Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-28 / 73. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 28. Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói 15 „A közép- és kelet-európai emberek szabadságszeretetének köszönhetjük, hogy Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszűnt" Berlini Nyilatkozat Ünnepi tűzijáték a Brandenburgi Kapunál: „Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése" (Reuters-felvétel) Berlin. Az EU csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők vasárnap elfogadták a Berlini Nyilatkozatot, amely az európai integráció eddigi évtizedeinek közös örökségét, és az EU előtt álló feladatokat összegzi. A szöveget az EU mind a 23 hivatalos nyelvén közzétették. Teljes terjedelemben közöljük a dokumentumot. DOKUMENTUM Nyilatkozat a Római Szerződések aláírásának 50. évfordulója alkalmából Európa évszázadokon keresztül egy eszmét, a béke és megértés reményét testesítette meg. Ez a remény beteljesült. Európa egyesülése békét és jólétet hozott számunkra. Egyetértést teremtett, és győzedelmeskedett az ellentétek felett. Európa egyesítéséhez, valamint a demokrácia és a jogállamiság megerősítéséhez minden tagállam hozzájárult. A közép- és kelet-európai emberek szabadságszeretetének köszönhetjük, hogy Európa természetellenes kettéosztottsága mára végérvényesen megszűnt. Európa egyesítésével levontuk a tanulságot a véres harcokból és a szenvedéssel teli történelemből. Ma úgy élünk egymás mellett, ahogy arra korábban soha nem nyílt lehetőség. Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése. I. Az Európai Unióban közös eszményeinket valósítjuk meg: számunkra az ember áll a középpontban. Az ember, akinek méltósága sérthetetlen és akinek jogai elide- geníthetedenek. A nők és a férfiak egyenlő jogokat élveznek. Törekszünk a békére és a szabadságra, a demokráciára és a jog- államiságra, a kölcsönös tiszteletre és felelősségvállalásra, a jólétre és a biztonságra, a toleranciára és a részvételre, valamint az igazságosságra és a szolidaritásra. Az Európai Unióban egyedülálló módon élünk és működünk együtt egymással. Ez a tagállamok és az európai intézmények demokratikus együttműködésében fejeződik ki. Az Európai Unió az egyenjogúságon és az egymás iránti szolidaritáson alapul. Ily módon teszi lehetővé a tagállami érdekek közötti igazságos egyensúlyt. Az Európai Unió óvja tagjai egyediségét és sokszínű hagyományait. A nyitott határok, valamint a nyelvek, kultúrák és régiók élénk sokfélesége gazdagabbá tesznek bennünket. Számos olyan cél van, amelyet külön-külön nem, csak közösen érhetünk el. Az Európai Unió, a tagállamok, valamint azok régiói és önkormányzatai megosztják egymás között a feladatokat. II. Nagy kihívások előtt állunk, melyek átlépik a nemzeti határokat. Ezen kihívásokra az Európai Unió a válaszunk. Csak együtt őrizhetjük meg a jövőben is az Európai Unió valamennyi polgárának javát szolgáló európai társadalmi modellünket. Ez a társadalmi modell egyesíti a gazdasági eredményességet és a társadalmi felelősséget. A közös piac és az euró erőssé tesz bennünket. így a gazdaság fokozódó, vüág- méretű összefonódását és a nemzetközi piacokon tapasztalható egyre nagyobb versenyt saját értékeink szerint alakíthatjuk. Európa gazdagsága az emberek tudásában és képességeiben rejlik, ez jelenti a növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi összetartás kulcsát. Közösen fogunk küzdeni a terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális bevándorlás ellen. A szabadságjogokat és a polgári jogokat megvédjük az ezen jogok ellenfeleivel szemben folytatott küzdelemben is. A rasszizmus és az idegengyűlölet soha többé nem nyerhet teret. Mindent megteszünk azért, hogy a vüágban jelentkező konfliktusok békés úton rendeződjenek, valamint hogy az emberek ne eshessenek háború, terrorizmus vagy erőszak áldozatául. Az Európai Unió az egész világon támogatni kívánja a szabadságot és a fejlődést. Vissza akarjuk szorítani a szegénységet, az éhínséget és a betegségeket. Ezen a területen továbbra is vezető szerepet szándékozunk betölteni. Az éghajlatváltozás vüágméretű veszélyének elhárítása érdekében az energiapolitika és az éghajlatvédelem területén közösen akarunk fellépni, és együttesen kívánunk hozzájárulást nyújtani. III. Az Európai Unió a jövőben is a nyitottságából, valamint tagjainak arra irányuló akaratából táplálkozik, hogy az Európai Unió belső fejlődését közösen szüárdítsák meg. Az Európai Unió továbbra is előmozdítja a határain túli demokráciát, stabilitást és jólétet. Európa egyesülésével az előző generációk álma vált valóra. Történelmünk arra int bennünket, hogy Európa egységét a jövőbeli generációk számára is őrizzük meg. Ennek érdekében, lépést tartva az idővel, folyamatosan meg kell újítanunk Európa politikai kereteit. Ezért ma - 50 évvel a Római Szerződések aláírása után - közös célunk, hogy a 2009. évi európai parlamenti választásokig egy megújított közös alapra helyezzük az Európai Uniót. Hiszen tisztában vagyunk vele, hogy Európa jelenti a közös jövőnket. Mindenki a saját szája íze szerint értékeli a berlini csúcsot és a nyilatkozatot - Merkel assszony következetesen ragaszkodik a korábbi tervezethez Akiknek nem kell az alkotmány, azok lépjenek ki az unióból? ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A jubileumi csúcstalálkozó utáni napon, hétfőn ismét az unió előtt álló feladatokra figyelmeztetett Angela Merkel. A német kancellár asszony a ZDF közszolgálati televízióban mindenekelőtt az alkotmányos válság megoldását sürgette. Ezzel kapcsolatban egyébként a Berlini Nyilatkozat egyfajta kompromisszumot tükröz: nem említi szó szerint az alkotmányt, ugyanakkor azt hangoztatja: az uniót a 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokig megújított, közös alapra kell helyezni. Új szerződéses alapok Merkel a korábbi tervezeten alapuló alkotmány elfogadásának elkötelezett híve. Ezúttal is azt hangoztatta, hogy a szervezet hatékony működése és a szükséges intézményi reformok érdekében mindenképp új szerződéses alapok kellenek. A kancellár asszony elismerte, hogy ehhez rendkívüli erőfeszítésekre, továbbá jó szándékra van szükség. Ugyanakkor azt hangoztatta: ha mindez nem sikerül, az hatalmas kudarc lenne, s az uniót súlyos helyzetbe sodorná. Új alapszerződés nélkül az EU képtelen lenne arra, hogy a legfontosabb kérdésekben határozott döntést hozzon - mondta, s elsősorban a további bővítést, valamint a közös energiapolitikát említette. Másképp kellene nevezni A vélemények sokszínűségét jól jelzi, hogy új szerződést sürgetett Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke is, hangoztatva ugyanakkor, hogy azt nem alkotmánynak kellene nevezni, s abban - mint fogalmazott - az eddiginél jobban figyelembe kellene venni Európa állampolgárainak legalapvetőbb érdekeit. Ily módon pedig némileg ellentmondott saját főnökének, Jósé Manuel Barroso bizottsági elnöknek, aki Berlinben is az alkotmány mellett emelt szót. Ezzel szemben az Európai Parlament egyik korábbi elnöke, Klaus Hänsch ugyancsak hétfőn valóságos hadüzenetet intézett azokhoz az országokhoz, amelyek ellenzik, hogy az uniót új szerződéses alapokra helyezzék. A német szociáldemokrata politikus egészen odáig elment, hogy a szóban forgó államokat arra szólította fel: amennyiben elutasítják az alkotmány lényegét, s ezzel kapcsolatban azt, hogy a2 uniót megújított, közös alapokra helyezzék, jobb lenne, ha megfontolnák az EU-ból történő kilépés lehetőségét. Hänsch csak Nagy-Bri- tanniát nevezte meg, nem említette viszont Csehországot és Lengyelországot, azt a két országot, amelynek vezetői már a Berlini Nyilatkozat elfogadásának napján közvetve megerősítették, hogy elutasítják az alkotmányt, s különösebben nem támogatják a dokumentum által említett, határidőként 2009-et meghatározó szerződéses menetrendet sem. Irreális az időpont Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke a nyüatkozatban említett 2009-es időpontot úgy értelmezte, hogy addigra nem pusztán az új megállapodásnak kell megszületnie, de azt ratifikálniuk is kell a tagállamoknak. (Merkel előzőleg arról is beszélt, hogy a következő, portugál elnökség alatt, azaz 2007 második felében már össze is hívhatnak egy kormányközi konferenciát az alkotmány ügyének megtárgyalására, a szükséges döntések meghozatalára.) Velük szemben Lech Kaczynski lengyel államfő azt nyüatkozta, hogy szép célkitűzés lehet a szerződés elfogadtatása még 2009 előtt, de neki ez irreálisnak tűnik. Szerinte valószínűbb, hogy a 27 tagállam 2009- ig egyetértésre jut magáról a szövegről, s a szerződés csak 2011-ben léphet majd életbe. Ismét a nulláról indulni A tegnapi cseh médiumokban is visszaköszönt Václav Klaus államfő euroszkepticizmusa. A Lidové noviny szerint Klaus és a cseh kormány elérték, amit akartak. A nyilatkozat nem foglalkozik az európai alkotmánnyal, s kompromisz- szumos lett. Prága számára ez a kompromisszum elfogadható volt. A Mladá fronta Dnes a csúcs után megállapítja: minden jel arra vall, hogy az unió most fennállásának legmélyebb válságát éli. „Hiányzik a közös megegyezés arról, hogy a bonyolult és nehézkes kolosszus milyen irányban mozduljon tovább.” A Hospodárské novinynek Alexander Vondra, az európai ügyekért felelős kormányfőhelyettes azt mondta, az európai alkotmányról szóló tárgyalásokat a berlini csúcs semmivel sem vitte előbbre, s a döntő dolgokról tartandó vita a következő időszakra maradt. Kijelentette: Csehország azt tartaná a legjobbnak, ha az európai alkotmányról szóló tárgyalások újra elölről, a nulláról kezdődnének, és a végső dokumentumban pontosan meg lennének határozva a nemzeti, illetve a közös szervek hatáskörei. Ez Prága számára elfogadható lenne még annak árán is, hogy ilyen esetben a közös szervekben természetesen a kisebb államok szerepe is csökkenne a maihoz képest, (mti, t, ú) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0759 Sk 126 373 287,52 Sk 0,000% 1,1037 Sk 837 389 127,79 Sk 0,069% 1,1035 Sk 2 366 238 067,57 Sk 0,069% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0794 Sk 489 473 858,00 Sk 0,070% 1,0950 Sk 3 165 809 861,00 Sk 0,070% 1,1020 Sk 6 320 315 727,54 Sk 0,070% AXA Magánnyugdíjpénztár** 1,0749 Sk 300 171 023,74 Sk 0,075% 1,0852 Sk 2 383 978 307,71 Sk 0,075% 1,0903 Sk 6 339 634 264,26 Sk 0,075% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0689 Sk 61 489 008,79 Sk 0,000% 1,1009 Sk 575 029 922,79 Sk 0,070% 1,1034 Sk 1 232 350 209,27 Sk 0,070% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0741 Sk 110 559 266,58 Sk 0,000% 1,0680 Sk 1 058 035 430,94 Sk 0,075% 1,0676 Sk 2 412 978 305,03 Sk 0,075% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0733 Sk 241 421 601,49 Sk 0,000% 1,0866 Sk 1 829 402 411,37 Sk 0,075% 1,0919 Sk 2 825 461 731,34 Sk 0,075% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** a Winterthur Magánnyugdíjpénztár neve március 15-től AXA Magánnyugdíjpénztár, 2007. március 20-i adatok forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2007. március 23-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutalja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.
