Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-28 / 73. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRCIUS 28. DlGlTÁLlA 25 Taxitól az orvosi számlákon át a pizzarendelésig A legnagyobb akadályt a gépekben található memória mennyisége jelenti: a Vista elvárása 512 mega A belgák hamarosan sms-ben fizethetnek MT1-HÍR A belga mobiltelefon-használók sokasága, azaz 9,5 millió ember hamarosan a taxitól az orvosi számlákon át a pizzarendelésig szinte minden kiadást egy egysze­rű sms-sel intézhet, fizethet - je­lentették be Brüsszelben az új szolgáltatás kifejlesztői, akik sze­rint ez világpremier. Arra ugyanis számos országban van ma már lehetőség, hogy egyes vásárlásokat mobiltelefonnal bo­nyolítsanak. De az új belga rend­szer sokkal több termékre, szol­gáltatásra vonatkozik, s ráadásul megbízhatóbb mind a vevő, mind az eladó számára. „Egyetlen más ország sem fejlesztett ki még ha­sonló rendszerű’ - mondta a Banksys nevű belga bankhálózat illetékese, Vincent Roland. Az új rendszer egyelőre kipró­bálás alatt van, működése május 15-től kezdődik majd. Az a lénye­ge, hogy az igénybevevőknek ak­tiválniuk kell a szolgáltatást (ami egyszerű dolog, mintegy 10 per­cet vesz igénybe személyenként, s ingyenes lesz), s ezután a vásár­lás, szolgáltatás fizetése már egy­szerűen sms-ek váltásával történ­het. Az eladó elküldi fizetési ké­relmét, mire a vevő rövid szöve­ges üzenetet kap mobiljára azzal a kérdéssel, hogy valóban átutal­hatják-e a számlájáról a szóban forgó összeget. Ha az ügyfél titkos kódjával igenlő választ küld, az egész ügy mindössze 1 perc alatt le is zárul. Igénybevételéhez - a mobütelefon mellett - arra van szükség, hogy az illetők valame­lyik belga banknál számlával ren­delkezzenek, s hogy a három bel­ga mobilszolgáltató egyikének hálózatát használják. Minden egyes tranzakciónál a vásárló 0,25 eurót, a kereskedő pedig 0,49 eurót plusz áfát fizet majd az üzemeltetőnek, illetve a bankoknak. A rendszer kifejlesz­tői azonban úgy gondolják: na­gyon sok embernek így is megéri majd a dolog, hiszen a vevőknek nem kell készpénzt vagy bankkár­tyát maguknál tartaniuk, míg - a másik oldalon - mintegy 300 ezer belga kereskedőnek még ma sincs kártyás vásárlások elfogadásához szükséges terminálja. A költségek miatt mindenesetre a kifejlesztők csak 6 eurónál nagyobb összegek esetén javasolják az új rendszer használatát. A vállalati PC-k gyengék a Vistához? Az asztali gépek menedzs­mentjére szakosodott ame­rikai Everdream mintegy ezer ügyfelének 145 ezer asztali és mobil PC-jéről ké­szített statisztika szerint a vállalati gépek négyötöde nem elég erős a Microsoft Windows Vista Business futtatásához. „A számítógé­pek felkészítése a Windows Vista követelményeinek tel­jesítésére a legnagyobb költség lehet a Vista beveze­tése kapcsán” - mondta Ed Müller, az Everdream mar­ketingigazgatója. FELDOLGOZÁS A Microsoft két kompatibilitási szintet állapított meg, amely alap­ján a PC-ket a gyártók megjelölik. A „Vista Capable“ gépeken ugyan el­indul az operációs rendszer, azon­ban bizonyos extra szolgáltatások - mint az Aero Glass háromdimenzi­ós kezelőfelület - nem működnek rajtuk. A „Premium Ready” minősí­tésű gépek azonban már a Vista összes újdonságát képesek megfe­lelően futtatni, ezekhez legalább 1 GHz-es processzort és 1 gigabájt memóriát, valamint az Aero Glass megjelenítéséhez szükséges (Di­rect X 9-es) videokártyát ír elő a Microsoft. A Vista minimális hardverigénye lényegesen magasabb a Windows XP-nél, azonban ez nem is csoda, figyelembe véve, hogy a két operá­ciós rendszer megjelenése között több mint öt év telt el. Míg a Win­dows XP futtatásához legalább 233 MHz-es processzort írt elő a Micro­soft, a Vistához legkevesebb 800 MHz-es lapka az elvárás. Az XP el­indult akár 64 megabájt memóriá­val szerelt gépeken is, de a gyártó kezdésnek 128 megabájtot java­solt, a Vistával fél gigabájt alatt nem érdemes próbálkozni. Növe­kedett az operációs rendszer hely­igénye is, a Microsoft azt ajánlja, hogy 40 gigabájtnál kisebb partíci­óra ne telepítsünk Vistát, persze ez nem jelenti azt, hogy a szoftver ennyi helyet el is foglal majd. Az adatok szerint a legnagyobb akadályt a gépekben található me­mória mennyisége jelenti: a Vista minimális elvárása 512 megabájt, a „Premium Ready“ ajánlás pedig 1 gigabájt, ennyi memóriával azon­ban csak az Everdream által meg­vizsgált PC-k 30 százaléka rendel­kezett. A merevlemez mérete volt a másodüt leggyakoribb akadály a Vista telepítése előtt, a vállalati PC- k 60 százalékában ugyanis 40 giga­bájtosnál kisebb volt a rendszer- partíció és a vizsgált gépek ötödé nem rendelkezett a telepítéshez szükséges minimum 15 gigabájt szabad hellyel. Meglepő módon a processzor az, ami a legritkább esetben problémás, csak a gépek 7 százalékában volt túl gyenge a Vista futtatásához. „A Vista hardverigénye valóban fontos kérdés, ezt semmiképp sem lehet elbagatellizálni“ - állítják a hazai szakemberek, akik egyetérte­nek azzal, hogy a magasabb hard­verigény Szlovákiában is lassíthatja az operációs rendszer széles körű elterjedését. Ugyanakkor azt is fon­tos elmondani, hogy a Vista magas­nak tűnő hardverigénye többnyire az otthoni felhasználókat érdeklő fejlett multimédiás tartalmak meg­jelenítéséhez szükséges. Az irodai környezetben kevéssé releváns 3D- s ablakmegjelenítés kisebb teljesít­ményű gépeken nem működik, de igazán nincs is rá szükség. Tipikus példa erre mondjuk egy DirectX 9- et támogató videokártya hiánya, ami mindössze megjelenítési, ugyanakkor funkcionalitásbeli kor­látot egyáltalán nem jelent. Az 512 megabájtos minimum memória probléma lehet, de még emlékszünk arra, hogy a Windows XP megjelenésekor a minimum­ként megjelölt 256 megabájton is hogy megdöbbentek a cégek, de az XP memóriaigénye miatt lényege­sen terjedt lassabban. Ma már gya­korlatilag sehol nem lehet PC-t ven­ni 256 megabájtnál kevesebb me­móriával. A hardverigény mellett ugyanis legalább annyira fontos kérdés lehet a meglevő szoftverek kompatibüitása. Az Everdream által megvizsgált 145 ezer gép a minimális „Vista- capable” elvárásokat könnyebben teljesítette. Csak a negyedének nem volt legalább 512 megabájt memóriája, 24 százaléknál nem volt a telepítéshez szükséges sza­bad hely a merevlemezen és csak 5 százaléknak volt lassú a pro- cesszora. Ugyanakkor az Everd­ream adatai szerint a vállalatok 90 százaléka rendelkezik legalább egy olyan géppel, amely nem felel meg a Microsoft által támasztott mini­mális elvárásoknak. A Microsoft új asztali operációs rendszerének hardveréhsége azóta központi téma, amióta a cég tavaly fellebbentette a fátylat a szükséges és elégséges konfigurációkról. A Vista válogatósságát leginkább a Linux-disztribútorok lovagolták meg, amelyek előszeretettel han­goztatják, hogy egy modem asztali Linux-környezet gyengébb géppel is beéri műit az új Windows. A SUSE Linux Enterprise Desktop 10 például 500 MHz-es processzort, 800 megabájtos szabad merevle­mez-kapacitást és 256 megabájt memóriát követel, bár a Novell ál­tal ajánlott konfiguráció 2,4 GHz- es processzor, 512 megabájt me­mória és 2,5 gigabájt szabad terület a merevlemezen. A Vista magyar és szlovák nyel­vű verziója már kapható a boltok­ban. (bá, szí) A jelenlegi trendek alapján a notebookok felé fordulás leginkább a nagy márkáknak kedvez, a piac tovább koncentrálódik a legnagyobbak kezében A notebookok húzták tavaly a PC-piacot - a HP a piacvezető FELDOLGOZÁS Továbbra is a hordozható gépek képezik a PC-piac növekedésének motoiját, magasan túlszárnyalva az asztali konfigurációk ütemét. Az IDC minap nyüvánosságra került jelentése szerint 2006 utolsó há­rom hónapjában több mint negyed­ével bővültek a notebook-eladások, míg az asztali PC-k gyakorlatilag stagnáltak - így már legalább műi­den harmadik új gép hordozható. A DisplaySearch adatai alapján a HP a laptopküály, a Dell pedig már a tarkóján érzi az Acer lihegését. Szlováldában is a HP a piacvezető, 2006-ban 55 ezer számítógépet és notebookot értékesített, ami több mint 21 százalékos piaci részese­dést jelent. A negyedüt negyedévben 7,3 százalékkal, 64,7 millió darabra növekedett a globális PC-piac, adta hírül az IDC. Ez a bővülési ütem je­lentősen alulmúlja a megelőző ne­gyedévekét, és nagyjából felét teszi ki az egy évvel korábbinak. A las­sulást leginkább a volumen dere­kát kitevő asztali konfigurációk iránti kereslet megtorpanása ma­gyarázza. Az év egészében a volu­men mindössze 2 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit, elérve a 138,3 millió darabot, mi­közben notebookokból 26,3 száza­lékkal több, 82,4 millió fogyott az IDC becslése szerűit - a PC-piac egésze tehát 227,7 millió darabot tett ki, mintegy 232 müliárd doüár értékben. Az IDC ötéves előrejelzése sze­rint ez lényegében nem változik, az asztali gépek volumene átlagosan 3,8 százalékkal fog mindössze bő­vülni évente, ezt a növekedést gya­korlatilag teljes egészében a fejlődő piacok szolgáltatják majd. Ezzel szemben a notebookok mindenhol teret hódítanak, és globálisan 16,1 százalékkal növekednek átlagosan évente, mígnem az új évtized ele­jén átveszik az asztali gépektől a vezető szerepet - véli az IDC. A piackutató előrejelzése alapján idén 10,7 százalékkal bővül a piac egésze, ami több mint 1 százalék- ponttal magasabb a tavaly mért 9,5 százaléknál. A fogyasztói piac gyor­sabban növekszik a vállalati szeg­mensnél, és a jelenlegi 37-38 szá­zalékos arányról 40 százalék fölé fog növekedni a következő évtized­re. A fogyasztói piac nagyságai idén várhatóan meghaladja a 100 miihó PC-t. A notebookok terén a tavalyi évet a HP zárta talán a legnagyobb sikerrel, miután a harmadik ne­gyedéves holtversenyt követően szó szerint állva legnagyobb PC-pi- aci riválisát, a DeUt. A HP 29 száza­lékkal értékesített több laptopot mint a megelőző negyedévben, ami 4,7 millió darabot és a 23,4 milliós piac 20 százalékát jelentette - áll a DisplaySearch jelentésében. Ezzel szemben a Dell szállításai két százalékkal múlták alul a harma­düt negyedévest, ezzel a cég része­sedése 15 százalékra olvadt, vagyis egy negyedév alatt 5 százalékpon­tos rés alakult ki a két vállalat kö­zött. A magyarázatot a Deü gyenge kiskereskedelmi jelenléte és fo­gyasztói termékportfoliója magya­rázza, bár a texasi vállalat még így is őrzi vezető pozícióját az Egyesült Államokban. A HP-hoz hasonlóan remekelt az Acer is, mely az ünnepi szezonban szintén 29 százalékkal tudta felsró­folni volumenét, 13,3 százalékos részesedést érve el. Az Acer keve­sebb műit félmillió géppel maradt csak le a Dell mögött. Ezzel a pro­dukcióval a tajvaniak növelték tá­volságukat a nemrég megelőzött japán Toshibával szemben is, mely a 14 százalékos piaci átlagot alul­múló növekedést mutatott csak fel: mindössze 5 százalékkal több notebookot tudott csak értékesíte­ni, így részesedése 9,8 százalékra zsugorodott. Jó negyedévet zárt még a Lenovo, a Sony és az Asus is, melyek 18, 40 és 49 százalékkal növelték szállításaikat, míg a vesz­tesek közé tartozik a Fujitsu-Sie- mens és az Apple, 7-7 százalékkal visszaeső volumennel. A Disp­laySearch szerint a márkák közötti nagy különbséget a kiskereskedel­mi stratégia erőssége magyarázza leginkább. John Jacobs kutatási igazgató szerint a legnagyobb si­kert a széles termékkínálattal ren­delkező vállalatok aratták, ame­lyek gyakran nyomtatót, vagy akár LCD-monitort magukban foglaló csomagokat is kínáltak. Szintén se­gítette a térnyerést az agresszív árazási politika is. A DisplaySearch becslése szerint tavaly 78,8 millió notebook fogyott vüágszerte, ami 27,7 százalékos növekedést jelent 2005-höz képest. Az idei évre a piackutató 97 millió hordozható PC értékesítését prog­nosztizálja. A jelenlegi trendek alapján a notebookok felé fordulás a nagy márkáknak kedvez, a piac tovább koncentrálódik a legna­gyobbak kezében. Tavaly év végén a legnagyobb 9 gyártó együttes szállításai, váltakozó teljesítmé­nyük ellenére is gyorsabban növe­kedett, mint a futottak még kategó­riában versenyzőké, és meghaladta a 85 százalékot, (hwsw, szí) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents