Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-27 / 72. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 27. www.ujszo.com WKKMEMM Rágalmazás miatti per Tripoli. Az illetékes líbiai bíróság újra elnapolta - ezút­tal április 22-re - a líbiai gyer­mekek szándékos HlV-fertő- zése miatt halálra ítélt öt bol­gár ápolónő és egy palesztin orvos ellen indított rágalma- zási pert. A vezető bíró azzal indokolta a halasztást, hogy az ápolónők új bolgár ügy­védjének további időt akar­nak adni a periratok tanul­mányozásához. Az ápolónő­ket december 19-én másod­szor is halálra ítélték. Mind­végig azzal védekeztek, hogy erőszakkal csikarták ki belő­lük beismerő vallomásukat. A kínvallatás ügyében perbe fogott tíz líbiai rendőrt 2005 júniusában felmentették a vád alól, s közülük hárman ellenkeresetet nyújtottak be a líbiai igazságszolgáltatás megrágalmazása címén, több mint tízmillió dollár kártérí­tést követelve az ápolónők­től, az általuk okozott erköl­csi kár címén. (MTI) Abe Sindzo elnézést kért Tokió. Abe Sindzo japán kormányfő hazája nevében bocsánatot kért tegnap ami­att, hogy a II. világháború idején a megszállt országok­ban elraboltak nőket, akiket azután szexrabszolgaként al­kalmaztak Japánban. Abe március elején még azt mondta, nincs bizonyíték ar­ra, hogy az akkori kormány vagy a hadsereg ilyen célból elrabolt volna nőket. Emiatt a japán hadsereg háborús hó­dításától szenvedő országok - köztük Dél-Korea -, de Wa­shington részéről is erős bírá­latok érték őt. (MTI) Abe közölte, csak az 1993-as Kono-nyilatkozathoz csatla­kozik, amelyben Tokió elis­merte, hogy hivatalos helyen tudtak a bordélyházakról (SITA/AP) Politikust is letartóztattak Isztambul. Egy nacionalista politikust is letartóztatott a tö­rök rendőrség Hrant Dink ör­mény-török újságíró megölése ügyében. Yasar Cihant, a naci­onalista Nagy Egység Pártja (BBP) politikusát az NTV tele­vízió értesülése szerint a Feke­te-tenger partján fekvő Trabzonban vették őrizetbe. A párt egy másik tagját még ke­resik. Az 53 éves Dinket január 19-én lőtték le a nyűt utcán, munkahelye előtt. Az újságíró a törökországi örmény közös­ség befolyásos közéleti szerep­lője volt. Életében többször megfenyegették török nacio­nalisták, mert nyíltan beszélt az örmények ellen az I. világ­háború alatt elkövetett tömeg­gyilkosságokról, népirtásnak nevezve a történteket. (MTI) Srí Lankán már negyed évszázada harcol az LITE a szingaléz többség kormánya ellen Meglepetést keltett a tamilok bombatámadása Velupillai Prabhakaran (középen), a Tamil Tigrisek vezetője (SITA/A P-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Colombo. Bombákat dobtak tegnapra virradóra tamil lázadók repülőgépekről egy a nemzetközi repülőtérrel szomszédos légi tá­maszpontra a Srí Lanka-i főváros­tól, Colombótól északra. A táma­dásban életét vesztette a szigetor­szág légierejének három tagja, ti­zenhatan megsebesültek. Beszámolók szerint négy rob­banást lehetett hallani a Colom­bótól bő 30 kilométerre északra fekvő Katanuyake légi bázison. Legalább két helikopter és egy hangár megrongálódott. A tami­lok még sohasem intéztek légi tá­madást a Srí Lanka-i erők ellen a szeparatista háborújuk megindí­tása óta eltelt 24 évben. Mint azt a lázadók szóvivője elmondta, az akciót végrehajtó két repülőgép épségben visszatért a kiindulási helyére. Noha a támaszpont tőszom­szédságában lévő Bandaranaike nemzetközi repülőteret nem érte találat, a támadás időpontjában az ott lévő repülőgépek fedélze­tén tartózkodó utasokat elővigyá­zatosságból leszállították a gé­pekről. Rövid ideig a repülőtér nem is üzemelt, az oda vezető utakat lezárták, és a körzetben zavarták a telefonvonalakat. Elő­zőleg helyi lakosok arról számol­tak be, tűzfegyverekből leadott lövések zaja hallatszott a repülő­tér közeléből. A támadás végrehajtójaként je­lentkező Tamil Eelam Felszabadí­tó Tigrisei (LITE) lázadószerve­zet Srí Lanka tamil kisebbség lak­ta északkeleti vidékének elszakí- tásáért folytat fegyveres küzdel­met 1983 óta a többségi szingalé- zek ellen. (MTI, ú) Ahtisaari-terv Brüsszel támogatja Brüsszel. Támogatja Martti Ahtisaari koszovói rendezési tervét az EU, a NATO és az USA. Az ENSZ- főtitkár különmegbízottjaként dol­gozó finn politikus tegnap teijesz- tette a BT elé a tervet, amely a fő­ként albánok lakta szerbiai tarto­mány nemzetközüeg ellenőrzött függetlenné válását javasolja. Az indítvány szerint nemzetközi civil és katonai jelenléttel kell ellenőriz­ni és támogatni a kezdeti időszak­ban Koszovó függetlenségét és a rendezési javaslatban Koszovó szá­mára előírt kötelezettségek teljesí­tését. A javaslat mellett foglalt teg­nap állást Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője, Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtit- kár, valamint Nicholas Bums, az USA külügyminisztériumának poli­tikai ügyekkel foglalkozó államtit­kára is. Scheffer főtitkár hangoztat­ta: a NATO kész garantálni a biz­tonságot Koszovóban, ahol a szö­vetségnek jelenleg több mint 16 ezer katonája van. (MTI) Korábban elképzelhetetlen összetételű helyi végrehajtó hatalom alakul májusban Történelmi megállapodás az északír kormányról Teherán eljárást indít a 15 tengerész ellen Éleződő brit-iráni feszültség ÖSSZEFOGLALÓ Belfast. Történelmi megálla­podás született tegnap az észak-írországi protestáns­katolikus egységkormány májusi megalakításáról Bel­fastban. Az egyezség az ír sziget nyolc évtizeddel ez­előtti megosztása óta a leg­nagyobb belpolitikai áttö­rés Észak-írországban. ÖSSZEFOGLALÓ A protestáns és a katolikus moz­galom két legnagyobb parlamenti pártjának vezetői jelentették be a megállapodást sajtóértekezletü­kön. Ian Paisley, a protestáns koro­nahű Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője, és Gerry Adams, a legnagyobb katolikus milícia, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) poli­tikai fedőszervének tartott Sinn Fém elnöke a tegnaptól ismét életre hívott északír törvényhozás szék­helyén, négyszemközt tárgyalt. Ez önmagában történelmi esemény volt, mivel a két vezető soha nem állt szóba egymással, és Paisley - aki engesztelhetedenül katolikus­ellenes, gyújtó hatású retorikájáról vált hírhedté az elmúlt évtizedek­ben - pártjának eddig kifejezetten meg is tiltotta a párbeszédet a radi­kális katolikus oldallal. Paisley és Adams közölte: május 8-án alakul meg a protestáns és ka­tolikus miniszterekből álló tarto­mányi egységkormány. Ennek előz­ményeként, március első hetében újjáválasztották az ulsteri törvény- hozást, a 2002 vége óta tetszhalott északír megbékélési folyamat fel­élesztését célzó brit-ír erőfeszíté­sek betetőzéseként. A 108 képvise­lői helyből 36 jutott a DUP-nek, 28 a Sinn Féinnek. Ez egyben azt is je­lenti, hogy jó eséllyel Paisley tiszte- letes lesz a tartományi kormányfő. Az EU-bővítés óta több száz katolikus lengyellel is feltöltötték az új északír rendőr­ség sorait. A felekezeti hatalommegosztásra épülő helyi önkormányzat szelle­mében azonban - és mert nincs ab­szolút többsége - Paisleynek együtt kell működnie a Sinn Fémnél. Vagyis korábban teljesen elképzel­hetetlen összetételű helyi végrehaj­tó hatalom alakul májusban. A 80- as éveiben járó Paisley helyetteséül a Sinn Fém Martin McGuinnesst, a párt második emberét jelöli. Az 1998-as nagypénteki béke­egyezséggel negyedszázados szü­net után életre hívott, katolikus­protestáns hatalommegosztáson alapuló északír parlamenti önkor­mányzat 2002 vége óta ismét nem működött a két felekezet közötti, áthidalhatatlannak bizonyult meg­osztottság és gyűlölködés miatt. A brit és az ír kormány azonban az el­múlt hónapokban több kemény ul­timátumban követelte a megegye­zést, és kötelező határidőket sza­bott a helyi törvényhozási és kor­mányzati munka helyreállításának egyes szakaszaira. Ezt az tette lehe­tővé, hogy az IRA a múlt év végén bejelentette: teljesen felhagy a fegyveres tevékenységgel, és politi­kai eszközökkel küzd tovább az ír sziget egyesítéséért. Az idén pedig a Sinn Fém közölte: elfogadja tör­vényes rendfenntartó erőnek az északír rendőrséget, amelyet ko­rábban elfogultnak tartott a protes­tánsok javára. A tartományi rendőrség státusa volt az elmúlt időszakban a meg­egyezés egyik fő akadálya. A testü­letet azonban 2003-ban teljesen át­szervezték, és kivették nevéből a ki­rályi jelzőt, ami a korona fennható­sága ellen küzdő katolikus mozga­lom számára is elfogadhatóvá tette a részvételt a rendfenntartásban. Mindemellett az EU-bővítés óta több száz katolikus lengyellel is fel­töltötték az új északír rendőrség so­rait. (MTI, ű) Teherán/Bagdad/London. Az iráni hatóságok kihallgatják a Satt- el-Arab iraki-iráni határfolyón két nappal ezelőtt elfogott 15 brit ha­ditengerészt és tengerészgyalo­gost, s felelősségre fogják vonni őket az iráni felségvizek megsérté­séért. Ezt tegnap jelentette ki az iráni külügyminiszter helyettese. Mehdi Mosztafavi szerint „a ren­des igazságszolgáltatási ügymenet szerint” kezelik az iráni felségvize­ket megsértő britek ügyét. A ható­ságok először is azt akarják tisztáz­ni, hogy a brit tengerészek szándé­kosan vagy tévedésből hatoltak be az iráni területi vizekre. Mosztafavi kijelentette: Irán nem szándékozik olyan cserét aján­lani vagy elfogadni, hogy átadja a tizenöt brit tengerészt, illetve ten­gerészgyalogost az Irak északi ré­szén őrizetbe vett öt iráni tisztség- viselőért. Amerikai katonák vették őrizetbe pár hete Irán erbüi össze­kötő irodájának öt tisztviselőjét az­zal a gyanúval, hogy fegyvert és pénzt juttattak el iraki milíciákhoz. Hosjar Zebari iraki külügymi­niszter is sürgette a szomszédos Iránt: engedje szabadon a 15 brit tengerészt és tengerészgyalogost. Felhívta iráni kollégáját, Manusehr Mottakit, és közölte vele: „A brit katonák iraki vizeken, az iraki kor­mány jóváhagyásával és az ENSZ BT határozataival összhangban vé­gezték tevékenységüket.” London hivatalos tájékoztatása szerint a brit királyi haditengeré­szet tengerészei és tengerészgya­logosai éppen egy kereskedelmi hajót kutattak át iraki vizeken, amikor iráni naszádok körbevet­ték, majd elfogták őket. Az inci­dens tovább szította a viszályt Irán és a Nyugat között. A két fél között már amúgy is nagy a feszültség Te­herán nukleáris programja miatt. Irán elutasította azt a kérést is, hogy brit diplomaták találkozhas­sanak a 15 katonával. Ezt vasár­nap este közölte a londoni külügy­minisztérium. (MTI, t, ú) Aggódik az EU és a NATO is Brüsszel. Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár és Javier Solana, az EU tagországainak közös kül- és biztonságpolitikai képviselője is sür­gette tegnap, hogy Irán engedje szabadon a 15 brit katonát. A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács és az EU Politikai és Biz­tonságpolitikai Bizottságának együttes ülése után Solana hangoztatta: Nagy-Britannia számíthat a nemzetközi szervezetek szolidaritására. Scheffer pedig leszögezte: olyan gyorsan szabadon kell engedni a ka­tonákat, amennyire csak lehet. Solana a közös sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hamarosan ismét asztalhoz ül a nukleáris ügyekben ille­tékes iráni főtárgyalóval, Ali Laridzsánival. (m) Harry Potternek becézik az új belügyminisztert Sarkozy kilépett a kabinetből MTl-HÍR Párizs. Négy héttel a francia el­nökválasztás első fordulója előtt, a várakozásoknak megfelelően a jobboldali jelölt Nicolas Sarkozy belügyminiszter tegnap kilépett a kormányból. Helyére Jacques Chi­rac államfő Francois Baroint, az ed­dig a tengerentúli francia területek és megyék ügyeiért felelős minisz­tert nevezte ki. A 42 éves politikus - aki a francia jobboldalon ritka mó­don a Sarkozy-tábor által is elfoga­dott chiracistának számít - ugyan­akkor nem kapta meg Sarkozy ál­lamminiszteri címét. így a kormány második embere Dominique de Villepin miniszterelnök után mos­tantól Michele Alliot-Marie védel­mi miniszter. A kerek szemüvege miatt Harry Potternek becézett új belügymi­niszter elsődleges feladata az el­nökválasztás levezénylése lesz. Az ő korábbi miniszteri posztját ezen­túl Hervé Markon, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójá­nak (UMP) parlamenti képviselője tölti be. Nicolas Sarkozyval Xavier Bertrand egészségügyi miniszter is távozik a kormányból, aki az UMP- elnökjelölt kampányának szóvivő­je. Az ő munkáját Philippe Bas, a társadalombiztosítási és családi ügyekért, valamint az idős és moz­gáskorlátozott emberekért felelős miniszter veszi át. MTl-HÍR Budapest. Négy kérdésben: a külhoni magyarok állampolgársá­ga érdekében, a gyermekpomográ- fia, az idegenek tömeges betelepí­tésének és a 18. életévüket betöltöt­ték korlátozás nélkül művi meddő­vé tételének tiltása ügyében kezde­ményez népszavazást a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Patrubány Miklós elnöke tegnap közölte: az MVSZ a Fidesz október 23-án bejelentett népszavazási kez­deményezéseihez csatlakozva to­vábbi, nemzetstratégiai szempont­ból fontos ügyeket kíván népszava­zásra bocsátani. A referendum kér­déseit március 6-án juttatták el az Országos Választási Bizottsághoz. Az OVB tegnap hitelesítette is az MVSZ kezdeményezését az állam- polgárságról. Egyébként ez a nép- szavazási kezdeményezés ugyanaz, mint három éve. Arra az újságírói felvetésre, hogy a napokban mind az öt parla­menti párt elutasította a kezdemé­nyezést, Patrubány kijelentette: „ez nem pártszavazás, hanem nép­szavazás” lesz. De például Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök sem tá­mogatja a kettős állampolgárság­gal kapcsolatos népszavazást. Er­ről Patrubány azt mondta: mind­ketten a kettős állampolgárság el­len küzdöttek. Oroszország-Kína Jelentős üzleti megállapodások Moszkva. A kínai elnök három­napos oroszországi látogatást kez­dett, ettől üzleti megállapodások bejelentését várják több mint négy- milliárd dollár értékben. Hu Csin- tao a kibontakozó politikai és kato­nai kapcsolatok gazdasági együtt­működéssel való alátámasztását vi­tatta meg orosz kollégájával, Vla­gyimir Putyinnal tegnap Kremlben, mielőtt megnyitották a kínai kultú­ra nagyszabású oroszországi évét. Irán és Észak-Korea atomprogram­ja is terítékre kerül a megbeszélése­ken. Kína számára a legfontosabb az orosz olaj vasúti szállítására vo­natkozó megállapodás. (MTI) Négy kérdésben kezdeményeznek népszavazást Patrubány belelendült

Next

/
Thumbnails
Contents