Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-28 / 73. szám, szerda

vww.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 28. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ BERLINER ZEITUNG Bírálta az USA kelet-európai rakétatelepítési terveit a né­met külügyminisztérium egyik vezetője. Gemot Erler állam- miniszter annak az aggoda­lomnak adott hangot, hogy a tervezett rakétatelepítés újabb fegyverkezési hullámot indít­hat el. A Berliner Zeitungnak nyilatkozva a politikus felhívja a figyelmet arra, hogy a raké­tapajzs veszélyt jelent a nukle­áris fegyverek terjedését gátló atomsorompó-szerződésre. Szerinte az atomfegyverek újabb generációjának kifej­lesztését célzó amerikai, brit és francia törekvéseket provo­kációnak tekinthetik azok az államok, melyek nem rendel­keznek atomfegyverekkel. — Abból indultam ki, hogy, az emeltszintű érettségin az eredménynek is nagyobbnak kell lennie. (Peter Gossányi karikatúrája) A vízummentes státusra vágyó országok közül csak egy-kettő tudja teljesíteni a tíz százalékos küszöböt Víziók a vízummentességről Legkorábban április végén kezdődhet meg az amerikai törvényhozás két háza kö­zött az egyeztető vita arról az átfogó belbiztonsági tör­vénycsomagról, amelynek 501. cikkelye esetleg le­hetővé teszi majd, hogy a magyar állampolgárok idővel vízummentesen utazhassanak az Egyesült Államokba. HOFER LÁSZLÓ Az MTI-t egy névtelenséget kérő kongresszusi forrás úgy tájékoztat­ta, hogy egyelőre nemcsak a két ház közötti egyeztetés keretét adó úgynevezett konferenciabizottság ülésének kezdete ismereüen, még azt sem tudni, kik lesznek a tagjai, így nehéz becslésekbe bocsátkozni arról, meddig tarthat a konszen­zuskereső folyamat, illetve mennyi esély van arra, hogy a vízummen­tességi programról szóló cikkely bekerüljön a végső változatba. A két ház által összecsiszolt maj­dani végső törvényjavaslatból ko­rántsem biztos, hogy törvény válik, azt ugyanis még az elnöknek is alá kell írnia. A törvénycsomag képvi­selőházi változatában nem is szere­pel a vízumprogram. A szenátus verziójában az 501. cikk rendelke­zik „a vízummentességi program korszerűsítéséről”. E cikkely részle­tesen felsorolja mindazokat a biz­tonsági követelményeket, amelye­ket a vízummentességre pályázó országoknak teljesíteniük kell: egyebek mellett okmánybiztonsági előírásokat, az ellopott és elveszett údevelek bejelentésének kötele­zettségét, információszolgáltatást az Amerikába utazókról és ameri­kai légi marsallok engedélyezését a repülőjáratokon. A cikkely George Voinovich ohiói szenátor javaslatára került be a tör­vénycsomagba. A befolyásos politi­kus annak idején úgy nyilatkozott: az Egyesült Államoknak szoros kapcsolatot kell fenntartania azok­kal a baráti államokkal, amelyek segítik Amerikát a terror elleni há­borúban, és ez a gesztus növelni fogja az érintett országokban az Amerika iránti jó szándékot. Csak­hogy a cikkelybe - a vízummentes­ségi kör kibővítését makacsul el­lenző Dianne Feinstem kaliforniai szenátor módosító javaslata nyo­mán - bekerült az is, hogy az aspi­ráns országoknak a biztonsági kö­vetelményeken túl további feltéte­leket kell teljesíteniük. Az az ország kérelmezheti a vízummentességi státust, amelyik esetében a vízum- kérelmek visszautasítási aránya a megelőző évben nem haladta meg a 10 százalékot, vagy a túltartózko- dások aránya a megelőző évben nem volt magasabb egy kijelölt szintnél. A vízummentes státusra vágyó országok közül csak egy-kettő tud­ja teljesítem az első feltételt, és Ma­gyarország nem tartozik ezek közé, ugyanis a vízumelutasítási arány meghaladja a 10 százalékot. Dian­ne Feinstem szenátor már többször kifejezte aggodalmát a vízummen­tességi program feltételeinek terve­zett lazítása miatt azután, hogy az elnök tavaly novemberben a tallin- ni NATO-csúcs alkalmából várada- nul bejelentette a program kibőví­tésének szándékát. A Fehér Ház, közelebbről a belbiztonsági minisz­térium ugyanis olyan javaslatot dolgozott ki, és ezért lobbizik a kongresszusban, amelynek értel­mében a vízummentességi prog­ramhoz való csadakozás törvény­ben rögzített feltételét - a vízumké­relmekre vonatkozó maximális 3 százalékos elutasítási arányt, amely a többi jelentkező állam kö­zött Magyarország számára is elér- heteden - megszüntetnék vagy „rugalmasan” kezelnék cserébe azért, hogy az érintett országok a szigorúbb biztonsági követelmé­nyeknek megfelelnek. Feinstein, akinek a szenátus jogi bizottsága tagjaként nagy befolyá­sa van a tervezet alakulására, kö­zölte: nem támogatja a jelenleg 27 országot érintő program kiterjesz­tését. Szerinte ez ugyanis megnö­velné a biztonsági kockázatot, és lehetővé tenné, hogy potenciális terroristák jussanak az országba. A szenátor asszony rámutatott, hogy a vízummentességi programot ki­használva szállt fel az Egyesült Ál­lamokba tartó repülőgépre az az­óta elítélt terrorista, Zacarias Mo- ussaoui és a cipőbombás Richard Reid. Csak 2005 januárja és júniu­sa között az amerikai hatóságok 298 olyan hamis údevelet koboz­tak el, amellyel a vízummentessé­get élvező országokból akartak be­utazni Amerikába. A vízum nélküli beutazás le­hetőségére pályázó Magyarország érdekeiért lobbizik Washingtonban a vízummentességi program körüli törvényhozási folyamat szakértőjé­nek számító Maximilan Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke. Teleki szerint az elkövetkező öt hó­napban le kellene, hogy záruljon az a sokfordulós folyamat, amelynek eredményeként beiktathatnák a törvényt a vízummentességi prog­ram kibővítéséről. Ha legkésőbb szeptemberig, tehát az augusztusi törvényhozási szünet utáni hónap­ban nem sikerül elérni ezt a célt, akkor később, a 2008-as elnökvá­lasztási kampány sodrásában erre már egyre halványabb esély ma­rad. Az egyeztetési folyamat időtar­tamát és eredményét, mivel még a konferenciabizottság összetétele is ismereden, nem lehet megjósolni. Az MTI értesülései szerint Bush nem akarja elfogadni a csomagnak azt a pontját - ha a végső változat­ba bekerül -, amelyik a belbizton­sági dolgozók sztrájkjogát rögzíti. Az elnöki vétónak a vízummentes­ségi program módosításáról szóló bekezdés is áldozatul eshet, ami­nek nyomán új utak keresésére lesz majd szükség a program kibővíté­sének törvénybe foglalásához. Ilyen alternatív utat jelenthet az az alsóházi törvényjavaslat, ame­lyet a belbiztonsági csomagtól füg- gedenül nyújtott be Rahm Emanu­el és John Shimkus illinoisi képvi­selő. A vízummentesség korszerű­sítéséről általuk március 15-én be­terjesztett tervezet nem szab meg feltételként 10 százalékos vagy egyéb konkrét elutasítási arányt, viszont a fokozott biztonsági köve­telmények teljesítése mellett előír­ja, hogy az aspiráns országokban a megelőző években folyamatosan csökkenő tendenciájú legyen az elutasított vízumkérelmek aránya. Ugyancsak önálló tervezetet ter­jesztett be március elején Phil Gingrey georgiai képviselő, aki vi­szont a kibővítés helyett teljesen felfüggesztené a vízummentességi programot egy hatékony belépési­kilépési ellenőrzési rendszer beve­zetéséig. A politikus szerint egy minden külföldit ellenőrző auto­matizált be- és kiléptetési rendszert kell létesíteni, ezenkívül minden határponton a beutazók biometri­kus azonosítását lehetővé tevő be­rendezéseket kell felállítani. A szerző az MTI munkatársa A magyarországi antiszemitizmusról közölt jegyzetet az Euro című vezető cseh gazdasági hetilap Jobboldal: mettől meddig jobb oldal? KOKES JÁNOS Gyurcsány talán bohóc, de nem náci cím alatt a magyarországi an­tiszemitizmusról közölt terjedel­mes jegyzetet az Euro című vezető cseh gazdasági hetilap. Megemlíti, hogy az 1848/49-es forradalom évfordulója alkalmával Budapest­re látogatott és a Magyar Igazság és Élet Pártjának ünnepi rendez­vényén beszédet mondott David Irwing, a holokausztot tagadó brit történész is. Turistaként sétálva Budapest ut­cáin az ember nagyon gyakran zsi­dóellenes feliratokba vagy falraga­szokba boriik. Ez nem túlzás. Ebből a szörnyűségből valóban sok van. Például Prágában valami ha­sonlóval csak kivételesen találkoz­ni. Persze valaki azt is mondhatja, hogy Budapesten sokkal több zsi­dó él, mint Prágában, s ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy ott az antiszemitizmus is erősebb - ol­vasható a jegyzetben, amely alá­írás nélkül jelent meg. Eszerint Magyarországon a szélsőjobboldal azt állítja, hogy a magyar politikát, gazdaságot és a kultúrát a nemzet­közi zsidóság ellenőrzi, és most az utolsó bástyát, a magyar termőföl­det is meg akatja szerezni. Irving és magyar barátai így beszélnek, a buta tömeg pedig tapsol nekik. A valóság azonban az, hogy az antiszemita jelenségek elutasítá­sa a Fidesz részéről nem olyan ha­tározott, mint a szocialisták és a velük kormányzó baloldali liberá­lisok részéről. A tisztességes vá­lasztó tehát azt mondta: Ez már nem jobboldal, ezek nácik! Ilyen esetben nincs más választásunk, mint támogatni a csaló kor­mányfőnket. Gyurcsány bohóc ugyan, de nem náci - fejti ki az Euro. A magyar jobboldalnak nem kellene összefognia minden­kivel, akivel közös ellensége van! El kell határolódnia a holokauszt tagadóitól és a szélsőségesektől, a náciktól és a neonáciktól. Élesen, világosan, ugyanolyan egyér­telműen és hangosan, mint ahogy azt a baloldal teszi. Tudatosítani kell, hogy a jobboldal és a balol­dal ellenfelek, de más kategóriá­ban, mint a nácik! S ha a jobbol­dal beleesik a nácikkal való szö­vetségbe, akkor mindnyájunkat mentsen meg az úristen! - fejezi be jegyzetét az Euro. KOMMENTÁR Szólni vagy nem szólni CZAJL1K KATALIN A politikacsinálás egyik meghatározó síkja a verbális kommunikáció. A politikai szereplők „munkaköre” nemcsak a döntéshozatal, hanem üzenetek megfogalmazása és küldése is, egy meglehetősen átiátható és könnyen értelmezhető kódrendszer szerint, mely alapján a nyilvá­nosság - a média tolmácsolásában - dekódolja az üzeneteket. Áki nem érti e rendszer szabályait, az egyszerűen nem való a politikába. A fent leírtak iskolapéldája Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter, aki a harmadik vüágbeli országokkal folyó fegyverkereskedelemben bevett kenőpénzadás gyakorlatának legalizásáról elmélkedett. Csak arról feledkezett meg, hogy szavait újságírói diktafon rögzíti. Fícq- nak nyilván igaza van abban, hogy minisztere csupán kimondta azt, ami az említett bizniszben napi gyakorlat. Abban viszont mélysége­sen téved, hogy ezzel nem történt semmi. Egy közszereplőnek a kije­lentései is cselekedetnek minősülnek, mivelhogy szakmájában a sza­vak munkaeszköznek számítanak. Az a legfőbb gond Jahnátekkel, hogy nem érzékeli a látszólag ártadan szavak mögötti jelentést. A Jahnátek-szindróma pontos ellentéte a Koszovó leendő státusá­ról szóló, hetek óta tartó szlovákiai vita. Itt ugyanis a hangzatos deklarációk mögül hiányzik a valós tartalom. Lehet ugyan a dél­szerbiai tartomány jövőjéről, a lehetséges megoldások nemzetkö­zi-politikai kihatásairól vitatkozni - szakmai szinten. Politikai ügy­ként kezelni Koszovó kérdését Szlovákia esetében azonban hason­lóan nevetséges, műit annak idején a közös cseh-görög koszovói rendezési terv. Bármit fogad el ugyanis a pozsonyi parlament, an­nak reális kihatása az eseményekre a nullával lesz egyenlő. Vannak tehát esetek, amikor a szavakkal, s vannak olyanok, ami­kor a mögöttük álló tartalommal van a gond. A politika kemény szakma, éppúgy ki kell tanulni, mint bármely mást. S a sok elsajá­títandó diszciplína között éppen az érthető, de féke nem érthető beszéd művészete bizonyul a legnehezebb feladatnak, melynek hanyagolása sok fejfájást okozhat politikusnak, kortól, beosztástól, ambícióktól függetlenül. JEGYZET Tévétlenség JUHÁSZ KATALIN Most már talán elmondhatom, hogy több mint két éven át, egészen március közepéig fe­ketén néztem tévét. Azaz lop­tam a kábelszignált. Magam sem tudom, hogyan, műszaki részletekkel a kínvallatóknak se tudnék szolgálni, hiszen nem is én csináltam, hanem egy nálam sokkal okosabb an­tenna. Amelyet nemrég orszá­gos nagytakarítás keretében kiszúrt és működésképtelenné tett a monopolszolgáltató. Nem verték szét, mégsem ér többé egy fabatkát se: „muer- to, e basta”, mondja az ilyes­mire találóan a mediterrán külföldi. A házbeli közös antenna kíná­lata három szlovák csatorna, ezentúl mindösszesen ennyi­vel kell beérnem, ha nem dön­tök úgy, hogy leperkálok havi ötszázat a monopolszolgálta­tónak, aki a „bővített csomag­ban” is csak két magyar adót kínál: a királyi egyest és egy gagyi tévét, azt, amelyiken reggelente Havas vagy Csiszár látható. Megér nekem a Tanár úr havi ötszázat? Tettem fel a teljesen felesleges kérdést, mert hiszen naná, hogy nem. A két cseh közszolgálatit, va­lamint a rovarok, madarak, moszatok életét taglaló termé- szetfilm-csatornát viszont szí­vesen néztem a régi szép időkben, két héttel ezelőttig. Volt egy kliptévé is, az általá­ban háttérzeneként funkcio­nált. Háttérzenének viszont ott a rádió, igazán visszaszok­hatnék rá, legfeljebb gyakrab­ban tekernék ide-oda, elvisel­hetőbb zajt keresgélve az éter­ben. A tévéből jelenleg csak hang jön, meg valami reszkető, szemcsés szellemkép. Két hét alatt az ember receptorai telje­sen átalakulnak. Hangjuk alap­ján azonosítja be a képernyő is­mert figuráit, rájön, hogy ez nem oly nehéz, sőt, mi a fené­ért bámulta őket eddig is, hi­szen egyeden miniszter se olyan jóképű, hogy kamerát ér­demelne, az időjárást úgyis tollba mondják, a márciusi ese­ményeket pedig dús fantáziám­nak köszönhetően kép nélkül is „túlságosan” láttam. Sőt, rég elfeledett képességek kezdenek aktivizálódni bennem, mihelyt a hanghoz nem társul kép. Kez­dek rájönni, hogy képzelőerőm a folyamatos vizuális szájbará- gásnak köszönhetően az évek alatt sorvadt állapotba került. Nehogy már muszáj legyen lát­nom az árvizet, földrengést, to- jásdobálást, utcai oszlatást ah­hoz, hogy el tudjam képzelni! Az illegális húsfeldolgozóról nem is beszélve. Még egy hét, és teljesen meg­szabadulok tévéfüggősé­gemtől. Szurkoljanak nekem! Mert bár a leszoktatásnak ez a módja teljesen újnak nevez­hető (olyannyira, hogy ember­kísérleteket csak két hete vé­geznek a „tudósok”), a része­redmények máris bizakodásra adhatnak okot... TALLÓZÓ LA REPUBBL1CA Lenin-interjú is volt az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak archívumában, amelyet a párt most a New York-i egye­temnek ajándékozott. Az 1918- ban Vlagyimir Iljiccsel készült beszélgetés szerzője el van ra­gadtatva interjúalanyától, akit „politikai Kálvinnak” nevez. Az archívumban megtalálták Joe Hill énekes költőnek, az ameri­kai munkásmozgalom 1915- ben kivégzett szervezőjének végrendeletét is.

Next

/
Thumbnails
Contents