbször szólt, ha szükség volt rá. Amikor néhány évvel ezelőtt Simon Zsolt kollégámnak gondjai voltak a tör­vénytelenül felvett EU-támogatás miatt, nyilvánosan szóltam. Ami­kor a nagyszombati megye földhi­vatalaiban két volt tagunk meg­botlott, szintén az elsők közt mondtam el a véleményemet. Most is annyit mondok el nyilvá­nosan, amennyi szükséges. Bugár Béla ma országos szin­ten is a legnépszerűbb politiku­sok közé tartozik. Az Ön támo­gatottsága nem ilyen magas. Nem gondolja, hogy elnökké vá­lasztása esetén ezzel csökken­het a párt támogatottsága is? Minden szakértő egyetért ab­ban, hogy az MKP esetében ez a jelenség másként működik. Egyébként nem hiszem, hogy csak a vélt szlovák elvárások prizmá­ján keresztül kell néznünk önma­gunkat, s minden döntésünket ennek kellene alárendelnünk. Azt is furcsállom, ha valaki azt sugall­ja, hogy mivel Bugár urat úgy­mond jobban szeretik a szlová­kok, vele könnyebben lehet majd koalíciót komi. Komolyan gondol­ja azt valaki, hogy Fico, Meciar és Slota azért kötöttek koalíciót, mert kedvelik egymást? Az MKP akkor lesz akció- és koalícióképes, ha erős és egészséges lesz, ha nem veszíti el az emberek bizalmát. Én alternatívát kínálok a pártnak, nekem van programom. Több vi­lágnyelven beszélek, képes va­gyok képviselni a pártot a legma­gasabb szinten bárhol a világon. Rengeteget jártam ki az emberek közé, a régiókba is. Amikor ellen­zékben vagyunk, nagyon fontos az is, hogy meg tudjuk szólítani az embereket. Többen mondják, hogy nem vagyok rossz szónok. Ez azért fontos, mert az elkövet­kezendő időszakban tartanunk kell az emberekben a lelket is. Emelni szeretném a magyarság önbecsülésének szintjét is. Mit szeretne elnökként elér­ni? Mi az, amin Ön szerint vál­toztatni kell a pártban? Tizenöt pontos programot dol­goztam ki, amit szerettem volna elküldeni minden küldöttnek. Sajnos, Bugár elnök úr megtiltot­ta az MKP alkalmazottainak, hogy kiadják a küldöttek névso­rát, így nem tudtam levélben megszólítani őket - holott például Simon Zsolt kollégám levelet kül­dött minden érintett polgármes­ternek. Szeretném megkérni az Új Szó szerkesztőségét, hogy pontja­imat - eme beszélgetés mellékle­teként -közöljék, a számomra ki­mért terjedelem terhére. Azokból kiderül, milyen jövőképben gon­dolkodom. Elnökjelöltként Ön élvezi Duray Miklós és a hozzá közel állók támogatását. Duray vi­szont ellentmondásos politi­kai személyiség, nem csak a párton belül, azon kívül is megosztja a szereplőket. Nem tart attól, hogy elnökké vá­lasztása esetén a „királycsi­náló” Duray megerősödése a párt koalíciós potenciálját csökkentheti? Duray Miklós azt nyilatkozta, azt a tényt támogatja, hogy két je­lölt indul. Felelősséggel kijelen­tem, senkivel semmilyen háttér­egyezségem nincs. Én szabad em­ber voltam mindig, szabad mara­dok a pártelnöki poszton is. A kér­dés másként áll: ebben a pártban senki sem olyan erős, hogy önma­ga meg tudná határozni a párt irányvonalát. Én nem kiszorítani akarom az embereket, én integ­rálni szeretnék minden értelmes irányzatot és személyiséget. Duray Miklós a nemrégiben újra megnyitotta az autonómia kérdését. Ön hogyan vélekedik erről? Része lesz a programjá­nak az autonómia kérdésköre? Ha igen, milyen formában? Pártelnöki programom eme be­szélgetés mellékletét képezi. A14. és 15. pontja szellemében párt­stratégia elkészítését szeretném kezdeményezni, amely a 2009.- és 2010-ben esedékes választások programjainak kiinduló doku­mentuma lehetne. Ezt a doku­mentumot jövőre fogadná el a programalkotó kongresszus, s azt tartalmazná, amit a pártban a többség elfogad. Nem gondolja, hogy az auto­nómia témájának megnyitása kissé megkésett? Nyolc évig kormányzati erő voltak, most viszont ellenzékből politizál­nak. Mekkora a politikai reali­tása annak, hogy éppen most si­kerül előrelépést elérni e téren? Én ezt a kérdést nem nyitottam meg, egy pártbeli demokratikus dialógus feladata, hogy meghatá­rozza, mely programelemeket vállal fel a párt a jövőben. Az autonómiához hasonlóan pl. a kisebbségi kultúra támo­gatásáról szóló törvényt sem si­került elfogadni, ami az Ön mi­niszteri kompetenciájába esett. Hogyan értékeli ezt a tényt? Önt bizonyára rosszul infor­málták, a kisebbségi kultúrák tá­mogatásáról szóló javaslat az ille­tékességi törvény értelmében a kulturális miniszter hatáskörébe tartozik. Chmel miniszter úr a tá­mogatásunkkal ki is dolgozta a vonatkozó tervezetet, s mire a tör­vényeknek megfelelően befejez­tük a tárcaközi egyeztetést, a kor­mánykoalíció elvesztette a több­ségét. A párt vezetésében egyéb­ként olyan politikai döntés szüle­tett, hogy a Selye János Egyetem létrehozatala és akkreditációja él­vez abszolút elsőbbséget. Bizo­nyára emlékszik rá, hogy az egye­tem létrehozataláról szóló tör­vényt én dolgoztam ki. Pártelnökként kivel képzeli el párton belül a szűkebb együtt­működést? Esetleg megpróbál­ja csökkenteni az Ön által meg­nevezett, Világihoz közel állók befolyását? A tevékenységemet hasonló stílusúnak képzelem el, mint amilyennel 2003 és 2006 között koordináltam Szlovákia Európai Uniós ügyeit. Nyugalom, szak­maiság, kiszámíthatóság, hatá­rozottság - ezen elvek alapján szeretnék dolgozni. Aki ismer, tudja, hogy konszenzusra törek­vő ember vagyok. Mindenkire, aki a szlovákiai magyar közössé­gért akar dolgozni, számítok. Én minden értelmes és jóakaratú embert tisztelek, soha nem süly- lyednék odáig, hogy bármivel is megzsaroljam a pártot vagy kol­légáimat. Miben változna kifelé a Csáky Pál vezette MKP arculata? Tisztább lenne, dinamikusabb, professzionálisabb, nyugodtabb, kiszámítható. Befelé jobban szer­vezett, nyíltabb, őszintébb - én nem szoktam kiabálni az embe­rekre. Ha Ön lesz az elnök, mi lesz a szerepe a pártban Bugár Bélá­nak? Ismét csak szeretném hangsú­lyozni, hogy ez a helyzet nem ket­tőnk közötti versengés, ez 12 ezer MKP-tag együttgondolkodása a párt jövője érdekében. Az elmúlt két hét legnagyobb élménye az volt számomra, hogy a régiókban mennyi értelmes embert és kiér­lelt nézetet találtam. Ez egy ko­moly tőke a szlovákiai magyar közösség jövőjét illetően. Ez volt az az erő, amely miatt megfor­dult a régiók támogatása, e miatt kerültek az engem támogatók mára többségbe. Egyébként nem én találtam ki, hogy induljak ezért a posztért, a többség ben­nem látja a párt megújulásának garanciáját, s a bizalom eme megnyilvánulására nem mond­hattam nemet. Bugár Béla úr a barátom volt és az is marad már­cius 31-e után is. Amennyiben én győzök, az első ember, akit nyil­vánosan megszólítok és felkérek az együttműködésre, Bugár Béla lesz. Azon a poszton, amelyet ő elfogadhatónak talál saját maga számára. Választhat, s biztos va­gyok benne, hogy a kongresszus elfogadja kérését. Bugár megválasztása esetén milyen szerepet tart elfogadha­tónak saját maga számára? Harcba száll valamelyik alelnö­ki posztért? Visszatér korábbi terveihez, és indul az európai parlamenti választásokon? Elnézését kérem, erre a kérdés­re március 31-én tudok választ adni. Mindent a maga idejében. Láthatja, én most sem bántok sen­kit: a kiutat keresem közösségünk számára. A legtöbb sms, amit most kapok, arról a régi igazság­ról szól, mi szerint mondd meg az igazat, betörik a fejed. Az általam vezetett pártban a félelem isme­retlen fogalom lesz. Milyen következtetést fog le­vonni esetleges meg nem vá­lasztása esetén? A március 31-i sajtótájékozta­tón ezt pontosan el fogom mon­dani. Tisztelt olvasóink! A Csáky Pállal készített interjúnk rendhagyó módon nem szemé­lyes találkozás alkalmával, hanem írásos formában született. Az inter­júalany ragaszkodott ehhez, holott korábban beleegyezett a szemé­lyes beszélgetésbe. Ez tehát azt jelenti, hogy nem állt módunkban közbekérdezni, ami a személyes interjú során természetes és indo­kolt. A szöveget szerkesztetlen formában, teljes terjedelmében közöl­jük. Ennek oka, hogy a dokumentumot lapzártánk előtt néhány perc­cel kaptuk meg. Ebből kifolyólag az sem állt módunkban, hogy közöl­jük Csáky Pál 15 programpontját, ahogyan azt az interjúban írta.

Next

/
Thumbnails
Contents