Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-28 / 73. szám, szerda
vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 28. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ BERLINER ZEITUNG Bírálta az USA kelet-európai rakétatelepítési terveit a német külügyminisztérium egyik vezetője. Gemot Erler állam- miniszter annak az aggodalomnak adott hangot, hogy a tervezett rakétatelepítés újabb fegyverkezési hullámot indíthat el. A Berliner Zeitungnak nyilatkozva a politikus felhívja a figyelmet arra, hogy a rakétapajzs veszélyt jelent a nukleáris fegyverek terjedését gátló atomsorompó-szerződésre. Szerinte az atomfegyverek újabb generációjának kifejlesztését célzó amerikai, brit és francia törekvéseket provokációnak tekinthetik azok az államok, melyek nem rendelkeznek atomfegyverekkel. — Abból indultam ki, hogy, az emeltszintű érettségin az eredménynek is nagyobbnak kell lennie. (Peter Gossányi karikatúrája) A vízummentes státusra vágyó országok közül csak egy-kettő tudja teljesíteni a tíz százalékos küszöböt Víziók a vízummentességről Legkorábban április végén kezdődhet meg az amerikai törvényhozás két háza között az egyeztető vita arról az átfogó belbiztonsági törvénycsomagról, amelynek 501. cikkelye esetleg lehetővé teszi majd, hogy a magyar állampolgárok idővel vízummentesen utazhassanak az Egyesült Államokba. HOFER LÁSZLÓ Az MTI-t egy névtelenséget kérő kongresszusi forrás úgy tájékoztatta, hogy egyelőre nemcsak a két ház közötti egyeztetés keretét adó úgynevezett konferenciabizottság ülésének kezdete ismereüen, még azt sem tudni, kik lesznek a tagjai, így nehéz becslésekbe bocsátkozni arról, meddig tarthat a konszenzuskereső folyamat, illetve mennyi esély van arra, hogy a vízummentességi programról szóló cikkely bekerüljön a végső változatba. A két ház által összecsiszolt majdani végső törvényjavaslatból korántsem biztos, hogy törvény válik, azt ugyanis még az elnöknek is alá kell írnia. A törvénycsomag képviselőházi változatában nem is szerepel a vízumprogram. A szenátus verziójában az 501. cikk rendelkezik „a vízummentességi program korszerűsítéséről”. E cikkely részletesen felsorolja mindazokat a biztonsági követelményeket, amelyeket a vízummentességre pályázó országoknak teljesíteniük kell: egyebek mellett okmánybiztonsági előírásokat, az ellopott és elveszett údevelek bejelentésének kötelezettségét, információszolgáltatást az Amerikába utazókról és amerikai légi marsallok engedélyezését a repülőjáratokon. A cikkely George Voinovich ohiói szenátor javaslatára került be a törvénycsomagba. A befolyásos politikus annak idején úgy nyilatkozott: az Egyesült Államoknak szoros kapcsolatot kell fenntartania azokkal a baráti államokkal, amelyek segítik Amerikát a terror elleni háborúban, és ez a gesztus növelni fogja az érintett országokban az Amerika iránti jó szándékot. Csakhogy a cikkelybe - a vízummentességi kör kibővítését makacsul ellenző Dianne Feinstem kaliforniai szenátor módosító javaslata nyomán - bekerült az is, hogy az aspiráns országoknak a biztonsági követelményeken túl további feltételeket kell teljesíteniük. Az az ország kérelmezheti a vízummentességi státust, amelyik esetében a vízum- kérelmek visszautasítási aránya a megelőző évben nem haladta meg a 10 százalékot, vagy a túltartózko- dások aránya a megelőző évben nem volt magasabb egy kijelölt szintnél. A vízummentes státusra vágyó országok közül csak egy-kettő tudja teljesítem az első feltételt, és Magyarország nem tartozik ezek közé, ugyanis a vízumelutasítási arány meghaladja a 10 százalékot. Dianne Feinstem szenátor már többször kifejezte aggodalmát a vízummentességi program feltételeinek tervezett lazítása miatt azután, hogy az elnök tavaly novemberben a tallin- ni NATO-csúcs alkalmából várada- nul bejelentette a program kibővítésének szándékát. A Fehér Ház, közelebbről a belbiztonsági minisztérium ugyanis olyan javaslatot dolgozott ki, és ezért lobbizik a kongresszusban, amelynek értelmében a vízummentességi programhoz való csadakozás törvényben rögzített feltételét - a vízumkérelmekre vonatkozó maximális 3 százalékos elutasítási arányt, amely a többi jelentkező állam között Magyarország számára is elér- heteden - megszüntetnék vagy „rugalmasan” kezelnék cserébe azért, hogy az érintett országok a szigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelnek. Feinstein, akinek a szenátus jogi bizottsága tagjaként nagy befolyása van a tervezet alakulására, közölte: nem támogatja a jelenleg 27 országot érintő program kiterjesztését. Szerinte ez ugyanis megnövelné a biztonsági kockázatot, és lehetővé tenné, hogy potenciális terroristák jussanak az országba. A szenátor asszony rámutatott, hogy a vízummentességi programot kihasználva szállt fel az Egyesült Államokba tartó repülőgépre az azóta elítélt terrorista, Zacarias Mo- ussaoui és a cipőbombás Richard Reid. Csak 2005 januárja és júniusa között az amerikai hatóságok 298 olyan hamis údevelet koboztak el, amellyel a vízummentességet élvező országokból akartak beutazni Amerikába. A vízum nélküli beutazás lehetőségére pályázó Magyarország érdekeiért lobbizik Washingtonban a vízummentességi program körüli törvényhozási folyamat szakértőjének számító Maximilan Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke. Teleki szerint az elkövetkező öt hónapban le kellene, hogy záruljon az a sokfordulós folyamat, amelynek eredményeként beiktathatnák a törvényt a vízummentességi program kibővítéséről. Ha legkésőbb szeptemberig, tehát az augusztusi törvényhozási szünet utáni hónapban nem sikerül elérni ezt a célt, akkor később, a 2008-as elnökválasztási kampány sodrásában erre már egyre halványabb esély marad. Az egyeztetési folyamat időtartamát és eredményét, mivel még a konferenciabizottság összetétele is ismereden, nem lehet megjósolni. Az MTI értesülései szerint Bush nem akarja elfogadni a csomagnak azt a pontját - ha a végső változatba bekerül -, amelyik a belbiztonsági dolgozók sztrájkjogát rögzíti. Az elnöki vétónak a vízummentességi program módosításáról szóló bekezdés is áldozatul eshet, aminek nyomán új utak keresésére lesz majd szükség a program kibővítésének törvénybe foglalásához. Ilyen alternatív utat jelenthet az az alsóházi törvényjavaslat, amelyet a belbiztonsági csomagtól füg- gedenül nyújtott be Rahm Emanuel és John Shimkus illinoisi képviselő. A vízummentesség korszerűsítéséről általuk március 15-én beterjesztett tervezet nem szab meg feltételként 10 százalékos vagy egyéb konkrét elutasítási arányt, viszont a fokozott biztonsági követelmények teljesítése mellett előírja, hogy az aspiráns országokban a megelőző években folyamatosan csökkenő tendenciájú legyen az elutasított vízumkérelmek aránya. Ugyancsak önálló tervezetet terjesztett be március elején Phil Gingrey georgiai képviselő, aki viszont a kibővítés helyett teljesen felfüggesztené a vízummentességi programot egy hatékony belépésikilépési ellenőrzési rendszer bevezetéséig. A politikus szerint egy minden külföldit ellenőrző automatizált be- és kiléptetési rendszert kell létesíteni, ezenkívül minden határponton a beutazók biometrikus azonosítását lehetővé tevő berendezéseket kell felállítani. A szerző az MTI munkatársa A magyarországi antiszemitizmusról közölt jegyzetet az Euro című vezető cseh gazdasági hetilap Jobboldal: mettől meddig jobb oldal? KOKES JÁNOS Gyurcsány talán bohóc, de nem náci cím alatt a magyarországi antiszemitizmusról közölt terjedelmes jegyzetet az Euro című vezető cseh gazdasági hetilap. Megemlíti, hogy az 1848/49-es forradalom évfordulója alkalmával Budapestre látogatott és a Magyar Igazság és Élet Pártjának ünnepi rendezvényén beszédet mondott David Irwing, a holokausztot tagadó brit történész is. Turistaként sétálva Budapest utcáin az ember nagyon gyakran zsidóellenes feliratokba vagy falragaszokba boriik. Ez nem túlzás. Ebből a szörnyűségből valóban sok van. Például Prágában valami hasonlóval csak kivételesen találkozni. Persze valaki azt is mondhatja, hogy Budapesten sokkal több zsidó él, mint Prágában, s ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy ott az antiszemitizmus is erősebb - olvasható a jegyzetben, amely aláírás nélkül jelent meg. Eszerint Magyarországon a szélsőjobboldal azt állítja, hogy a magyar politikát, gazdaságot és a kultúrát a nemzetközi zsidóság ellenőrzi, és most az utolsó bástyát, a magyar termőföldet is meg akatja szerezni. Irving és magyar barátai így beszélnek, a buta tömeg pedig tapsol nekik. A valóság azonban az, hogy az antiszemita jelenségek elutasítása a Fidesz részéről nem olyan határozott, mint a szocialisták és a velük kormányzó baloldali liberálisok részéről. A tisztességes választó tehát azt mondta: Ez már nem jobboldal, ezek nácik! Ilyen esetben nincs más választásunk, mint támogatni a csaló kormányfőnket. Gyurcsány bohóc ugyan, de nem náci - fejti ki az Euro. A magyar jobboldalnak nem kellene összefognia mindenkivel, akivel közös ellensége van! El kell határolódnia a holokauszt tagadóitól és a szélsőségesektől, a náciktól és a neonáciktól. Élesen, világosan, ugyanolyan egyértelműen és hangosan, mint ahogy azt a baloldal teszi. Tudatosítani kell, hogy a jobboldal és a baloldal ellenfelek, de más kategóriában, mint a nácik! S ha a jobboldal beleesik a nácikkal való szövetségbe, akkor mindnyájunkat mentsen meg az úristen! - fejezi be jegyzetét az Euro. KOMMENTÁR Szólni vagy nem szólni CZAJL1K KATALIN A politikacsinálás egyik meghatározó síkja a verbális kommunikáció. A politikai szereplők „munkaköre” nemcsak a döntéshozatal, hanem üzenetek megfogalmazása és küldése is, egy meglehetősen átiátható és könnyen értelmezhető kódrendszer szerint, mely alapján a nyilvánosság - a média tolmácsolásában - dekódolja az üzeneteket. Áki nem érti e rendszer szabályait, az egyszerűen nem való a politikába. A fent leírtak iskolapéldája Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter, aki a harmadik vüágbeli országokkal folyó fegyverkereskedelemben bevett kenőpénzadás gyakorlatának legalizásáról elmélkedett. Csak arról feledkezett meg, hogy szavait újságírói diktafon rögzíti. Fícq- nak nyilván igaza van abban, hogy minisztere csupán kimondta azt, ami az említett bizniszben napi gyakorlat. Abban viszont mélységesen téved, hogy ezzel nem történt semmi. Egy közszereplőnek a kijelentései is cselekedetnek minősülnek, mivelhogy szakmájában a szavak munkaeszköznek számítanak. Az a legfőbb gond Jahnátekkel, hogy nem érzékeli a látszólag ártadan szavak mögötti jelentést. A Jahnátek-szindróma pontos ellentéte a Koszovó leendő státusáról szóló, hetek óta tartó szlovákiai vita. Itt ugyanis a hangzatos deklarációk mögül hiányzik a valós tartalom. Lehet ugyan a délszerbiai tartomány jövőjéről, a lehetséges megoldások nemzetközi-politikai kihatásairól vitatkozni - szakmai szinten. Politikai ügyként kezelni Koszovó kérdését Szlovákia esetében azonban hasonlóan nevetséges, műit annak idején a közös cseh-görög koszovói rendezési terv. Bármit fogad el ugyanis a pozsonyi parlament, annak reális kihatása az eseményekre a nullával lesz egyenlő. Vannak tehát esetek, amikor a szavakkal, s vannak olyanok, amikor a mögöttük álló tartalommal van a gond. A politika kemény szakma, éppúgy ki kell tanulni, mint bármely mást. S a sok elsajátítandó diszciplína között éppen az érthető, de féke nem érthető beszéd művészete bizonyul a legnehezebb feladatnak, melynek hanyagolása sok fejfájást okozhat politikusnak, kortól, beosztástól, ambícióktól függetlenül. JEGYZET Tévétlenség JUHÁSZ KATALIN Most már talán elmondhatom, hogy több mint két éven át, egészen március közepéig feketén néztem tévét. Azaz loptam a kábelszignált. Magam sem tudom, hogyan, műszaki részletekkel a kínvallatóknak se tudnék szolgálni, hiszen nem is én csináltam, hanem egy nálam sokkal okosabb antenna. Amelyet nemrég országos nagytakarítás keretében kiszúrt és működésképtelenné tett a monopolszolgáltató. Nem verték szét, mégsem ér többé egy fabatkát se: „muer- to, e basta”, mondja az ilyesmire találóan a mediterrán külföldi. A házbeli közös antenna kínálata három szlovák csatorna, ezentúl mindösszesen ennyivel kell beérnem, ha nem döntök úgy, hogy leperkálok havi ötszázat a monopolszolgáltatónak, aki a „bővített csomagban” is csak két magyar adót kínál: a királyi egyest és egy gagyi tévét, azt, amelyiken reggelente Havas vagy Csiszár látható. Megér nekem a Tanár úr havi ötszázat? Tettem fel a teljesen felesleges kérdést, mert hiszen naná, hogy nem. A két cseh közszolgálatit, valamint a rovarok, madarak, moszatok életét taglaló termé- szetfilm-csatornát viszont szívesen néztem a régi szép időkben, két héttel ezelőttig. Volt egy kliptévé is, az általában háttérzeneként funkcionált. Háttérzenének viszont ott a rádió, igazán visszaszokhatnék rá, legfeljebb gyakrabban tekernék ide-oda, elviselhetőbb zajt keresgélve az éterben. A tévéből jelenleg csak hang jön, meg valami reszkető, szemcsés szellemkép. Két hét alatt az ember receptorai teljesen átalakulnak. Hangjuk alapján azonosítja be a képernyő ismert figuráit, rájön, hogy ez nem oly nehéz, sőt, mi a fenéért bámulta őket eddig is, hiszen egyeden miniszter se olyan jóképű, hogy kamerát érdemelne, az időjárást úgyis tollba mondják, a márciusi eseményeket pedig dús fantáziámnak köszönhetően kép nélkül is „túlságosan” láttam. Sőt, rég elfeledett képességek kezdenek aktivizálódni bennem, mihelyt a hanghoz nem társul kép. Kezdek rájönni, hogy képzelőerőm a folyamatos vizuális szájbará- gásnak köszönhetően az évek alatt sorvadt állapotba került. Nehogy már muszáj legyen látnom az árvizet, földrengést, to- jásdobálást, utcai oszlatást ahhoz, hogy el tudjam képzelni! Az illegális húsfeldolgozóról nem is beszélve. Még egy hét, és teljesen megszabadulok tévéfüggőségemtől. Szurkoljanak nekem! Mert bár a leszoktatásnak ez a módja teljesen újnak nevezhető (olyannyira, hogy emberkísérleteket csak két hete végeznek a „tudósok”), a részeredmények máris bizakodásra adhatnak okot... TALLÓZÓ LA REPUBBL1CA Lenin-interjú is volt az Egyesült Államok Kommunista Pártjának archívumában, amelyet a párt most a New York-i egyetemnek ajándékozott. Az 1918- ban Vlagyimir Iljiccsel készült beszélgetés szerzője el van ragadtatva interjúalanyától, akit „politikai Kálvinnak” nevez. Az archívumban megtalálták Joe Hill énekes költőnek, az amerikai munkásmozgalom 1915- ben kivégzett szervezőjének végrendeletét is.
